Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-10 / 6. szám

2 HÍDLAP • 2007. január 10., szerda www.esztergom.hu RÖVIDEN Javult a hiány (H) Csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya 2006 január és november kö­zött az egy évvel korábbihoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal ada­tai szerint 2,083 milliárd euro volt a deficit, 691 millió euroval kevesebb, mint 2005 hasonló időszakában. A kivitel értéke 14 065 milliárd forin­tot, a behozatalé 14 620 milliárd fo­rintot tett ki 2006. január-novem­berben. Az export értéke 23,9, az importé pedig 21,4 százalékkal nőtt 2005 első tizenegy hónapjához ké­piest. A novemberi kivitel 75, a be­hozatal 67 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország. Kupa Mihály visszavonul (H) Nem akar részt venni a mai politi­kában, ezért Kupa Mihály vissza­vonul a közélettől. A politikus erről kedd reggel, a köztévében beszélt. Az esetleges visszatérését firtató műsorvezetői kérdésre a Centrum elnöke azt felelte: „Ha kell, majd visszajövök". Ezt később úgy pon­tosította: ha reális esély lesz egy „morálisan előrehaladó" országra és szükség lesz a szaktudására, ak­kor képzelhető el a visszatérése. Ismét szemetet találtak (H) Újabb, Németországból illegálisan behozott, harmincbálányi szemetet találtak Bács-Kiskun meg/ében. A csempészett hulladékot ezúttal zárt helyen tárolták Csengőd - Kiscsen- gődön egy telephely raktárhelyi­ségében - közölte a megyei rendőr­főkapitányság szóvivője. Mint el­mondta, újabb gyanúsítottat hall­gattak ki a több megyére kiterjedő ügyben. Lakossági bejelentés alap­ján még december elején értesült arról a kiskunmajsai önkormányzat, hogy csaknem 150 bála szemetet raktak le a város határában álló egykori szovjet laktanya egyik han­gárjában. Azóta összesen nyolc em­bert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 4-et őrizetbe vettek. Átalakuló honvédség (H) A Magyar Honvédségben zajló évti­zedes átalakulási folyamat legfonto­sabb lépésének nevezte Sólyom László köztársasági elnök az összhaderőnemi parancsnokság meg­alakulását. Az államfő ezt tegnap Székesfehérváron mondta, az ünnepi állománygyűlésen. A honvédelmi miniszter szerint ezzel új korszak kezdődik a honvédség történetében. Barátságtalanná vált a kőolaj szállítás A gazdasági miniszter hangsúlyozza: nem lesznek ellátási gondok A Moszkva és Minszk közötti vita számos uniós tagállamot, így Német­országot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot is érinti. A Barát­ság kőolajvezeték tegnap este negyed nyolckor Magyarország irányába is ki­ürült. A gazdasági tárca szerint van tartalékunk, de mindenesetre egy ak­ciótervet is előkészítettek. „Magyarország energiaellátásában nem lesz fennakadás, beleértve a kőolaj és kőolajszármazékok, valamint a gázel­látás biztonságát is” - hangzott el Kóka Jánostól még hétfőn délután. Ekkor még csordogált a kőolaj a Barátság vezeték­ből. A gazdasági tárca vezetője kijelen­tette, „hogy Magyarországon sem a kő­olajszármazékok ellátásában, sem a gáz­ellátásban nem kell fennakadásokra szá­mítani.” Hozzátette azt is, hogy „ameny- nyiben az olajszállítás kedd esténél to­vább szünetel, kőolajkészleteket szaba­dítanak fel a tartalékokból. A MÓL tech­nikai tartalékaiból kezdetben pótolható az a mennyiség, amely az orosz-belomsz olaj vita miatti esetleges leállás következ­tében nem érkezik meg.” Hétfőn este a MÓL bejelentette, hogy negyed nyolc­kor leállt a kőolaj szállítás a vezetéken keresztül. A gazdasági miniszter munka- értekezletet hívott össze, amely után be­jelentette: „ha a Magyarország és Kelet- Európa felé áramló kőolaj szállítás hosz­szabb időn át szünetel, akkor az Adria vezetéken át teljes periekben pótolható a kieső olaj mennyisége.” A MÓL tarta­lékai egyelőre elegendőek, egyes közlé­sek szerint akár 90-100 napra is. A cég azonban tárgyalásokat kezdett a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel (MSZKSZ) a stratégiai készletek esetle­ges felszabadításáról, amelyhez a gazda­sági tárca jóváhagyása is szükséges. Szakemberek is megerősítették: elegen­dő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy el­húzódó ellátási gondok esetén Magyar- ország felkészüljön az Adrián keresztüli szállításra, sőt azt is kifejtették, hogy en­nek nem lesz árfelhajtó hatása. Vagyis a kőolaj nem kerül majd többe, de hogy a megváltozott