Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-10 / 6. szám

www.istergranum.hu 2007. január 10., szerda • HÍDLAP 5 Szenvedélybetegek előnyben: automatákba a vizitdíjat? Egyelőre csak tájékozódnak a kórházak a pénzbeszedés módszereiről Folytatás az 1. oldalról Ahogy azt Némedi Józsefné gazda­sági igazgatótól megtudtuk: jelentke­zett már náluk egy, „vizitdíj-autó ma- tákat” forgalmazó cég, amely vállalná a pénz kezelését is, de a részletekről még nem tárgyaltak. Mindenképpen praktikus lenne a kórház számára egy, a parkoló automaták vagy a banki sor­számadó gépek mintájára felállított automata használata, ami a bedobott pénz ellenében nyugtát is adna a bete­geknek, illetve az előjegyzések is kö­vethetők lennének. A napidíjat viszont távozáskor, a zárójelentés átvétele után kell fizetni, így ezt már problé­másabb automatával kezelni Ugyan­akkor kockázata is van a dolognak, hi­szen ilyen referenciával egyetlen cég sem rendelkezik, ezért a szerződéseket maximális körültekintéssel kell meg­kötniük az intézményeknek. A kórház­nak továbbá ki kell dolgoznia egy há­zi rendszabályt, a térítési szabályzatra pedig még az önkormányzatnak is rá kell bólintania. A komáromi kórház 1 milliárd forintos éves költségvetéssel működik, a vizit- és napidíjakból opti­mális esetben körülbelül 60 millió fo­rintjöhet össze, amit bár az OEP teljes egészében visszautal, mégsem szá­mottevő összeg. Az esztergomi Vaszary Kolos Kór­háznak legalább 30 automatát kellene felállítania, ha e megoldás mellett döntenének, egyetlen automata költ­sége azonban nagyjából 3 millió fo­rint. A kórház profiljából adódóan rá­adásul a betegek túlnyomó része való­színűleg a fizetési kötelezettség alól is mentesülne, hiszen például a 18 év alattiaknak, vagy a sürgős ellátásra szorulóknak nem kell fizetni, azt pe­dig igencsak nehéz eldönteni, mi mi­nősül sürgős ellátásnak. Az intézmény egyelőre kivár, jövő kedden vesznek részt egy megbeszélésen, ahol Ari La­jos vizitdíj-megbízott tájékoztatja majd a részletekről az érintetteket. • Szabó Hajnal Folytatódhat a Dobó-ásatás Weiszer Attila, dobóruszkai plébá­nos tájékoztatása szerint idén folyta­tódhat a templom alsó szentélyének feltárása. Ahogy arról folyamatosan beszámoltunk, a kriptában eddig is sok értékes leletet találtak, a további kuta­tások során pedig Dobó István egri hős sírját szeretnék megtalálni. „Amíg azonban nem tudjuk biztosan, hogy mennyi pénzünk lesz, nem tudunk ter­vezni, hogy mit végezhetünk el idén a feladatokból. ígéretek vannak, konkrét pénzösszeget azonban még nem kap­tunk a csekélyebb adományokon kí­vül” - mondta lapunknak a plébános. Egy kisebb összeg már összegyűlt az egri várban kihelyezett adománygyűj­tő urnákban, és további támogatásokat is remélnek Magyarországról. Aki sze­retne segíteni, hogy a feltárás mielőbb folytatódhasson, az a szlovákiai OTP Bank 8981982-5200-as számlaszámán nyújthat anyagi támogatást. • P. K. Csökken a gazdák támogatása MAGOSZ: sántít a minisztérium mentegetőzése Harmadával csökkennek idén a gaz­dáknak nyújtott állami területalapú ki­egészítő támogatások. A jogosultak ezentúl hektáronként tizenkétezer fo­rintot vehetnek fel a korábbi tizenki- lencezerrel szemben. A Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az intervenciós költségekkel, és az állat- tenyésztők támogatásának növelésé­vel magyarázta a csökkenést, a MAGOSZ viszont nem tartja elfogad­hatónak ezt az érvelést. Idén százhatvanezer gazdálkodó jo­gosult a területalapú támogatásra, ne­kik a hónap közepén kezdik meg a nemzeti kiegészítő rész kifizetését. A támogatások uniós részének utalásá­val kapcsolatban is akadnak még el­maradások, de a kormányszóvivői közlemény szerint a „gazdák többsé­ge” már megkapta a pénzt. A hiány pótlását egyébként január végére ígéri a kormány. Az MVH magyarázata szerint azért csökkentették a támoga­tást, mert az állattenyésztők és