Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-08 / 27. szám

HÍDLAP • 2007. február 8., csütörtök www.istergranum.hu Szlovákia: fortyog az olvasztótégely Tíz év alatt egy kisvárosnyi magyar tűnt el a Felvidéken Folytatás az 1. oldalról „Fontos ok a migráció is: vannak olyan szlovák állampolgárok, akik kül­földre vándoroltak a megélhetés vagy ta­nulmányaik miatt és ott ragadtak” - ma­gyarázta a szociológus, akitől megtudtuk azt is, hogy a népszámláláskor néhányan nem vallották be a nemzetiségüket: ezt a jelenséget a félelem is kiválthatja, sokan intim adatként kezelik nemzetiségüket, de voltak olyanok is, akik eltévesztették az erre vonatkozó sor kitöltését. „A fo­gyáshoz természetesen hozzájárni a tár­sadalmi politikai közhangulat is: 2005 végi adatok szerint az azt megelőző években a magyarlakta vidékek felében nőtt az összlakosság száma, lehet, ehhez az is hozzájárult, hogy az MKP is kor­mánypárt volt” - fejtegette a szakember. Lampl Zsuzsa szerint fontos szerepet ját­szik továbbá az, hogy a szülő milyen tan­nyelvű iskolába íratja gyermekét. „Ki­lenc évvel ezelőtt egy felmérés segítsé­gével megpróbáltuk rájönni, hogy miért adják a magyarok szlovák tanintézmény­be csemetéiket. Kiderült, hogy az iskola- választás egyrészt a szülő identitásáról szól: általában olyan emberek teszik le a voksukat az államnyelven oktató intéz­mény mellett, akik nem tartják fontosnak a nemzetiséget és azt, hogy a gyermekük magyar legyen. Döntésüket legtöbbször Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady End­re Alapiskola igazgatónője hétfőn beje­lentette, hogy az idei év beíratási prog­ramja minden elképzelést fölülmúlt: eggyel több első osztályt tudnak majd indítani szeptembertől, mint a korábbi években. Majdnem 900 gyermek láto­gatja az Ady Endre Alapiskolát, így or­szágosan is az egyik legnagyobb ilyen intézménynek számít a párkányi. azzal indokolják, hogy így majd jobban érvényesül a gyerek. Ez azonban csak alibi, igazából nem akaiják bevallani, hogy azt szeretnék, hogy a gyerekük szlovák legyen. A tanintézmény nyelve­zete nem garancia az érvényesülésre: ez egy hibásan kialakított kép, amely gene­rációról generációra ruházódik át” - ma­gyarázta a szociológus. Lamlp Zsuzsa azt nem tudta megmondani, hogyan le­hetne megállítani a folyamatot, vélemé­nye szerint azonban egy olyan közeget kellene kialakítani, ahol magyarként jól érzik magukat az emberek, biztos az egszisztenciájuk, és nem szembesítik őket állandóan azzal, hogy magyarok. „Mindezek ellenére a felmérések nem mutatják, hogy Szlovákiában rosszul éreznék magukat a magyarok” - tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a fiata­lok számára kevésbé fontos a nemzet fo­galma, és ez is a kiváltó okok egyike: vannak olyan emberek, akiknél ez ké­sőbb fontossá válik, azonban egy vegyes házasság folytán még jobban gyengülhet az érzés. • -P -A Életfogytiglan a taxisgyilkosnak Győr-Tatabánya. A Győri Ítélőtáb­lán megszületett annak a férfinak az ítélete, aki még 2005 szeptemberében gyilkolt meg egy tatabányai taxiso­főrt. A 23 éves Fridrich Richárd életfogytiglant kapott, feltételesen leghamarabb 30 év múlva helyezhetik szabadlábra. A másfél éve országos felháborodást kiváltott gyilkosságot a tettes tízezer forintért és egy mobilte­lefonért követte el. Hét Mérföld túra Dorog. A Nap-Út Alapítvány szer­vezésében rendszeresen zajló Hét Mérföld túra következő kirándulása a csolnoki erdőkbe vezet. A természet­kedvelő érdeklődők február 11-én, vasárnap tíz órakor gyülekezhetnek a megszokott helyen, a dorogi sípálya melletti parkolóban. A visszaérkezés délután kettő óra körül várható. Népviseleti bál Muzslán Muzslán immár 11. alkalommal rendezik meg február 10-én, szomba­ton a hagyományos Népviseleti bált. A tradicionális mulatságot az önkor­mányzat szervezi a muzslai kultúr- házban este hét órától, amelyre a kör­nyékbeli polgármestereken kívül Duka Zólyomi Árpád európai parla­menti képviselő, az est fővédnöke is hivatalos. A bál eurorégiós összejöve­telnek is tekinthető, hiszen Eszter­gomból, Mogyorósbányáról, illetve Pilisszentlászlóról is várnak vendége­ket. A talpalávalót a Krízis zenekar szolgáltatja, fellép két muzslai kórus, az ebedi citerazenekar, a párkányi Kisbojtár gyerek folklór-, illetve a pásztói Muzsla együttes. A szünetek­ben nótaénekes szórakoztatja az egy­begyűlteket. A belépők 150, vacsorá­val pedig 250 koronába kerülnek. