Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)

2007-01-19 / 13. szám

4 HÍDLAP • 2007. január 19., péntek www.istergranum.hu Gombamódra szaporodó karsztforrások Tatán Újra felbukkantak a 30 éve eltűnt források a vizek városában Új munkacsoport alakult a tatai ön- kormányzatnál kedden délelőtt, amely ezentúl negyedévente ül majd össze. A tagok feladata az lesz, hogy szakmai javaslatokat tegyenek a településen 30 év után újra és újra felbukkanó karsztvízforrások hasznosítására, el­vezetésére, illetve biztosítaniuk kell a szükséges munkák anyagi hátterét. Tata városának számtalan pontján bukkant fel évtizedekkel ezelőtt a karsztvíz, amelyek a tatabányai bánya- művelés megkezdésével eltűntek, a vá­rosrendezési tervek, a település ter­jeszkedése azonban nem minden eset­ben számolt azzal, hogy előbb-utóbb újra megjelenhetnek a vízfolyások. A bányák megnyitásakor muszáj volt fo­lyamatosan kiemelni, kiszivattyúzni a rétegvizet, így a vízszint jelentősen le­csökkent Tata alatt is. Miután a szénki­termeléssel együtt a vízemelés is meg­szűnt, a rétegvíz lassan visszatöltődik eredeti helyére és néhány helyen, pél­dául a Fényes fürdői területen már a felszínen is megjelentek a források. A Forrás-munkacsoport feladata ezentúl az lesz, hogy felkészüljön a további források felbukkanására, és terveket készítsen elő azok hasznosítására vagy biztonságos elvezetésére. Horváthy Lóránt tatai alpolgármester, a munka- csoport vezetője kérdésünkre elmond­ta: az egykori források fölé ma már utak, közművek, házak épültek, ame­lyeket veszélyeztethetnek a váratlanul visszatérő vízfolyások. Bár ez egy el­húzódó folyamat, sok minden befolyá­solhatja a rétegek feltöltődésének üte­mét, például felgyorsulhat a folyamat, ha jelentős mennyiségű csapadék esik. A felszínre bukó források hasznosítása helytől, vízhozamtól is függ, nem ki­zárt például, hogy a város idegenfor­galmi céllal használja fel azokat, és például díszkutakat épít köréjük. A munkacsoport szakemberei természe­tesen nem vakon tapogatóznak, térké­pek, mérések, szakemberek is segítik munkájukat. • Sz. H. Tavaly szeptember 6-án helyezték üzembe azt a karsztvízkút fúrására alkalmas gé­pet, melynek feladata volt, hogy az Esztergomhoz közeli Kusztusi-dűlőben vízkincs­re leljen. Az első kút fúrásánál közel kétszáz méternél, a másodiknál 147 méter mé­lyen találták meg a szakemberek a karsztvizet. A város tervei szerint a majdani há­rom kútra épülő alternatív vízrendszer által adott vízmennyiség teljes egészében ké­pes lesz ellátni Esztergomot ivóvízzel. Ezt az elképzelést támasztja alá, hogy az új fú- rású kutakon percenként ezernyolcszáz liter viz tör a felszínre. Ismét orkánerejű szél fenyeget Akár 130 kilométer per órás széllökések is jöhetnek Folytatás az 1. oldalról A front mentén az északnyugatira forduló szél országszerte 90-110 kilo­méteres óránkénti sebességgel fújhat, de helyenként - többek között - az észak-magyarországi, és a közép-du­nántúli régió egyes részein átmeneti­leg orkánerejű - 120-130 kilométer per órás - széllökés is kialakulhat. Az országos katasztrófavédelem szerint pánikra nincs ok, de azért nem javasolják, hogy vihar idején bárki a szabadban tartózkodjon, ahogy azt sem, hogy autóval fa alá parkoljon. A beavatkozó erőket már felkészítették, a tűzoltóság és a polgári védelem is begyakorolt működési rend szerint tud cselekedni. Értesítették az áramszol­gáltatót és a közlekedési vállalatokat az esetleges