a tej­termelők nagyobb támogatást kaptak, illetve a gabona intervenciós felvásár­lását is a nemzeti támogatás forrásai­ból fedezte az agrártárca. Obreczán Ferenc, a MAGOSZ elnöke azonban elfogadhatatlannak tartja ezt az ma­gyarázatot. Véleménye szerint az ál­lattenyésztők támogatásának ötszáza­lékos emelése nem jelenthet komoly pluszköltséget. Az intervenciós gabo­nakészleteket pedig éppen eladja az állam, hiszen külföldön, is belföldön is van rá kereslet, az erre fordított összeg tehát megtérül. „Kifogásoljuk a döntést, a csökkentésre nem tudott ésszerű magyarázatot adni sem a hiva­tal, sem a kormány. Mint ahogy kifo­gásoljuk azt is, hogy nem tartják be a 2005-ös megállapodásunkat. Akkor ugyanis megegyeztünk, hogy mint da­rabszámra, mint összegszerűen nyo­mon követhetik a gazdák a hivatal honlapján a támogatások elosztását. Ez azonban a mai napig nem történt meg.” - mondta a Hídlapnak az elnök. Egy régióbeli gazdálkodó azt is kifo­gásolta, hogy előzetesen semmilyen tá­jékoztatást nem kaptak a csökkentésről. „Mi a támogatás uniós felét már meg­kaptuk, arról azonban sem a falugaz­dász, sem a hivatal nem értesített min­ket, hogy a tavaszi kifizetésnél kisebb összegre számíthatunk. Pedig az ember számol vele, hiszen ehhez igazítja a be­ruházásait” - tette hozzá a gazda. • Pálovics Klára A magyarországi médiumok a Reuters hírügynökségre hivatkozva közölték, hogy Szlovákiában építi fel újabb gyárát a Samsung Electronics. Magyarország és Lengyelország orra elől így egy újabb, 110 milliárd forint értékű beruházást halászott el a Duna bal partján fekvő ország. A Samsung már működtet egy üze­met Szlovákiában, pontosabban Galántán: itt LCD televíziókat gyár­tanak, az új telephelyen LCD panele­ket állítanak majd elő, ezeket eddig Ázsiából szállították a felvidéki vá­rosba. A dél-koreai cég illetékese nem kívánta elárulni, hogy mekkora a beruházás valós nagysága, a szlo­vák Gazdasági Minisztérium azonban annyit felfedett, hogy 2010-ig össze­sen 16 milliárd koronás befektetés várható - ezt egyébként a Samsung illetékese hiteles adatnak nevezte. A szlovák kormány 1 milliárd 59 millió koronás adózási mentességet ígért a cégnek a beruházás fejében, az átkép­zéseket pedig 37 millió koronával tá­mogatná. A cég és Szlovákia vezeté­se azonban még nem írta alá a befek­tetésről szóló szerződést: a Samsung vezetői az egyik napilapnak annyit elárültak, hogy a kormánnyal zajló tárgyalásaik sikeresen haladnak, és valószínűleg rövid időn belül ered­A Samsung is Szlovákiát választotta / Újabb versenyt és százmilliárd forintot veszített el Magyarország ményesen befejeződnek. Anton Ondrej gazdasági igazgató nyilatko­zatában elmondta, hogy a befektetés­ről szóló szerződést még nem írta alá Szlovákia és a dél-koreai cég, azon­ban „minden valószínűség szerint” Szlovákiában épül meg a Samsung LCD paneleket gyártó üzeme. A dél-koreai cég 2002-től több mint 131 millió euró ráfordítással a legna­gyobb európai egységét építette Galántán, ahol monitorokat, plazma­tévéket és más elektronikai cikkeket gyártanak, és itt működik a vállalat közép-kelet-európai logisztikai köz­pontja is. Az új üzem azonban nem az említett városban, hanem annak kö­zelségében lesz. A valós helyszínről egyelőre nincs megerősített informá­ció, egyes híresztelések szerint azon­ban valamelyik Nagyszombat mellet­ti falu a szerencsés kiválasztott. • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? A nyugodt, csendes kisvárosi életben is előfordul néha egy fenyőlopás, bet­lehem-gyújtogatás, vagy késelés. Arról kérdeztük az embereket, hogy milyen­nek tartják a közbiztonságot és elég­ségesnek tartják-e a gyalogos rendőri jelenlétet a városban. Mészáros Tiborné (borkereskedő) j A közbiztonsággal I kapcsolatban nin- ! csenek negatív ta- i pasztalataim, de annyi rosszat hall az ember, hogy egyedül nem mernék késő este sé­tálgatni a városban. Nem a