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre több gyereket íratnak magyar iskolá­ba: ez feltehetően a Rákóczi Szövetség Beíratási programjának is köszönhető. 2006 őszén, nyolc év óta először fordult elő, hogy Komáromban a nemzetiségi arányok­hoz képest (száz lakosból 61 magyar, 39 szlovák) több magyar elsőst írattak a vá­ros alapiskoláiba (2006-ban 192:162, míg idén eddig 212:124 az arány), mint szlo­vákot, a végzősöknél azonban még fordított a helyzet. H E l Y 1 P OSTA Sérelmek lelkülete Egy haszna föltétlenül volt a Gönczöl-bizottság tevékenységének: az, hogy a bizottságot vezető professzor asszony (a történész előadá­sából) megismerte „azoknak az embereknek a lelkületét, akik az őszi demonstrációk békés, de hangos résztvevői voltak” - amint ezt új­ságtudósításokból tudhatjuk. Ezek az ismeretek az újdonság erejével hatottak számára, hiszen korábban sem a Szabad Nép félórákon, sem az ifjúsági mozgalomban, sem a pártban nem hallott róluk. A lelkű­iéiről, illetve a sérelmekről. Mindenképpen hasznos volt tehát, hogy most odafigyelt a bizottságban helyet foglaló történész szavaira. Gönczöl Katalin professzor asszonynak (úgy is, mint az állampolgá­ri jogok korábbi biztosának) volt oka a megrendülésre most, amikor - első ízben! - olyan dolgokról kellett értesülnie, hogy bizony, vol­tak (még) hibák, elvtársak, a szocializmus építése során, de (sőt) még akkor is, amikor Rákosi pajtásról zengett az ének, és mellesleg az égbolt is, mert volt zenebona-földindulás és sok-sok ember fején egy (vagy két, esetleg több) koppanás. Mást ne is mondjunk, de mindjárt a felszabadító hős Vörös Hadse­reg is okozni bírt (bizonyos mennyiségű) sérelmet - amelyek orvos­lására, mellesleg, a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek az elsők között az abortusztilalom feloldásáról kellett intézkednie, nehogy a túlnépesedés hibájába essenek a magyar asszonyok és lányok. Aztán a munkaerőpiac feltöltésének - egyébként igen fejlett - szovjet módszere fokozta a rossz érzést azokban a magyar polgárokban, aki­ket hosszú turistaútra invitáltak a festői Szibériába (tajga, tosz). De meglepődhetett a professzor asszony azon is, hogy a lakáscsere­program első - egyébként szintén igen hatékony - szakasza sem mindenki számára volt a boldogság forrása. Eddig csak azoknak a véleményét hallotta, akik elfoglalták a tágas és világos rózsadombi villákat, valamint a jobb belvárosi társbérletek késeit és kanalait; ők alapvetően elégedettek voltak a rendszerrel, noha azt (esetleg) nem értették, hogy Kovács elvtársék miért kaptak két cselédet is, ráadá­sul felsőfokú végzettséggel és nemesi oklevéllel. A falusi disznóis­tállók és a jól szellőző hortobágyi birkahodályok otthonosságát élve­ző népellenségek komfortérzetének bizonyos kritikáját ellenben csak most - a történész kolléga előadásából! - ismerhette meg. Képzelhetjük, micsoda meglepetés volt számára az is, hogy az 1956 után kivégzett emberek családtagjainak és az elítélt, évtizedekig ül­dözött egyéb életben maradottak lelkében szintén maradtak kisebb- nagyobb (azóta betokosodott) tüskék. És hogy ezek az emberek mind-mind azt hitték, hogy a rendszerváltozással majd egyszeriben megváltozik minden. De nem változott, és lassanként, tizenhat év után, kezdtek türelmetlenkedni. Érthető, hogy Gönczöl elnök csodálkozva csóválja most a fejét. Vele csodálkozunk mi is. • Thur 0. Rudolf A szlovák nyelvtörveny és a BBC Nem sugározhat Szlovákiában a közszolgálati adó Folytatás az 1. oldalról A britek egyébként még Csehszlo­vákiától kapták meg a „működési hozzájárulást”, azóta azonban már teljesen új normák vannak életben: az érintettek 2001 októberéig kaptak ha­ladékot arra, hogy összhangba hozzák a