Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-27 / 40. szám

www.istergranum.hu 2007. február 27., kedd • HÍDLAP 5 Átgondolatlan rendelet: behajthatatlan a súlyadó? A régebbi gépkocsik okmányában nem szerepel a teljesítmény adata Folytatás az 1. oldalról A módosítás a terepjáró- és sport­autó-tulajdonosokat, valamint a motorkerékpárosokart érintette a leg­érzékenyebben, utóbbiak tiltakozó felvonulást is szerveztek az új, szá­mukra jóval magasabb terhek ellen. Az önkormányzatok általában az év első hónapjaiban küldik ki a gépjár­mű-tulajdonosoknak az adó első rész­letéről szóló csekket, melynek befize­tési határideje március tizenötödike. Idén azonban országszerte azzal a problémával szembesültek a helyi ha­tóságok, hogy a régebbi, közel húsz­éves autók forgalmi engedélyében és az önkormányzatoknál vezetett nyil­vántartásaiban még nem szerepel a teljesítményre vonatkozó adat, így nem tudják kiszámítani a hamarosan befizetendő adót. A Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a két és fél millió hazai személygépjármű kö­zül „mindössze” 100-150 ezer lehet azoknak az autóknak és motorkerék­pároknak a száma, amelyek adatai hi­ányoznak. A hatóságok az év végéig folyamatosan aktualizálják adatbázi­sukat. A törvény egyébként arról ren­delkezik, hogy a függő állományok egy részénél a lóerőben megadott érté­ket kell átszámítani kilowattra, a többi járműnél pedig más módon kell besze­rezni a teljesítmény-adatot. A szaktár­ca tehát úgy véli: az adózókat nem ér­heti hátrány, hiszen az információk beszerzése az önkormányzatok dolga, és csak ez után vetik ki az adót. Az önkormányzatokat viszont érheti hátrány, hiszen a be nem hajtott adó az amúgy is rendkívül szűkös forrásaikat csökkenti. Esztergomban sem küldték még ki az értesítőket a gépjárműadó befizetéséről, bár ennek egy új számí­tógépes rendszer telepítése is az oka. .Információink szerint még a helyi adó­hatóság sem tudja, hogy hogyan álla­pítják meg a fizetendő összeget. Az itt nyilvántartott kilenc és fél ezer autó és motor közül mintegy 300-400 jármű adójának behajtásával adódhat problé­ma az előzetes becslések szerint. Sánta László, az Autótulajdonosok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a teljesítmény adó alap­vetően igazságosabb a súlyadónál. A hiányzó adatok miatt kialakult helyze­tet az elnök úgy oldaná meg, hogy amíg a jármű nem jelenik meg műsza­ki vizsgán, addig a régi szabály szerint kivetett adót fizetné a tulajdonos, a kö­vetkező ellenőrzéskor pedig hivatalo­san megállapítanák a teljesítményt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság ugyanis csak műszaki okból vizsgálhatja meg járművet, adózási indokkal nem, ezért csak akkor lehetne megadóztatni a gép­kocsi- és motortulajdonosokat, ha saját maguk kérnék a bevizsgálást, amely­nek azonban költségvonzata is van. * Gábor Éva Elet a dobogókői sípályán? Az utolsó esélyben reménykednek az üzemeltetők Magyar-szlovák vállalkozásösztönzés Az Európai Unió támogatásával ma­gyar-szlovák vállalkozásösztönzési programot valósít meg Szabolcs- Szatmár-Bereg és Kassa megye - írja a figyelőnet.hu. A programon belül első­sorban a második világháborút követő, kényszerű magyar-szlovák lakosság- csere érintettjeinek, a családok második generációs tagjainak igyekeznek segíte­ni egyéni, vagy társas vállalkozás létre­hozásában, illetve meglévők határokon átnyúló együttműködésében. A már működő vállalkozásoknak úgynevezett látogató programot szerveznek, a két megye cégei felkereshetik leendő part­nereiket, üzleti találkozókon vehetnek részt. A program kiemelt része a mun­kahelyteremtés, mivel mindkét régió­nak jelenleg a munkanélküliség kezelé­se