Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-24 / 39. szám
Nyílt titkaink hídlapmagazin 2007. február 24., szombat • HÍDLAP V Szex, fű, fa, virág MjtiatavicsBarMra ___________________ L assan közeledik a tavasz, és jönnek a kellemesen meleg nappalok és enyhe esték. Egy finn felmérés szerint, különösen a nők erotikus álmodozásaiban kitüntetett helyen szerepel az erdőben és a szabadban űzött szex. Mellesleg a megkérdezett 3000 személy közül minden harmadik férfi és minden negyedik nő már a gyakorlatban is kipróbálta a szabadtéri szerelmeskedést. Egy másik felmérés alapján leszögezhető az a tény, hogy a férfiak rajonganak a spontán együttlétekért. Igazi meglepetés számukra az olyan szexpartner, aki kellő fantáziával és impulzivitással viszi bele őket a szerelem sűrűjébe. Általánosságban elmondható mindegyikőjükről, hogy nyitottak a pillanatnyi boldogságra, sőt kifejezetten ajzószerként hat egy olyan partner, akinek a kreativitására és lendületére rábízhatják magukat. Éppen ezért hölgyeim, ne legyünk restek, mutassuk meg ezeknek, a férfiaknak mire vagyunk képesek! A pszichológusok is egyöntetűen állítják, hogy az erdei-mezei kalandok alaposan feldobhatják a szerelmi életünket. A napsütés és a meleg egyébként is növeli aktivitásunkat, a szabadság érzése, a könnyed ellazulás csökkenti gátlásainkat így sokkal, mélyrehatóbb élményekkel gazdagodhatunk egy-egy szabadtéri légyott alkalmával. A szakértők értelmezése szerint a szabad ég alatti szexnek azért is örvendünk oly nagyon, mert ösztönünk örömmel nyugtázza a természethez való visszatérést, amelytől az utóbbi évszázadokban teljesen elszakadtunk. Másrészt izgalommal tölt el az a gondolat, hogy az intim együttlétet kiszakítjuk a magánszférából, s úgymond az egész világegyetem számára láthatóvá tesszük, legtöbbször persze valódi kockázatot vállalva. Hiszen gondoljunk csak bele, az ilyenkor tömegszámban megjelenő bogarak és szúnyogok, okozta kellemetlenségekre, vagy akár a cserkészcsapat ifjú titánjai is bármikor rajtakaphatnak bennünket, amint épp a fajfenntartás küzdelmes és fáradalmas folyamatát űzzük. Egy kis odafigyelés a részletekre és az előkészítésre, megakadályoz minden kellemetlenséget. Kerüljük a turisták által sűrűn látogatott ösvényeket és pihenőhelyeket, felejtsük el a szúnyogcsípések elleni kenőcsöket, hiszen ezek nem csak a bogarakat űzik el jó messzire, de lelombozza kedvesünk libidóját is. De végül is mit számítanak a veszélyek! A szabadban szerelmeskedni a legizgalmasabb dolgok egyike. Legyen az akár az erdőben leterített pokróc, az autónk motorházteteje, vagy csillagfényes éjszakán a közeli tó selymes lágysága. De fantázia lehet egy szimpatikus szénaboglyában, sőt egy kilátó vagy magasles is tartogathat igazi izgalmakat számunkra. Lényegében mindegy is! A fontos, hogy meghitt vagy éppen izgalmas légkört teremtsünk magunknak. Állítólag a színeknek is nagy hatásuk van a szexualitásunkra. A természetben leginkább előforduló zöld szín mögött a nagyon tiszta és lelki alapokon nyugvó szerelmeskedés húzódik meg. Lehet, hogy ezért is vonzza a nőket az erdő annyira? A másik a barna, amely szintén a nagyon meleg és mély érzelmek megtestesítője. Őszinte szexualitás övezi ennek a színnek a kedvelőit is. Végletekig érzékeny a lelkűk a finomságokra, szeretkezni a nap minden percében képesek és érzelmeiket minden alkalommal bizonyítják is. Az ég kékje szintén meghatározható ebben a játékban. Ez a szín vonzza legjobban mindkét nemet, hiszen olyan szeretők kedvelik a kéket, akik legfőbb kedvtelésüknek a partnerük izgatását tekintik. És lássuk be, nincs attól szebb, amikor kedvesünk kényeztetése közben gyönyörködhetünk a rezdüléseiben. A „kék” nők és férfiak mélységesen élvezik a szexualitásuk minden mozzanatát, és igazi híveik az utójátéknak. Nem szabad megfeledkezni az illatokról sem. Az élmények, emlékek gyakran ezekhez kötődnek. A mezei virágok, a pity-pang vagy a bodzabokor illata, a gyümölcsöskertek, vagy a friss zöldellő bokrok, de a napsütötte mezők, az erdő egy nyári zápor után, idilli hangulatot adhat a szerelmeskedéshez. Ezek az ingerek életkedvünket