Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-28 / 41. szám
4 HÍDLAP • 2007. február 28., szerda www.istergranum.hu Márciusra készülnek a tüntetők Visegrádon gyülekeznek a Kossuth tériek Olvadó tavaszi árvízveszély a Duna mentén Az enyhe télnek köszönhetően kevés csapadék hullott a folyó vízgyűjtőterületére Folytatás az 1. oldalról Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője lapunknak azt mondta: a visegrádi találkozó célja, hogy üzenjenek a hatalomnak: Kossuth népe kint lesz az utcákon. Véleménye szerint mostanra álltak egységbe a Kossuth tér lezárása után széthullott tüntetők. Szombaton Visegrádon bemutatnak majd egy negyvenezer aláírást tartalmazó ívet, és 1848 mintájára aktualizálják a tizenkét pontot. A Rendszerváltó Fórum - amely szintén részt vesz a dunakanyari megbeszélésen - elnöke, Fáber Károly szerint ez a találkozó arra lesz jó, hogy a nemzeti oldal erejét megmutassa, és szeretné, ha az összejövetel minden évben megismétlődne. Simon János politológus szerint a március 15-re tervezett demonstrációk leglényegesebb kérdése az, hogy a rendőrök megtámadják-e újra a tüntetőket. „Nem zárom ki, hogy újabb zaGergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány lesz a március 15-i közterületi rendezvények biztosításának parancsnoka. Az ORFK-nál már készülnek a stratégiák március 15-re, hogyan védjék az egyes épületeket. Az elképzelések szerint többet nem fordulhat elő az, ami szeptember 18-án az MTV székházánál, amikor védőfelszerelés nélkül állítottak fel néhány szakaszt a kövekkel támadó tömeggel szemben. vargások lesznek, abban azonban bízom, hogy a rendőrség mellőzi a lőfegyverek használatát. Ha ismét támadná a hatalom a megemlékezőket, az már egyértelmű jelzés lesz, hogy visszatértünk a Kádár-korszakbeli állapotokhoz, hiszen az erőszakszervezetek nem demokratizálódtak” - mondta a Hídlapnak a szakember. • P. K. L A P ( S Z ) É L Ovár I. Tamás Felemás emléknap Se szeri, se száma manapság a legkülönfélébb világ- és emléknapoknak. Lassan már a naptár minden lapjára jut belőlük - közös jellemzőjük, hogy valamiféle nemes cél érdekében születtek. Sokan fanyalognak persze szaporodásukat látva - egyszer talán fanyalgók napja is lesz, külön a számukra -, mások méltányolandó kritikákat fogalmaznak meg. Legismertebb az, hogy gyakran csupán néhány órányi figyelmet szentelnek az emberek egy-egy komoly ügynek, aztán az év többi részében az egészről szépen el is feledkeznek. A kommunizmus áldozatainak emléknapja viszont több szempontból is különleges. Elsősorban súlya, jelentősége miatt. Közismert, hogy a kommunista ideológia nevében világszerte okozott pusztítás oly mértékű volt, ami csak a másik totális diktatúra, a fasizmus/nácizmus népirtásával vethető össze. Ám különleges ez az emléknap amiatt is, hogy megítélése mégis máig megosztja a társadalmat. A Terror Háza Múzeum puszta léte irritálja például a balliberálisokat, de méltatlan lenne a témához, ha most részleteznénk ezzel kapcsolatos „aggályaikat”. Fontosabb ennél - és erről hallgatni már csak az áldozatok emléke miatt sem lehet -, hogy az utóbbi években sajnos egyre szaporodnak körülöttünk azok a jelek, amelyek a nem is oly régi állampárti diktatúrát idézik fel. Úgy is mondhatnánk, hogy a kommunizmus kísértete ma is itt bolyong körülöttünk, arra kényszerítve bennünket, hogy nap mint nap szembesüljünk vele. A jegyzetíró persze szinte hallja az ilyenkor szokásos ellenvetéseket: olcsó komcsizás ez, hiszen a mai baloldal (a „szociáldemokraták”) vezetői az ötvenes években például jórészt még nem is éltek... Nos, egyebek közt pontosan ezért riasztó, hogy mégis egyre inkább gyakorlattá válnak az egykori bolsevik eszközök és módszerek. A hazu- dozás, az erőszak, az írott és íratlan demokratikus játékszabályok felrúgása, a félelemkeltés tartoznak elsősorban ide. A másként gondolkodók megbélyegzése, a sajtó pártszolgálatba állítása - természetesen most a „piac” diktálta versenyre hivatkozva - is hátborzongatóan ismerősek. Tegyük a szívünkre a kezünket: akár csak pár éve elképzelhetőnek tartottuk volna-e, hogy pusztán egy nemzetiszínű