Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-27 / 19. szám
HÍDLAP • 2007. január 27., szombat www.istergranum.hu Kárpát-medence: időjárási iszonyok Vízszintemelkedés Magyarországon, árvíz Szlovákiában Arvízszempontból nem jelentős az a csapadékmennyiség, amelyik hó formájában zúdult a Duna vízgyűjtőterületére az elmúlt napokban. Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a télnek még nincs vége, nem tudják megjósolni, hogy két hét múlva hogyan változik majd a helyzet. Mindeközben Szlovákia egyes részein áradás kezdődött. Némileg több, ám az évszakhoz képest kevés a Duna vízgyűjtőterületén hóban tárolt vízmennyiség, mondta lapunknak a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kutató Intézet Kht. (Vituki) szakemberé. Bálint Gábor elmondta, hogy az elmúlt napokban, a közlekedésben nagy fennakadásokat okozó hóvihar, hidrológiai szempontból még nem jelentős. A most hullott hómennyiség ugyan több mint egy héttel ezelőtt volt, ám még mindig a sokévi átlag alatt van. Emlékeztetett arra, hogy a 2006-ban a vízgyűjtőterületen felhalmozott hómennyiség az elmúlt 25-30 év rekordja volt, és ez az átlag feletti hókészlet adta a Dunán levonul nagy árvíz hátterét. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a télnek még nincs vége, és intézetük előre jelezni csak kéthetes intervallumban tud. Vagyis még megjósolni sem lehet, hogy mi történik majd az évszak hátralevő részében. Pillanatnyilag nincs árvízveszély, ami a napokban levonuló kisebb vízszintemelke- dést illeti, arra volt elegendő, hogy megszűntek a folyamon a gázlók és könnyebbé vált a hajózás. Szlovákia északkeleti részén azonban áradnak a folyók és a patakok: több mint nyolc faluban harmadfokú árvízkészültséget rendeltek el. Mindezt a napokban lezúduló bőséges csapadék és az olvadó hó okozza. Az Ung, Latorca és Labore folyók magas vízállása miatt csütörtöktől a Bodrog mentén is intenzíven figyelik a vizet: a szakemberei szerint már csak néhány centiméter vízszintemelkedés hiányzik az első fokú árvízkészültség kihirdetéséig. A Magas-Tátrában harmadfokú lavinaveszélyt hirdettek ki, mert a friss hó nem tud kellőképpen megkapaszkodni, így a meredek lejtőkön kisebb mechanikus terhelés is lavinát okozhat. Közép-Szlovákiában a szél és a havazás okoz gondokat, Donovaly környékén már jó pár napja szinte folyamatosan havazik: gyakoriak a kisebb közúti balesetek is, Besztercebánya közelében egy szakaszon buszok járnak a vonatok helyett, mert fák dőltek a sínekre. A Magas illetve a Nyugati Tátrában 180, a többi magasabban fekvő területen 90, máshol 15-30 centiméteres hó található. A csütörtöki felmelegedés után pénteken jóval nulla fok alatt volt a hőmérő higanyszála: volt, ahol mínusz 13° Celsiust is mértek. A hétvégére további havazást mondanak az időjósok, a hóhatár egyébként Korpona és Zólyom között húzható meg: míg a délhez közelebb lévő városban egy centi sem található belőle, tőle 10 kilométerre Zólyom felé már megjelenik a fehér takaró. • Szép-Gál Még mindig mérgez az azbeszt Tovább várat magára a paneltömbök megtisztítása Továbbra sincs előrelépés a paneltömbök azbeszt-mentesítésének ügyében: Tatabányán annak ellenére nem kezdődtek meg máig a munkálatok, hogy még 2005-ben sikerült erre a célra pályázati úton több mint 200 millió forintot szerezni, Komáromban pedig a várhatóan tavasszal megjelenő uniós pályázati kiírásokra várnak. Ahogy arról korábban lapunkban beszámoltunk, megyénkben főként a komáromi és tatabányai lakótelepeken használták évtizedekkel ezelőtt nagy mennyiségben az egészségre igen ártalmas azbesztet az épületek szigeteléséhez. A városok eddig egy alkalommal pályázhattak a gazdasági tárcánál erre a célra, de a keret igen hamar kimerült. Eddig Győrben és Budafokon indult meg a munka, és tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy végre Tatabányán is megkezdhetik a Bánhidai lakótelep tömbjeinek azbesztmentesítését. Előrelépés azonban azóta sem történt az ügyben, hiába született meg a szerződés, a pénz nem akar megérkezni a megyeszékhelyre. A komáromi önkormányzat is már régen elkészítette azbesztmentesítési pályázatát, ám a pályázati lehetőség idejekorán megszűnt, most kénytelenek kivárni, amíg megjelennek az új uniós kiírások. Halász Károly, a pályázati csoport vezetője kérdésünkre elmondta: továbbra is tervezik a pályázat beadását, hiszen a város költségvetéséből érthető módon nem futja a több százmilliós projekt kivitelezésére. A problémát az jelenti, hogy az EU közcélok megvalósítására ad leginkább pénzt, míg az azbesztmentesítés csak részben tartozhat ebbe a kategóriába, hiszen végső soron magántulajdonban lévő lakásokról van szó. A város már azzal is próbálkozott, hogy szakértők segítségével valamilyen átmeneti megoldást találjon a problémára - például letakarták volna a mérgező, porladó felületeket ám kiderült, hogy ennek nincs sok értelme, nem érdemes befektetni a szintén magas összeget. Az uniós pályázatok várhatóan március-áprilisban jelennek majd meg, akkor derül ki, beilleszthető-e a kiírásokba az azbesztmentesítés. Komáromban egyébként összesen 647 lakást, azaz nagyjából 2 ezer lakót érint a probléma, 457 lakás szigetelését fehér, míg 190-ét a legveszélyesebbnek számító kék azbeszttel oldották meg annak idején. • (szabó) Öngyilkosság, féltékenység a Felvidéken Hány évet jelent az életfogytiglan? A szaktárca enyhítené a jelenlegi legsúlyosabb büntetést Már 17 éve annak, hogy a hazai büntető törvénykönyvből kikerült a halálbüntetés mint legsúlyosabb ítélet, ezt a legkegyetlenebb bűncselekmények esetében a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés „váltotta fel”, azaz a legsúlyosabb bűnök elkövetőit akár halálukig fogva lehet tartani. A Magyar Nemzet információi szerint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakértői azt fontolgatják, hogy felülvizsgálva ezt a szankciót 20-25 évi fogvatartásra enyhítik a maximálisan kiszabható börtönbüntetést. Révkomárom, Párkány. Szerda reggel a révkomáromi Európa-udvar autóiskolájának az épületében valószínűleg féltékenységből lőtte le az élettársát egy férfi, aki ezt követően öngyilkos lett. A mentők a helyi kórház intenzív osztályára szállították őket, a tettes ezt követően meghalt. Szintén szerdán, egy olyan 40 éves, nagymegyeri férfi holttestére bukkantak a komáromi gyerekpark közelében, aki öngyilkos lett, felvágta az ereit. A TASR információi szerint Párkányban egy 29 éves férfi először a bútorokat törte össze, majd késsel a kezében az édesanyjára támadt, aki a ház földszinti hálószobájában az ablakon keresztül próbált menekülni. A pszichiátriai intézetből megszökött férfi ezt követően az intézkedő rendőrökre is rátámadt. Sokan talán máig nem nyugodtak bele abba, hogy a hazai törvénykezés eltörölte a halálbüntetést, emlékezhetünk arra, hogy még aláírásgyűjtő akciókkal is megpróbálták visszahozni az egyesek szerint legnagyobb visszatartó erővel bíró ítéletet. Ehelyett a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt áldozatok hozzátartozóinak is el kell fogadnia, hogy a gyilkos legfeljebb haláláig tartó fogsággal lakoljon bűnéért, de ilyen ítélet sem születik túl gyakran. Fülöp Zsolt büntetőbíró, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság szóvivője nem is emlékszik olyan esetre, hogy az ítélethozatalnál lett volna arra példa a megyében, hogy a bíró kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásakor. Jellemzőbb, hogy