az egyik legnagyobb gondja. Míg Esztergomban már kora délután elállt a hóesés, és hamar latyakká ala­kult a 2-3 centis friss hótakaró, addig Dobogókőn kitartóan szakadt és mivel vasárnap éjszaka mínusz négy fok volt a hegyen, jó, azaz fagyos talajra hullt. Idén először látszik remény arra, hogy kinyisson a sípálya. Lőrincz László, a dobogókői sípá­lyát üzemeltető alapítvány vezetője abban reménykedik, hogy a 700 méte­res magasságban végre megmarad a tegnap délutáni fagyos talajra hullott 5-10 centiméteres hótakaró, és néhány napra ki is tud nyitni a síközpont. A bizakodásra az adhat okot, hogy a he­gyen általában 5-6 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint a lejjebb fekvő te­rületeken, és ha a hótakaró eléri a 20- 30 centit, már érdemes megnyitni a le- siklókat. Persze a hó minősége is so­kat számít, hiszen a porhóra nem érde­mes rámenni a ratrak, azaz hótaposó géppel. Lőrincz László továbbra sem adta fel a reményt, hogy pár hétig még működhetnek az idei szezonban, de ez nagyban függ az elkövetkező napok időjárásától, ami sípályák szempontjá­ból nem túl bíztató. A hét közepétől melegedést és hétvégétől már igazi ta­vaszt ígérnek 10 fok fölötti hőmérsék­lettel, a havat is inkább az eső váltja fel. Dobogókőn 25 éve nem volt példa arra, hogy egyetlen napra sem tudtak kinyitni, a fejlesztések, beruházások miatt pedig nemcsak itt, hanem az or­szág többi síközpontjában is jelentős veszteséget görgetnek maguk előtt az üzemeltetők. A dobogókői hóhelyzet­ről a www.dobogokosi.hu honlapon találhatnak információt a síelni vá­gyók, itt friss webkamera felvételek is megtekinthetők. • Sz. H. Támogatást szeretnének a lisztérzékenyek A speciális kenyérért akár ötszáz forintot is elkérnek A Lisztérzékenyek Békés Megyei Egyesülete azt szeretné, ha speciális és igen költséges diétájukhoz az állam is hozzájárulna, például receptre vehetnék a szükséges élelmiszereket. A Lisztérzé­kenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete már évek óta lobbizik valami­féle segítségért, mindeddig hiába. Ko- márom-Esztergom megyében 160 re­gisztrált betegről tud a megyei szervezet. A lisztérzékenységre nem létezik gyógyszer, teljes értékű életet csak azok élhetnek, akik nagyon szigorúan tartják a szükséges diétát, azaz nem esznek semmi olyat, ami összetevőként búzát, zabot, rozst, árpát, ebből készült lisztet vagy bármilyen glutén származékot tar­talmaz a felvágottaktól a tejtermékekig. Ezeket a speciális hozzávalókat, készít­ményeket többnyire Natura boltokban, egyes hipermarketekben és a táplálékal­lergia központok üzleteiben tudják be­szerezni, igen borsos áron. Frank Henrikné, a Tata-Tatabánya-Esztergom lisztérzékeny csoport vezetője lapunk­nak elmondta: a kenyér darabja 500, egy mákos kifli 300, húsz deka tészta szintén ennyibe kerül, amit ráadásul nem is tudnak könnyen beszerezni. Esz­tergomban például nincs ilyen speciális üzlet, ráadásul néhány felvidéki hiper­marketben vagy üzletben jóval olcsób­bak az ilyen termékek, ezért sokan Révkomáromban vásárolnak. Szlováki­ában egyébként a lisztérzékenyek támo­gatása rég megoldott: állami támogatás­sal, receptre 70 százalékos kedvez­ménnyel vásárolhatnak gluténmentes élelmiszereket. Magyarországon a lisztérzékenyek kaphatnak ugyan közgyógyellátási igazolványt, de erre csak kétféle amúgy is mindössze 100 forintba kerülő keményítőt vehetnek, és emelt családi pótlékban részesülnek, de ez közel sem fedezi havi kiadásaikat. A lisztérzékenyek egyesülete már két-há­Nem egyszerű feladat a lisztérzékenyek közétkeztetése sem, hiszen az óvodák, iskolák nehezen képesek külön adagot készíteni az allergiás gyermeknek és a munkahelyi menzák sem tudnak meg­felelni a szigorú előírásoknak. rom éve küzd azért, hogy a különböző minisztériumok, illetve az OEP megta­lálja végre a számukra megfelelő meg­oldást, de mindeddig ígéreteken kívül semmi kézzelfogható eredményt nem láttak, tavaly egy kerekasztal-beszélge- tésig jutottak el. A komárom-esztergo- miak készek csatlakozni a Békés me­gyeiek kezdeményezéséhez, miszerint receptre olcsóbban juthassanak hozzá az élelmiszerekhez, illetve támogatnák a hatékonyabb szűréseket, felderítést is. Ma Magyarországon egyes felmérések szerint minden 80. de minimum minden 100. ember küzd ilyen ételallergiával és sokan nem is tudnak róla, tehát számuk ennek többszöröse lehet. Megyénkben minden hónap harmadik péntekén dél­után öt órától, a tatabányai Szent Bor­bála Kórház oktatótermében jöhetnek össze tapasztalatot cserélni, tanácsot kérni a lisztérzékenységben érintettek. • Szabó Hajnal Gyermekeknél a lisztérzékenység legegyértelműbb tünete a nagy kerek has és a vé­kony végtagok, míg felnőtteknél a fogyás, vashiányos vérszegénység, cukorbetegség, csontritkulás, meddőség és pajzsmirigyproblémák lehetnek az ebből következő, illetve a lisztérzékenységhez társuló betegségek, tünetek. A betegség öröklődhet, és bármely életkorban kialakulhat, a liszt mellett tej- és tojásallergia is csatlakozhat hozzá. Ml A VELEMENYE? Az idei télen talán utolsó esélyként használhatták ki a tegnap hullott havat a sí kedvelői. Arról kérdeztük a téli sportok iránt érdeklődőket, hogy a ha­zai vagy inkább a külföldi síterepeket részesítik előnyben? Péntek Zoltán lj (főiskolai hallgató) j I Nem vagyok egy | nagy símester, ma­ximum a csolnoki I hegyeket hódítom meg. Nevelőapám tanított meg erre a sportra, van saját olcsó, bi- zományból vásárolt felszerelé­sem, ami teljesen megfelel az el­várásaimnak. Nemrég hallottam, hogy akár két-háromezer forintért már a környékben is igénybe ve­hetem a pályákat, valószínűleg ebbe az irányba kacsintgatok a közeljövőben. i Pelcz Alajosné (vállalkozó) Gyermekeim ko­moly téli hobbija a síelés, a vejem in­kább snow boardozik. A családban mindenki­nek saját felszerelése van, és álta­lában ismertebb szlovákiai pá­lyákra járunk síelni, ámbár engem eddig nem tudtak rávenni arra, hogy kipróbáljam. Nekem inkább a táj szépsége, a tiszta levegő, a többiek lesiklásának látványa, az egész hangulat tetszik igazán. A környéken bobozni járnak, szere­tik Dobogókőt és Visegrádot is, tehát nem kizárólagosan a külföl­det választják. Sovány Anita (tanuló) Először és eddig utoljára nyolcadikos | koromban voltam sí­elni egy iskolai szer­vezésű táborral. Akkor sikerült is elsajátítani az alapokat, nagyon megtetszett ez a sport, de sajnos anyagi okok miatt azóta nem csa­toltam fel a léceket. Akkor Szlová­kiában jártunk, de ha a környékben találok pályát, ahol elérhető áron síelhetek, megfontolom a dolgot. Madar Lászlóné (eladó) Próbáltam már, de nem tudtam megta­nulni síelni, viszont a család nagyon sze­reti ezt a sportot. A lányom a sí szerelmese, a vejem pedig snow boardozni szeret. Szlovákiában voltunk legutóbb, az unokám Do­rogon tanult a műanyag pályán, il­letve mivel a vejem Németország­ban dolgozik, a család a Feke­te-erdő havas hegyein szokott hó­dolni a szenvedélyének. Énekesek és versmondók rendhagyó találkozója Pilismarót. Hagyományteremtő szándékkal a dömösi és pilismaróti előadóművészek seregszemléjére ke­rül sor ma este Pilismaróton a Heckenast Gusztáv Községi Könyv­tárban. Az előadók közt szerepel éne­kes, versmondó, zenész is, a tizenöt évestől a hatvankilenc évesig. A ter­vek szerint a találkozót ezentúl min­den évben megrendeznék a kultúra napjához kapcsolódóan.

Next

/
Thumbnails
Contents