Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-13 / 9. szám

VI HÍDLAP • 2007. január 13., szombat hídlapmagazin Gulya István írása Gyógyítsunk másképpen! Meleg helyzet Huncut az, aki rosszra gondol. Nem, nem a hagyományostól eltérő szokás szerint kapcsolatot építőkről - divatosabban kifejezve: a másokról - van szó, hanem az időjárásról. Ami, szajkózza eseménytelen kínjában a kereskedelmi média, van, olyan annyira, hogy mintegy ingujjban ülök a gép előtt, és virtuális (képzelt) izzadtságcsöppjeim ráfolynak a számítógép billentyűzetére. Ami, hangsúlyozom, pusztán a túlzó újságírói fantázia műve, mert azért természetesen nem, a panellakás távfűtésének (drága) kényelmét élvezem, kell, hogy élvezzem (és nem álltam sorba kompenzációért, mert diplomás ember létem dacára, nem tudtam értelmezni a formanyomtatványt, pedig rejtvényfejtésben jó vagyok). Azaz mégiscsak akad annyi valóságtartalom, hogy hőfokszabályozó kézi készülék híján szabad akarata szerint emelkedik a lakás melegsége, hányva a fittyet az én szabad akaratomra, kvázi a radiátoraim a liberális demokraták beépítettjei, addig tart a szabadság, amik ők akarják, a többi meg - juj, majdnem - leírtam néma csend (kuss) legyen. Még sok-sok évvel ezelőtt történt, hogy vidám-önfeledt felsőok­tatási hallgató-koromban - én még kedvezményekkel utazgattam össze-vissza, én, a léha, a nemzet (állam) testén élősködő piszkos gazember - egy átkönyvtározott (na jó: átmulatott) éjszaka után gyógyvizeztem, miközben bamba értelemmel meredtem az albér­leti kistelevízió képernyőjére. Miszerint hátha felbukkan valami buta amerikánus sorozat, amiben szerepel kutya és gyermek, másnaposán őket minduntalan megzokogom, és ez jótékonyan hat a szervezetre, tisztítja. Ehelyett azonban (azt hiszem) egy japán dokumentumfilm tekercsei kezdtek el pörögni. Az opus egykedvű hangon, de tapintható gyermeki ártatlansággal tény­szerűen közölte - mint mikor egészségügyi államtitkár közli kimerevített szemekkel, hogy ki az ágyból, ludacskáim -, hogy a világnak nagyjából és egészében véve vége, mehetünk haza, mert mindent elcsesztünk (hogy ne éljek oly’ divatos miniszterálnoki szóval). Az első kockák során már szederjes arcomba vágták, hogy itt a globális felmelegedés, a sarki jégsapkáknak annyi, aztán meg az üvegházhatás is, ugye, és ahogy telt a filmidő, csak sorakoztak a katasztrófa, a pusztulás képei, semmi reményt nem adva, és ujjal mutogatva rám, miszerint te tetted ezt, király. A király (aki én) pedig arra gondolt, hogy elillant maradék életkedve, tulajdonképpen le se kászálódik a matracáról, ha már így szükséges, akkor ágyban és párnák között érje a vég. Szerencsémre pár nap múlva vizsgáznom kellett, és sejtettem, a húzott tétel visszaadásakor a csökönyös, megrögzött, összevont (vagy összenőtt) szemöldökű néptanítók számára mindez cse­kély súllyal fog a latba esni, hiába érzem én úgy, hogy tágul (a megsemmisülésbe rohan) a világegyetem, borítékoltam a választ, miszerint Brooklyn nem tágul, és egyébként meg elégtelen. Na de. A lényeg, hogy a mostani, a tél közepi meleg abnor­mális. Ugyan nem tartozik a kedvenc ábrándjaim közé, hogy szakadó hóesésben, a viharos szélnek előredőlve araszolok (mint a Deltában), esetleg azt motyogva, hogy „esik a hó, emésztési zavarokkal küszködik a ló, hátsóján csúszik az igazgató” (a zaftos gyermekmondóka necces szavait önha­talmúlag változtattam meg). Mert, kérem, ha tél, legyen tél, nem pediglen délibáb. Ez a természet rendje és parancsa. Ami most mást diktál. Az időkutatók a mediterrán vidékre például sivatagot és forróságot jövendölnek, a Baltikumra helyezik a klasszikus délszaki plázst és lídót, az alacsony fekvésű földeket meg jól elönti az olvadó tengerár - viszlát, Hollandia, viszlát tulipánok, és a fű sem ér már majd az égig a Kárpát-medencében hasonlóképpen melegedik tal­punk alatt a talaj (meg fejünk felett a levegőég). Tehát meleggé válik az alaphelyzet Magyarországon is, úgy forrósodik a hangulat, hogy ahhoz a közéletünknek nem