Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-09 / 5. szám

4 HIDLAP • 2007. január 9., kedd www.istergranum.hu Rendelő nélkül maradnak a háziorvosok? A megvont támogatások tönkretehetik az alapellátást Tavasszal újra zakatol a szobi kisvasút Uniós támogatással újítják fel a tizenöt éve leállított vasutat Jelentős összegektől esnek el a háziorvosok havonta januártól a kormány in­tézkedései miatt. A kabinet ugyanis csökkentette a betegek után járó kártya­pénzt, az eszköztámogatást pedig teljesen megszüntette. Sok orvosnak ez akár a rendelőjébe is kerülhet, ugyanis a legtöbben hitelre vették meg azokat. Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Ka­mara háziorvosi szekciójának elnöke lapunknak elmondta, a betegek után já­ró kártyapénzt körülbelül tízezer forint­tal csökkentették, ami a praxisok nagy­ságától függően kinek-kinek más mér­tékű veszteséget jelent. Az amortizációs eszköztámogatást pedig január elsejétől törvényileg megszűntették. „Ezzel az önkormányzatokra kell hárítanunk az alapfelszerelések biztosítását, azonban ők sem állnak olyan jól anyagilag, hogy ezt meg tudják tenni. A készülékek nem örökéletűek, ezért ha elromlik például egy EKG, és az önkormányzat nem tud újat venni, akkor onnantól nem lesz. Az intézkedések egyértelműen a betegellá­tás rovására mennek, teljesen tönkre te­L A P ( S Z ) É L Óvár I. Tamás Mi a módi? Sosem árt, ha az ember tisztában van avval, éppen mi a trendi az őt körülvevő világban. Ehhez sokak szerint bőven elég, ha nyitott szem­mel járván figyeli a reklámokat, hirdetéseket. „A kegyetlenség már nem divat” - közli velünk például az egyik köztéri üzenet, képileg egy éppen hámozott alma megjelenítésével, és a következő kérdéssel: megtenné ezt egy állattal is? Ezután már csak a „Ne vásároljon szőr­mét!” felszólítás következik. Szó se róla: élőlények elevenen történő megnyúzása minden ép lelkű embert elborzaszt - az említett reklám mondanivalójával azonban mégsem lehet maradéktalanul egyetérteni. Részben, mert a -mértéktelen - fogyasztásra épülő modem társadalmakban - állatvé­dő szabványok ide vagy oda - a fenti példán túl még számtalan olyan iparág van, amelyek működése bizonyos szintű kegyetlenke­dést eleve feltételez, különben egész egyszerűen nem működne. (Gyógyszervegyészet, kozmetikai ipar, tojásgyárak, húsüzemek stb.) Bojkottálni mindezeket nyilvánvaló képtelenség: a vágóhídra hajtott marhák szenvedésének még elfogadható fokát megállapítani pedig csupán lelkiismeretünk megnyugtatása, afféle önfelmentő szemfény­vesztés. Mindez azonban - jóllehet órákig lehetne érveket fölhozni e témával kapcsolatban pró és kontra - csak a kisebbik baj. Túllépvén most csincsillákon, egereken és bálnákon, az igazán tragikus az, hogy világunkban egyébként is óriási szerepet kap a gyermeteg mó­don „divatjamúltnak” mondott erőszak és kegyetlenség. Mindannyian kapásból sorolhatnánk a példákat. A nagypolitikában az iraki háború, majd az ország megszállása szándékosan okozott - és okoz ma is - gyötrelmeket a civil lakosságnak. Az amerikai katonák szadizmusá- nak dokumentumai bejárták a világot, George W. Bush úr pedig ép­pen nemrégiben írt alá egy törvényt, amely engedélyezi az úgymond „erőszakosabb” vallatásokat. Kis hazánkra visszakanyarodva - a hét­köznapi brutalitásokon túl - az embernek óhatatlanul eszébe jut a ha­talom tavaly őszi ünnepi vérszomjassága. Fölösleges újra felidézni a részleteket, azon viszont - az előzőek alapján - bárki elmerenghet, hogy az úgynevezett megszorító