Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-13 / 9. szám
VI HÍDLAP • 2007. január 13., szombat hídlapmagazin Gulya István írása Gyógyítsunk másképpen! Meleg helyzet Huncut az, aki rosszra gondol. Nem, nem a hagyományostól eltérő szokás szerint kapcsolatot építőkről - divatosabban kifejezve: a másokról - van szó, hanem az időjárásról. Ami, szajkózza eseménytelen kínjában a kereskedelmi média, van, olyan annyira, hogy mintegy ingujjban ülök a gép előtt, és virtuális (képzelt) izzadtságcsöppjeim ráfolynak a számítógép billentyűzetére. Ami, hangsúlyozom, pusztán a túlzó újságírói fantázia műve, mert azért természetesen nem, a panellakás távfűtésének (drága) kényelmét élvezem, kell, hogy élvezzem (és nem álltam sorba kompenzációért, mert diplomás ember létem dacára, nem tudtam értelmezni a formanyomtatványt, pedig rejtvényfejtésben jó vagyok). Azaz mégiscsak akad annyi valóságtartalom, hogy hőfokszabályozó kézi készülék híján szabad akarata szerint emelkedik a lakás melegsége, hányva a fittyet az én szabad akaratomra, kvázi a radiátoraim a liberális demokraták beépítettjei, addig tart a szabadság, amik ők akarják, a többi meg - juj, majdnem - leírtam néma csend (kuss) legyen. Még sok-sok évvel ezelőtt történt, hogy vidám-önfeledt felsőoktatási hallgató-koromban - én még kedvezményekkel utazgattam össze-vissza, én, a léha, a nemzet (állam) testén élősködő piszkos gazember - egy átkönyvtározott (na jó: átmulatott) éjszaka után gyógyvizeztem, miközben bamba értelemmel meredtem az albérleti kistelevízió képernyőjére. Miszerint hátha felbukkan valami buta amerikánus sorozat, amiben szerepel kutya és gyermek, másnaposán őket minduntalan megzokogom, és ez jótékonyan hat a szervezetre, tisztítja. Ehelyett azonban (azt hiszem) egy japán dokumentumfilm tekercsei kezdtek el pörögni. Az opus egykedvű hangon, de tapintható gyermeki ártatlansággal tényszerűen közölte - mint mikor egészségügyi államtitkár közli kimerevített szemekkel, hogy ki az ágyból, ludacskáim -, hogy a világnak nagyjából és egészében véve vége, mehetünk haza, mert mindent elcsesztünk (hogy ne éljek oly’ divatos miniszterálnoki szóval). Az első kockák során már szederjes arcomba vágták, hogy itt a globális felmelegedés, a sarki jégsapkáknak annyi, aztán meg az üvegházhatás is, ugye, és ahogy telt a filmidő, csak sorakoztak a katasztrófa, a pusztulás képei, semmi reményt nem adva, és ujjal mutogatva rám, miszerint te tetted ezt, király. A király (aki én) pedig arra gondolt, hogy elillant maradék életkedve, tulajdonképpen le se kászálódik a matracáról, ha már így szükséges, akkor ágyban és párnák között érje a vég. Szerencsémre pár nap múlva vizsgáznom kellett, és sejtettem, a húzott tétel visszaadásakor a csökönyös, megrögzött, összevont (vagy összenőtt) szemöldökű néptanítók számára mindez csekély súllyal fog a latba esni, hiába érzem én úgy, hogy tágul (a megsemmisülésbe rohan) a világegyetem, borítékoltam a választ, miszerint Brooklyn nem tágul, és egyébként meg elégtelen. Na de. A lényeg, hogy a mostani, a tél közepi meleg abnormális. Ugyan nem tartozik a kedvenc ábrándjaim közé, hogy szakadó hóesésben, a viharos szélnek előredőlve araszolok (mint a Deltában), esetleg azt motyogva, hogy „esik a hó, emésztési zavarokkal küszködik a ló, hátsóján csúszik az igazgató” (a zaftos gyermekmondóka necces szavait önhatalmúlag változtattam meg). Mert, kérem, ha tél, legyen tél, nem pediglen délibáb. Ez a természet rendje és parancsa. Ami most mást diktál. Az időkutatók a mediterrán vidékre például sivatagot és forróságot jövendölnek, a Baltikumra helyezik a klasszikus délszaki plázst és lídót, az alacsony fekvésű földeket meg jól elönti az olvadó tengerár - viszlát, Hollandia, viszlát tulipánok, és a fű sem ér már majd az égig a Kárpát-medencében hasonlóképpen melegedik talpunk alatt a talaj (meg fejünk felett a levegőég). Tehát meleggé válik az alaphelyzet Magyarországon is, úgy forrósodik a hangulat, hogy ahhoz a