Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-24 / 16. szám
4 HÍDLAP • 2007. január 24., szerda www.istergranum.hu Szakmunkások nélkül marad az ország? Nem a munkaerőpiac szerint kell átalakítani az oktatást Folytatás az 1. oldalról „Az oktatás célja, hogy az életpálya egészére megfelelő alapot nyújtson. A rugalmas alkalmazkodásra, az állandó tanulásra viszont csak azok képesek, akik az alapkészségeket teljesen elsajátították. Éppen ezért a megoldás egy biztos alapképzés és a szegény családok támogatása lehet. A szakma kiválasztását pedig az érintettekre kell bízni” - mondták a kutatók. „Általános tapasztalataink szerint a demográfiai csökkenés minket nem érint olyan módon, mint a többi iskolát, ugyanakkor vannak olyan szakmák, amiből nem mindig tudunk csoportot indítani” - tájékoztatta a Hídla- pot Pathó Zsolt, az esztergomi Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola igazgatója. Tavaly például csak hatan jelentkeztek autószerelőnek, ebből hárman jelentek meg, így a csoportot nem tudták elindítani. Az ilyen esetekben másik szakirányt ajánlanak a tanulóknak, vagy más iskolába tanácsolják őket. Más szakmákban viszont többszörös a túljelentkezés, fodrásznak évente több mint százhúszan jelentkeznek, ebből azonban csak harmincat tudnak felvenni. Ebben az esetben az okozza a gondot, hogy a lányoknak ezen kívül csak a nőiruha-készítő szakmát tudják felajánlani, az összes többi szakirány inkább a fiúknak való. „Gondot jelent az is, hogy sokszor a szülők sincsenek tisztában a szakképzés felépítésével. Két évig ugyanis csak alapképzésben vesznek részt a gyerekek, ezután dönthetnek a különböző - az alaphoz kapcsolódó - szakirányok közül. Asztalos vagy szobafestő tehát nem lesz azonnal bárkiből.” - mondta lapunknak az igazgató. • Pálovics Klára Támadnak a gyermekbetegsegek Ma már majdnem minden ellen létezik oltás Bár ősszel és tavasszal jellemzőbb a kisebb Iskolai vagy óvodai járványok megjelenése, a szokatlanul meleg időjárás a kórokozóknak is kedvez, így Esztergomban jelentősen megnőtt a skarlátos és bárányhimlős gyermekek száma. Mára csaknem az összes gyermekbetegség ellen létezik védőoltás, a gyermekorvosok szerint érdemes beadatni ezeket. Esztergomban több szülő is jelezte, hogy gyermekük óvodájában vagy iskolájában megnövekedett a skarlátos megbetegedések száma. Ez szórványosan minden évben előfordul, járványról azonban egyelőre nem beszélhetünk - mondta lapunknak Sári Katalin városi tiszti főorvos. „Ezek szezonális betegségek, általában tavasszal és ősszel fordulnak elő, ám a meleg időjárás a kórokozóknak is kedvez. Ennek tudható be a mostani halmozottság a bárányhimlő és a skarlát esetében is, de megnövekedtek a mozgásszervi problémák és az influenzaszerű betegségek is” - tájékoztatta a Hídlapot Bense Tamás, esztergomi gyermekorvos. A skarlát magas lázzal, fejfájással, kivörösödött torokkal jár. jellemző tünete az egész testen megjelenő halvány, pontozott bőrpír. A betegséget Magyarországon a következő betegségek ellen kötelező gyermekkorban a védőoltás: TBC, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz. penicilinnel kezelik, azonban - szemben a többi gyermekbetegséggel - nem alakul ki életre szóló immunitás, így azt többször is meg lehet kapni. Szövődményeként szív- és veseproblémák léphetnek fel. A bárányhimlő leggyakoribb fertőző gyermekbetegség, évente negyvenezer esetet jelentenek be. Sok szülő nem tudja, hogy ma már bárányhimlő ellen is létezik védőoltás, a szakember javasolja is ennek beadatását, mivel tapasztalataik szerint az egykor szelídnek tartott betegség egyre agresszívabb szövődményekkel lép fel. „Korábban úgy tartottuk, hogy jobb a gyerekeknek minél előbb átesni a bárányhimlőn, mára azonban olyan mértékben