rend­őrök számával vagy jelenlétével van probléma, hanem az emberek közömbösségével. Jobban oda kellene figyelnünk egymásra. Lőrincz László (épületüvegező) A fővárosban ará­nyában sokkal több rendőr szolgál, mint I vidéken, holott itt is nagy szükség volna rájuk. Sajnos a bérkeret nem engedi, hogy a megfelelő létszámban legyenek je­len, pedig Budapest agglomeráci­ója egyre jobban ki van téve a bűnügyi veszélynek. Jónásné Mieresz Mária (főállású anya) | A Budai Nagy Antal [ utcai lakótelepen la­kom, ott este egyedül I már nem mernek közlekedni az emberek. Sok az ide­gen, a randalírozó, szemetelő, petár- dázó fiatal. Többet kellene járniuk az utcán a rendőröknek, vagy meg kellene erősíteni a polgárőrséget, és sűrűbbé kellene tenni a kőrútjaikat. Csere András (cipész) I Nemcsak több rend- í őrre lenne szükség, I de arra is, hogy ők I nagyobb megbecsü­lést élvezzenek, mind anyagilag, mind a presztízst tekintve. Amíg a kisstílű bűnözők körberöhögik őket, mert az igazságszolgáltatás túl laza vagy lassú, nem csoda, ha a rendőrök könnyen belefásulnak a munkájukba. Régióba tömörült a közigazgatás is Januártól működik a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Az állami hivatalok költségtakarékos átszervezésének szellemében január el­sejétől az eddigi megyei közigazgatási hivatalok is három megyét lefedő regio­nális szervezetben működnek tovább. Az államháztartás hatékonyabb mű­ködését elősegítő átalakításokról szóló kormányhatározat értelmében január elsejétől megalakultak a regionális közigazgatási hivatalok, ezzel együtt megszűntek a megyei közigazgatási hi­vatalok, helyettük megyei kirendeltsé­gek működnek az eddigi helyszíneken. Megyénk Fejér és Veszprém megyé­vel együtt a 401 önkormányzatra és 1,1 miihó lakosra kiterjedő, Székesfehérvár székhellyel megalakult Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalhoz tartozik. A tatabányai és veszprémi hiva­talok kirendeltségként működnek to­vább. A hivatalvezetői feladatokat a pá­lyázati eljárás áprilisban várható lezáru­lásáig hivatalvezető-helyettesként ellátó Gelencsér József a Hídlapnak elmondta: a szervezeti átalakítás a lakosságot és az önkormányzatokat érdemben nem érinti, a megszokott tevékenységeket továbbra is az önkormányzatok és az illetékes me­gyei szervek végzik központi irányítás­sal. A közigazgatási hivatalokhoz tartoz­nak a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, a szociális és gyámhivatalok, valamint e szervezeti keretben folytatja tovább tevé­kenységét a területi szinten működő álla­mi főépítész is. A hivatal ezen kívül nemcsak az önkormányzatok, hanem a többcélú térségi társulások, fejlesztési ta­nácsok törvényessége felett is Őrködik, többnyire másodfokú hatósági jogkört gyakorol, és a választások, népszavazá­sok idején informatikai feladatokat lát el. Kérdésünkre, hogy az átalakulás járt-e munkaerő-elbocsátással, a vezető arról számolt be: a Komárom-Esztergom me­gyei hivatalban részben az átszervezés miatt, részben egyéb okok miatt a múlt év közepén ötszázalékos, év végén pedig 7,5 százalékos létszámleépítés volt, je­lenleg 57 dolgozójuk van, míg a regioná­lis szervezetben összesen 190-en dol­goznak. Gelencsér József elmondta azt is, hogy például külföldiek ingatlanszer­zési ügyeiben, illetve állami beruházá­sokkal kapcsolatos telek-kisajátítások­ban elsőfokú hatóságként működik majd a regionális hivatal, ahol az eddiginél egységesebb joggyakorlattal és vezetés­sel intézik az ügyeket, viszont az állam­polgárokat érintő esetek szinte mind­egyikében az önkormányzat, illetve a jegyző marad az elsőfokú hatóság, így az ügyfelek érdekei nem sérülnek. Magán- személynek a jövőben csak akkor kelle­ne Székesfehérvárra utaznia, ha valami­lyen, például önkormányzati döntések törvényességét felülvizsgáló ügyiratba személyesen szeretne betekinteni. * Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents