Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-17 / 34. szám
hídig] magazin 2007. február 17, szombat • HÍDLAP VII A tea és a teázás Kanalas Andrea Mindennapjaink egyik kedvelt üdítő itala a tea, több évszázados múltra tekint vissza és egyes országokban mind a mai napig komoly szertertás előzi meg a tea elfogyasztását. De vajon a tea és a teázás ősi múltja ellenére, tud- juk-e „mi fán terem” a tea? A tea eredete, hazája és összetevői A tea eredetéről több monda is létezik. A kínai monda szerint i.e. 2737-ben Chen-Nung császár Tscha tartományában járva megszomjazott, szolgái éppen az ivásra szánt vizet melegítették - a vizet egészségügyi okokból mindig felforralták - amikor pár száraz tealevél hullott a forró vízbe, amitől az bebamult. A császár megízlelte a folyadékot, s hirtelen a harmónia érzése fogta el. Később a frissítőt Tsa-nak, nevezte el, amiről a következőket mondta, „A tea felüdíti a lelkeket és bölcs gondolkodásra sarkall. Megtisztítja az elmét és erőt ad az elcsigázottnak”. A tea hazája Dél-Kína, Kambodzsa és India Asszam tartománya, de nagy mennyiségben termesztenek teát még Srí Lankán, Indonéziában, Japánban, Kelet-Afrikában, Grúziában, Pakisztánban, Argentínában, Brazíliában és Peruban is. A tea örökzöld növény, mely vadon 8-10 méter magasra is megnő. A teaültetvények telepített fajtái 1,0-1,5 m magasak, szétterülő koronájú bokrok. A tea levelei sötétzöld színűek. Teakészítés szempontjából a legértékesebbek a fiatal csúcsú és a csúcs közelében lévő levelek. Két alfaja ismert, az egyik a Camellia sinensis var, Sinensis (kínai teacseije), amely a zöld tea előállításának alapanyaga. Assamica (Assam-tea), amelyből elsősorban fekete teát állítanak elő. A két alfaj levelei csak méretben térnek el egymástól. A frissen begyűjtött levelekből állítják elő a kereskedelmi fogalomba kerülő igen nagyszámú és különböző minőségű teafajtákat, attól függően, hogy a tealevél a teanövény melyik alfajától származik, hol termesztették, és hogyan kezelték. A tealevél a koffein mellett tartalmaz még illóolajat, káliumot, magnéziumot, vasat, B2-, C- és K-vitamint. Viszont a fekete tea kevesebb koffeint tartalmaz, mint a zöld tea. A tea egy stimuláns élvezeti szer. Egy csésze tea kb. 20-30 mg koffeint tartalmaz. A tea értékét nem annyira koffeintartalma, inkább illata és íze adja. A tea a kelet-ázsiai népek életében nagy szerepet játszik. A kínaiak általában nem vizet isznak, hanem teát, ez náluk már szokássá fejlődött ki, mivel gyakoriak voltak a víz közvetítésével teijedő járványok. Teakészítés A tea minőségét több tényező is meghatározza. A cseije fajtája, a levelek fejlettsége, a feldolgozás módja, a tea származási helye, és amit mi is befolyásolni tudunk, az elkészítés és az ízesítés módja. Minél tovább áztatjuk a teát, annál magasabb lesz a koffeintartalma. A forrázási idő a tea fajtájától függően 2-3 perctől 5-6 percig tarthat. Ha frissítő teát szeretnénk, elég a 2-3 perc, mert a koffein és az aromaanyag ennyi idő alatt kioldódik. Nyugtató teáknál az 5-6 perc az ideális. A szakértők a 4 perces forrázást tartják optimálisnak. Javasolják, hogy a reggeli tea legyen 2-3 perces, az esti pedig 5-6 perces. A zöld tea forrázási ideje rövidebh Ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy a túlázott tea élvezhetetlen. (A javasolt áztatás 0,5-5 perces, egyéni ízléstől függően.) Érdemes néha különböző, nem filteres teát is kipróbálni. A filterekbe kerülő tea nagy része nem mindig a legjobb minőségű, zúzott típusú teát tartalmaz, hogy gyorsabban kioldódjon. Inkább adjuk meg a módját a teaivásnak, vegyük tehát a kannát meg a csészét, és készítsünk igazi teát. Az elkészítéshez pedig több módszer is a rendelkezésünkre áll, azonban néhány alapvető dolgot feltétlenül figyelembe kell vennünk. A teavíz a teakészítés során fontos szerepet tölt be, hiszen jó víz nélkül nem lehet jó teát készíteni! Erre a tényre már 1000 éve rájöttek a kínaiak, a teázás nagy mesterei. Persze lehet csapvizet használni, ha lágy és nem klóros vízről van szó. Féllágy vízből is főzhetünk teát, de akkor a vizet 0,5-1 perccel tovább kell forralnunk. Kemény, erősen klórízű víz nem alkalmas a tea készítéséhez. Magyarországon sok hegyi forrás természetvédelmi felügyelet alatt áll és védett a szennyeződések ellen. Érdemes tehát egy hegyvidéki túra folyamán gyűjteni ezekből a vizekből. A bojlerek mosáshoz melegítik a vizet, nem iváshoz, így a csapból nyert forró víz általában egészségkárosító mennyiségben tartalmaz nehézfémeket (például ólmot), és erős mellékíze van. Ez a víz nem minden esetben alkalmas emberi fogyasztásra. A teához használt kerámia minősége és mérete sem elhanyagolható. Az alapelv, minél kisebb az edényünk, annál jobb. A teáskanna lehetőleg ne legyen 0,5 literesnél nagyobb. Különféle teáskannák léteznek, különféle előnyökkel és hátrányokkal. A cserépkannák Ázsia nagy részén hagyományosak. A legtöbb jól tartja a hőt (a cserép vastagságától függően), és általában szépen díszített darabok, de mint minden cserép, ezek is könnyen széttörnek. A vastag üvegkannáknak is vannak előnyei és hátrányai akárcsak a cserépnek, azzal a fontos különbséggel, hogy látható a tea oldódása. Vannak, akik a fémkannákat kedvelik. Ennek hátránya, hogy az oldódás alatt gyorsabban elvezeti a hőt, mint egy cserépkanna. Ráadásul egyesek szerint rossz mellékízt is adnak a teának. Remekül „üzemelnek” az eredeti, kínai I-Hsing teáskannák, amelyeket már évszázadok óta változatlanul használnak. Ezekben teljesedik ki legjobban a tea íze. A következő sorokban a teakészítés különböző módszereit olvashatják. Az első módszer, amikor szabadon úszik a teafű vagy tealevél a kannában. Hátránya, hogy kitöltéskor bizony a bögrénkbe is jut a teadarabokból. A kannából pedig nehéz eltávoh'tani és kimosni a teafüvet. Ha teatojást használunk, kevés a hely a levelek kitágulásához, és a szabad vízáramláshoz. Ezenkívül itt is fennáll a tealevelek teatojásból történő eltávolításával és kimosásával járó kellemetlenség is. A „szűrős megoldás” sem tökéletes, mert ki-kiszabadulnak a teadarabok, ezenkívül megfelelő méretet kell keresnünk a bögrénkhez vagy teáskannánkhoz, és még a tisztítással is bíbelődhetünk. A textilfiltert nehéz tisztítani, az előző tea íze, színe pedig bennmarad. A kényelmes teázás legegyszerűbb megoldásának az egyszer használatos, papír teafilter bizonyul, mivel könnyű összekészíteni és eltávolítani is. Ha mégis inkább filteres teát használunk, ami lássuk be a lehető legegyszerűbb módja a teázásnak, fontos, hogy betartsuk a sorrendet. Először a filtert tesszük a csészébe, aztán ráöntjük a forrásban lévő vizet - ami azonnal átjárja a leveleket, és a maximumot hozza ki a teából, amikor pedig saját megítélésünk szerint eleget ázott, kivesszük a filtert. ízesítés tekintetében a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre, persze az egyéni ízlés függvényében. A tea készülhet ízesítés nélkül, cukorral, citrommal, mézzel, tejjel, édesítőszerrel illetve ezek kombinációja is alkalmazható. Létezik egy bizonyos kandiszpálca, ami