zászló miatt ránk zúdulhat a „demokratikus rendőrség” minden dühe? Hittük volna-e, hogy visszajutunk (!) oda, amikor ismét papírból, makogva olvasnak fel nekünk a televízióban tenyérbemászó hazugságokat rosszarcú és ostoba emberek? Miben reménykedhetünk? Csakis abban, hogy egy ponton túl a társadalom mindezt már nem viseli el, ezért végképp, ezúttal visszavonhatatlanul a múltba kényszeríti az említett jelenségeket. Ha csak évente egyszer, a kommunizmus áldozatainak emléknapján jutnak majd eszünkbe, az is éppen elég nyomasztó lesz-. A sokévi átlagnak mindössze harmada az a hóban tárolt vízmennyiség, amely jelenleg a Duna vízgyűjtőterületén található. A most lehullott hó semmiben sem változtat ezen a mennyiségen, és mivel utánpótlás sem érkezik, bízhatunk egy árvízmentes tavaszban. Ettől függetlenül a katasztrófavédelem felkészült egy esetleges árvízre. Az ország alacsonyabb fekvő területein belvizet okozhat a hétfőn lehullott hó vagy eső, ám árvíz szempontjából semmiféle változást nem várható, mondta lapunknak a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. (Vituki) szakembere. Elmondta hogy e tekintetben a magasabban fekvő területeken, a két nagy folyó vízgyűjtő területén felhalmozott csapadék mérvadó. A Duna esetében jó okunk van reménykedni abban, hogy idén megússzuk az árvizet. A jelenleg hóban tárolt víz- mennyiség a sokévi átlagnak mindössze harmada, és az előrejelzés, valamint az, hogy már igencsak kifelé tartanunk a télből, azt mutatja, hogy a jelenlegi négy köbkilométernyi hómennyiség nem éri majd el az átlagos 11 -et. A Vituki szakembere hozzáette azt is, hogy tapasztalataik szerint még március első felében érkezhet csapadék, de nem ekkora mennyiségű. Az olvadás még nem indult el. A szakemberek persze mindig figyelmeztetnek, hogy Magyar- ország esetében a vízgyűjtőn található hómennyiség nem mindig mérvadó, hiszen pár napos eső, valamint egy csapadékkal érkező intenzív olvadás is elég egy nagy árvíz kialakulásához. A bíztató előrejelzés ellenére a katasztrófavédelem felkészült egy esetleges árvízre. Bár mindez inkább csak egy szokásos, rutinszerű eljárás. Czibik József a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője lapunknak azt mondta: ekkor az eszközállomány áttekintése történik meg. Számba veszik a rendelkezésre álló anyagokat, készleteket. Nemrég kaptak az országos főigazgatóságtól árvízvédelmi eszközöket, így fáklyákat, vízhatlan ruhákat, világító berendezést. Vagyis az áttekintés után elmondható, hogy a megyei katasztrófavédelem megfelelő és elegendő eszközzel, valamint emberrel rendelkezik árvíz esetén az elsődleges intézkedések megtételéhez. • (gál) Süttőn egyelőre forráshiány nélkül tervezhetnek Nagyobb szerepet szánnán Az idén 308 millió forintból gazdálkodik a süttői önkormányzat, ebből jut pályázati önrészre, az intézmények működtetésére és a civil szervezetek támogatására is. A későbbiekben könnyen gondot okozhat azonban az új idősotthonra felvett hitel részleteinek törlesztése, és nehézségek lehetnek a tartalékok képzésével. Ha sikerül nyerniük, pályázati forrásból végre megkezdődhet egy valódi közösségi ház építése, míg a távolabbi célok közt kerékpárút építése, egy kőtár létrehozása, illetve a borospincékben rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázása szerepel. A tervekről Czermann János polgármesterrel beszélgettünk.- Hogyan alakul a település idei költségvetése?- Az elmúlt testületi ülésen fogadtuk el 308 milliós költségvetésünket, ami szerencsére nullszaldósra sikerült, tehát nincs forráshiányunk, de üröm az örömben, hogy nincsenek olyan tartalékaink, amelyek az esetleges pályázatokhoz nagyobb önrészt biztosítanak. Egy nagy beruházásunkhoz, a Norvég Alapra benyújtott pályázathoz 10 milliós önrészünk biztosított, amennyiben ezt a 100 milliós nagyságrendű projektet pozitívan bírálják el - ez márciusban derül ki - a malom és a tűzoltó szertár épületének összeépítésével végre egy igazi közösségi ház valósulna meg, ami régi tervünk. Itt kapna helyet a könyvtár és méltó helye lenne a rendezvényeknek is. A költségvetésünk egyébként az előző évekhez hasonlóan alakul, a tavalyi természetesen idősek otthona miatt kivétel volt, akkor 180 millióval többet kellett betervezni. Jelentős forráscsökkenés idén még jellemző, de félő, hogy a 2008-as év komolyabb forráskivonással indul majd. Most még nincs gond, de ahogyan ez korábban sikerült, a jövőre nézve tartalékokat kellene képeznünk, ami nem könnyű feladat.