a súlyos bűncselekményeknél például 20-25 évben határozzák meg azt a legkorábbi időpontot, amikor leghamarabb meg lehet vizsgálni a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Amennyiben a minisztérium jogászai úgy döntenek, két év múlva akár ez lehet a leghosszabb A halálbüntetés eltörlése többek közt azzal indokolható, hogy a lehető leggondosabb nyomozás és mérlegelés mellett sem zárható ki 100 százalékosan a tévedés lehetősége, azaz fennállhat annak kockázata, hogy nem teljesen indokoltan ítélnek valakit halálra. Az európai jogrend ezen túl az élet védelmét, azaz élethez való jogát mindenki számára deklarálja. Nem úgy, mint például az USA bizonyos államaiban, ahol nemcsak a halálbüntetés van érvényben, hanem gyakran szabnak ki 80-100 évnél hosszabb ideig tartó szabadság- vesztést is büntetésként. fogva tartás és senkit nem ítélnek haláláig tartó börtönre. Az európai országok többségében egyébként már 15 év után feltételesen szabadlábra bocsáthatók a bűnösök, de Kondorosi Ferenc, a tárca államtitkára úgy véli, hogy a magyar demokrácia és társadalom még nem érett arra, hogy ezt a tendenciát követve elfogadjon egy ilyen rövid ideig tartó maximális büntetést, ezért, ha változik is a Btk. erre vonatkozó pontja, 20-25 évnél semmiképp sem lesz kevesebb a ténylegesen letöltendő büntetés. A kérdést mindenesetre szakmai vitára bocsátják, egy-két hónap múlva kezdenek egyeztetni az ügyben. Valószínű egyébként, hogy bár ritkán élnek vele, a bírák többsége indokoltnak tartja a tényleges életfogytiglan lehetőségét a hazai jogrendben. Azt azonban, hogy a szankciók szigora befolyásolja-e a bűncselekmények számát és súlyosságát, még nem mutatták ki megbízható statisztikák. • Sz. H. HELYI POSTA Móse Kacav hátrányos helyzete Végre az is kiderült, hogy mi van a Móse Kacav izraeli államfő elleni politikai hadjárat mögött (nemi erőszak, hatalommal való visszaélés, korrupciós vádak), és a legilletékesebbtől, magától a - csütörtökön három hónapos „szabadságra” távozó - elnöktől tudhatjuk. Az a baj, hogy zsidó. Pontosabban, hogy „keleti zsidó”, aki Iránban született, s ez önmagában sem egy életbiztosítás. Nem is érthető, hogy derék szülei a szülőhely megválasztásakor hogyan nem látták előre Ahmadizsenád elnök fundamentalista Izrael-ellenességét és az iráni atomprogramot. Kacav szerint az izraeli politikában az európai, „nyugati zsidóság” viszi a vezető szerepet, akik lenézik a magafajta keletieket. Vagyis az elnök végső soron antiszemita hecckampány áldozatának tekinti magát. Úgy véljük, hogy felvetését - már csak a politikai korrektség miatt is - nagyon komolyan veszik hazájában. Talán még az államügyész is elgondolkodik azon, hogy helyes volna-e vádat emelnie egy hivatalban levő államelnök ellen, aki (íme) kétszeresen is hátrányos (kisebbségi) helyzetű. Akik látták Kacav elnök sajtótájékoztatóját, azok nyilván érzékelhették azt a jogos felháborodást, amellyel egyrészt ártatlanságát védte, másrészt lerántotta a leplet ellenfeleinek (és a sajtónak) nemtelen (s mint ilyen: hátsó) szándékairól. Valószínűleg hosszas mérlegelés előzte meg, amíg a nyilvánosság előtt is megfogalmazta az ellene irányuló rasszista előítélet gyanúját. De hát igen, nem hallgathatott. Hova jut így a világ - kérdezzük jogos aggodalommal -, ha már az izraeli államelnöknek is a világszerte egyre (és egyre) erősödő antiszemita indulatoktól kell tartania?! Ráadásul hazájában, a zsidó államban. Nem szeretnénk most Ehud Óimért miniszterelnök bőrében lenni. A végén majd magyarázkodásra kényszerül, ha Tom Lantos összehívja a washingtoni képviselőházat, hogy nyilvános vitában irányítsák a világ közvéleményének figyelmét az újabb fasiszta veszélyre. Thur 0. Rudolf