útvonalon történő szállítás mennyivel dobja meg a tényleges költsé­geket, még nem lehet tudni. Amennyi­ben lapzártánkig nem oldódik meg a vi­ta Moszkva és Minszk között és nem in­dul meg újra a szállítás, a gazdasági mi­niszter elrendeli a tartalékok felszabadí­tását. Kóka János ugyanis tegnap azt kö­zölte, hogy ha a leállást követő 24 órán belül nem rendeződik a helyzet, felsza­badítják a készleteket. Ezeket predig, az akcióterv szerint, pótolni is fogják, az Adriától tankerekkel szállított üzem­anyaggal, amely akár tíz napon belül meg is érkezhet. Orosz-fehérorosz olajvita A válság hátterében az Oroszország és Fehéroroszország között kirobbant olajvámvita áll. Oroszország újévtől ton­nánként 180 dolláros exportvámot vetett ki a Fehéroroszországba irányuló, évi húszmillió tonnányi olajszállításaira is, és válaszul Fehéroroszország tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a területén át­haladó Barátság vezetéken Európába áramló évi 70 millió tonnányi orosz olajat. Az orosz fél szerint szombattól fogva 79 ezer tonnát vett ki jogellenesen a Barátság vezetékből, amelyet a másik fél tagadott. A Külügyminisztérium is azonnali választ vár arra a kérdésre, hogy fordul­hatott elő ilyen helyzet. Ennek tisztázá­sa érdekében a minisztériumba kérették Fehéroroszország budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivőjét, valamint Igor Szavolszkij orosz nagykövetet. A két diplomata elmondása szerint a leg­felsőbb szinten folynak a tárgyalások a megegyezés érdekében, és reményüket fejezték ki, hogy belátható időn belül megegyezés születik a két ország között. Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője kedden késő délután nyomatékosította: Magyarország az Oroszországból meg­rendelt teljes olajmennyiségre igényt tart. A Fidesz eközben együttműködést ajánlott a kormány számára, hogy mie­lőbb megoldódjon a helyzet. A két fél közötti vita nemcsak Ma­gyarországot érinti, Szlovákiába, Né­metországba és Lengyelországba sem érkezik hétfő óta kőolaj. • -I -a // Őszinteséget szorgalmaznak Újra tárgyalná az ügynökügyet az SZDSZ A kisebbik kormánypárt arra kéri a par­lamenti pártokat, hogy az elhallgatás he­lyett a nyilvánossággal tegyenek pontot az ilyen ügyek végére. A liberálisok sze­rint a lengyelországi példa is jól jelzi, iga­za volt az SZDSZ-nek, mikor az ügynök­kérdésben a nyilvánosság megteremté­sét szorgalmazta. A napokban Varsó új érseke beismerte, a kommunista rend­szer idején a lengyel titkosszolgálat infor­mátora volt, majd lemondott posztjáról. „Amíg nem történik meg az őszin­te szembenézés és megbánás, addig nem lehet nyugalom. A közéletet rendszeresen borzoló, politikai okok­ból kiszivárgó akták, a múlttal való zsarolás és botrányok helyett őszinte­ségre van szükség" - hangsúlyozta közleményében a liberális párt. Mint írták, mindenkinek vállalnia kell a múltját, nem lehetnek kivételezettek az előző rendszer kiszolgálói között. „A közélet tisztasága megkívánja, hogy a nyilvánosság értesüljön arról, hogy a vezető pozícióban lévők mit tettek az állampárti diktatúra idején. Jogunk van tudni az igazságot" - áll a közleményben. • (koncz) Irakba utazik a honvédelmi miniszter A közeljövőben Irakba utazik a hon­védelmi miniszter: az egynapos látoga­tás célja, hogy találkozzon a Bagdadban NATO-feladatot teljesítő magyar kato­nákkal - közölte a Honvédelmi Minisz­térium szóvivője. Bocskai István el­mondta: az iraki kiképzőközpontban szolgálatot teljesítő katonák feladatairól, munkakörülményeiről tájékozódik majd HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Megoldódik a válság? Hét hónapja tartó belpolitikai válság végére kerülhet pont. A cseh köztár­sasági elnök tegnap ismét kinevezte Mirek Topoláneket kormányfőnek. A kormányalakítást követően harminc napon belül kell bizalmi szavazást tartani a parlamentben. Októberben ennek során bukott meg az első Topolánek-kormány. Kevesen támogatják az atomenergiát Az Európai Unió lakosságának kere­ken húsz százaléka támogatja, hogy országában nukleáris energiaforráso­kat használjanak fel, Magyarországon ugyanakkor az átlagnál magasabb, 34 százalékos az atomenergia elfogadott­sága - derült ki egy, Brüsszelben nyil­vánosságra hozott közvélemény-kuta­tásból. A magyaroknál nagyobb mér­tékben csak a svédek, a szlovákok és a litvánok támogatják az atomenergiát, ugyanakkor Máltán, Cipruson, Görög­országban és Ausztriában 10 százalék­nál kisebb az egyetértők aránya. Vala­mennyi tagországban magas az alter­natív energiaforrások támogatottsága: a nap-, a szél- és a vízenergia haszná­latát uniós átlagban 65-80 százalékban ösztönözné a lakosság. Az EB elnöke is az önálló palesztin állam mellett Az önálló palesztin állam létrehozá­sa mellett foglalt állást George Bush amerikai elnök és Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnö­Szekeres Imre, illetve találkozik a NA­TO helyi vezetőivel is. A szóvivő hozzá­tette: a tárcavezető kinevezése óta felke­reste az összes olyan külföldi missziót, ahol magyar katonák nagyobb létszám­ban teljesítenek szolgálatot. A kormány a NATO iraki kiképző missziójában va­ló magyar részvételt tavaly októbertől egy évvel meghosszabbította. ke. Olyan megoldást képzelünk el, amelynek keretében Izrael és a pa­lesztinok békében élnek egymás mellett - hangoztatta találkozójuk után a két vezető politikus. Ezentúl egységes fellépést is sürgettek a nyu- gat-szudáni Dárfúrt sújtó humanitá­rius válsággal kapcsolatban is. Bizakodó románok Az Eurobarometer legfrissebb felmé­rése szerint a frissen csatlakozott Ro­mánia polgárainak 67 százaléka job­ban bízik az Európai Unió intézmé­nyeiben, mint saját országukéban. Egyharmaduk szerint a csatlakozás­nak köszönhetően jobb lesz az ország gazdasági helyzete és megoldódhat a szegénység kérdése is. Cáfolta a gyártó cég orvos igazgatója egy rádióinterjúban, hogy a társaság az idehaza talán a legnépszerűbb, meta- mizol tartalmú fájdalomcsillapító törzs­könyvének visszavonását kezdemé­nyezte öt évvel ezelőtt. Erről korábban egy televízió műsorban az Országos Gyógyszeréti Intézet vezetője beszélt. Erős László ezzel szemben el­mondta: folyamatosan a vénymentes­ség felülvizsgálatát kezdeményezték a készítményük kapcsán. Ennek indo­kaként azt mondta el, hogy a készít­mény régről ismert, lehetséges mel­lékhatásai mellett a gyógyszer fo­gyasztása megnövekedett miután 1992-ben vénymentessé vált, így az előfordulás kockázata is megnőtt, másrészt az európai közösség szabá­lyozásához szerettek volna igazodni, ahol mindenütt csak receptre kapható a metamiozol hatóanyagú gyógyszer. Az igazgató határozottan kijelentette, és hangsúlyozta, hogy időközben sem vált ismertté a készítménynek újabb meflékhatása, de a már említett indokok miatt kezdeményezték - mintegy fél évvel ezelőtt - a medici­na vénykötelessé tételét, amit ezúttal az Országos Gyógyszerészeti Intézet elfogadott. • Koncz Endre Együtt marad a szövetség Robert Fico nem akar négyes kormánykoalíciót A koalíció egységes, a három pártnak minden esélye megvan arra, hogy 2010 júniusáig, a következő választásokig együtt maradjon - jelentette ki a Koalíciós Tanács első idei ülését követően Robert Fico szlovák kormányfő. A keresztényde­mokraták kormányra kerülésével Fico szerint megbomlana ez az egység. A Smer-SNS-HZDS szövetségnek 85 parlamenti képviselője van, nincs szükség e koalíció bővítésére. Az ál­talunk elfogadott programnyilatkozat szociális jellege ismert, nem óhajtunk ezen változtatni - mondta Robert Fico az SNS elnökének felvetésére, amely szerint bizonyos feltételek mellett a KDH-val ki lehetne bővíteni a jelen­legi kormánykoalíciót. A miniszterel­nök úgy gondolja, hogy a szlovák po­litikában lezajlott folyamatok ered­ményeként két blokk - koalíció és el­lenzék - formálódott. A keresztény- demokraták színre lépésével szerinte felütné fejét az intolerancia és békét­lenség, és egy ilyen szövetséget soká­ig nem lehetne életben tartani. Vladimír Meciar (HZDS) is hason­lóan vélekedik. Járhatóbb útnak tart­ja, ha a 3/5-ös alkotmányos többség megszerzése érdekében ellenzéki képviselők közül ötöt a maguk oldalá­ra állítanának. Robert Fico állást foglalt Ján Sokol nagyszombati érseknek az egykori szlovák államot magasztaló nagy port kavart nyilatkozatával kapcsolatban is. A legerősebb kormánypárt elnöke elismerte, hogy a Tiso nevével fémjel­zett szlovák állam fasiszta volt. Vi­szont szerinte ez nem olyan téma, amelyről a kormánykoalíción belül vitatkozni kellene. Anna Belousová, az SNS alelnöke Ficoval ellentétben még a hétvégén cáfolta a Tiso-féle állam fasiszta jelle­gét. Egyúttal felszólította az egyhá­zat, hogy foglaljon állást e kérdéssel kapcsolatban. • 0. F. Nem tiltják be a fájdalomcsillapítót

Next

/
Thumbnails
Contents