- Ha jól tudom, az idősotthon hiteleit egészen 2025-ig törleszteniük kell...- Amikor a testület akkoriban a hitelfelvétel mellett döntött, még nem tudhattuk, milyen feltételek lesznek adottak a későbbiekben, de ma már kár ezen gondolkodnunk. Az a léa bevételek jelentős részét nyeg, hogy van egy magas színvonalon működő, szép intézményünk, aminek örülnünk kell, meg kell tölte- nünk lakókkal, és ha nem is profitori- entáltan, de nullszaldósan megpróbálni működtetni. Az épület már beépült a falu vagyonába, a későbbiekben, ha az élet úgy hozza, akár más formában, funkcióban is hasznunkra lehet.- Milyen konkrét céljaik, terveik vannak a közeljövőre nézve ?- Először is örökérvényű elvárásként szeretnénk egy nagyon lakosságbarát hivatalt működtetni, hogy az ide belépő kedves ügyintézést kapjon, még ha rossz hírt kell is közölnünk. Alapvető célunk, hogy az önkormányzati intézmények működési feltételeit magas színvonalon tudjuk biztosítani, ne jelentsen hátrányt, hogy kis község vagyunk, az óvodásoknak, iskolásoknak a lehető legjobb feltételeket próbáljuk nyújtani mind a környezetet, felszereltséget, mind az oktatás minőségét illetően. A falukép szép, rendezett, ezt meg kell őriznünk és erőnkhöz mérten fejleszteni. Kistérségi segítséggel három utca felújítására pályázunk a Közép-dunántúli Régió Operatív Program forrásaiból, a márciusi ablaknyitásnál már ott szeretnénk állni az ajtóban. Nagyon fontos törekvésünk, hogy összefogjuk, segítsük a községben működő civil szervezeteket, a községi programok mind intézmények, szervezetek programjai. Természetes, hogy szeretnénk nekik megfelelő támogatást, forrásokat biztosítani. Idén 6 millió forintot különítettünk el számukra, amit diffeadó kőfaragásnak renciáltan osztunk szét köztük, és arra bíztatjuk őket, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel is.- Mi az, ami még inkább csak álom és hosszabb távon valósulhat meg?- Épp a napokban készült el a tervünk egy belterületi kerékpárúiról, ami az engedélyeztetési szakaszba lépett, de a megvalósításnak még nem nagyon látom a lehetőségét, mert hatalmas összegű beruházásról van szó. Persze mindenképpen szeretnénk megépíteni, ha nem is ebben a ciklusban. Ezenkívül nagyon szeretnénk létrehozni egy kőtárat, bányászati múzeumot, hiszen itt ezeréves hagyománya van a kőfaragásnak, amit jelenleg nem tudunk bemutatni semmilyen formában. Hosszabb folyamat lesz, amíg összegyűjtjük az anyagot és találunk egy helyet, ahol elhelyezhetjük a tárlatot. Süttő élete ezer szállal kötődik a kőhöz, a kisebb-nagyobb kőfaragó üzemek befizetéseinek köszönhető az is, hogy nem szenvedünk forráshiányban. Több attrakcióval meg tudnánk állítani például a majdani kerékpáros turistákat, amihez talán egyedül a 420 éves Rákóczi-hárs ke-, vés. ígéretes a borkultúránk is, szép présházaink vannak, amelyek fogadó- készségét fejlesztenünk kell. A borút kiépítése az Ister-Granum programjában is benne van, a nagyobb térségre ráépülő tervek Süttőt is érinthetik.- Mit gondol az Ister-Granum Eurorégió szerepéről, milyen segítséget nyújthat például Süttőnek?- Úgy látom, és számomra ez a legfontosabb üzenete ennek a társulásnak, hogy egy történelmi fintort próbál átírni és egy nemzetté kovácsolni, összefogni a Duna két partját, ami számomra nagyon kedves dolog. Ezenkívül vannak olyan projektek - ezekről a legutóbbi közgyűlésen is hallhattunk-, amelyek egyértelműen érintenek minden települést, például az egészség- ügyi projekt, a turisztikai elképzelések vagy a hírügynökség létrehozása. És persze a kiadványokban, honlapjukon jelen vagyunk, ami szintén hasznos lehet. Ugyanakkor úgy vélem, azt nem várhatjuk el az eurorégiótól, hogy a Süttő belterületét érintő kisebb tervek megvalósításában segítsen. * Szabó Hajnal
