Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-03 / 1. szám

www.istergranum.hu 2007. január 3., szerda • HÍDLAP 5 Kezdődik a sokkterápia: mit várhatunk 2007-tól? Az oktatás és az egészségügy területén lesznek gyökeres változások Ml A VÉLEMÉNYE? Folytatás az 1. oldalról Az oktatási minisztérium idén a ti­zenkettedik osztályosok hatvannyolc százalékában határozta meg a felsőok­tatásba felvehetők számát, ez összesen ötvenhatezer főt jelent. Iskolánként az első helyen jelentkezők száma és mi­nősége alapján fogják majd eldönteni az államilag finanszírozott és a költ­ségtérítéses helyek számát. Egészségügy - háromszáz forint A legtöbb változás az egészségügy­ben lesz. Február 15-től háromszáz forintos vizitdíjat kell fizetni a házior­vosnál és a szakrendelőkben, de ugyanennyibe kerül majd a kórházi ellátás is naponta. Azokkal a kórhá­zakkal, akik lemaradtak a kiemeltek listájáról csak tavasszal köt szerző­dést az OEP. Súlyos műtéteket csak a súlyponti intézményekben végeznek majd el, a területi kórházak pedig ru­tineseteket láthatnak el, illetve egy- egy területre szakosodnak. A járóbe­teg ellátásban „egynapos sebészet” érvényesíthető az adókedvezmény, aki pedig évente négymillió forintnál többet keres, semmilyen kedvezményt nem kap. Nő az étkezési utalványok adómen­tes határa, hideg ételre havi ötezer, me­legételre havi tízezer forintot lehet adni ezentúl. A korkedvezményes nyugdíjra jogosultak után évi tizenhárom százalé­kos többletjárulékot kötelesek fizetni a munkáltatók, igaz, ezt idén még átvállal­ja a költségvetés, azonban az évek előre­haladtával egyre kevesebbet, 2010 után pedig már az egész összeget a cégek fi­zetik. Április után a nyugdíjas munka- vállalók jövedelmét nyolc és fél százalé­kos nyugdíjbiztosítási járulék terheli. Környezetvédelem víz a pohárba tiszta fog működni. Megszűnnek az ingye­nes gyógyszerek, és több mint három­száz készítményt a patikákon kívül is lehet majd kapni. Az orvosok bünte­tésre számíthatnak, ha az azonos hatóanyagtartalmú gyógyszerek közül a drágábbat írják fel. Nyugdíjasok - elvonások, emefesek Változik több kedvezmény jövede­lemkorlátja, idéntől már maximum évi három és fél millió forint jövedelemig Készülnek a tervek az új Duna-hídhoz Komárom és Révkomárom önkor­mányzata augusztusban írta alá a kö­zel félmilliárd forint értékű szerződést a Pont-Terv Zrt. és a Dopravoprojekt Bratislava Rt. konzorciumával az új Duna-híd terveinek elkészítésére. Az előzetes vizsgálatok és felmerések el­készültek, most a szerkezeti terveken dolgoznak a mérnökök. A tervezésre Komárom százötven­ötmillió, Révkomárom pedig száz­nyolcvankétmillió forintos támogatást nyert el az Európai Unió interreg pá­lyázatán. Az átkelőnek a két város kapcsolatában komoly jelentősége lesz, a meglévő hídra ugyanis már nem lehet ipari fejlesztést alapozni. Az új híddal csökkenteni lehet majd a két település belvárosának forgalmát, az ipari övezetek összekötése pedig új lendületet adhat a térség gazdasági fejlődésének. Mátyássy László, a Pont-Terv Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: az építési engedélyhez szükséges ter­vek elkészítésére kaptak megbízást, ezek jövő szeptemberre készülnek majd el. A tervezés első szakaszában a környezetvédelmi tanulmányok, ta­lajmechanikai vizsgálatok már lezá­rultak. A következő lépésben a szer­kezeti tervek és a csatlakozó úttervek elkészítése következik. „Ez egy ferde kábeles híd lesz, valamivel feljebb a Dunán, mint a mostani vasúti híd. Egypilonos építmény lesz, amely a szlovák oldal felé hátraköti a megnyí­lást amiben a hajóforgalom fog bo­nyolódni. Egy karcsú, vékony szerke­zetet kell elképzelni, amely ötszázki - lencven méter hosszan fut a két part között” - mondta a Hídlapnak a ve­zérigazgató. • P. K. Felújítják Rákóczi Ferenc kassai kriptáját Több mint hétmillió koronából renoválják a síremléket Hamarosan megkezdődik a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban talál­ható Rákóczi-kripta felújítása, melynek kivitelezésére 6,37 millió koronát sikerült összegyűjteni. A renoválás két évet vesz igénybe, a dóm teljes rendbetételéhez 320-340 millió koronára lenne szükség. A kriptában megjavítják a boltíve­ket, a falakat, a bordázatot, és tervezik a dóm északkeleti hajója fölötti falré­szek köveinek lecsiszolását, megtisz­títását és a tömítések kicserélését is - írta az egyik szlovákiai napilap. A leg­nagyobb szarkofágban Rákóczival kö­zösen édesanyja, Zrínyi Ilona és idő­sebbik fia, József vannak elhelyezve. A Rákóczi-kriptát évente mintegy húszezer, javarészt magyar turista lá­togatja meg. Rákóczi Ferencet erede­tileg 1735-ben édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el az isztambuli galatai jezsuita templomban, ám a 19. század­ban kibontakozott Rákóczi-kultusz miatt, egyre nagyobb mértéket öltött az újratemetés igénye, amelyre végül 1906 októberében került sor. A kuruc szabadságharcos és társainak a ham­vaiért öttagú küldöttség utazott és ve­lük együtt magyar földre került gróf Thököly Imre koporsója is. Rákóczit a Szent István-bazilikában ravatalozták fel, majd október 29-én különvonattal szállítottak a Felvidékre, az akkor még szintén Magyarország területén található Kassára. A gyászoló tömeg nem sejthette, hogy a fejedelem és tár­sai alig egy évtizedig nyugodhatnak csak magyar honban, és köszönhetően egy vesztes háborúnak megváltoznak A környezetvédelem területén két új rendelet lép hatályba. Emelkednek a víz- és csatornadíjak, az állami tu­lajdonú közüzemi vízműből származó ivóvizet szigorúbban ellenőrzik, de többet is kell fizetni érte. • Pálovics Klára az ország határai. „A magyar történe­lem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak idegen földben, s e hamvaknak haza- szállítása a nemzetnek ismételten kife­jezett közóhaját képezi.” - állt Ferenc József uralkodói leiratában, amelynek záró soraiban e helyzet orvoslására szólította fel az akkor kormányzó gróf Tisza Istvánt. • Szép Éva „Holnaptól nem eszem több csokolá­dét!” „2007-ben végre rendszeresen eljárok kondi zni!” A szilveszter sokunk számára az önmagunknak tett ígéretek napja is. Arról kérdeztük az embere­ket, hogy mi a véleményük az újévi fo­gadalmakról. Steinerné Ágnes (köztisztviselő) Én nem fogadalma­kat teszek szilvesz­terkor, hanem ma­gamban elmondok egy kívánságot, és megiszom rá a pezsgőt. Az a megdöbbentő, hogy ezek eddig mindig teljesültek. Idén sem adom alább, és egy régi álmom teljesülését fogom kívánni. Szerintem a fogadalmak tételére is a legjobb nap a szilveszter. Róbert Ibolya (gyorséttermi oktató) Sem a szilveszter- j kor, sem a más alka- j lommal megtett fo­gadalomnak nincs értelme, én soha nem teszek ilyet. Ha valamit meg akarok csinálni, vagy valamiről le akarok szokni, azt e nélkül is meg kell tudni ten­ni. A fogadalomtétel inkább a gyengébb akaratú emberek ked­velt módszere. Gulyás János I» (nyugdíjas) Minden évben te- j szék fogadalmat, de mindig hamar elfe- I lejtem. A cigiről va­ló leszokás tipikus halogatás volt számomra, és sokáig megreked­tem a „holnap újra megpróbálom” szinten, mígnem két éve szilvesz­terkor örökre letettem a bagót. Számomra tehát nagy ereje volt az újévi fogadalomnak. Hajdú Lukas (tanuló, Párkány) i Végzős vagyok, fél év múlva érettségi­zem, ezért az én fo- I gadalmam az iskolá­hoz kapcsolódik. Szilveszterkor ígéretet teszék magamnak, hogy odafigyelek a tanulásra, és tisztes­ségesen felkészülök a vizsgákra. Tovább szeretnék tanulni, ezért muszáj betartanom az ígéretet. Autóipari nagyhatalom születik? Akár egymillió autó is készülhet évente Szlovákiában Az elmúlt években Szlovákia szép lassan Közép-Európa egyik legjelentő­sebb autógyártójává nőtte ki magát, sőt az egy főre jutó, évente legyártott autók tekintetében ma a világ élvona­lába tartozik. Mindez köszönhető an­nak, hogy a Wolskvagen Pozsonyban, a KIA Zsolnán a PSA konszern pedig Nagyszombatban építette fel üzemét. Az egykori cséh-szlovák államkö­zösség végleges megszűnését követően (1993) Szlovákia saját autógyár nélkül maradt: mind a személygépjárművek, mind a teherautók gyártása szinte kizá­rólag Csehország öröksége lett. Az el­múlt évek gazdaságpolitikájának kö­szönhetően ez mára gyökeresen meg­változott: a vonzó feltételek, különbö­ző kedvezmények és nem utolsósorban az olcsó munkaerő miatt ma három au­tógyártó - a Wolskvagen, a KIA és a PSA - is létrehozta üzemét. A beszállí­tókkal együtt több tízezer embernek munkát adó gyártók később közel egymillió autót is legyárthatnak évente (a Wolskvagen jelenleg nagyjából 240 ezret, a PSA és a KIA a termelés teljes felfuttatását követően 300-300 ezret), ami azt jelenti, hogy a nagyjából 4,5 milliós lakosságú ország minden ötö­dik lakosára jut egy-egy új autó. A bővülő igények miatt szükségessé vált a megfelelő szakember-utánpótlás biztosítása is: a Szlovákiába települt három gyárnak ráadásul meg kell küz­denie a magyarországi (Suzuki, Audi), csehországi (Skoda, Toyota) üzemek szívóhatásával, aminek köszönhetően egyre élesebb a harc a munkaerőpia­con. A cégek ezért nagy hangsúlyt fek­tetnek az oktatásra: a PSA konszern például kidolgozta a Trades Campus névre keresztelt szlovák-francia képzé­si programot, melynek célja az autó­gyártáshoz kapcsolódó szakismeretek oktatása. A program nyolc területen kí­nál szakképzési lehetőséget: villamos­ság, automatika és ipari informatika, ipari karbantartás, metrológia, ellátási lánc- és gyártásirányítás, valamint er­gonómia. A projekt három szlovák szakmai képzőszervezeten és egy egye­temen (Pozsonyi Műszaki Egyetem) keresztül valósul meg. A megfelelő szakemberek képzésének fontosságát jól szemlélteti, hogy a PSA konszern 2,3 millió eurót ruházott be műszaki berendezésekbe ezekben az intézmé­nyekben, és további 1,1 millió eurót költött épületfelújításokra. • B. K. • DALLOS JENŐ RAJZA

Next

/
Thumbnails
Contents