ténykedésüket a törvényekkel. „A BBC igazgatótanácsa 2005 őszén megszüntette a közép-európai országok nyelvén sugárzó szerkesz­tőségeit, és az így megspórolt pénz­ből arab nyelvű televíziót szándékoz­ta^ létrehozni. A brit adó ezt követő­en angol nyelven sugárzott: ez Ma­gyarországon, vagy Csehországban nem jelent problémát, mert ott az ilyesminek nincs törvénnyel előírt nyelvi akadálya” - magyarázta a frekvenciatanács elnöke, hozzátéve, hogy Szlovákia államnyelvről szóló jogszabálya bekerült abba a csomag­ba, amelyre nem vonatkozik az euró­pai uniós jogharmonizálás. Az angol nyelvű rádió adását egyébként január 22-én kapcsolták ki, annak pozsonyi frekvenciáját, a keresztény műsort sugárzó Lumen kapta meg. „Azóta naponta érkezik panasz a tanácshoz: a pozsonyi Comenius Egyetem an­golszakos diákjainak eddig ajánlott volt hallgatni a műsorokat, a legtöké­letesebb angol nyelv éppen a BBC- ből jött. A tömegkommunikációt hallgatóknak a közszolgálatiság leg­tisztább példája volt a brit adó” - fej­tette ki Agócs Valéria. Ami a cseh dabingot illeti, a nyelvtör­vény „eltűri” az általános érthetőséget, ami kimondatlanul is a cseh nyelvre vo­natkozik. A mesék, illetve a 12 éves ko­rig megjelölt programok cseh nyelven sugárzását azonban nem engedélyezi a norma, azok csakis szlovákul kerülhet­nek adásba. A többi műsor, elsősorban a filmek esetében a cseh dabing nem lépheti túl az 50 százalékot. Ha valaki például Párkányban ma­gyar nyelvű magán rádiót, vagy TV-t szeretne létrehozni, be kell biztosíta­nia, hogy fele-fele arányban legyen képviselve a szlovák, illetve a ma­gyar nyelv. „Ha közszolgálati médi­umról van szó, mint például a Pátria Rádió, akkor más a helyzet, mert az alkotmány szerint a kisebbségeknek joguk van saját anyanyelvükön hoz­zájutni az információhoz” - tudtuk meg a frekvenciatanács elnökétől. Mindennek ellenére megfigyelhető, hogy a Szlovák Televízió magyar nyelvű adásai szlovák felirattal is el vannak látva. Érdekes helyzet áll fen az Ister-Granum Eurorégió területén (és természetesen az annál messzebb lévő) városokban, illetve települése­ken is: itt a magyar tv-k illetve rádiók adása szabadon fogható: a sugárzási engedélyt Magyarországon kapták meg, de az éterben nem állíthatja meg őket a határőr. • Szép Éva Temetik a nagybőgőt Kesztölcön Egymást érik a farsangi rendezvények A farsangi időszak hagyományait felvonultatva, az ünnepkörhöz kapcsolódó programokkal várja az érdeklődőket - állandó foglalkozásaink kívül - Kesztölcön a Művelődési Ház és Klub. A leglátványosabb esemény a jövő hét vasárnapi maszkos felvonulás és a nagybőgő eltemetése lesz. Nagyböjt idején nincs helye a mu­latozásnak. Az ehhez kapcsolódó ha­gyományt eleveníti fel a kesztölci Művelődési Ház és Klub február 18-i rendezvénye. Ennek során az egész falun végigvonulnak a maskarába öl­tözött emberek és betérnek a házakba, ahonnan tojást, kolbászt és más enni­valót „zsákmányolnak”, majd ezekből - a hagyomány szerint - a kocsmáros- né elkészíti a vacsorát. Ez esetben is lesz vacsora a klubban, de természe­tesen a felvonulók maguk készítik azt. Éjfélkor stilizált módon temetik el a nagybőgőt. A kesztölci művelő­dési ház által a korábbi években is megrendezett program olyan népsze­rű lett, hogy idén egy nappal a köz­ségbeli nagybőgő temetés előtt, Pilisszentkereszten is hasonló módon indítják a nagyböjti időszakot. Ezen a programon a kesztölci Páva kör is részt vesz, számolt be lapunknak a látványos eseményről Gaálné Kara Valéria, az intézmény vezetője. Farsangi időszak lévén nemcsak a február 10-i, óvodások, illetve 16-ai iskolások farsangját rendezik meg a művelődési házban, de az intézmény állandó programjait is az ünnepkör ha­gyományaihoz igazítják. Ezen kívül - mind minden hónapban - februárban is várja a különböző korosztályhoz tartozókat a Művelődési Ház és Klub, többek között csuhéfonásra, tini-dél­utánra, néptáncfoglalkozásra és a mél­tán népszerű asztalitenisz klubba is, ahol jelenleg is zajlik a gyerekek és felnőttek pingpongbajnoksága. • GfrK.

Next

/
Thumbnails
Contents