intézkedések adott esetben mennyire kíméletlenek. Vajon nem az emberi test és lélek szándékos gyötrése- e, ha valakit nélkülözésre kényszerítenek; ha tisztes családapákat és -anyákat hoznak olyan helyzetbe, hogy jobb meggyőződésük ellenére kiskapukat keresgéljenek a puszta létfenntartásukért? Ki dönti el, hogy az ilyen-olyan hivatalok szívtelenségét a bajba került kisember mikortól érzi már kegyetlenségnek? Magunk is méltányoljuk az állatvédők igyekezetét. Csak éppen itt és most az emberek döntő többségének messze nem a vegyek-e szőrme­bundát, vagy ne dilemmája okoz fejtörést. hetik az alapellátást” - mondta a Híd- lapnak az elnök. Tájékoztatása szerint a háziorvosok nagyfokú tiltakozása miatt nem hivatalosan már kaptak olyan híre­ket, hogy más módon pótolja majd az állam a kieső összeget. A vizitdíj azon­ban egyelőre nem látszik erre alkalmas­nak, az ebből származó bevételt ugyan­is az OEP-nek kell adni, azt azonban nem tudni, ebből mennyit adnak majd vissza támogatások formájában. Hargitai Zoltán, az Orvosi Kamara Komárom-Esztergom megyei elnöke a kormány lépéseit a szerződések egyol­dalú felrúgásaként értékelte. Sok házi­orvos az eszköztámogatásra számítva vett fel hitelt, hogy rendelőjét meg tud­ja vásárolni, ha az önkormányzat erre kötelezte. így azonban nem tudnak majd törleszteni, és akár el is veszthe­tik a praxisukat. „Erős szerveződések indultak a háziorvosok részéről, hogy tiltakozásukat kifejezzék. A kamara sztrájkot nem szervezhet, a vállalkozó háziorvos pedig nem sztrájkolhat, mégis meg fogják találni a módot a de­monstrációra, ha a helyzet így marad. Ismert a holland példa, ahol az orvo­sok megkezdték a hétvégi ügyeletet, hétfőn pedig ügyeletben folyt tovább az ellátás, ugyanis egyetlen háziorvost sem találtak az országban, telefonon sem lehetett elérni őket. Hollandiában a tiltakozás két óráig tartott, akkor ugyanis menesztették a minisztert. Kollégáim tisztában vannak ezzel a le­hetőséggel is” - mondta el a Hídlap- nak a megyei elnök. • -cs -a Betörtek a garázsba Nyergesújfalu. A tulajdonos vasár­nap reggel vette észre, hogy éjszaka ismeretlen tettes felfeszítette garázsa ajtaját, és onnan gumiköpenyeket és egy aggregátort vitt magával. A hívat­lan látogató négyszázezer forintos kárt okozott. Egy sikeres uniós pályázatnak kö­szönhetően májusban újraindulhat az 1992-ben leállított kisvasút a Duna- Ipoly Nemzeti Parkban, Szob ás Márianosztra között. A tervek szerint hamarosan a Nagybörzsöny-Szob kö­zötti 21 kilométeres teljes szakaszt is felújítják. A Regionális Operatív Program egyik pályázatán tavaly nyert 615,4 millió forintos támogatás segítségével kezdődött meg ősszel a börzsönyi kis­vasút Szob és Márianosztra közötti mintegy nyolc kilométeres szakaszá­nak felújítása - tájékoztatta a Hídlapot Remitzky Zoltán, Szob polgármestere. A munkálatok során kicserélik az aljza­tot és a síneket, felújíttatják a két dízel- mozdonyt és a négy személykocsit, amelyek a tervek szerint április 30-án indulnak útra próbaüzemben, majd jú­nius elsejétől turistákat is szállítanak. A Duna-parti település vezetője elmond­ta, hogy a Nagybörzsöny és Szob kö­zötti 21 kilométeres keskeny nyomtávú vasút újbóli üzembe helyezése régi terv, amelynek megvalósítását az érin­tett települések által létrehozott Nagy­A kisvasút egyedülálló műszaki látvá­nyossága például a tolmács-hegyi csúcsfordító, amely megoldás egykor a börzsönyi pályaszakaszon elterjedt volt, mára azonban ez az egy maradt fenn. börzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Köz­alapítvány kezdte meg. A sikeres pá­lyázatnak köszönhetően a költségek­nek mindössze 2,5 százalékát állták ön­erőből a települések, a fennmaradó rész nagyobb részét az EU, kisebb hányadát pedig a magyar állam adta. Az alapít­vány az idei kiírások megjelenésekor már a hetvenes évektől nem üzemelő Márianosztra-Nagyirtáspuszta közötti hét kilométeres szakasz mintegy 1,3 milliárd forintba kerülő felújításának támogatására is benyújtja pályázatát, így néhány éven belül újra működhet a múlt század elején épült, ipartörténeti és technikai műemlékként is beillő Szob-Nagybörzsöny kisvasút, amely a térségbe tervezett megaberuházás, a Gasztroland megépülésével, annak szomszédságában egymást erősítve szolgálhatja a turizmus fellendülését. • G. É. Extrém sport a barlangkutatás? A barlangászok és hegymászók tiltakoznak a reform ellen Az egészségbiztosítási rendszer re­formja keretében a szaktárca január elsejétől megvonta a támogatást azon sportolóktól, akik valamilyen extrém sport űzése során szenvednek balese­tet. Az érintettek most kezdenek fel­ocsúdni: a hegymászók és a barlan­gászok már tiltakoznak. Az Egészségügyi Minisztérium re­formelképzelései között alig másfél hónappal ezelőtt látott napvilágot a terv, hogy az extrémsport-sérülések gyógyítását kivonják a társadalombiz­tosítás által finanszírozott kezelések sorából. A gépezet ezt követően re­kordsebességgel dolgozott: szinte a lis­ta nyilvánosságra hozatalával egy idő­ben, január elsején életbe lépett a ren­delet. A szakmai szövetségek egy része értetlenül ugyan, de tudomásul vette a változást, azonban a hegymászók és a barlangászok a múlt héten kezdtek til­Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosz­tálya a Hídlap megkeresésére közölte: a listát szakmai kollégiumok állásfoglalása alapján állították össze, amely nem vég­leges, a sporttevékenységek terjedésé­nek megfelelően változhat. Ugyanakkor a szaktárca képviselője arra nem adott határozott választ, hogy a barlangászok és az esetleges további tiltakozók alátá­masztott érvei hatására tervezik-e a kö­zeljövőben a lista felülvizsgálatát. takozni az ellen, hogy a jövőben az életmentő beavatkozásokon kívül min­den gyógykezelésért fizetniük kelljen. Az Ifjúsági Barlangtúra és Sportterá­pia Egyesület kezdeményezésére péti-, ciót fogalmaztak meg a barlangászok, amelyhez alig néhány nap alatt máris 38 szakmai szervezet csatlakozott, köz­tük a dorogi székhelyű Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) is. A tiltakozók ki­emelik: elfogadhatatlan, hogy olyan ál­lami közfeladatok ellátását, mint a geo­lógiai feltárás, földtani kutatás, isme­retterjesztő barlangtúrázás és egészség- ügyi hasznosítás a saját szórakozásra végzett veszélyes extrém sporttá minő­sítsenek, ezért kérik a rendelet alkotóit, hogy változtassák meg álláspontjukat a barlangászat besorolását illetően. Lieber Tamás, a BEBTE elnöke la­punknak elmondta: a barlangászat nem­hogy extrém sportnak, de még sportnak is alig nevezhető. A tiltakozó barlan­gász-szervezetek az országgyűlési kép­viselőiken keresztül kívánják benyújta­ni a petíciót, így Tittmann János is ígé­retet tett a BEBTE-nek arra, hogy mind a parlamentben, mind az egészségügyi bizottságban támogatja szándékukat. Hazánk területén egyébként harminc évvel ezelőtt történt halálos barlangku­tatói baleset, súlyos zúzódás, végtagtö­rés pedig évente átlagosan 2-3 alkalom­mal történik - tette hozzá Lieber Tamás. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents