Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-02 / 23. szám

www.esztergom.hu 2007. február 2., péntek • HÍDLAP 3 Hogy működik az esztergomi piac? Idén január 18-án hozott rendeletében tisztázta újból az esztergomi önkormány­zat a város piacának működési rendjét. A vásárhellyel kapcsolatos több fontos kér­dés - a piac új helyének meghatározása, a piac működtetőjének, a Bojóti Simon Közterület-felügyeletnek megszűnése, valamint jogutódjának megnevezése - mel­lett, a legapróbb részletekre vonatkozó verdiktek is megtalálhatók. így a kereske­dők, vásározók és kofák tiszta képet kaphatnak az esztergomi piac működéséről. Előadássorozat a magyarság eredetéről A ma esti téma a magyar nyelv története lesz A rendelet szerint a Simor János ut­cai piac a továbbiakban is minden nap nyitva tart, a kiemelt hetipiacnapnak pedig megmaradt a hagyományos szerda és péntek. Az esztergomi piacot érintő egyik legfontosabb fejlemény­ről, a vásárt üzemeltető Bojóti Simon Közterület-felügyelet megszűnéséről, illetve annak utódjának az önkor­mányzati hatósági osztályba való be­épüléséről már korábban beszámol­tunk. A jelenlegi működési regulát előíró helyi rendeletet előkészítő előterjesztés szerint e helyen több termékfajta árusítása tilos. Ilyen töb­bek között a nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő, a gyógysze­rek, a mérgező és úgynevezett veszé­lyes anyagok, a védett vagy fokozot­tan védett növény-, illetve állatfaj egyedek, illetve azok származéka, preparátuma. Érdekesnek nevezhető kitétel, hogy ugyancsak tilos kábító­szerek, pszichotrop anyagok, vala­mint fegyverek, lőszerek, robbanó­szerek, valamint a különböző osz­tály-besorolású pirotechnikai eszkö­zök árusítása a piacon. Fontos, a vá­sárlókat védő rész, hogy be kell tar­tani az elárusító helyre, az árusítást végző személyre és az árusított ter­mékekre, állatokra vonatkozó keres­kedelmi, közegészségügyi, állat­egészségügyi és növényegészség­ügyi, köztisztasági előírásokat. Mivel az esztergomi piac a nagyvá­sár napjain meglehetősen centralizál­ja a belváros forgalmát, nem mind­egy, hogy milyen rend alapján műkö­dik. A helyi rendelet láthatóan tompí­tani kíván a nagypiaci forgalom köz­lekedési terhein így előírja, hogy „az árusító asztalokat, sátrakat és az áru­kat úgy kell elhelyezni, hogy azokkal a szabad közlekedést ne akadályoz­zák. Az egymás mellé felállított asz- | talcsoportok között pedig legalább fél méter széles távközt kell hagyni. Üres járművek csak a kijelölt parkoló he­lyen várakozhatnak”. A most csak szelektálás szintjén közreadott rendelet az ügy jelentősé­géhez híven természetesen ennél sok­kal terjedelmesebb. A piac egyelőre - úgy tűnik - nem mozdul el jelenlegi helyéről, a turisztikai célpontnak is számító vásár még egy ideig a Simor János utcában lesz megtalálható. • P. Z. Folytatás az 1. oldalról A következő előadásra két héttel ké­sőbb, február 16-án kerül sor, ekkor Obrusánszky Borbála történész-orien­talista látogat el Szentgyörgymezőre, hogy a magyarokról és a hunokról tart­son előadást. Március másodikán Er­délyi István régész-történész profesz- szortól a magyar őshaza kérdéseiről szerezhetnek ismereteket az érdeklő­A napokban közzétett legfrissebb munkaerő-piaci helyzetkép tanúsága szerint hazánkban mintegy 35 ezerrel többen kerestek munkát az év első hó­napjában, mint tavaly decemberben. Az álláskeresők szám a megyénkben is hasonló arányban, 8,4 százalékkal növekedett. Még mindig a fizikai dol­gozók vannak legtöbben munka nélkül. A havonta közreadott munkaerő-pi­aci statisztika alapján januárban ha­zánkban 438 ezer 748 álláskeresőt tar­tottak nyilván a munkaügyi hivatalok, amely 8,8 százalékos növekedést je­lent a legutóbbi, december végén rög­zített adatokhoz képest, viszont csak fél százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az álláskeresők túlnyomó része, több mint 80 százalé­ka fizikai munkát szeretne találni. Komárom-Esztergom megyében az országoshoz hasonlóan alakult a helyzetkép: az álláskeresők száma egy hónap alatt 8,4 százalékkal, 8 ezer 759-re emelkedett, viszont 11,6 százalékkal kevesebben keresnek most munkát, mint a tavalyi év első dők. A rendezvénysorozat március 9-én fejeződik be Vukics Ferenc őr­nagy, egyetemi tanár és hadtudós elő­adásával, aki „Tartson neve, míg a Föld tart...” címmel a történelmi ma­gyar harci testkultúra, a baranta rejtel­meibe avatja be a hallgatóságot. A pén­tekenként este hat órakor kezdődő elő­adásokra ötszáz forint lesz a belépő. • (gábor) hónapjában. A térség munkaerő-pia­ci helyzetének aktualitásairól Ronta­nék Etelkát, a munkaügyi központ dorogi kirendeltségének vezetőjét kérdeztük. A térségben mostanában egyik munkáltató sem jelentett be sem tömeges létszámleépítést, sem tömeges munkaerőigényt. Az Eszter­gomi Ipari Park vállalatai, elsősor­ban a Suzuki és a Tyco a természetes fluktuáció és a kapacitásbővítések miatt folyamatosan toboroz dolgozó­kat, és a közeli, megyehatáron túli új cégeknél - Piliscséven, Piliscsabán - is sokan találtak munkát - mondta Romanek Etelka. Az álláskeresők számának tavaly januárihoz képest történő csökkené­séhez az esztergomi Plastimat Kft. is hozzájárult, amely mintegy nyolcvan fizikai és húsz szellemi dolgozónak munkát biztosítva januárban kezdte meg az üzemszerű gyártói tevékeny­séget - tudta meg lapunk Mészáros Balázs ügyvezetőtől. A vállalat jelen­leg is keres dolgozókat raktárosi és szerszámos mérnöki munkakörbe. • G.É. Tovább nőtt a munkanélküliek száma Hiába a számos új gyár, még mindig sok az álláskereső Még élőbb múzeum lesz a Skanzen A nehézségek ellenére is fejlődik a múzeum Martin Szilvi lett a januári Esztergom Szépe A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum minden évben előrukkol vala­mi újdonsággal, hogy még több láto­gatót vonzzanak, újabb rétegeket szó­lítsanak meg a kiállítások, családi és gyermekprogramok. A múzeum veze­tése nincs könnyű helyzetben, hiszen a megszorítások őket is elérték, de a vendégek mindebből semmit nem fog­nak érzékelni. A szentendrei Skanzen 2005 decem­berében magyar Népművészet és Köz- művelődés kategóriában elnyerte a ko­moly pénzjutalommal is járó Prima Primissima díjat, többek közt ennek kö­szönhetően készülhetett el tavaly a kor­szerű beléptető rendszer és költözhetett a múzeumba új tájegységként a felföldi mezőváros jellegzetességeit bemutató épületegyüttes. Az idei év ugyan már némi takarékosságra szorítja a szentend­rei Skanzent is, - 10 embert el kellett bocsátaniuk - de töretlenül folytatják a munkát és idén sem csalódnak az idelá­togatók. Cseri Miklós, a múzeum igaz­gatója bizakodó a lehetőségeket illetően, mert egyelőre úgy tűnik, hogy a Nemze­ti Fejlesztési Terv II-ben helyet kapnak a Skanzent érintő projektek is. Az igazga­tó kérdésünkre elmondta, hogy már el­készült az idei rendezvénynaptár, az el­ső nagyobb szabadtéri programra, a hús­véti ünnepségek bemutatására már ápri­lis 8-9-én, azaz a nyitást követő héten sor kerül. Ezt követi majd a május 1-ji alkotónap és szintén hagyományos pün­kösdi játékok utcaszínház fesztivállal egybefűzve, összesen hat nagyobb fesz­tiválra készülnek idén. Tervekben, el­képzelésekben nincs hiány, a múzeum nyugat-európai és amerikai mintákat kö­vetve igyekszik megfelelni a látogatók számára vonzó „élő múzeum” koncep­ciónak. Ez azt jelenti, hogy a munkatár­sak egytől egyig korhű ruhákban fogad­ják a vendégeket, belakják a paraszthá­zakat, kóstolókat tartanak, a molnár molnárruhában őrli majd a gabonát, minden régi eszköz működését egykori funkciójában működtetnek, hogy ne környezetükből kiragadott régiségek­nek, hanem élő és életszerű hagyomány­nak tűnjenek a berendezések, népi fog­lalkozások. Ezen túl néhány héten belül elindulhat egy teljesen új, online „szol­gáltatás” is, a régi parasztházak, tetők, építmények felújításához, karbantartá­sához kérhetnek majd segítséget a Skan­zen mérnökeitől mindazok, akiknek va­lamilyen gondja akad. Az igazgató ezt azzal indokolta, hogy egyre többen vá­sárolnak nagyon régi házakat, sokan szeretnék eredeti zsúp-vagy nádtetővel bontani otthonukat vagy akár ódon ke­mencét, kutat rendbehozni. A szakem­berek minden érdeklődőnek segítenek praktikus tanácsokkal, hogyan tudják megőrizni az értékeket úgy, hogy meg­feleljenek a 21. század komfort-követel­ményeinek, ha kell helyszínre is kimen­nek. Tervezik továbbá, hogy könyvsoro­zatot indítanak és új, saját boltot nyitnak a múzeum területén, ahol levédett Skan­zen emblémával ellátott, kiváló minősé­gű termékeket árulnának a lekvártól a pálinkán át a különböző népművészeti aj ándéktárgy akig. A szabadtéri sétára ugyan áprilisig várni kell, ám a Néprajzi Látványtár és a Skanzen Galéria január 16-tól várja az érdeklődőket, utóbbiban február 3-tól az év első kiállítása is megtekinthető. • Sz. H. Második fordulójához érkezett az internetes szépségverseny Esztergom­ban. Januárban is sokan „járultak a virtuális urnákhoz”, hogy voksoljanak a négy jelentkező valamelyikére. A verseny egyre népszerűbb, nemcsak a szavazók, hanem a szépségjelöltek száma is nő, a februári megmérette­tésre máris nyolc új, fiatal hölgy je­lentkezett. Most a januári Esztergom Szépét, a 18098 szavazattal győztes Martin Szilvit faggattuk.- Egy nehéz kérdéssel kezdeném. Ismerve a többi versenyzőt, szerinted mennyivel voltál szebb vagy jobb a másik három lánynál?- Valóban nehéz kérdés. Megmon­dom őszintén, hogy a mezőnyből csak az egyik lányt ismertem vala­mennyire, a többieket nem igazán is­merem. Szerintem fontos, hogy egy szépségversenyen a szavazók ismer­jék azt a lányt, akire voksolnak. Lé­nyeges, hogy a versenyző szimpati­kus legyen a zsűrinek, ez esetben a közönségnek. Világos, hogy a leg­több szavazatot az ismerőseimtől kaptam, mert ők tudták, hogy valójá­ban milyen vagyok.-Most húsz évesvagy. Mesélj egy picit magadról, mivel foglalkozol je­lenleg?- Jövőre fogok érettségizni egy esti gimnáziumban. Emellett már van egy szakmám, nőiruha-készítő vagyok. Lábatlanon élek, de a barátom eszter­gomi, és sok ismerősöm van itt is.-A szépségversenyen egy rövid le­írásban az olvasható Rólad, hogy sze­retsz bulizni.- Igen, több helyre is eljárunk a pá­rommal, barátainkkal, Esztergomba, Tatára vagy Nyergesújfalura. Inkább a beülős helyeket kedveljük, ahol nyugisabb, de azért ha bulizni aka­runk, akkor is tudjuk, hova kell men­ni táncolni.- Régi közhely, hogy a különböző szépségversenyeken többnyire a „bel­ső kisugárzás ”-sal indokolják a nyer­tes győzelmét. Hogy látod, egy egyéni személyiség valóban szebbé teszi-e a külsőt?-Ez sem könnyű kérdés. Részben bizonyára így van, a belső tulajdonsá­gok is befolyásolják a szépséggel kapcsolatos megítélést.- Egy picit hasonlítasz a Megasztár egyik, azóta befutott sztárjára, Oláh Ibolyára. Trendi szépségnek tartod magad?- Én mindig magamat adom, így volt ez mostani fotózásokon is. Több­nyire mosolygok, és szinte mindig jókedvem van. Az Oláh Ibolyával va­ló hasonlóságot más is észrevette. Sok mindent szeretek kipróbálni a ruha­és hajdivatban is, bár egyáltalán tar­tom magam trendinek. Az a lényeg, hogy azt szeretem ami tetszik és ami­ben jól érzem magam.- Hogy érezted magad a fotózáso­kon?- Eleinte egy picit zavarba voltam, mert nem voltam még ilyen szereplé­sen, de úgy érzem, hogy később amit tudtam, kihoztam magamból. A kü­lönböző beállításoknál pedig nem volt semmi olyan, amire azt kellett volna mondanom, hogy ez már durva, ezt nem csinálnám.- A képeid között nem szerepel biki­nis felvétel.- A verseny kiírásában szerepel ugyan a fürdőruhás, illetve fehémeműs lehetőség, de én azért nem szerettem volna ilyet magamról, mert úgy gon­dolom. hogy nem ezek a képek fogják a győzelmet meghozni, a lezser illetve sportosabb ruhás fotókról is jól látszik, hogy ki mennyire szép. • -I -n

Next

/
Thumbnails
Contents