Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-20 / 35. szám
HÍDLAP • 2007. február 20., kedd www.istergranum.hu Véget ért a sosemvolt síszezon Negatív rekord: néhány napig üzemeltek csupán a pályák Folytatás az 1. oldalról Ahogyan tovább működik a többi hasonlóan szerencsétlenül járt sípálya is, amelyek a visegrádival ellentétben egyetlen napra sem tudtak kinyitni, így bevételhez sem jutottak. A dobo- gókőiek a pálya fekvésében bíznak, hiszen 700 méter magasait nagyobb eséllyel maradhat meg a hó, ha még lesz idén. Ló'rincz László, a pályát üzemeltető Dobogókőért Alapítvány vezetője szerint nem kizárt, hogy február végétől március végéig akár egy egész hónapig működhetnek, még március 20-a körül sem mondanak le néhány nap működésről. A közhasznú alapítványnak nagy szüksége lenne a bevételre, hiszen egyelőre csak a számlák tornyosulnak előttük és két potenciális hónapot már mindenképp elvesztettek. Ráadásul mostanában van az adóbevallások leadási határideje, ilyenkor rendelkeznek adójuk egy százalékáról a magánszemélyek, de míg tavaly fel tudták hívni a síelők figyelmét erre a segítségre, addig idén talán sokan megfeledkeznek a szeretett, de most hóhiánnyal küzdő pálya sorsáról. Az alapítványnak nagyon sokat jelent ez az összeg, így akik az egy százalékot Dobogókő fejlesztésére szánnák, a dobogokosi.hu weblapon megtalálják a pontos címet és számlaszámot. Egyedül a Nagymarostól 10 kilométerre lévő, Királyrét fölötti Nagy-Hideg-hegy-Magas-Tax Sícentrumban nem aggódnak, mivel az idei szezonra eső nagyobb felújítási munkák miatt amúgy sem tudtak volna teljes gőzzel működni. Cseh Gábor üzemeltető kérdésünkre elmondta, hogy azért a tanulópályát például megnyitották volna és nem bánkódtak volna, ha esik a hó, de a felvonók szereléséhez kapóra jött az enyhe idő, és egy új büfét is megépítettek. így azonban, bár a további beruházásokra nem tudtak gyűjtögetni, a síelőket legalább egy szépen megújult, felszereltebb pálya várja év végén. Már ha lesz hó... • Sz. H. Fokozott ellenőrzés az utakon Fókuszban a biztonsági öv használata Folytatás az 1. oldalról Az akció a TISPOL European Operation Seatbelt közlekedésbiztonsági kampány európai szintű végrehajtására jött létre, célja, hogy elterjessze, illetve kikényszerítse a passzív biztonsági eszközök használatát. E nélkül ugyanis, nem teljesíthető az úgynevezett „Fehér könyvben” megfogalmazott célkitűzés, amely értelmében 2010-ig 50 százalékkal kell csökkenteni a közúti balesetben meghalt személyek számát Európában. Az országos akcióhoz a Komárom- Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság is csatlakozott, vagyis a héten a megye útjain autózók is fokozott ellenőrzésre számíthatnak. A megyei rendőrkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, hogy a Komárom-Esztergom megyében bekövetkezett balesetek húsz százalékánál nem használtak biztonsági övét, biztonsági gyerekülést, és bukósisakot a motorosok. • G. K. L A P ( S Z ) E L Pedofíling 0 számolt be 2 pai .rémeKen nantco rarago ívukios iioerans KepviS lamentben arról: tudomása szerint egy európai uniós ajánlás lehetőséget ad arra, hogy - ha az érintettek is beleegyeznek - a tizennegyedik életévüket betöltöttekről is készülhet szexuális tartalmú felvétel. A hírek szerint az SZDSZ támogatná a javaslatot, ugyanakkor később a képviselő úgy nyilatkozott: javaslata-arra irányult, hogy ne kelljen megbüntetni az egymással „játszó” tinédzsereket, a megrontó felnőtteket viszont súlyosabban kellene szankcionálni. Jogászok szerint viszont egy ilyen jellegű módosítás kiskapukat nyitna a bűnözőknek is. Az elmúlt napok támadásaival ellentétben készséggel elhiszem, hogy Hankó Faragó képviselő nem pártolja a pedofíliát, és hogy a kamaszok szexuális szabadságát szívügyének tekinti. Több nagyon fontos szempontból azonban erősen meggondolatlannak, felelőtlennek és szélsőségesnek tartom a javaslatot. Nem értem ugyanis, hogy miért kell a tizenéveseknek törvényileg szabadságot biztosítani a szexualitásban, mikor a Magyarországon évente egyvárosnyi gyermek életébe kerülő abortuszok hetven százalékát fiatalkorúakon végzik. Miért nem a felelős életre nevelés és a szakszerű szexuális felvilágosítás - mert ilyen a mai napig nincsen az iskolákban - mellett áll ki a liberális honatya, ahelyett, hogy még nagyobb szabadságot igyekszik biztosítani az amúgy is értékválsággal és identitásuk bizonytalanságával küzdő fiataloknak. Lehet, hogy a képviselő úr nem tudja, de nagyon sok civil szervezet - köztük az Alfa Szövetség - fáradozik azon, hogy segítse a fiatalokat nemiségük és érettségük megértésében, hogy szexuális önmegtartóztatásra nevelje őket, amíg testileg és lelkileg nem elég érettek, és hogy elmagyarázza nekik: a szexualitás lényege a szeretetben és a családalapításban rejlik. Lehet, hogy egy olyan országban, amelynek népessége folyamatosan fogy, és évente ötezer magzat végzi szerves hulladékként, ott inkább ezt