Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-23 / 38. szám

HÍDLAP • 2007. február 23., péntek www.istergranum.hu Sólyom László Csolnokra látogat A kommunizmus áldozatainak emléknapján mond beszédet az elnök Vasárnap délelőtt tíz órakor a kom­munista diktatúrák áldozatainak em­léknapján Csoinokon, az utolsó ma­gyar kényszermunkatábor helyszínén mond ünnepi beszédet Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. Az Országgyűlés határozata alapján 2000 óta ünnepeljük a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját február 25-én. Vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel megemlékezést és ko­szorúzást tartanak Csoinokon, az 1956-os politikai elítéltek emléktáb­lájánál. A helyi önkormányzat által szervezett eseményen részt vesz, és ünnepi beszédet mond Sólyom Lász­ló. A köztársasági elnök azért a régi­ónkban lévő településre látogat el, mert itt működött az „utolsó magyar gulágként” is emlegetett nehézműve­lésű bányamunkatábor, ahol közmun­kára ítélt politikai elítélteket dolgoz­Csolnokon tavaly, a bányamunkatábor felszabadításának ötvenedik évfordulója alkalmából mutatták be az „utolsó ma­gyar gulágról” az idei filmszemlére ké­szült dokumentumfilmet. A Varga Ágota rendezte alkotásban a munkatábor egy­kori foglyainak visszaemlékezése látható. tattak embertelen körülmények kö­zött. A IX-es akna köré telepített rab­táborban gyűjtötték össze 1956 nya­rán a megszűnő közmunkatáborok foglyait, akiket még nem akartak sza­badlábra helyezni. A másfél ezer ko­holt vádakra épített koncepciós perek során elítélt szerencsétlen a képzett bányászoktól értesülhetett az október 23-i budapesti eseményekről, mely­nek hatására másnap éhségsztrájkba kezdtek, és négy napig lent maradtak a bányában. Október 30-án a forrada­lom résztvevői szabadították ki őket. A vasárnap délelőtt 10 órakor kez­dődő megemlékezésen Sólyom László után az egykor a bányatáborban rabos­kodó Ernst Ervin, a Politikai Elítéltek Közösségének tagja, valamint Rainer M. János, az 1956-os Magyar Forra­dalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány fő­igazgatója mond beszédet. Az ünnep­ségen közreműködik a Csolnoki Né­met Nemzetiségi Vegyeskórus, a Csolnoki Német Nemzetiségi Zenekar és a Wagenhoffer Női Kar is. A köz- társasági elnök és a résztvevők a kom­munista diktatúra áldozatainak emléke előtt tisztelegve koszorút helyeznek el az 56-os emléktáblánál. • G. É. Szembesített nézeteltérések Pozsony nyitott a Selye egyetem gondjainak megoldására Folytatás az 1. oldalról Időközben egyre nyomasztóbbá kezdett válni az egyetem anyagi hely­zete, hiszen a frissen induló szakokon még kevés diák tanul, ugyanakkor az akkreditáláshoz docenseket, profesz- szorokat kellett felvenni, és a tanter­mek felszerelése, taneszközök beszer­zése is jelentős összeget emészt fel. Egyes hírforrások már a márciusi cső­döt is beharangozták, míg mások a szlovák vezetést vonták kérdőre és a magyarországi gyorssegélyt szorgal­mazták. Az egyetem megmentése ér­dekében ezt teszi az MKP is. Szigeti László volt oktatási miniszter szerint nyár végére, mire a magyar kormány dönt a határon túli intézmények finan­szírozásának segítéséről, már késő le­het. Albert Sándor, az egyetem rekto­ra ugyanakkor már némileg bizako­dóbb, érdeklődésünkkor zárult le a Jan Mikolaj szlovák miniszterrel való egyeztetés az ügyben. Albert lapunk­nak elmondta, hogy a minisztérium abszolút pozitívan és nyitottan állt hozzá a dologhoz, és keresik a lehető­ségét egy megnyugtató megoldásnak. A törvény ugyan nem teszi lehetővé az új egyetemek pozitív diszkriminá­cióját, de azt nem zárja ki, hogy egy külön pénzcsomagot rendeljenek a normatív finanszírozás mellé. Albert Ma tartotta volna alakuló ülését a Szülő­föld Alap Regionális Egyeztető Fóruma, de a határon túli támogatásokról tárgya­ló összejövetelt a miniszterelnök beteg­sége miatt el kell halasztani. Az oktatást és anyanyelvi kultúrát prioritásként keze­lő célokról már folytak előzetes egyezte­tések, a ma született döntés alapján írták volna ki már március közepére-végére a támogatási pályázatokat. A Szülőföld Alapból idén mintegy kétmilliárd forint juthat a határon túli magyaroknak. Sándor leszögezte: a csődtől nem tart, mert ez egy állami finanszírozású