fokozzák, az illatok váltakozása, keveréke mindennapi életünk savát, borsát adja. Az erdőben sajnos, igen nehézkes egy jácint mezőbe botlani, de talán az otthoni kiságyás mellé is érdemes egy pokrócot teríteni, mert ennek a gyönyörű virágnak az illata szinte szexuális ajzószerként hat a szerelmesekre. A tulipán - a rózsához hasonlóan - a mély szerelem legkifejezőbb gyönyörűsége, de hát ez is igen ritka egy erdő közepén. Az érzékiséget serkentők egyébként, még az ilang-ilang, a zsálya, .a vanília, rózsa, a jázmin, valamint a kakukkfű és ezekkel, egy-két kivétellel, össze is futhatunk egyes mezőkön. Úgyhogy, be kell szereznünk egy „kisnövényhatározót”, aztán egy pokróccal együtt, neki is indulhatunk a vadonnak! Jó szórakozást! A betegségek megelőzése érdekében Az álmok nem hazudnak Heinrich Schliemannt a 19. század egyik legszerencsésebb álmodozóját már gyerekkorában érdekelni kezdte Trója, amikor egy róla szóló képeskönyvet kapott ajándékba. Felnőve kereskedő lett belőle, rendkívüli -műveltséggel és széles látókörrel. Hatalmas vagyont szerzett, majd negyvenöt éves korában hátat fordított az üzletnek és elindult, hogy megkeresse álmai birodalmát. Homérosz egészen pontosan megjelölte Trója helyét, mégpedig a Scamander folyó alföldjének a szegélyén, a Gallipoli-félszi- gettel szemben, a mai Törökországban. Egy lelkes angol ennek ellenére meggyőzte Schliemannt, hogy Trója a Hiszalrik nevű földhalom alatt rejtőzik. A kutató ekkor nyolcvan munkást bérelt fel, és nekiesett a domb északi oldalának. Maga is megdöbbent attól, amit látott: a felszín alatt romok összevisszasága hevert, láthatóan egy város maradványa, ez azonban nem Trója volt. Mégis folytatta az ásást egyre lejjebb, mígnem két esztendő elteltével egy olyan réteghez ért, amely tűz és pusztítás nyomait viselte. Most már elhitte, hogy a homéroszi Trójára bukkant. Sikere betetőzéseként 1873. június 14-én aranyat talált: több ezer csészét, vázát, karperecét és nyakláncot. Azonnal levonta a következtetést, ez nem lehet már, mint Trója legendás urának, Priamosz királynak elrejtett vagyona. A nagy álmodozó bebizonyította, hogy Trója igenis létezett. Az elért sikereken felbuzdulva 1876-bap Mükénében kezdett ásatásokat, az Oroszlános-kapu közelében, majd a fellegváron belül. Az archaikus sírkövek alatt öt sírra bukkant, bár ezek 400 évvel korábbiak voltak, mint feltételezte. A sírokban 16 holttest maradványai voltak, többek arcát aranylemez takarta, amely a tetemek elporladása után is megőrizte az arcokat, leghíresebb közülük az Agamemnón-maszk. Mellettük nemesfém- és elefántcsont ékszereket talált, ezeket Atreusz-kincsnek nevezte el. 1878-ban Odüsszeusz nyomába eredt (eredménytelenül) ásatott Ithaka szigetén, majd ismét Hizalrikban, ezúttal Émile Burnouf régész és Rudolf Virchow orvos- patológus társaságában. Harmadszor 1882-83-ban, majd 1888-tól haláláig dolgozott Trójában, az utolsó években Wilhelm Dörpfeld építésszel. Vele együtt tárta fel 1884-ben Tirünsz fellegvárát, a mükénéi kultúra másik központját. Itt sok tárgy utalt a görög szigetekkel, Egyiptommal és Föníciával való kapcsolatokra. Ebből Schliemann felismerte: Krétán is létezett egy korabeli kultúra, az ottani ásatásokhoz engedélyt is kapott, de mert nem tudott a tulajdonossal megállapodni a terület áráról, elszalasztottá harmadik nagy lehetőségét. Trója felfedezője 1890. december 26-án Nápolyban halt meg, tetemét barátai Athénba vitték és ott temették el. Schliemann kutatásai teljesen megváltoztatták az ókorról alkotott képet: addig a történészek csak négy államról (Rómáról, Görögországról, Egyiptomról s Babilónia-Asszíriáról) tudtak. Ő két bronzkori civilizációt mutatott be, a harmadikat, Krétát az angol Evans tárta fel tíz évvel halála után. Könyvei és újságcikkei elsőként népszerűsítették a régészetet, felfedezései állandó izgalomban tartották a közvéleményt. Ő vette először figyelembe az irodalmi, írásos dokumentumokat, s kialakította a régészeti terepmunka gyakorlati módszertanát. Ma már tudjuk, hogy a Schliemann által feltárt maradványok i.e. 2500 körül keletkeztek, ezer évvel a trójai háború