Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-23 / 15. szám
www.istergranum.hu 2007. január 23., kedd • HÍDLAP 5 Védett állat lett még a kendermagos tyúk is Az őshonos és a védett állatokkal foglalkozóknak is járhat a jövőben az állami támogatás Folytatás az 1. oldalról A rendelet szerint az őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzéséhez állami támogatást is jár majd. „Nagyon örülünk a rendeletnek, ez végre azt jelzi, hogy a minisztérium kezdi komolyan venni a szakmai szervezeteket” - mondta lapunknak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Ok négy hónapja tettek javaslatot a rendeletre és egy őshonos bizottság felállítására. A tíztagú bizottságban a fajonkénti szakmai szervezetek, a szövetség és a minisztériumok is delegálnak majd tagokat, a testület feladata pedig az lesz, hogy felülvizsgálják a fajták listáját, és esetleg módosítsák azt. „A bizottság feladata lesz továbbá, hogy a támogatásokhoz olyan feltételrendszert alakítson ki, melynek alapján nemcsak a mennyiség, hanem a tenyésztés minősége is szempont lesz a pénzek elosztásánál. Szeretnénk elérni, hogy a hungarikumok, a szürkemarha és mangalicatermékek hamisítását is vizsgálata tárgyává tegye az új testület” - tette hozzá az igazgató. Bánó Mihály, epöli mangalicatenyésztő is üdvözölte a döntést, reményei szerint így hamarosan a támogatások is növekedni fognak. „A hivatalosan törzskönyvezett, ismert származású tenyészállatonként eddig húszezer forintot kaptunk, ez a rendelet az idei évben jár le, de remélhetőleg az állam is nyújt újabb támogatást, valamint az uniós pénzekből is részesülünk. Az unió ugyanis egyedenként maximum kétszáz euróval támogatja védett állatok tenyésztését” - mondta a Hídlapnak a gazda. • Pálovics Klára A magyar tannyelvű iskola a megmaradás záloga Becsődölt a váci Forte gyár Várhatóan február végéig végleg bezárja kapuit Vácott a nagy múltú Forte Fotokémiai Zrt, amelynek következtében 150 dolgozó kerül utcára. Az még kérdéses, mi lesz a lakóövezetben lévő váci telephely sorsa. A Forte évtizedeken aí főként fekete-fehér filmet és fotópapírt gyártott, fénykorát a hetvenes években élte, amikor mintegy 1500-an dolgoztak a vállalatnál, a termékek felét exportra gyártották: összesen 74 országba szállítottak Forte termékeket. A magyar tulajdonban lévő üzem gondj'ai évek óta halmozódtak, kezdetben létszámleépítésekkel próbálták kompenzálni a százmilliós adótartozást, ami miatt 2004-ben egyszer már meg is kezdték a gyár felszámolását. A bezárástól akkor egy tulajdonoscsere mentette meg a Fortét, de csoda továbbra sem történt, a tavalyi év mintegy 200 milliós veszteségét már nem élte túl. A dolgozók már megkapták a felmondó- levelüket és február végére végképp kiürül a gyár. A váci épületek a cég tulajdonában maradnak, arról még nem született döntés, hogyan hasznosítják az ingatlanokat, elképzelhető, hogy bérbe adják a helyiségeket. • Sz. H. A Rákóczi Szövetség ösztöndíj támogatásának köszönhetően az érintett régióban több magyar ajkú kisdiák választ anyanyelvi iskolát szlovák intézmény helyett. A nebulók többek között tanszercsomaghoz, iskolatáskához, étkezési támogatáshoz, és 10 ezer forintnyi ösztöndíjhoz juthatnak hozzá. „A magyar gyerekek 35-40 százaléka szlovák iskolába jár, ez többek között asszimilációhoz, identitás- és területvesztéshez vezethet. Ezen szerettünk volna segíteni, amikor 1999-ben elindítottuk a Beíratási programot, amelyet 2(X)4-ben ösztöndíj akcióval is kibővítettük. Mindennek köszönhetően egyre több gyermeket íratnak szüleik magyar iskolába” - tájékoztatta lapunkat Kiss Péter a Rákóczi Szövetség munkatársa. A programoknak köszönhetően többek között iskolatáskához, tanszer-, illetve étkezési csomaghoz juthatnak hozzá a kisdiákok. Az ösztöndíjakció keretében minden egyes elsős tanuló 10 ezer forintnyi oktatás-nevelési támogatásban részesül: ezt az Ipolyságtól keletre lakó kisdiákok mindegyike megkapja, a felvidéki határ településtől nyugatra fekvő nagyobb városok iskoláit látogatók, a nagycsaládosok, és a magyar iskola nagy távolsága miatt naponta utazni kényszerülőknek is jár a támogatás. Az akció első évében 1950, 2006-ban pedig 1856 gyermek szülei vehették át a megpályázott ösztöndíjat. ,,A státustörvény értelmében egyébként minden egyes diáknak 20 ezer forint járna, ezt Szlovákián kívül mindenhol meg is kapják a magyar elsősök. Mikulás Dzurinda azonban nem értett egyet ezzel a támogatással és államtörvényekre hivatkozva nem tette lehetővé annak kézbesítését. Ezen felbuzdulva intéztünk felhívást különböző magánszemélyekhez, önkormányzatokhoz, alapítványhoz, polgári körökhöz, civil szervezetekhez, akik segítségével sikerült összegyűjtenünk 20 millió forintot. A státustörvény alapján járó jutatatásra ez nem volt elegendő, ezért kapnak a felvidéki kisiskolások 10 ezer forintot” - magyarázta a Hídlapnak Kiss Péter. • Szép A program két éve alatt a magyar iskolába beíratott diákok száma a népességcsökkenés miatt mindenhol lassult: Szlovákiában 2004-hez képest 8,41 százalékkal kevesebb, összesen 3951 gyermek iratkozott be magyar tannyelvű iskolába. Az ösztöndíj akció hatékonyságára utal azonban, hogy a magyar iskolába beíratottak száma csupán 4,72 százalékkal csökkent azokban a régiókban, ahol a programot megvalósították, míg a csökkenés mértéke 11,01 százalék volt ott, ahol annak megvalósítására nem került sor. Ml A VELEMENYE? A KRESZ régóta tervezett, idén valószínűleg megvalósuló változásai között szerepel többek között az, hogy a gyalogosok és biciklisták számára kötelező legyen a foszforeszkáló mellény viselése lakott területen kívül, rossz látási viszonyok mellett. Arról kérdeztünk autósokat és biciklistákat, hogy egyetérte- nek-e a KRESZ tervezett változtatásával. Polgár József (a Szentgyörgymezői Olvasókör igazgatója) A várható kényel- I metlensége ellenére I okos ötletnek tartom, nyilván a bringások életének a védelmét szolgálja. Gyerekkoromban is sokat kerekeztem, '99 óta pedig szenvedélyes túrázó vagyok, a Pilisben és a Felvidéken tekerek, amikor csak lehet, de a bevásárlásokat is kizárólag kerékpárral intézem. Robotka Imre - (földhivatali sofőr) 1 Elsősorban a bicik- I lis biztonsága szem- j pontjából lenne jó I ez a szabályozás, jobbnak találom, mint a sisakot. Autósként átéltem már néhány feszült pillanatot amiatt, hogy későn vettem észre a kivilágítatlan kerékpárost, de szerencsére baleset emiatt még nem történt. Kovács Péter !«-»i hallno+rA \lUIDAUiai i luu^aiuf Nem értek egyet a kötelezővé tétellel, mert mindenkinek a I maga felelőssége, hogy mennyire vigyáz magára. Békéscsabáról származom, ott egészen Szarvasig 48 kilométernyi biciklisút van kiépítve, ennek mintájára kellene biciklisutat építeni Esztergom és Budapest között is. Balázs Oszkár (teherfuvarozó) Napi szinten vezetek, negyven éve ez a hivatásom. Télen / korán sötétedik, rosszabbul lát az ember, és a munkából hazafelé tartókat nehezebb észrevenni. Még a gyalogosok esetén is teljesen jogosnak találom a mellény viselését. Drága tanévkezdésre számíthatnak a diákok Hosszú évek Után szeptembertől bevezethetik a tandíjat Szlovákiában Szlovákiában Mikulás Dzurinda kormányzása alatt sikertelenül próbálták bevezetni a tandíjat, most Robert Fico kabinetje is tesz egy kísérletet. A nappali tagozatosok kis részét érinti csak a valószínűleg szeptembertől bevezetett változtatás, a levelezősök esetében pedig már eddig is bevett szokás volt a pénzszedés, így most legalizálják azt. A levelezős diákok különféle jogcímen, és önkéntes alapon járultak hozzá tanulmányaik költségeihez, a befizetett összeg pedig alapítványoknál, szövetségekben kötött ki. „Azért ott, mert okításunkért az egyetemek elvileg nem kérhetnek pénzt, de ha azt különböző szervezeteknek adományként fizetjük be, akkor az nem ütközik törvénybe. Nagyszombatban egy szemeszter hétezer koronába, 52 ezer forintba kerül, de ez egyetemenként változó, az éves maximum összeg 30 ezer korona (225 ezer forint) körül mozog” - mesélte lapunknak egy felvidéki diáklány. Ján Mikolaj oktatási miniszter a felsőoktatási törvénymódosító tervezetet márciusra ígéri: ebben a levelezős tagozat fizetőssé tételén kívül a halasztó nappalis diákok szankcionálása is beletartozik majd. Azok, akik tanulmányaikat nem a meghatározott időtartam alatt végzik el, vagy két szakot végeznek egyszerre, szeptembertől hozzájárulnak tanulmányaik költségéhez. A „rendes” nappali tagozatos tanulóknak azonban továbbra sincs mitől tartaniuk, Szigeti László szerint, míg baloldali kormánya lesz Szlovákiának, nem lesz bevezetve a teljes körű tandíj. Albert Sándornak a komáromi Selye János Egyetem rektorának a régebbi nyilatkozatából kiderül, hogy szükségesnek tartja a tandíj bevezetését, de csak abban az esetben, ha az nem tanácsolná el a diákokat a felsőoktatásban való részvételtől. „Az lenne az igazságos, ha a tandíj az ösztöndíjrendszerrel együtt lenne bevezetve. Az iskolaügyben kevés a pénz, az állami költségvetés nem bírja el a finanszírozását, mindemellett a tandíjnak ösztönző hatása is lenne” - magyarázta a rektor, aki szerint egyetlenegy ország, így Szlovákia sem tudja kikerülni ezt a változást. A pozsonyi Diákhálózat elnöke, Pasztorek Katalin lapuknak elmondta, hogy amikor először volt szó a tandíj bevezetéséről, komplett tervet készítettek arról, hogy milyen keretek között lenne az hatásos. „Nem elvetendő dolog a térítéses oktatás, de nem mindegy, hogy milyen keretek között valósítják azt meg. A nappali tagozatosok büntetése esetében fontosnak tartjuk, hogy legyenek kivételek, így például ne fizessenek azok, akik részképzésen vettek rész, vagy terhesség miatt halasztottak” - fejtette ki. • -p -a Felvidéld körúton az erdélyi tanárok Maiina Hedviggel is találkoztak az elbocsátott oktatók Szlovákiában töltött néhány napot az a két fiatal egyetemi tanár, akiket a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről nemrégiben bocsátottak el magyar nyelvű táblák elhelyezése ürügyén. A pedagógusok Maiina Hedviggel, a Nyitrán megvert magyar lánnyal is találkoztak. Hantz Péter és Kovács Lehel István meghívásának az ötlete személyes baráti kapcsolatból eredt, a vendéglátók között szerepelt Hrubík Béla a Csema- dok elnöke, Szigeti László MKP-s al- elnök, Duray Miklós az MKP ügyvezető alelnöke és Pogány Erzsébet a Szövetség a Közös Célokért igazgatója. A két tanár felvidéki körútja során meglátogatta a Selye János Egyetemet, bevallásuk szerint a komáromi intézmény követhető példa lehet a remélhetőleg minél hamarabb létrejövő romániai magyar egyetem számára. A pedagógusok szombaton Dunaszerdahelyen jártak, itt a város polgármesterével, Pázmány Péterrel a régiók gazdasági fellendítésének a szükségességéről és lehetőségeiről beszélgettek. A két tanár a Nyitrán állítólag megvert magyar lánnyal is találkozott: a felvidék.ma tudósítása szerint mindezt egyfajta sorstársi szolidaritás miatt, hiszen őket a román sajtó csakúgy az ország legnagyobb közellenségei közé sorolja, mint ahogy teszik ezt gyakran Szlovákiában Maiina Hedviggel. A kolozsvári pedagógusok nemzetközi szinten is igazságszolgáltatást keresnek, tapasztalatukat, tudásukat felajánlották Maiina Hedvignek is. Vasárnap Somorján és Pozsony- püspökin állomásoztak a tanárok, hétfőn Pozsonyban fejezték be a kőrútjukat: a Csemadok fővárosi székházában közéleti személyiségekkel és MKP-s képviselőkkel találkoztak. • Sz. É.