közéletünknek nem lesz köze, abban az értelemben legalábbis, hogy a politikusok nem a parlamenti felszólalásokkal, utcai demonstrációkkal foglalatoskodnak, hanem az állami ventillátorok beragadt lapátjainak a kipiszkálásával. Ahogy mi szintén, a nép. Ám, ha jobban belegondolok, nyerhetünk a dolgon, a borhamisító-olajszőkítő alföldi Bermuda-háromszögben például a kommandósok Szahara-béli légionáriusokká változhatnak, túlélő túrákat vezetve, az arra vágyók meg sivatagi karavánokat hordhatnak össze, átérezve annak szépségét, milyen is az, amikor az halad, a kutya meg ugat. S ha már állat. Nemcsak divatos tenyészetnek számít majd egy-egy tevecsorda, hanem létkérdésnek, lesz belőle egypúpú, kétpúpú (sőt: több), magam persze nem vállalkozom a megölésükre, mert mihez kezdenének a mentők a púpok közé ragadt emberi zsír-halommal (az akut röhögésen kívül). Vitákon felül áll, hogy a jövendő legfőbb kincsévé a víz válik, a friss, mélyből feltörő hákettőó, amiből nem állunk rosszul, mi több, világelsők vagyunk (végre valamiben), köszönjük Árpád apánk, jó ez a hely (mondtam én már ezt régebbtől). Az áztató vízbe lógó lábaink előtt fog heverni minden nagyhatalom, és kényünk-kedvünk szerint nyitjuk, vagy zárjuk a csapot, és valósággá válik Karinthy Frigyes nagybecsű víziója, miszerint Angliát, mint egyszerű gyarmatot terebélyesedő országunkhoz csatoljuk (nem erővel, a fiúk önként és dalolva jelentkeznek). Szóval: nem lesz rossz. Ám mindez még odébb van, várni kell. De mivel hömpölyög erre víz elég, nyugodtan alámerülhetünk, és kibekkelhetjük. Gyógyszert a zöldségestől Gábor Éva A médiából áradnak felénk a multi- vitamin-reklámok, a gyógyszertárak és drogériák különféle gyógyhatású készítmények százait kínálják megvételre, mintha nélkülük nem is lehetne egészségesen élni. Pedig a gyógyszerek hatóanyagainak nagy részét is a természetben megtalálható nővényekből nyerik. Új rovatunk első részében a leghétköznapibb és legkönnyebben beszerezhető zöldségfélék gyógyhatá- sáról olvashatnak. A hagymafélék A vöröshagymáról Paracelsus azt mondta: „olyan értékes, mint egy egész patika”. A magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyagának betegségmegelőző hatását már az ókorban ismerték. A hagyma fogyasztható nyersen és főve, de jellegzetes illóolajának belélegzése is gyógyít. Első hallásra furcsa gyógymód, de megfázás esetén érdemes éjszakára egy felszeletelt hagymát az ágyunk mellé tenni fejmagasságban. A hagymát vízben felfőzve is használhatjuk inhalálásra, a belőle készített szirupok pedig nyákoldó és köhögéscsillapító hatásúak. A póréhagyma hazánkban csak az utóbbi években kezdett elterjedni. A növény cinket, mangánt és szelént tartalmaz, illóolaja révén általános bélgyógyászati szerként alkalmazzák, hígítja a vért, ugyanakkor csökkenti a vérzsír- és koleszterinszintet. A fokhagyma természetes antibiotikumként és a szívbetegségek gyógyszereként vált elismertté, ezen kívül fertőzésgátló és immunrendszer-erősítő hatása is' említésre méltó. Kezdődő megfázás esetén egy gazdagon megfokhagymázott pirítós-vacsora egy nagy adag citromos teával csodákat tehet. Tudni kell, hogy a fokhagymában lévő vitaminok és tápanyagok nyersen fejtik ki igazi hatásukat. Zöldségekkel a rák ellen A céklát hazánkban szinte kizárólag savanyúságként ismerik, gyógyhatása pedig teljesen ismeretlen, pedig a. különböző kultúrák népi gyógyászai négyezer éve vérképző szerként használják. Ezt a megfigyelést a cékla erőteljes vörös festékanyaga, a bétáin miatt később babonának tartották, majd a legújabb kori kutatások bebizonyították az ókori gyógyítók igazát. A vörösvérsejtek szaporodásának elősegítése miatt a vérszegénység és a leukémia kiváló kiegészítő kezelője lehet, de a máj anyagcsere folyamatainak szabályozásában és a daganatos sejtek szaporodásának megakadályozásában is hatásosnak bizonyult. Rákbetegség esetén az ajánlott dózis: naponta 1 liter frissen préselt vagy centrifugált biocéklalé, három hónapon keresztül, megszakítás nélkül. A sokak által legegészségesebb növénynek tartott brokkoli a kutatások szerint a daganatokat okozó anyagokat már működésbe lépésük előtt közömbösíti, emellett gazdag béta- karotin-, rost- és C-vitamin-forrás. Főzés során ügyeljünk arra, hogy minél kevésbé törjük össze a zöldséget, inkább óvatosan pároljuk. A béta-karo- tin legbiztosabb forrása az egyik legkönnyebben hozzáférhető zöldségünk, a sárgarépa. Egyes kutatások kimutatták, hogy azoknál a népcsoportoknál, amelyekre jellemző a karotionoidban gazdag növények fogyasztása, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Uborka - nemcsak arcpakolásra Az uborkát őshazájában, Indiában már 4 ezer évvel ezelőtt gyógynövényként használták az ajurvédikus orvoslásban vértisztító, vizelet- és féreghajtó, és kiváló bőrápoló tulajdonságai miatt. Az egyik nemrégiben felfedezett enzime tehermentesíti a hasnyálmirigyet, ami a cukorbetegek számára is ajánlott. Nem veszít gyógyhatá- sából az uborka akkor sem, ha a szlávok által a 7. század környékén felfedezett eljárások egyike szerint savanyúságot készítünk belőle. A kovászos uborka levében például a tejsavbaktériumok megeijesztik az uborka cukortartalmát, amitől az megsavanyodik, így antibiotikum-terápia idején a károsodott bélflóra regenerálására használható. Káposzta, a csodaszer A 2 ezer 500 éve ismert káposzta A-, B1-, B2- és C vitaminban rendkívül gazdag, értékes táplálék, amely egész évben rendelkezésünkre áll, nyersen vagy savanyítva. A népi orvoslásban fontos szerepet játszó növényt nemcsak belsőleg, hanem elfagyott testrészek ápolására, égési sebek gyógyítására és kelések kifakasztására is használták. A káposztalé sárgarépalével keverve a gyomor- és nyombélfekély gyógyulását segíti. A káposzta zsírégető hatását a közismert káposztaleves-kúra bizonyítja. A sok pozitív tulajdonság mellett fontos kiemelni, hogy az érzékeny epéjűeknek a növény durvább rostozata és magas illóolajtartalma révén komoly szenvedéssel járó görcsöket okozhat egy adag töltött káposzta elfogyasztása. Fodroslevelű rokona, a kelkáposzta haszna a brokkoli és a spenót gyógyhatásával vetekszik. Popey kedvence, meg a többiek A spenót az egyik leggazdagabb vas- és folsavforrás. A folsav kismamáknak és változókorban lévő nőknek elengedhetetlen, de a gerincfejlődési rendellenességek megelőzésében és a vér aminosavszintjének csökkentésével az erek károsodásának és a szív- betegségek megelőzésében is szerepet játszik. A spenótban lévő lutein a szem egészségéért felel. A spárga kalóriában szegény, viszont gazdag ballasztanyagban, fluorban, folsavban és pantothensavban, és számos vitaminban. Vizelethajtó hatása miatt vese- és prosztataproblémákra, köszvényre, bőrbetegségekre és idegrendszeri zavarok esetén jó. A paprika egyik jellegzetes tulajdonsága a csípősség, amely endorfint, azaz örömhormont szabadít fel a szervezetben, ezért jóleső érzés fogyasztani. Kapszaicintartalma révén fájdalomcsillapító. A népi orvoslásban külsőleg reumás bántalmak kezelésére használják például úgy, hogy a csípős őrölt pirospaprikát liszttel, vagy hintőporral keverik, ezzel dörzsölik be a fájó, rossz keringésű, vagy érszűkületes testrészt. A burgonya igen gazdag káliumforrás, amely petrezselyemmel tovább fokozható. A cukkini méregtelenítő és immunerősítő, a kukorica pedig vitalizáló és idegerősítő hatóanyaggal is bír, a retek a mája, és az epe működését segíti. A tök húsa az emésztésre hatékony, magja a prosztata egészségének megőrzésében és a férfierő megtartásában játszik nagyon fontos szerepet. A férfiaknak ajánlott a zellergumó és a halványítózeller fogyasztása is, ám ez a leveszöldség sem csak a szexuális teljesítményt fokozza, hanem zsírégető, fogyasztó és fertőtlenítő hatása is ismert. Hétvégi programtúra B e rgei Mo rber ttúravezeiő Kurta furcsa tél a mostani, vélik sokan, akik nem hisznek a márciusi fagyokban és hózáporokban. Nos, igen, még - (vagy már?) csak január eleje van, de máris itt az enyhet adó