lesz köze, abban az értelemben legalábbis, hogy a politikusok nem a parlamenti felszólalásokkal, utcai demonstrációkkal fogla­latoskodnak, hanem az állami ventillátorok beragadt lapátjai­nak a kipiszkálásával. Ahogy mi szintén, a nép. Ám, ha jobban belegondolok, nyerhetünk a dolgon, a borha­misító-olajszőkítő alföldi Bermuda-háromszögben például a kommandósok Szahara-béli légionáriusokká változhatnak, túlélő túrákat vezetve, az arra vágyók meg sivatagi karavánokat hordhatnak össze, átérezve annak szépségét, milyen is az, ami­kor az halad, a kutya meg ugat. S ha már állat. Nemcsak divatos tenyészetnek számít majd egy-egy tevecsorda, hanem létkérdésnek, lesz belőle egypúpú, kétpúpú (sőt: több), magam persze nem vállalkozom a meg­ölésükre, mert mihez kezdenének a mentők a púpok közé ragadt emberi zsír-halommal (az akut röhögésen kívül). Vitákon felül áll, hogy a jövendő legfőbb kincsévé a víz válik, a friss, mélyből feltörő hákettőó, amiből nem állunk rosszul, mi több, világelsők vagyunk (végre valamiben), köszönjük Árpád apánk, jó ez a hely (mondtam én már ezt régebbtől). Az áztató vízbe lógó lábaink előtt fog heverni minden nagy­hatalom, és kényünk-kedvünk szerint nyitjuk, vagy zárjuk a csapot, és valósággá válik Karinthy Frigyes nagybecsű víziója, miszerint Angliát, mint egyszerű gyarmatot terebélyesedő országunkhoz csatoljuk (nem erővel, a fiúk önként és dalolva jelentkeznek). Szóval: nem lesz rossz. Ám mindez még odébb van, várni kell. De mivel hömpölyög erre víz elég, nyugodtan alámerülhetünk, és kibekkelhetjük. Gyógyszert a zöldségestől Gábor Éva A médiából áradnak felénk a multi- vitamin-reklámok, a gyógyszertárak és drogériák különféle gyógyhatású készítmények százait kínálják megvé­telre, mintha nélkülük nem is lehetne egészségesen élni. Pedig a gyógysze­rek hatóanyagainak nagy részét is a természetben megtalálható nővények­ből nyerik. Új rovatunk első részében a leghétköznapibb és legkönnyebben beszerezhető zöldségfélék gyógyhatá- sáról olvashatnak. A hagymafélék A vöröshagymáról Paracelsus azt mond­ta: „olyan értékes, mint egy egész patika”. A magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyagá­nak betegségmegelőző hatását már az ókorban ismerték. A hagyma fogyasztható nyersen és főve, de jellegzetes illóolajának belélegzése is gyógyít. Első hallásra furcsa gyógymód, de meg­fázás esetén érdemes éjszakára egy felszeletelt hagymát az ágyunk mellé tenni fejmagasságban. A hagymát vízben felfőzve is használhatjuk inhalálásra, a belőle készített szirupok pedig nyákoldó és köhögéscsillapító hatásúak. A póré­hagyma hazánkban csak az utóbbi években kezdett elterjedni. A növény cinket, mangánt és szelént tartalmaz, illóolaja révén általános bélgyógyászati szerként alkalmazzák, hígítja a vért, ugyanakkor csökkenti a vérzsír- és koleszterinszintet. A fokhagyma természetes antibiotikumként és a szívbetegségek gyógysze­reként vált elismertté, ezen kívül fertőzésgátló és immunrendszer-erősítő hatása is' említésre méltó. Kezdődő megfázás esetén egy gazda­gon megfokhagymázott pirítós-vacsora egy nagy adag citromos teával csodákat tehet. Tudni kell, hogy a fokhagymában lévő vitaminok és táp­anyagok nyersen fejtik ki igazi hatásukat. Zöldségekkel a rák ellen A céklát hazánkban szinte kizárólag sava­nyúságként ismerik, gyógyhatása pedig teljesen ismeretlen, pedig a. különböző kultúrák népi gyógyászai négyezer éve vérképző szerként hasz­nálják. Ezt a megfigyelést a cékla erőteljes vörös festékanyaga, a bétáin miatt később baboná­nak tartották, majd a legújabb kori kutatások bebizonyították az ókori gyógyítók igazát. A vörösvérsejtek szaporodásának elősegítése miatt a vérszegénység és a leukémia kiváló kiegészítő kezelője lehet, de a máj anyagcsere folyamatainak szabályozásában és a daganatos sejtek szapo­rodásának megakadályozásában is hatásosnak bizonyult. Rákbetegség esetén az ajánlott dózis: naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált biocéklalé, három hónapon keresztül, megsza­kítás nélkül. A sokak által legegészségesebb növénynek tartott brokkoli a kutatások szerint a daganatokat okozó anyagokat már működésbe lépésük előtt közömbösíti, emellett gazdag béta- karotin-, rost- és C-vitamin-forrás. Főzés során ügyeljünk arra, hogy minél kevésbé törjük össze a zöldséget, inkább óvatosan pároljuk. A béta-karo- tin legbiztosabb forrása az egyik legkönnyebben hozzáférhető zöldségünk, a sárgarépa. Egyes kutatások kimutatták, hogy azoknál a népcso­portoknál, amelyekre jellemző a karotionoidban gazdag növények fogyasztása, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Uborka - nemcsak arcpakolásra Az uborkát őshazájában, Indiában már 4 ezer évvel ezelőtt gyógynövényként használták az ajurvédikus orvoslásban vértisztító, vizelet- és féreghajtó, és kiváló bőrápoló tulajdonságai miatt. Az egyik nemrégiben felfedezett enzime tehermentesíti a hasnyálmirigyet, ami a cukorbe­tegek számára is ajánlott. Nem veszít gyógyhatá- sából az uborka akkor sem, ha a szlávok által a 7. század környékén felfedezett eljárások egyike szerint savanyúságot készítünk belőle. A ková­szos uborka levében például a tejsavbaktériumok megeijesztik az uborka cukortartalmát, amitől az megsavanyodik, így antibiotikum-terápia idején a károsodott bélflóra regenerálására használható. Káposzta, a csodaszer A 2 ezer 500 éve ismert káposzta A-, B1-, B2- és C vitaminban rendkívül gazdag, értékes táplálék, amely egész évben rendelkezésünkre áll, nyersen vagy savanyítva. A népi orvoslás­ban fontos szerepet játszó növényt nemcsak belsőleg, hanem elfagyott testrészek ápolására, égési sebek gyógyítására és kelések kifakasztá­sára is használták. A káposztalé sárgarépalével keverve a gyomor- és nyombélfekély gyógyulá­sát segíti. A káposzta zsírégető hatását a köz­ismert káposztaleves-kúra bizonyítja. A sok pozitív tulajdonság mellett fontos kiemelni, hogy az érzékeny epéjűeknek a növény dur­vább rostozata és magas illóolajtartalma révén komoly szenvedéssel járó görcsöket okoz­hat egy adag töltött káposzta elfogyasztása. Fodroslevelű rokona, a kelkáposzta haszna a brokkoli és a spenót gyógyhatásával vetekszik. Popey kedvence, meg a többiek A spenót az egyik leggazdagabb vas- és folsavforrás. A folsav kismamáknak és vál­tozókorban lévő nőknek elengedhetetlen, de a gerincfejlődési rendellenességek megelő­zésében és a vér aminosavszintjének csök­kentésével az erek károsodásának és a szív- betegségek megelőzésében is szerepet játszik. A spenótban lévő lutein a szem egészségéért felel. A spárga kalóriában szegény, viszont gazdag ballasztanyagban, fluorban, folsavban és pantothensavban, és számos vitaminban. Vizelethajtó hatása miatt vese- és proszta­taproblémákra, köszvényre, bőrbetegségekre és idegrendszeri zavarok esetén jó. A paprika egyik jellegzetes tulajdonsága a csípősség, amely endorfint, azaz örömhormont szabadít fel a szervezetben, ezért jóleső érzés fogyasz­tani. Kapszaicintartalma révén fájdalomcsil­lapító. A népi orvoslásban külsőleg reumás bántalmak kezelésére használják például úgy, hogy a csípős őrölt pirospaprikát liszttel, vagy hintőporral keverik, ezzel dörzsölik be a fájó, rossz keringésű, vagy érszűkületes testrészt. A burgonya igen gazdag káliumforrás, amely petrezselyemmel tovább fokozható. A cukkini méregtelenítő és immunerősítő, a kukorica pedig vitalizáló és idegerősítő hatóanyaggal is bír, a retek a mája, és az epe működését segíti. A tök húsa az emésztésre hatékony, magja a prosztata egészségének megőrzésében és a férfierő megtartásában játszik nagyon fontos szerepet. A férfiaknak ajánlott a zellergumó és a halványítózeller fogyasztása is, ám ez a leveszöldség sem csak a szexuális teljesítményt fokozza, hanem zsírégető, fogyasztó és fertőt­lenítő hatása is ismert. Hétvégi programtúra B e rgei Mo rber ttúravezeiő Kurta furcsa tél a mostani, vélik sokan, akik nem hisznek a márciusi fagyokban és hózáporokban. Nos, igen, még - (vagy már?) csak január eleje van, de máris itt az enyhet adó tavasz, ilyenkor