Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-03 / 24. szám
4 HÍDLAP • 2007. február 3., szombat www.istergranum.hu Ismét áll a bál a Kossuth téren Fideszes képviselők lebontották a „műveleti területet” körbezáró kordont Egy százalék is életeket menthet Ne mulasszuk el felajánlani adónk egy százalékát Folytatás az 1. oldalról Gergényi Péter főkapitány tavaly október 23-án rendelkezett úgy, hogy „szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásának idejéig” műveleti, lezárt területté nyilvánítja a Kossuth teret. Hiába követelték azonban a dokumentum nyilvánosságra hozatalát és hiába figyelmeztetett az adatvédelmi ombudsman is a helyváltoztatás és gyülekezési szabadság, mint alkotmányos jogok megsértésére. Abban azonban úgy tűnik, az alkotmányjogászok sem értenek egyet, hogyan értékeljék a bekövetkezett eseményeket. Kolláth György szerint az olyan polgári engedetlenség, ami törvénysértés árán valósul meg, semmiképpen nem lehet jogszerű, ilyen joga a képviselőknek sincs. Azt viszont Kolláth is elismerte, hogy a műveleti területté nyilvánításnak - bár formálisan szerepel a rendőrségi törvényben - már nem indokolt a fenntartása. Szikinger István ezzel szemben úgy látja, hogy a képviselők törvénysértő rendőri intézkedést szüntettek meg, azaz nem követtek el bűncselekményt. Az ügyben teljes jogi káosz kezd kibontakozni. A bontás során például a rendőrök nem léptek közbe, akik a rendőrség szempontjából törvénysértés közben érték tetten a képviselőket, - köztük Orbán Viktor pártelnököt is. A frakciótagok egyébként teljes mértékben vállalják tettük következményeit és készek lemondani akár mentelmi jogukról is. Rohamsisakos, és többségében ismételten azonosító jelvény nélküli rendőrök dél után nem sokkal megkezdték a kordonok visszaépítését, ennek során többször dulakodásba keveredtek az ott tartózkodó tiltakozókkal. Lapzártánkkor egyre nőtt a demonstrálok és bámészkodók, illetve a rendőrök száma, a tér környékén pedig leállt a villamos- közlekedés. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon lapzártánkkor még tartott a helyzet elemzése, és nem kívánták kommentálni az eseményeket. Reakciók jobbról és balról A Kereszténydemokrata Néppárt helyesli a Fidesz tettét, míg az MSZP szóvivője, Nyakó István úgy nyilatkozott: a Fidesz nem a kormánnyal vagy a Magyar Köztársasággal szállt szembe, hanem a magyar jogrendszerrel, és ez nem politikai lépés, nem hőstett, hanem durva provokáció. Danks Emese kormányszóvivő leszögezte: amíg a rendőrség intézkedéséről nem mondják ki, hogy jogszerűtlen volt, addig jogszerűnek kell tekinteni, a törvényeket pedig be kell tartani. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a jobboldali politikusok akcióját és hangsúlyozta: saját véleménye alapján senki nem kérdőjelezheti meg a törvényeket. Az országgyűlési képviselők tettét azért is tartja veszélyesnek, mert példájuk ragadós lehet, márpedig a rendet meg kell őrizni. Az MDF szerint a Fidesz ugyan lebontott egy kerítést, de egyben falat húzott a törvényes megoldások és az agresszív politika közé, a párt a felelős fideszes politikusok elhatárolódására vár. Martonyi János volt külügyminiszter egy interjúban leszögezte: ilyen súlyos politikai és gazdasági válság esetén a nyugati demokráciákban előrehozott választásokat szoktak tartani, ezt az alkotmány is lehetővé teszi. Takács Albert az állampolgári jogok helyettes ombudsmanja bár vitathatónak tartja a Fidesz döntését, leszögezte: az, hogy a BRFK több mint 100 napja tartja fenn a műveleti területet, bizonytalanságot okoz és a jogbiztonság alkotmányos jogába ütközik. Eközben az „egyesített Kossuth téri tüntetőcsoportok” ügyvivője, Molnár Tamás bejelentette, hogy elindítják a „tavaszi hadjáratot”. • Szabó Hajnal A gyermekek és az állatok javára ajánlják fel a legtöbben adójuk egy százalékát, azonban még mindig sokan vannak, akik ki sem töltik a rendelkező nyilatkozatot. Pedig a kisebb civil szervezetek nagy hasznát vennék az adományoknak, ráadásul a helyiek tevékenységét maga az adózó is szemmel kísérheti. A tavalyi elszámolásban, az immár nyolc éve az élen járó Gyermekrák Alapítvány kapta a legtöbb felajánlott pénzt, a sorban utána következik a Rex Kutyaotthon és a Gyermekétkeztetési Alapítvány. Tavaly a potenciális adózók mindössze egyharmada élt a felajánlási lehetőséggel, így a kiosztható huszonnégymilliárd forintból csupán tizenhárommilliárd került az alapítványokhoz, egyesületekhez. Idén az egyéni vállalkozók és az áfát fizető magánszemélyek február 15-ig, az önadózók pedig május 21-ig rendelkezhetnek adójuk egy százalékával. Az alapítványoknak és civil szervezeteknek felajánlható egy százalék mellett adónk további egy százalékát felajánlhatjuk az egyházaknak és a költségvetés kijelölt célelőirányzatai számára is. Ezek a kiemelt célok és a megjelölendő technikai számai idén a társadalmi bűnmegelőzés (1294), a parlagfű-mentesítés (1153), az egészségjavítást célzó sporttevékenységek támogatása (1304), a Szülőföld Alap támogatása (1311), az erdőterület védelme és bővítése (1445) és az illegális hulladéklerakók felszámolása (1517). Esztergomban több mint harminc egyesület és alapítvány van hivatalosan, amely jogosult a felajánlható egy százalékokra. Tavaly, helyi szinten az egyik legnagyobb összeget az Esztergomi Aero Klub kapta. Vezetőjük, Lekli Tamás lapunknak elmondta: nem folytatnak külön kampányt az adományokért. „Sok a Malév-pilóta oktatónk és ismerősünk, az ő adójuk egy százaléka már komoly összeget tesz ki. Ez a A tavaly legnagyobb felajánlott összeget kapott szervezetek Gyermekrák Alapítvány 413 828 094 Ft Rex Kutyaotthon Alapítvány 118 307 114 Ft Gyermekétkeztetési Alapítvány 91 865 424 Ft Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 85 377 757 Ft Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány 73 342 655 Ft Dévai Szent Ferenc * Alapítvány 67 517 155 Ft pénz nagyon sokat számít nekünk, karbantartásra, eszközvásárlásra fordítjuk, így növendékeink képzési díja is kevesebb lesz” - mondta a klubvezető. Az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány már jóval kisebb összeget kapott tavaly, ezt a Fényközpont fenntartási költségeire fordították. „Nem folytatunk kampányt az adományokért, nagyon sok olyan nagy egyesület és alapítvány van ugyanis, amelyek egész évben folyamatos marketing-tevékenységet folytatnak, velük nem tudnánk versenyre kelni. Az adományozók köre is inkább klienseinkből, családjukból és a kollégákból tevődik ösz- sze” - mondta a Hídlapnak Hentes Ildikó, a Fényközpont vezetője. • Pálovics Klára HELYI POSTA Jelképek erdejében Egy hónapja új jelképe (is) van a Nemzetközi Vöröskeresztnek: a vörös kereszt és a vörös félhold mellett a vörös kristály hirdeti a szervezet humanitárius céljait. Erre azért volt szükség, mert Izrael is szeretett volna (végre) csatlakozni, s ez nem is mostanában jutott az eszébe, hiszen a Mögen David Amon - Vörös Dávid Csillag - már a múlt század harmincas évei óta törekszik erre. Csakhogy eddig eredménytelenül, hiszen hivatalos emblémáját, a genfi egyezmények alapján, nem tudták elfogadni. Igaz, tavaly végre tagjai közé emelte a közel-keleti országot is - a palesztin Vöröskereszttel együtt -, de a jelkép ügyében csak mostanában sikerült végleg megegyezni. Valljuk be, nem is volt egyszerű ez a kérdés. Már mindjárt azzal, hogy vörös lett a sárga dávidcsillag. Arról nem beszélve, hogy milyen zavarokat okozott volna az izraeli polgári lakosságban, ha rosszulléte esetén vöröskereszttel díszelgő ápolók sietnek a segítségére; aminél rosszabb (nyilván) csak az lehetett volna, ha vörös félholdas. (Most akkor érte jöttek, vagy ellene?) Legkézenfekvőbb a hatágú csillag nemzetközivé tétele lehetett volna, ha ez ellen nem tiltakoznak olyan hevesen az iszlám országok tagszervezetei, noha - mint láthatjuk - 1929 óta nekik megvan a maguk külön jelképe. Érdekes különben, hogy a vörös keresztet eredetileg sem szánták vallási szimbólumnak a szervezet alapítói (1863-ban), sőt inkább - a svájci zászlóból átemelve - a semlegességet kívánták vele hangsúlyozni. A nemzetek felett átnyúló segítő szándékot, vagyis az emberiességet. Úgy látszik azonban, hogy az emberiség törzsfejlődése során - annak egyre magasabb fokára hágván - nem mindegy, hogy mi hirdeti ezt a szép eszmét (illetve eszményt). Mást ne mondjunk, ha kicsit tovább tart a kommunizmus, akkor a Szovjetunió is kiköthette volna, hogy csakis vörös csillag alatt hajlandó a (kölcsönös) segítségnyújtásra. Belegondolni is rossz, milyen zűrzavar lett volna akkor egy esetleges budapesti (baráti) bevonulás után a sebesültek ellátásakor. Önkényuralmi jelkép vagy a humanizmus őrlángja? • Thur 0. Rudolf Látták az árnyékukat a medvék! A veresegyházi mackók fele kihagyta idén a téli álmot Folytatás az 1. oldalról A hagyomány szerint ha a barlangjából előbújó medve meglátja a földre vetülő árnyékát, akkor még negyven napra visszafészkeli magát arra készülve, hogy addig nem talál eleséget a hótakaró alatt, ha viszont borús az idő, akkor nem vonul vissza a téli álomra. A nyolc éve működő veresegyházi Medveotthonban tegnap ragyogó napsütésre ébredhettek a lakók - tudta meg lapunk Kuli Bálint igazgatótól. Közép- Európa egyetlen medvemenhelyén ma 42 mackó él 3,5 hektáros területen, természetes környezetben, szűk bejáratú, ám öblös, mesterséges barlangokban. „A medvék a szokásosnak megfelelő időjárás esetén november környékén vackolják be magukat a barlangba, de ebben a szezonban az enyhe tél miatt lakóinknak csak mintegy fele alussza téli álmát, a többiek ébren vannak. A tegnapi jeles napon is csak azok láthatták árnyékukat, akik amúgy is ébren voltak, a többiek nem jöttek elő.” - mesélte a mackók oltalmazója. A medvék egyébként a téli álom során más állatoktól eltérően nem hibemálódnak, hanem nyitott szemmel pihennek barlangjaikban, de alkalmazkodva a természeti viszonyokhoz a téli hónapokban nem fogyasztanak táplálékot, lelassulnak életfunkcióik, szervezetük a felhalmozott zsírtartalékot dolgozza fel. A szokatlanul enyhe idő miatt ébren maradt mackók miatt sem kell aggódnunk: ők ugyanúgy táplálkoznak, mint mindig, és nem terheli majd meg szervezetüket a téli álom hiánya - mondta Kuli Bálint. Ha a rendkívüli tél e rendkívüli jeles napján lehet hinni a népi megfigyeléseknek, akkor is legkésőbb március közepén beköszönt a tavasz. • G.É.