veszélyre. A MÁV ennek nyomán felkészült arra a helyzetre, amit a Magyarországon átvonuló in­tenzív hidegfront okozhat. A vasúttár­saság készenlétbe helyezte azokat a A vihar következtében Angliában meg­halt egy ember. Németországban a légi közlekedésben okoz fennakadásokat a viharos erejű szél. Franciaország északi harmadán riadókészültséget rendeletek el, ahogy 140 kilométer per órás erejű széllökéssekkel tegnap megérkezett az eső. Olaszországban a nyolcvan járatot kellett törölni a főváros legforgalma­sabb repülőterén a nagy köd miatt. szervezeteket, amelyek koordinálják az esetleges felső-vezeték szakadás miatti helyzetek megoldását, ugyan­akkor a vonatközlekedést irányítók fi­gyelmét is felhívták a teendőkre. Az esztergomi székhelyű polgári vé­delmi kirendeltségen megtudtuk, hogy amint életbe lép a piros szintű riasztás a körzetükhöz tartozó 26 település ve­zetőjét vagy jegyzőjét tájékoztatják, fi­gyelmeztetik a közelgő viharra. Java­solják, hogy a szabadban, udvaron vagy erkélyen lévő tárgyakat még idő­ben pakolják el és rendezvény esetén is vegyék figyelembe a vihaijelzést. A polgármesterek saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy értesítik-e a la­kosságot. Azt, hogy a nevezett régió­kon belül hol csap majd le az orkán, az OMSZ sem tudja megjósolni, de a vi­har, amely - az előrejelzés szerint - már tegnap este elérte Magyarországot, ma lesz a legintenzívebb, így ma kell a legnagyobb széllökésekre felkészülni. • Gál Kata L A P ( S Z ) É L Kocsis L Mihály Az utolsó magyarok Születésének százhatvanadik évfordulójára emlékezünk a héten (1847. ja­nuár 16.), s ilyenkor persze vannak ünnepi beszédek, ülések, koszorúzá­sok, de aztán szerencsésen elmúlik ez is, marad az író és maradnak az ol­vasók, mert ami a fő: a tudós asszonyoknak és uraknak elsősorban is azt kell megállapítanjpk (ünnepileg emlékezve), hogy hja, igen, múlik ugyan az idő, de még ma is ő, Mikszáth Kálmán uram az egyik legolvasottabb magyar író. Kell-e ennél jobb hír nekünk, olvasóinak? És mit tehetnénk egyebet és illőbbet, mint hogy mi is olvassunk most tőle valamit? Politikus időkhöz illőt. Annak is van már csaknem százhúsz éve, hogy egyik országházi kar- colatában az utolsó magyarokról írt (Az utolsó magyarok, 1888). „A kormánypárti többség oly nagy már, hogy a whippekre sincs többé szükség” - kezdi eszmefuttatását (s nekünk persze tudnunk kellene, hogy a whippek voltak azok az „ostorok”, akik hajdanában-danában szavazásra - jelenlétre - hajtották a, különben el-elkalandozó képvi­selői hadakat). S hogy miért nincs? „Az most a kedvelt perszóna, aki nem lábatlankodik itt örökké. (...) De ahogy szaporodik a párt numerice, éppen olyan megdöbbentően fogy magyarságában.” Bizony, kedvenc írónkhoz ma már elkél egy szótár is. Ahhoz, mondjuk, hogy megértsük: a „numerice” számszerűt jelent. Habár! Most a „ma­gyarság” szó értelmezésére még e szótár alapján sem vállalkoznánk. (Értse a t. Olvasó úgy, ahogyan akaija!) Folytassuk inkább az idézetet. „A jelen országgyűlés kezdetén már csak három magyar nadrág volt látható a kormánypárton. (...) Ők hárman voltak az utolsó magyarok. E különállás tette őket nevezetesekké.” Hanem. Jaj! Hát nem levetette a magyar nadrágját a legeslegutolsó is?! (Hogy német pantallóra cserélje.) „Legott felmerült az a skrupulus, hogy ilyenkor összeférhető-e a lel­kiismerettel a mandátumot megtartani, mert akit magyar nadrágban választottak meg, kérdés, ha megválasztanák-e