egyetemmel egyszerűen nem történ­het meg, de azt elismerte, hogy gyor­san kell cselekedniük, hogy mielőbb biztosítani tudják a további működést. Ezzel párhuzamosan szerdán a ma­gyar parlament frissen alakult kulturá­lis és oktatási albizottságában egyez­tettek a határon túli magyar felsőokta­tási intézmények képviselői. A jelen­lévők hosszú távú, kiszámítható és át­látható hazai finanszírozási rendszert sürgettek, illetve javasolták például a vendégtanárság felújítását, és örülné­nek annak is, ha évente 3-4 határon tú­li doktorandusz itteni tanulmányainak költségét állná a magyar állam. • Sz. H. L A P ( S Z } É L Kocsis I. Mihály Guevara redivivus Most, hogy a kormányfő a kommunista világforradalom hősét, Che Guevarát állította a magyar ifjúság elé példaképül, érdemes elgon­dolkodni arról, vajon hogyan viselkedne most Moldova György hal­hatatlan naplóírója, az „idegen bajnok”, a mai Magyarországon, nap­jaink társadalmi feszültségeinek idején. Nos, úgy gondoljuk, hiába jelölné őt Gyurcsány Ferenc a Magyar Nemzeti Bank élére, a lelépő Járai Zsigmond utódjának, hiszen neki annak idején a Kubai Nemzeti Bank is derogált, annyira nem volt kedve holmi pénzügyekkel bíbelődni (pedig ez általában véve ked­velt foglalatossága a - győztes - forradalmároknak). Unta a szocia­lizmus építésének békés állóvizét, ahol sokszor napok múltak el anélkül, hogy egy jó kis megtorlást lehetett volna tartani a nép ellen­ségeivel, vagy ha ők már elfogytak, akkor magával a néppel (hiszen a nép, szerencsére, mindig számosabb, mint az ellensége). Annyira, de annyira unta mindezt, hogy inkább elment Bolívia őserdeibe, agyonlövetni magát, ami mégis csak jobban illik egy igazi forradal­márhoz, mint a banki rovancsolás. De ha nem lenne (volna) bankelnök a mai Magyarországon - az anti­fasiszták és ellenállók, sőt a Fittelina, valamint a miniszterelnök továb­bi gazdasági érdekeltségeit kézben tartó Altus elnöki széke pedig ép­pen foglalt (utóbbi amúgy is csak mindösszesen hétszázmillió forintos nyereséget tudott a múlt évre felmutatni, ami egy vacak kis helyi zen­dülésre sem elég, nemhogy magára a világforrodalomra) -, ha tehát a banki beosztást fumigálná, akkor vajon mit cselekedne unalmában? Vajon bizony csatlakoznék-e Gergényi főkapitány tömegoszlató teadél­utánjaihoz, avagy inkább ő maga volna a tömeg, amit oszlatni, kellene? Mindezt érdemes lett volna a miniszterelnöknek is átgondolnia, mie­lőtt a Fiatal Baloldal múlt szombati Che Fesztiválján elmondja forra­dalmi szavait a guevara-i példáról. Attól tartunk ugyanis, hogy rosz- szul ítéli meg a Guevara-féle anarchista örökforradalmárok habitusát és gondolkodását. Az ilyen ember ugyanis von Haus aus le akarja bon­tani az államot, nemhogy építené (akkor se, ha baloldalinak mondja magát) - képzeljük csak el, mit csinálna akkor egy kordonnal?! Véleményünk szerint hiába rendelnék mellé a fél Köztársasági Őrezre­det, de talán még Lendvai Ildikó is hiába hívogatná moziba (pláne, hogy a Stone-filmet a főnök Fidelről már levették a műsorról), naponta nekimenne a parlamentet övező (amúgy igen dekoratív, ezt azért meg kell jegyeznünk!) rendőrségi kerítésnek. Előbb-utóbb még a „kerítés­szaggató” előnevet is kiérdemelné; képzeljük el, hogy festene Orbán Viktor mellett, csavarkulcsnak álcázott Kalasnyikovval a kezében! Apropó, Kalasnyikov... Nem akarnánk senki idegesíteni, de ha a tüzes tekintetű világforra­dalmár (Che) itt lenne nálunk, ezekben a forró - egészségügyi refor­moktól és gázszámláktól fehérizzásos - napokban, szerintünk a rend­őrpalota elleni lövöldözőt sem kellene sokáig keresni. Habár! Valószínű, hogy ha valóban Guevara kavarna, nagyobb volna a célzá­si pontosság. Idén még a múlt évi hitelt fizetik Interjú Bérces Józseffel, Csolnok polgármesterével Folytatás az 1. oldalról- Mekkora fejtörést okozott a költ­ségvetési rendelet megalkotása?- A testületi ülésre a szakbizottsá­gok nagyon jól előkészítették az anya­got, így a képviselőknek már nem volt nehéz dolga. Minden bizottság próbált a saját területén a legjobban gazdál­kodni, de sok mozgásterünk nem volt.- Mi lett a végeredmény?