tavasz, ilyenkor valahogy könnyebben mozdulunk ki vackunkból, és vesszük az irányt valamelyik kulturbástya irányába. E hétvégén inkább könnyűzenei és mozizós alkalom lesz mifelénk, így egy ilyen műfajokkal teli művelődési csatangolásra invitálok mindenkit. A régió legnagyobb múltú és legfontosabb rockklubja, a Molothow Liget januárB-án, szombaton a „farkas-metal” zászlóvivőjét, az Akela együttest mutatja be a közönségnek. Az Akela ezen koncertjén a Fejetlenség című 2006-os anyagával érkezik majd az esztergomi közönséghez. Az ízig-vérig kemény zenét játszó csapat a felvidéki Suck Us társaságában muzsikál majd ezen az estén. Minden idők egyik legsármosabb szériamozi hőse, James Bond lesz megtalálható e hétvégén a Duna bal partján lévő párkányi Danubius filmszínházban. Az eddig hat filmsztár által megformált 007-es ügynök legújabb, s talán minden eddigi Bond-filmet megelőző várakozást felülmúló rész új főszereplővel bódít és hódít. A Casino Royal című filmben egy korábban inkább csak művészfilmekben szerepeltetett színész, egy bizonyos Dániel Craig domborít. Amikor kiderült, hogy nem Pierce Brosnan lesz a következő, azaz sorrendben huszonegyedik Bond megformálója, akkor megkezdődött az új filmítészek hadának vaskos köteteket kitevő elemző cikkfolyama. A lassan őrületté fokozódó, egyes esetekben heves vitákat produkáló filmes-jelenség akkor ért véget, amikor színre lépett az új James Bond és a Daniel Craig főszereplésével játszott produkciót először láthatta a nagyérdemű. A hatás mindent elsöprő volt, az új sármőr tehát győzött, a Casino Royal, úgy tűnik hosszú időkre befészkelte magát a legmenőbb akciófilmek slágerlistájára. Most hétvégén, este 7 órai kezdettel mi magunk is leellenőrizhetjük, hogy kinek van igaza. A sztoriról röviden annyit, hogy James Bond, egy központi utasítás eredményeképpen egy felvigyázót kap maga mellé, aki nem is lehet más, mint egy igézőén gyönyörű nő. A fergeteges akciójelenetekkel tarkított „lamúr” ki is teljesedik a két főhős között. Előtte azonban végig kell masírozniuk Montenegró mellett Angliában, Ugandában, Madagaszkáron, Miamiban és a Bahamákon is. A Bajor Ágost Művelődési Házban lévő filmszínházban e hétvégén egy magyar vígjáték és egy klasszikus által készített dráma lesz látható. A magyar mozit az elmúlt évek hazai akciófilm termésének (Argó, Kútfejek) sikerreceptjei alapján készítették. Tehát végy néhány őrült figurát, egy-két észbontó helyzetet, jópár trendi magyar zenét, ezeket illeszd össze, majd zsupsz, jöhet a vérmagyar kalamajka. Az Idegölő alaphelyezete egy bérgyilkos kétes mindennapjaiba enged betekintést. A mindennapok egyik legfájóbbika mi is lehetne más, mint egy kellemetlen gyökérkezelés a fogorvosnál. Keszeg az irdatlan vehemenciával bíró bérgyilkos egy kínzó fogkezelés alatt jön rá, hogy a megrendelő által megjelölt célszemély nem más, mint Jorgosz, a fogorvos. A másik hétvégi film, mely a Kultúrmozgóban látható, Hollywood nagy öregjének, Martin Scorsese-nek új alkotása, A tégla. Akinek a rendező személye nem lenne elég garancia a minőségre, annak álljon itt a főbb szereplők listája: Matt Damon, Leonardo Di Caprio, Jack Nicholson, Mark Wahlberg, Martin Sheen és Alec Baldwin. A csavaros történetben két fiatalember sorsát követhetjük nyomon. Egyikük, aki titokban az ír maffia tagja, felvételt nyer a Massachusettsi Rendőrakadémiára. Feladata, hogy beépüljön a rendvédelmi szervezetbe, és ott minél magasabb rangot érjen el. A másik fiatalnak, rendőrként pont a maffiába kell elvegyülnie, hogy teljességgel megszerezze az ottani vezetők teljes bizalmát, hogy a bűnüldözők kiismerjék az alvilági szervezetek titkait. A film két hősének elkerülhetetlen és minden bizonnyal halálos kimenetelű találkozása a produkció végére be kell, hogy teljesedjen. A tét, hogy ki leplezi le hamarabb a másik téglát. A zene és filmek kínálata alapján mély nyom kerülhet lelkünk egyes részeire. Miként bakancsunk a kultúra berkeiben való túrázgatáskor a földön.