növekedett az idegrendszeri és egyéb szövődmények száma, hogy inkább a védőoltást javasoljuk. Ahogyan minden más nem kötelező oltást is, mint a gennyes és a kullancs okozta agyhártyagyulladás ellenit is.” - mondta lapunknak a gyermekorvos. • P. K. L Ä P ( S Z } É L Kocsis L. Mihály Szoborban az igazság A nemzetközi normákkal ellentétesnek nevezte az orosz duma (kérem, van-e ennél „beszédesebb” név egy parlamentre?!) külügyi bizottságának alelnöke azt az észt törvényt, amelynek alapján áthelyezhetik a jövőben a második világháborús szovjet hősi emlékműveket. Tallinn és a kormányfő, Andrus Ansip azonban nem akar engedni a huszonegyből, s aki valamelyest is ismeri a balti államok történetét, tudja, hogy mi van ezen elszántság mögött. Mármint, hogy a nagy Szovjetunió már akkor „felszabadította” az észteket, litvánokat, letteket, amikor még nem volt mi alól. Vagyis preventív megoldásként előre tolta a határait a német ellenség felé, persze, anélkül, hogy erről az érintett népek előzetes véleményét kikérte volna. És most van felháborodás! Elvinni a hősök emlékműveit mostani kiemelt helyükről?! (Amelyek alatt ráadásul katonák földi maradványai nyugszanak.) Pedig valójában erről van szó; igazából egy emlékmű csípi az észtek szemét. Az, amelyik Tallinn legfrekventáltabb helyén magaslik. Ismerős történet. Nekünk is van (vannak) ilyen emlékműveink, s a legnagyobb éppen az egykori országzászló, ma a Szabadságról elnevezett központi terünkön. A II. világháború után nem kevesebb, mint 2787 helyen állítottak emlékművet Magyarországon a győztes Vörös Hadseregnek. „A magyarországi szovjet emlékművek kérdése sajnálatos módon összeforrt a hadisírok sorsával, ez okozza a nehézségeket - mondta egy újságnyilatkozatában nyolc évvel ezelőtt Zétényi Zsolt ügyvéd (az első ügynöktörvény egyik parlamenti kezdeményezője). - A sírok megóvása humanitárius érdek, tisztelet a halottak emléke előtt, miközben az emlékművek az ország szuverenitásának csorbítását, meg- alázottságát, emberek elhurcolását jelképezik. Az egykori Szovjetunió általi katonai leigázást most egy olyan országban akarják a jövő számára megörökíteni, amelynek szuverenitásához nem fér kétség. - (...) A Szabadság téri emlékmű itt maradása jelképezi azt a felemásságot, amely annyira jellemző a magyar rendszerváltásra.” Az észtek az 1940-es annektálást nem tudják elfelejteni a szovjet katonáknak, mi, magyarok az 1956-os barbár támadásukat. A Szabadság téri emlékmű azonban a magyar demokrácia tizenhét esztendejében túlnőtt az eredeti kegyeleti kérdéseken. Ma nemcsak egy hadsereg, egy történelmi esemény jelképe, hanem valóban az egész rendszerváltásé. Kimondva, kimondatlanul: hogy tudniillik volt-e Magyarországon igazi rendszerváltozás, vagy sem! Mert az emlékmű - és ezt kár volna tagadni - azt a folyamatosságot jelképezi, amely a „szocialista” Magyarországot a „demokratikus” Magyarországgal összeköti. Hivatkozhatnak az emlékmű hős védői, amire akarnak (kegyeletre, államközi szerződésekre) - alapvetően erről van szó. Ha lebontanák (áthelyeznék) az aranyló csillagot, az érintettek a maguk szabadságát éreznék veszélyben. A biztonságuk sérülne meg, amit persze hogy védenek minden erővel és eszközzel! Iván eleven emléke kell nekik, ha már Ivánt magát nem hívhatják többé baráti vendégségbe. Finisébe érkezett a KRESZ-módosítás Várhatóan a tavasszal tárgyalja a parlament a tervezetet Hosszú hónapokig tartó egyeztetési és véleményeztetési folyamat után úgy tűnik, hogy idén tavasszal végre a parlament elé kerül a KRESZ-módosítás. A tervezetben szereplő legfontosabb elemek - amelyeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az interneten is megszondáztatott - várhatóan egytől egyig szerepelnek majd a kész javaslatban, de