Európában már elterjedt, Magyarországon viszont még nem sokan ismerik. Hangulatos kiegészítő teázás alkalmával, hiszen ötletes keveréke a cukorszórónak és a teáskanálnak. A cukor (3-4 darab kockacukornak megfelelő mennyiségű) egy fa pálca végén van, és ahogyan a forró teát kavargatjuk, a kandiszcukor fokozatosan feloldódik benne. Elsősorban kávé- és teaféleségeket édesíthetünk és díszíthetünk vele elegánsan, de használható bármilyen más, különösen forró ital édesítésére is. A pálcikára csepp alakban kristályosított cukor kizárólag természetes alapanyagokból készült, natúr termék. „Úgy vagyok a teákkal, mint a borokkal. Az ember az alkalomtól és hangulatától függően különböző fajtákat iszik.” - Samuel Twining Gasztronómiai kalandozások Vega N e csak ebédeljünk mindig, hiszen jobbára este találkozik össze a család. Egy-egy kellemes, könnyen elkészíthető gyors vacsora mindenki örömére szolgálhat. A kalóriákkal persze jó, ha vigyázunk, nehogy visszaszedjük az ünnepek után nehezen leküzdött kilókat! Brushetta fokhagymakrémmel Hozzávalók: 2 nagy fej fokhagyma, 2 evőkanál olívaolaj, 1 ág friss kakukkfű, vékony ciabattaszeletek. Elkészítés módja: 200 fokosra előmelegítem a sütőt. A fokhagymafejeket alufóliába tekerjük és a roston 40 percig sütjük. A gerezdekből kinyomjuk a fökhagy- makrémet, elkeverjük olajjal és vágott kakukkfűlevelekkel. A kenyereket megpirítjuk és a forró kenyérszeletekre kenjük a fokhagymakrémet. Pestos bruschetta Hozzávalók: 3 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál durvára vágott fenyőmag, 4- 5 ágacska bazsalikom, 1/4 teáskanál só, 2 dkg parmezán, 2 dkg pecorino, 8-10 evőkanál olívaolaj, 4 szelet tosz- kán fehérkenyér. Elkészítés módja: A fokhagymát meghámozzuk. A bazsalikomleveleket lecsipkedjük, a sajtot elmorzsoljuk. Az egészet egy mixerbe tesszük, majd a fenyőmaggal, valamint a sóval együtt elpürésítjük. Végezetül belekeverjük az olívaolajat. Néhány percig állni hagyjuk. A kenyeret aranybarnára pirítjuk, megkenjük a keverékkel, ízlés szerint szórhatunk még parmezánt is a tetejére. Gombás bruschetta Hozzávalók: 4 nagy szelet olasz fehérkenyér, 20 dkg kisfejű gomba, 5 dkg húsos szalonna, 1 kis paprika, a csomó petrezselyemzöld, 4 evők olívaolaj, só, bors, 4 gerezd fokhagyma. Elkészítés módja: A paprikát megmossuk, elfelezzük, kimagozzuk és finomra kockázzuk. A gombát megtisztítjuk, és vékonyan felszeleteljük. A szalonnát finom kockákra vágjuk. A petrezselyem leveleit finomra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk és elfelezzük. A serpenyőben felhevítünk 2 evőkanál olajat, és erős tűzön néhány percig pirítjuk a gombát, a paprikát és a szalonnát. Sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a petrezselyemzöldet. A kenyérszeleteket elfelezzük és megpirítjuk. Azonnal bedörzsöljük a fokhagymával és elosztjuk rajta a maradék olajjal elkevert gombás keveréket, majd azonnal tálaljuk. Rejtvény s K A N G E N E V E P Ü S Z Á A Ó R L 0 D R Á É R 0 L S Y N R K 1 A 1 G E P K Ó R P A E S A L L E Z E R 0 A R A B N A T R A N P A Á L E R A F Á T A L A S Y S A K S A K T M R 1 Z U E M R J A L A Y E S E D S z S K A Á H R Á K N E E Y V E R T 1 H N E U 0 M 0 M S N É Z S E T M L A M T Á S Ó 1 R S R R Ú V D Á J 0 Á N U K A N Ü 0 A M E E M 1 J A M 1 L F A G Y J N R D A M A 1 Z T E D E Z S 0 M 1 E Y E K N S N T F Z B É H É K U T R 1 Y U E L 0 R 0 L D • KANYARGÓS SZOKERESO Induljon el a hálózat bal felső sarkában kiemelt négyzetből, és keresse meg a szójegyzékben felsorolt szavak kacskaringós útját, amely csak átlós irányban nem haladhat! Minden betűt csak egyszer használhat, kivéve a szavak első, illetve utolsó betűit. Minden előző szó utolsó betűje egyben a következő szó kezdő betűje is! Néhány betűt nem tud a szavakba beilleszteni. Ezeket folyamatosan összeolvasva az alábbi Buddha-idézet folytatását olvashatja a kedves megfejtő végső megfejtésként. „Harag nem old fel haragot,...” A szójegyzékben többségében nem gyakori magyar állatnevek szerepelnek, így közben kínálkozik a lehetőség azok beazonosítására is. AMERIKAI NYUSZT, ANGOLAI GEREZA, APELLA, ARAB PASSZÁN, ARANY SAKÁL, DENEVÉR, ERDEIKUTYA, ERSZÉNYES MÓKUS, FARKAS, IHNEUOMON, LAJHÁRMAKI, LEOPÁRD, MALÁJI MEDVE, MÉHÉSZBORZ, NAGYORRÚ MAJOM, NYEST, NYESTMEDVE, REPÜLŐRÓKA, SAKÁL, SARKI RÓKA, SÁTÁNMAJOM, TANTALUSZ, TELFAIR SÜN, ZSIRÁF, Szépművészeti ráma ROZ. ______________ Eme most induló cikksorozatunkban a királyváros hétről hétre változó és megújuló képzőművészeti kincsestárát keretezzük be olvasóink számára. A nem titkolt szándék az, hogy a kiállítóhelyekben és galériákban bőséggel bíró Esztergomban elkalauzoljuk a régi és a modern szépművészet szerelmeseit. A Szépművészeti ráma hol egy-egy, hol pedig egy egész csokorra való tárlatot mutat be olvasóinknak. A z Esztergomban egyik legizgalmasabbnak tűnő új tárlat kétségtelenül a Duna Múzeum 2007-es első bemutatója. Az egy hónapos zárva tartást követően az intézmény galériájában egy meglehetősen szokatlan kiállítás várja a közönséget. A művész, akire itt és most figyelnünk kell, az nem más, mint Asztalos Gáspár Zsolt, aki nem a falakra, de a mikroszkópok nagyítólencséje alá helyezte alkotásait. Aki ebben némi tudományosságot sejtene, nem is jár messzire a megoldástól, az alkotó sok esetben néhány milliméteres képeiről már oly sok mindent írtak a különböző szaklapok. „Kozmikus hatásúnak, a valóság nem létező nagyításainak (vagy lekicsinyítésének?) és az integrált áramkörök által kiadott szak- ralitásnak és apokrif illusztrációknak” is titulálták már műveit. De tényleg ennyire misztikusak ezek a képek? Titkokat tár-e fel alkotójuk, vagy a szokatlan technikai megoldások éppenséggel a rejtélyek növekedését szolgálták? Valószínűleg mindkettő, hiszen Asztalos Gáspár Zsolt is erről vallott a Hídlapnak: „1974-ben születtem és 1999-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végeztem festő szakon. Ezt követte egy mesterképző ugyanitt, majd tagja lettem a Fiatal Művészek Stúdiójának. Főbb kiállításaim közül a berlini Magyar Intézetben megtartott tárlatokat említeném. Az esztergomi Duna Múzeumban most látható munkáimról azt mondhatom, hogy misztikus és vallási ihletettségű képek. Van ezeknek egy ilyen misztikus értelmezése is, miszerint az apokrif iratnak számító Tamás evangéliumában van egy ilyen rész, melyben az található, hogy Jézus azt mondta, ha kivágsz egy fát, én benne vagyok, ha felemelsz egy követ én ott vagyok alatta. Ez számomra azt jelenti, hogy az élet minden apró részletben ott található, és ha legapróbb dolgokban is benne van a legnagyobb is, akkor Jézus az élet legapróbb mozzanataiban is ott van. Erről szólnak ezek a képeim. Ugyanakkor érdemes megjegyeznem, hogy a „falra kiakasztott képeken” látható művészet mellett egyre inkább elterjedtebb a más technikai megoldások alkalmazása. Ilyen az installáció, mely már idestova ötvenéves. Én nagyon kedvelem, amikor inspirál egy alternatív technika. Ezek az éa munkáim, ezek a rendkívül kicsi képek egy nyomdai megvilágító géppel készültek nyomdai filmre számítógép segítségével.”