- Az idei költségvetés az elmúlt évekhez képest nagyon szomorú ké­pet mutat. Bár már tavaly is jelentős hiánnyal kényszerültünk tervezni a rendeletet, végül az év közben jött többletbevételeknek és a sikeres meg­takarításoknak köszönhetően nullára jöttünk ki. A nagy útfelújítások miatt voltak ugyan likviditási gondjaink, de működési hitelt nem kellett felven­nünk. Sajnos, idén minden bizonnyal nem tudjuk elkerülni ezt. A tavalyi fejlesztési kölcsönből idén 22 millió forintot kell visszafizetnünk, és 42 millió-*forintos működési hiánnyal kalkuláltunk.- Mennyivel kevesebb pénzből gaz­dálkodnak az idén?- A tavalyi 409 millió forinttal szem­ben ebben az évben csak 399 millió fo­rintos büdzsét tervezhettünk. A tízmil­lió forintos csökkenés a kormányzati intézkedéseknek, a megvont normatív támogatásokra*. es a személyi jövede­lemadóból az önkormányzatoknak át­adott összeg változásának köszönhető. Valójában ez az összeg az infláció mi­att jóval nagyobb hiányt jelent.- Hol tudják majd megspórolni ezt az összeget?- Két konkrét elképzelésünk van. Vizsgáljuk a más települések oktatási intézményeivel való társulás lehetősé­gét. Máriahalom és Csolnok, valamint e két falu és a már működő Dág-Uny társulással közös négyes együttműkö­dés képzelhető el. A másik komoly lé­pés, amire rászántuk magunkat, az a Csolnoki Német Nemzetiségi Zeneis­kola megyei kezelésbe adása. Ezekkel a kényszerű lépésekkel tudunk csupán kiadásokat megtakarítani.- A zeneiskola működését befolyá­solja ez a lépés?- Remélem, hogy nem, mert a nem­zetiségi hagyományok őrzésében és a zenekar utánpótlás-nevelésében rend­kívül fontos szerepet tölt be ez a tér­ségi intézmény, amelyre nagyon büsz­kék vagyunk. A működtetés költsége­it eddig is közösen álltuk a megyei önkormányzattal.- Említette a tavalyi útfelújítási munkálatokat. Hány utca újult meg?- A Petőfi, a Zalka és a Szent Bor­bála utca egymáshoz kapcsolódó, tö­megközlekedési útvonal két kilométe­res szakaszát, valamint a Rückschuss utca burkolatát javítottuk ki, emellett megoldottuk a csapadékvíz elvezeté­sét és a támasztást is összesen 70 mil­lió forintos beruházással. A pályázati segítség és a kedvező hitel ellenére az útfelújításnak vannak erre az évre át­húzódó terhei is, amely, mint említet­tem 22 millió forinttal terheli meg idei költségvetésünket.- A közelmúltban emlékművel is gyarapodott a falu.- Tavaly októberre készült el a már régóta tervezett háborús hősi emlék­mű, amely a két világháború magyar, német és orosz katonai és polgári ál­dozatai számára állít emléket. A te­metőben felállított emlékműnél a he­lyiek mar halottak napján számtalan mécsessel és virággal tisztelegtek a hősök előtt.- Milyen fejlesztéseket terveznek még ebben az évben ?- A kistérségi operatív program el­következő két évben megvalósítandó fejlesztési céljai között szerepel a te­lepülés központjának a megújítása. Ez a falu központjának, nagyjából az egyes számú orvosi rendelő, a sport­csarnok és az új faluház által határolt területének teljes átalakítását jelenti az intézmények fűtésének korszerűsí­tését, az itt álló épületek külső-belső felújítását, parkok, sétálóutcák és par­kolók kialakítását, valamint a patak­meder rendezését is beleértve. Ezt ter­mészetesen részenként is meg lehet valósítani, attól függően, hogy milyen pályázatokat írnak ki a közeljövőben.- Milyen jeles eseményekre készül­nek idén ?- A hagyományos rendezvényeink­re ebben az évben is sor kerül. A júli­us utolsó hétvégéjén zajló Falunapok a legnagyobb esemény, de a hagyo­mányos bálokat, kiállításokat, koncer­teket és megemlékezéseket is meg­tartjuk. Idén ünnepeljük a németor­szági Jettingen-Scheppach település­sel meglévő testvérvárosi kapcsola­tunk viszonylag kerek, tizenöt éves évfordulóját is.- Hogyan ápolják a kapcsolatot, és hogyan zajlik majd az ünneplés?- Minden évben építgetjük a kap­csolatot, iskoláscsoportok, sportegye­sületek, focicsapatok látogatnak el tő­lünk Bajorországba, illetve onnan Csolnokra. Tavaly a Falunapokon fo­gadtuk a hivatalos delegációt is, de számos privát kapcsolat is van a két falu lakói között. Az ünnepségre sze­retnénk idén kiutazni, ám ha nem lesz elegendő anyagi forrás, akkor elkép­zelhető, hogy elhalasztjuk az évfordu­lót, elvégre Magyarországon 1992- ben, Jettingenben pedig 1993-ban ír­tuk alá a szerződést, tehát jövőre is ünnepelhetünk. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents