Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-23 / 15. szám
2 HÍDLAP • 2007. január 23., kedd www.esztergom.hu RÖVIDEN Már telefonon is lehet matricát venni (H) Tegnap óta telefonon is megvásárolható az autópálya-matrica. A sztrádahasználati díjat az éves előfizetés kivételével bármilyen időtartamra ki lehet fizetni egy ingyenesen hívható szám tárcsázásával. A visszajelzés sms-ben érkezik a telefonra, ami jelzi, hogy az előfizetés érvényes. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az említett szolgáltatást csak azok vehetik igénybe, akik előzőleg szerződést kötöttek a szolgáltatást végző társasággal. Romlott tojások az ökopiacon (H) Az állategészségügyi hatóság emberei a fővárosi ökopiacon 1300 tojást és 120 doboz fagyasztott gyümölcsöt foglaltak le - közölte a Pest megyei főállatorvos. Hajós Ádám elmondta: a tegnap tartott razzia során az ellenőrök azt kifogásolták, hogy a viszonteladó újracsomagolta a kistermelőtől vásárolt tojásárut, így megtévesztő volt a feltüntetett szavatossági idő. Baleset az M1-esen (H) Felborult egy kamion tegnap délelőtt az M1 -es autópályán Tatabányánál, a rakománya pedig szétszóródott az úton. A jármű vezetője könnyebben sérült csak meg, de a mentési munkálatok alatt több órára le kellett zárni az autópálya Győr felé vezető oldalát az 59-es kilométerkőnél. Új nemzeti díjakat osztana Szili (H) Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin tegnap a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére tartott beszédében új nemzeti díjak, valamint egy mecenatúra alap létrehozására tett javaslatot a Parlamentben. A nemzet színésze, valamint sportolója dijak nyomán kell, hogy legyen nemzet képzőművésze, tudósa, vagy éppen építésze, vélte Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke azt szeretné, ha Magyarországon a mecenatúra újfajta kultúrája honosodna meg. Ennek érdekében javasolni és szorgalmazni fogja képviselőtársai körében, hogy hozzanak létre egy mecenatúra alapot, mondta beszédében a házelnök. Megoperálták Meciart (SK) Három órás bonyolult szívműtéten esett át a volt szlovák kormányfő, Vladimír Meciar, az mno információi szerint. Az operáció során komplikáció nem merült fel. Horn Gyula visszavonná a vizitdíjat Kóka János élesen bírálta a volt miniszterelnök ötleteit Horn Gyula szerint nem kellene bevezetni a vizitdíjat, mert elfogadhatatlan a „népnevelési célú pénzbeszedés”. Kóka János gazdasági miniszter úgy reagált a volt miniszterelnök szavaira: Horn Gyula „hétvégi gondolatrohamai” egyszer már tönkretettek egy koalíciót. „Ne röstelljük elvetni azt, ami rossznak bizonyult. így például, vonjuk vissza a vizitdíjat. Ugyanis elfogadhatatlannak tartom a pusztán népnevelési célú pénzbeszedést” - mondta a szocialista politikus a Vasárnapi Híreknek adott interjúban. Horn Gyula az egészségügyi reformmal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ennek hibái és az által a okozott gondok „rendkívül kedvezőtlenek mind az MSZP, mind pedig a kormány számára”. A politikus úgy látja: a mára kialakult helyzet megérett az érdemi változtatásokra, ezért fordulatot javasolt a reform kezelésében. Ennek részeként az eddig történteket a reform kezdeti szakaszának kellene tekinteni - javasolta Horn Gyula -, majd hozzátette: a 2007-es esztendőt arra kellene szánni, hogy a szükséges intézményrendszert és a jogi hátteret megteremtse a kormány. A volt miniszterelnök azt is javasolta, hogy „ne ugorjunk fejest a több-biztosítós rendszerbe”, amit véleménye szerint csak nagyon alapos előkészítéssel szabadna bevezetni. Horn Gyula szavaira reagálva Kóka János azt mondta: a céltalan popu- lizmust az ország nagyon drágán fizetheti meg. A szabad demokrata politikus úgy vélekedett: „a valamikori államszocializmus és a mai Fidesz politikájának szelleme járja be” a volt miniszterelnök nyilatkozatát. A komplex reformok szétforgácsolásának kísérlete a múltba ráncigálná vissza az országot - tette hozzá. Mint a gazdasági miniszter mondta, ha y.an tanulsága a Horn-kormány regnálásának és bukásának, akkor az az, hogy a reformokat a ciklus elejétől kell felvállalni egészen a negyedik év végéig. Horn Gyula számos korábbi nyilatkozatának is megfelelően az egészségügyi reform ma szakpolitikusok irányítása alatt halad előre - tette hozzá. • Koncz Endre Hazaküldik a német szemetet Lapzártánk után fejeződött be a tárgyalás a magyar környezetvédelmi miniszter és a budapesti német nagykövet között a 4700 tonna Németországból hazánkba került illegális szemét ügyében. Persányi Miklós hivatalosan is tájékoztatta a nagykövetet arról, hogy áll az ügy jelenleg, ezen kívül előkészítették a csütörtöki német-magyar állam- titkári találkozót is, ahol érdemi tárgyalások is lesznek az ügyben - mondta a szaktárca sajtófőnöke. Hozzátette: hazánk kéri a német hatóságokat, hogy az uniós jogszabályok szerint járjanak el az ügyben, azaz szállítsák vissza a szemetet a feladónak. A németek egyelőre még nem reagáltak a kérésre - mondta Bakonyi Ágnes. A német hatóság felkereste azt a céget, ami az egyik szállítólevélen szerepelt, mint küldő cég. Ok elismertek 1200 tonna szemetet, és azt állították, hogy legálisan, kereskedelmi céllal szállították azt Magyarországra - a nyomozás jelenleg is folyik, mondta a szóvivő. • K. E. Górcső alatt a kamatadó Alkotmánybírák előtt a megszorító csomag A kormányfő nevével fémjelzett egyensúly-javító csomag újabb elmeit vizsgálja tegnap óta az Alkotmánybíróság. A taláros testület a többi között a kamatadó, az élet- és nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezmények, valamint a munkába járással kapcsolatos költségtérítések egyes szabályairól tanácskozik. A kamatadó számos bírálója például azzal érvel, hogy a betétek korábban adózott pénzből képződnek, így az emberek duplán fizetnek. Az adó- kedvezmények igénybevételének szigorításával pedig már az évi kevesebb négymilliós jövedelemmel rendelkezőknek sem jár visszatérítés a nyugdíjbiztosítások után. Az Alkotmánybíróság az utazási költségtérítés kapcsán arról határoz, hogy alkotmányos-e, ha ennek bizonyos részét adóköteles jövedelemnek kell tekinteni. A testület korábban már tárgyalta a kamatadóval kapcsolatos szabályokat, és akkor úgy foglalt állást, hogy nem kifogásolható annak előre hozott bevezetése. Egyébként a Gyurcsány- csomag más rendelkezéseiről is egyeztettek, ám a megszorítások egy részét nem találták ellentétesnek az alaptörvénnyel. Ezért nem emeltek kifogást a banki különadó, az áfaemelés, a pedagógusok óraszámemelése, továbbá a végkielégítések kifizetésére, illetve a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítása ellen. A csomag ellen összességében mintegy félszáz beadvány érkezett, eddig nyolc ügyben hirdetett soron kívül határozatot a testület. • (palotás) A vizitdíj SMS-en érkezik Az MDF arra szólítja fel a kormányt, hogy a papír alapú befizetés mellett, tegye lehetővé, hogy a vizitdíjat a világhálón és SMS-en keresztül is be lehessen fizetni. Pettkó András a párt országgyűlési képviselője szerint a vizit- és kórházdíj magyarországi bevezetése nem a XXI. századnak megfelelően történik. Azt javasolják a kormánynak: ha már egyszer bevezetik e két díjat, akkor azt az új kor közli ÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Szükség van Törökországra A török NTV televíziónak adott interjújában, Romano Prodi olasz miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Uniónak szüksége van Törökországra, többek között azért, hogy az EU „rugalmas, pluralista intézménnyé váljék”. Úgy vélte, hogy a nehézségek ellenére az ország egy napon az EU tagja lesz, addig azonban sok nehézséget kell még leküzdeniük. Törökország csatlakozása egy hosszú folyamat eredménye lesz, amelyhez sok türelemre lesz még szüksége a törököknek. EU-Ukrajna-együttműködés készül Az eddiginél szélesebb együttműködést lehetővé tévő megállapodásról kezd tárgyalásokat az Európai Unió Ukrajnával, ám ez még mindig nem vetít előre tagsági kilátásokat az országnak. Az EU ugyanakkor egy nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy Kijev már jelezte uniós törekvéseit, és ezt korábban az unió is üdvözölte. Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn, brüsszeli ülésükön hagyták jóvá azt a tárgyalási felhatalmazást, amelyek alapján megkezdődhetnek az egyeztetések Kijev és az uniós intézmények között a kapcsolatok további szélesítéséről. A cseh államfő is új alkotmányt akar Európa fokozatos egységesítését megakadályozó új európai alkotmány kidolgozását szorgalmazza igazgatási feltételeinek megfelelően tegyék. A képviselő rámutatott arra, hogy a vizitdíjról szóló kormányrendelet a papír alapú bizonylatokat írja elő, pedig a kormány stratégiája más téren az elektronikus ügyintézés erősítésére irányul. Arra szólítják fel a kormányt - a középosztály érdekében hogy dolgozza át a rendeletet a „a mobil eszközökre telepített digitális identitást” figyelembe véve. Václav Klaus, cseh államfő. „Ennek a dokumentumnak azonban alapvetően másnak kell lennie, mint az, amelyet a franciaországi és a hollandiai népszavazás elutasított” - szögezte le Klaus abban az írásában, amelyet hétfőn közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Megfigyelők szerint a cseh államfő azzal kapcsolatban vetette fel az európai alkotmány kérdését, hogy pénteken Prágába látogat Angela Merkel német kancellár. Prágai és berlini diplomáciai körök egyetértenek abban: Merkel elsősorban a cseheknek az európai integrációs folyamatról, valamint az európai alkotmányról vallott aktuális véleményére lesz kíváncsi a cseh fővárosban. Ismét sztrájkolnának a tanárok A PDSZ az együttes fellépés lehetőségéről tárgyal Újabb közoktatási ágazati sztrájk megszervezését tartja szükségesnek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ám arról, hogy sikerül-e egységesen fellépnie az összes pedagógus szakszervezetnek, egyelőre még nincs bíztató információ. A PDSZ Országos Választmánya legutóbbi ülésén megerősítette a PDSZ részvételét az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottságban, a korábbi tervek ugyanis február második felére országos szintű, minden közszolgálati dolgozót érintő munkabeszüntetést helyeztek kiáltásba, ha nem lesznek sikeresek a tárgyalások a kormánnyal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban úgy gondolja, hogy az egységes közszolgálati sztrájktól függetlenül ágazati munkabeszüntetés is szükséges. Az együttes fellépés igényével már január 3-án megkeresték a Pedagógusok Szakszervezetét, ám válasz még nem érkezett. A PDSZ az ágazati sztrájk megtartását több okból is fontosnak tarja. Véleményük szerint az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság csak bérről szól. A közoktatásban dolgozók foglalkoztatásáról, a közoktatás minőÉhségsztrájk az iskoláért Egyhetes éhségsztrájkba kezdtek tegnap reggel a Főpolgármesteri Hivatal épülete előtt a budapesti Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola tanárai, volt és jelenlegi diákjai, illetve szüleik. Az ok, hogy tegnap tudták meg: a fővárosi önkormányzat az intézmény teljes megszüntetését tervezi. A döntéssel nem értenek egyet, és az éhségsztrájkkal szeretnék elérni, hogy az önkormányzat megváltoztassa elhatározását. ségének megőrzéséről, a közoktatásban dolgozók munkahelyének védelméről nem. Látható az is, hogy a közoktatás finanszírozásában a központi források csökkentése miatt oktatási intézmények bezárását, összevonását tervezik már most a fenntartók. A közalkalmazotti törvény tervezett módosítása elősegíti a dolgozók elbocsátását, amit a közoktatási törvény korábbi módosításai már megkönnyítettek. Mindezek következménye pedig, a közoktatás, mint - alkotmányos jogként - ingyenesen igénybe vehető közszolgáltatás minőségének romlása és mennyiségének csökkenése. • -I -a Egyeztetett az ellenzék A január 30-ra összehívott, első idei parlamenti ülésen képviselt közös álláspontról a KDH pozsonyi székházában tegnap tárgyaltak az ellenzéki pártok képviselői. Emellett szóba kerültek Robert Ficonak az ellenzék által bírált külföldi útjai is. Az ellenzéki pártok alkotmánytörvénnyel szeretnék biztosítani a nyugdíjrendszer védelmét. Más szóval kivédeni a kormány által mérlegelt módosításokat. Az ellenzéki vezetők szerint a Fico-kabinet komoly változtatásokat tervez, a második pillér ügyfeleinek pénzét akarja felhasználni az első pillér hiányának csökkentésére. „Ez a megoldás nemcsak a nyugdíj- pénztárak ügyfeleinek rossz, hanem az egész államnak” - véli Ivan Miklós, korábbi pénzügyminiszter, aki szerint az első pillér javára tervezett járulékmegosztás módosítása a nyugdíjrendszer rejtett hiányát növelné, mivel az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a nyugdíjak kifiNégy bírája maradt a kassai székhelyű Alkotmánybíróságnak, a többi kilencnek ugyanis lejárt a megbízatása. A parlamentnek tizennyolc személyt kell megneveznie, közülük választ kilencet az államfő. Az elmúlt három évben azonban nem jött össze a szükséges 18 fő, a honatyák ugyanis sokszor a pártérdekeket tartják szem előtt, a szakmai indokok helyett. zetésében. Az említett alkotmánytörvényt az SDKÚ-KDH-MKP hármas a parlamentben már január 30-án óhajtja megvitatni. Miroslav Cíz az ellenzéki pártok alkotmánytörvény benyújtását politikai reklámfogásnak minősítette. Mikulás Dzurinda korábbi kormányfő vele szemben a nyugdíj- rendszer második pillérének védelmét látja benne. Január 30-án és február elsején személyes kérdésekről is döntenek a honatyák. Többek között alkotmánybírót választanak, szavaznak a Nemzet Emlékezete Hivatal vezetőjéről és az ombudsmanról • 0. F.