a tendenciát kellene követnie a honatyáknak is. Az aggodalom minden bizonnyal jogos a szakértők részéről: felmérhetetlen hatású lehetőséget biztosítana egy ilyen engedmény a bűnözőknek, és az illegális gyermekpomó terjedésének. Ki állapítja meg ugyanis, hogy egy tizenöt éves fiatal tényleg beleegyezett-e a felvétel készítésébe. És ugyan mennyire lehet nehéz rávenni - ígéretekkel, droggal, zsarolással - egy hátrányos helyzetű, nehéz családi hátterű gyereket arra, hogy „igent” mondjon? Honnan veszik a liberálisok, hogy egy tizenöt éves fiatal képes határozni arról, hogy akár hasonló korú társa szexuális tartalmú felvételeket készíthet-e róla? Nem hinném, hogy a szadeszos képviselők végiggondolták volna mindezt, ahogy sok más „emberi szabadságra törekvő” javaslatukról is ugyanezt gondolom. Arra viszont ezúton is szeretném figyelmeztetni őket, hogy talán nem kellett volna a szabad iskola- és orvosválasztás ellen voksolniuk ahhoz, hogy hitelesen ágálhassanak - az ez esetben kiskorúakat megrontó bűnözőkre is vonatkozó - egyéni szabadság mellett. Lakástűz Pilisszentiván. Egy ötven négyzet- méteres családi ház tetőtere gyulladt ki vasárnap délután Pilisszentivánon. A helyszínre érkező tűzoltók eloltották a lángokat, a tűzben a csodával határos módon senki sem sérült meg. A szakemberek egyelőre még vizsgálják, mi okozta a balesetet. Az elmúlt hétvégén több közlekedési baleset történt. Ennek során az 1. számú főúton meghalt egy gyalogos, amikor egy teherautó elütette. Esztergom belterületén is súlyos balesetek történtek. Szombaton egy autós a Bazilika alatti kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd a padkára felugratva egy működő közvilágítási oszlopnak ütközött. A gépkocsivezető nyolc napon túl gyógyuló, súlyos, míg utasa nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett. Szintén szombaton egy gépkocsivezető nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg a sebességét Esztergomban, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol az útpadkáról a beton vízelvezető árokba csapódott. A gépkocsivezető a baleset következtében súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, utasa nem sérült meg. Rohamosan csökken a hazai sertésállomány Mélyen az önköltségi ár alá süllyedt a hús felvásárlási ára Tízmillióról indult fénykorában (a rendszerváltás előtt), aztán hatra olvadt, ma pedig már a négymilliót sem éri a hazai sertésállomány. A statisztikai hivatal közlése szerint tavaly év végén ismét 78 ezerrel csökkent az állomány, a háztáji gazdálkodás lassan a múlté lesz, míg az importdömping lendülete nem hagy alább. Most már tényleg úgy tűnik, hogy történelmi mélypontját éli a hazai sertéstenyésztés, a gazdák sokkal biztosabbnak látják a gabonatermesztést, semmint a rendkívül kockázatos húsipar számára termeljenek. Aki mindkét ágazattal foglalkozott, az is leépíti az állatállományát, mert bolond lenne a jó áron eladható kukoricát feletetni a disznókkal. A hazai termelés ma már olyannyira koncentrált, hogy a tenyésztők 4,5 százaléka, azaz a nagy telepek állítják elő az összes vágóállat 74 százalékát. Sákán Antaltól, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnökétől megtudtuk azt is, hogy ilyen alacsony még nem igen volt a sertés felvásárlási ára, miközben terheik folyamatosan nőnek. Míg tavaly akár 340 forintot is adtak a vágóhidak a hús kilójáért, addig ma 242-250 forintért veszik át a disznókat, az önköltségi ár pedig 280-300 forint körül van. Sertésenként akár négyezer forint veszteséget is elkönyvelhetnek a tenyésztők, akik az uniós csatlakozáskor még abban bíztak, hogy az egységes piac valamelyest kiegyensúlyozott árakat is hoz magával. Ráadásul nem csökken az import mennyisége sem, a holland és dán szállításokhoz lassan felzárkóznak a lengyelek is. A vásárlóknak fogalmuk sincs, honnan származó húst vesznek, pedig nagyon nem mindegy, hogy a hízót halliszttel, krumplival vagy jóféle GMO mentes magyar kukoricával etették. Sákán szerint nem kizárt, hogy év végére további több százezer sertéssel csökken még a hazai állomány, mert idén október 30-ig igencsak költséges környezetvédelmi beruházásokat kell megvalósítaniuk a tenyésztőknek. Ha ezt csak néhány nagyüzem nem tudja, vagy nem akarja felvállalni, az már hatalmas kiesést hoz magával. Addig nem várható változás, amíg a kereskedelem az arctalanságban érdekelt - fogalmaz az érdekképviseleti elnök, aki szerint mielőbb el kellene indítani a hús nyomonkövethetőségét segítő védjegyrendszert, és a vásárlókban is tudatosítani kell a magyar sertés jó minőségét, hiszen próbálkozzon bárhogy, a magyar tenyésztő sosem lesz képes olyan olcsón, olyan rossz minőségű és bizonytalap mérgekkel teli húst előállítani, mint mai versenytársai. Egyébként éppen egy évvel ezelőtt volt hangos a hazai sajtó is attól a hírtől, miszerint a magyar polcokra a Benelux államokból importált, dioxinnnal mérgezett hús kerülhetett. * Szabó Hajnal