előtt. Trójában kilenc település épült egymás fölé, Schliemann az alulról másodikban kutatott, ma a harmadikban lévőt vélik a homéroszi Trójának. „Priamosz kincsét” Berlinben helyezték el, majd a II. világháború végén a Szovjetunióba került, bár a világ erről csak 1996-ban szerzett tudomást. Azóta vita folyik a kincsek tulajdonjogáról. Schliemannt sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat okozott. De még hibái és kudarcai is pozitív eredményt hoztak: a trójai rétegek tönkretételének tanulságai késztették a régészeket a korábbinál sokkal körültekintőbb ásatásokra. Barna A vitaminok és az ásványi anyagok mellett a növények többféle olyan anyagot is tartalmaznak, amelyek számos területen nyújtanak segítséget a szervezetünk számára. Egyensúlyban tartják a koleszterinszintet, csökkentik a vérnyomást és az antioxidán- sok megkötik a rákbetegségek kialakulását előidéző szabad gyököket. Ezeket az anyagokat az immunrendszer termeli a kórokozók és vírusok elleni védelem céljából, ám kialakulhatnak az UV-sugárzás, a nikotin és bizonyos gyógyszerek hatására is. A vitaminok mellett a biokatív anyagok is segítenek a szabad gyökök hatástalanításában. Öt olyan bioaktív anyagot ismerünk, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a zöldségekben és a gyümölcsökben. Karotinoidok A sárgarépában és a sárgabarackban található a béta-karotin, mely az A-vita- min alkotóelemeként régóta ismert már. Időközben az is kiderült, hogy más karo- tinoidokhoz hasonlóan a béta-karotin is védelmet biztosít a rák-, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával szemben. A zöldségek és a gyümölcsök kiválasztásánál mindig ügyelni kell a gyümölcs élénk színére, hiszen a karotinoidok sokféle növény színezőanyagai is egyben. Minél erősebb a sárgarépa színe, annál hatékonyabb védelmet nyújtanak szervezetünk számára. Az élénk színű zöldségeket kíméletesen pároljuk, illetve lehetőség szerint nyers állapotban fogyasszuk, mert így a tápanyaguk sokkal nagyobb mennyiségben marad meg a feldolgozásuk után. Polifenolok A növényi metabolizmus másodlagos termékeinek a második legnagyobb csoportját az úgynevezett polifenolok alkotják. Ezt a csoportot is nevezhetjük színesnek, mert ezek is színezőanyagokat tartalmaznak, ám ezeken kívül cserző és aromaanyagokat is tartalmaznak. Ebben a kategóriában a flavonoidok is említésre méltóak, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a zöldségekben és a gyümölcsökben. Ezek az anyagok a baktériumok elleni harcban természetes antibiotikumként is viselkednek és még a vírusokat is képesek elpusztítani. Leginkább a gyümölcsök és zöldségek héjában vagy közvetlenül az alatt találhatók, ezért az almát és a körtét is mindig pucolatlanul fogyasszuk. A paradicsom és a paprika héját se húzzuk le semmiképpen. Glükozinolátok Mindannyian ismerjük a káposzta jellegzetes illatát. Ezt nem mindenki kedveli, pedig nagyon értékes anyag és a glükozinolátok jelenlétére utal. Az idetartozó anyagok elpusztítják a baktériumokat, felgyorsítják a szervezet méregtelenítésí folyamatát, és hozzájárulnak a rák megelőzéséhez is. Erőteljes illatuk és ízűk is elárulja a jelenlétüket. Ilyenek például a hónapos retek, torma és a zsázsa. Szulfidok A vöröshagyma, a mogyoróhagyma és a póréhagyma, de legfőképp a fokhagyma nagy mennyiségben tartalmaz kénvegyületeket, vagyis szulfidokat. Ezektől könnyezik a szemünk is. Sokféle baktériumot és vírust képesek megölni, ezért a fokhagymát hatékony antibiotikumok felfedezése előtt a fertőzések elleni védelmére használták. A gyógyító hatású kénvegyületek leginkább a hagymák aprítása közben keletkeznek, így célszerű néhány percet várni a felhasználásuk előtt. Terpének A terpén étvágygerjesztő hatású, amely megadja a zöldfűszerek, a gyümölcsök és szárított fűszerek ízét. Hatására megindul a nyáltermelés, nő a bélrendszer enzimtermelése, így megelőzhető a felfúvódás és az emésztési rendelleneségek. Továbbá hatékony a rák megelőzésében. Fogyasszunk a borsmentából található mentolból, a citrusfélékban található citromsavból és a málnában vagy a sárgabarackban, szőlőben található geraniolból.