hogy ezeken kívül várható-e további módosítás, még mindig nem lehet pontosat tudni. Az első, és balesetbiztonsági szempontból talán legfontosabb változtatás a fényvisszaverő mellények használatának kötelezővé tétele a lakott területen kívül az úttesten közlekedő vagy tartózkodó gyalogosok és kerékpárosok számára - éjszaka és rossz látási viszonyok között. Az autósok életét megkönnyítő - a másik két célcsoportét pedig valószínűleg több esetben megmentő - változtatás azonban egyelőre túl sok kiskaput tartalmaz. Ilyen egyrészt a „rossz látási viszonyok közti” megfogalmazás, amely jogilag (egyértelműen) nehezen értelmezhető. Másrészt felmerül a kérdés, hogy vajon a többi, kerékpárosokra kötelezően érvényes KRESZ-előíráshoz hasonlóan - macskaszemek, világítás használata - a gyakorlatban hogyan valósul majd meg ennek az ellenőrzése. Bodor Ádám, a GKM kerékpáros ügyekért felelős megbízottja ennek ellenére bizakodó, mint mondta, a közlekedés biztonságának javítása érdekében fontos, hogy a kerékpárosok és gyalogosok is láthatóvá váljanak az utakon. „Ugyanúgy fontos azonban az is, hogy csak akkor kelljen viselniük a mellényeket vagy az azzal megegyező fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező ruházatot, amikor valóban szükség van erre” - mondta Bodor. A mellényviselet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva hozzátette: a tapasztalatok alapján ennek fokozására valóban szükség van, „tudatosítani kell a biciklivel közlekedőkkel, hogy ez, valamint a már régóta érvényes világítás megléte az ő biztonságuk érdeke”. A tervezetmódosítás további sarkalatos pontja, hogy minden gyermek külön ülőhelyen, illetve minden 14. életévét be nem töltött és 135 centiméternél alacsonyabb gyermek csak gyermekülésben utazhat majd. Ehhez hasonlóan szintén a gyermekek védelmét szolgálná az iskolabuszok külső megjelölése, illetve a buszokban a biztonsági övék és a biztonsági gyermekülések használata is - igaz, itt is nyitott kérdés marad, hogy a buszok fenntartási költségeit is csak nehezen fedezni tudó kisiskolák vagy önkormányzatok miből végzik el a kívánt, akár több százezer forintos nagyságrendű átalakításokat. Hasonló a probléma a lakott területen kívüli forgalomban közlekedő autóbuszok számára kötelezőnek előírt biztonsági öv használattal is: a pénzszűkében lévő Volán társaságok számára elviselhetetlen terhet jelenthet, igaz, Magyarországon már három éve csak olyan autóbusz kap forgalmi engedélyt, amelyekben fel vannak szerelve a biztonsági öv pontjai. Mostantól már az övék is kötelező tartozékok lesznek, az elöregedett hazai autóbuszállomány lassú cseréje miatt azonban még hosszú évekbe telhet, míg minden A legnagyobb ellenállásba valószínűleg a már bejelentett módosítási csomag teherautókra vonatkozó pontja ütközik majd. E szerint a lakott területek védelme érdekében - a folyamatosan növekvő kamionforgalom miatt - a nehéz teherjárművek forgalmát jelzőtáblák korlátozzák majd, adott esetben a lakott terület egészén. A javaslattal az önkormányzatok többsége természetesen egyetért, a fuvarozók azonban elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, a FÜVOSZ várhatóan még a héten benyújtja tiltakozását a szaktárcához. busz el lesz látva övékkel. A GKM elképzelései szerint az övék bekötése már az utasok felelőssége lesz: a sofőr, illetve a Volán társaság csak figyelmeztet használatára, amelynek elmulasztásáért azonban nem ők, hanem az utasok lesznek büntethetők Összegezve mindezt: úgy tűnik, hogy még bőven van mit javítani a módosításokon, és korántsem kizárható, hogy ismét hónapok telnek el, mire érvénybe lépnek a változtatások, amelyek többsége egyébként vitathatatlanul a közlekedésben résztvevők biztonságát szolgálja. • Bukovics Krisztián