valahogy könnyebben mozdulunk ki vackunkból, és vesszük az irányt valamelyik kulturbástya irányába. E hétvégén inkább könnyűzenei és mozizós alka­lom lesz mifelénk, így egy ilyen műfajokkal teli művelődési csatangolásra invitálok mindenkit. A régió legnagyobb múltú és legfontosabb rockklubja, a Molothow Liget januárB-án, szombaton a „farkas-metal” zászlóvivőjét, az Akela együttest mutatja be a közönségnek. Az Akela ezen koncert­jén a Fejetlenség című 2006-os anyagával érkezik majd az esztergomi közönséghez. Az ízig-vérig kemény zenét játszó csapat a felvidéki Suck Us társaságában muzsikál majd ezen az estén. Minden idők egyik legsármosabb szériamozi hőse, James Bond lesz megtalálható e hétvégén a Duna bal partján lévő párkányi Danubius filmszínházban. Az eddig hat filmsztár által megformált 007-es ügynök legújabb, s talán minden eddigi Bond-filmet megelőző várakozást felülmúló rész új főszereplővel bódít és hódít. A Casino Royal című filmben egy korábban inkább csak művészfilmekben szerepeltetett színész, egy bizonyos Dániel Craig domborít. Amikor kiderült, hogy nem Pierce Brosnan lesz a következő, azaz sorrendben huszonegyedik Bond megformálója, akkor megkezdődött az új filmítészek hadának vaskos köteteket kitevő elemző cikkfolyama. A lassan őrületté fokozódó, egyes esetekben heves vitákat produkáló filmes-jelenség akkor ért véget, amikor színre lépett az új James Bond és a Daniel Craig fősze­replésével játszott produkciót először láthatta a nagyérdemű. A hatás mindent elsöprő volt, az új sármőr tehát győzött, a Casino Royal, úgy tűnik hosszú időkre befészkelte magát a legmenőbb akciófilmek slágerlistájára. Most hétvégén, este 7 órai kezdettel mi magunk is leellenőrizhetjük, hogy kinek van igaza. A sztoriról röviden annyit, hogy James Bond, egy központi utasítás eredményeképpen egy felvigyázót kap maga mellé, aki nem is lehet más, mint egy igézőén gyönyörű nő. A fergeteges akciójelenetekkel tarkított „lamúr” ki is teljesedik a két főhős között. Előtte azonban végig kell masíroz­niuk Montenegró mellett Angliában, Ugandában, Madagaszkáron, Miamiban és a Bahamákon is. A Bajor Ágost Művelődési Házban lévő filmszínházban e hétvégén egy magyar vígjáték és egy klasszikus által készített dráma lesz látható. A magyar mozit az elmúlt évek hazai akciófilm termésének (Argó, Kútfejek) sikerreceptjei alapján készítették. Tehát végy néhány őrült figurát, egy-két észbontó hely­zetet, jópár trendi magyar zenét, ezeket illeszd össze, majd zsupsz, jöhet a vérmagyar kalamajka. Az Idegölő alaphelyezete egy bérgyil­kos kétes mindennapjaiba enged betekintést. A mindennapok egyik legfájóbbika mi is lehetne más, mint egy kellemetlen gyökérkezelés a fogorvosnál. Keszeg az irdatlan vehemenciával bíró bérgyilkos egy kínzó fogkezelés alatt jön rá, hogy a megrendelő által megjelölt célszemély nem más, mint Jorgosz, a fogorvos. A másik hétvégi film, mely a Kultúrmozgóban látható, Hollywood nagy öregjének, Martin Scorsese-nek új alkotása, A tégla. Akinek a rendező személye nem lenne elég garancia a minőségre, annak álljon itt a főbb szereplők listája: Matt Damon, Leonardo Di Caprio, Jack Nicholson, Mark Wahlberg, Martin Sheen és Alec Baldwin. A csavaros történetben két fiatalember sorsát követhetjük nyomon. Egyikük, aki titokban az ír maffia tagja, felvételt nyer a Massachusettsi Rendőrakadémiára. Feladata, hogy beépüljön a rendvédelmi szervezetbe, és ott minél magasabb rangot érjen el. A másik fiatalnak, rendőrként pont a maffiába kell elvegyülnie, hogy teljességgel megszerezze az ottani vezetők teljes bizalmát, hogy a bűnüldözők kiismerjék az alvilági szervezetek titkait. A film két hősének elkerülhetetlen és minden bizonnyal halálos kimenetelű találkozása a produkció végére be kell, hogy teljesedjen. A tét, hogy ki leplezi le hamarabb a másik téglát. A zene és filmek kínálata alapján mély nyom kerülhet lelkünk egyes részeire. Miként bakancsunk a kultúra berkeiben való túrázgatáskor a földön.

Next

/
Thumbnails
Contents