pantallóban?” Merthogy! „A régi pantallók megvetőleg néztek a parvenüre, az új nadrágra”, mely otthontalanul lötyögött (kép)viselője lábán. De hát, mi történt? Az utolsó „magyar” honatya búsan közli a kérde­zőkkel, hogy azért kellett megválnia a magyar nadrágjától - „Mert folyton zavart a pártállásomban.” Hogy is van ez? - kérdezi a ma embere. Lehetséges volna? Hogy egy kormánypárti képviselőnek okozzon nehézséget a „ma­gyar” nadrágja? Hogy emiatt kapjon szilvóriumot a kellnertől kávé helyett, „Függetlenség” újságot a „Nemzet” helyett?! S folyton a kormányt szidják előtte, hiszen - nézd csak a nadrágját! - magyar! „Valóban - sóhajt végül együtt érzőn a jó palóc -, a derék Gulácsy számára nem maradt fenn egyéb, mint vagy a nadrágtól válni meg, vagy a párttól. Ó a nehezebbet választotta.” ...S hogy vajon mit írna ma Mikszáthunk - a képviselői köpönye­gekről? Elgondolni sem tudjuk. Energiaínségtől tart Szlovákia Fico a bó'si és a mohi erőműtől reméli az energiagondok megoldását Szlovákiában sokan tartanak attól, hogy a múlt év utolsó napján leállított apátszentmihályi atomblokk következ­tében energiaínség alakul ki az or­szágban. Robert Fico ezért arra szólí­totta fel az olasz Éneit, hogy február végéig döntsön a mohi atomerőmű hármas és négyes blokkjának megépí­téséről. A szlovák kormányfő a villa­mos művek főrészvényesével kötött, a bősi erőmű működtetéséről szóló szer­ződést is megvizsgáltatja, mert a jelek szerint az előnytelen az államra nézve. Január elsejétől egy kilowattot sem termel az apátszentmihályi szovjet erőmű egyik blokkja, amely eddig a teljes szlovákiai villamosenergia- gyártás kilenc százalékát biztosította. Egyes szakértők szerint ennek ko­moly következményei lehetnek: Szlo­vákia ezidáig energiafelesleggel ren­delkezett, most pedig pontosan annyi villamos energia előállítására képes, amennyit felhasznál. A felmérések szerint az elkövetkező években 1700- 1800 megawattnyi teljesítmény kiesés lesz az országban, így az áramimport­ra fog szorulni. Erre ad következtetni az a tény is, hogy pár éven belül le kell állítani a már említett erőmű má­sik blokkját is, továbbá a magyar ha­tárhoz közeli, kelet-szlovákiai vajányi elavult hőreaktorokat is. Az apát­szentmihályi energiafejlesztő egyéb­ként a jelen pillanatban a szlovák szükséglet majd 23 százalékát fedezi. Míg 2003-ban a szlovákiai áramter­melés 57 százaléka atomenergiából származott, jelenleg ez 50-re csök­kent és 2010-re a napjainkban termelt áram hatvan százalékát lennének ké­pesek előállítani, holott az energiake­reslet évről évre növekszik. Robert Fico kormányfő szerint az apát­szentmihályi reaktor leállításával megkezdődött Szlovákia energiafüg­gősége, amit minél hamarább ki kell küszöbölni. A kialakuló hiányt többek között Mohi befejezése tudná ellensú­lyozni, a Smer elnöke ezért arra szólí­totta fel a Szlovák Villamos Művek mintegy 61 százalékát birtokló olasz Éneit, hogy február végéig döntsön az atomerőmű hármas és négyes blokk­jának megépítéséről. Robert Fico a blokk december 31 -i kikapcsolásakor azt is elmondta, hogy a bősi vízerőmű működtetéséről kötött bérleti szerző­dést tüzetes jogi elemzésnek vetik alá, mert minden jel szerint az előnytelen az államra nézve. Az erőmű kormány- biztosa, Dominik Kocinger korábban egymilliárd koronás, több mint 7 mil­liárd forintos ráfizetésről beszélt a bérlet kapcsán. A miniszterelnök sze­rint elképesztő hiányosságokat talál­tak a szerződésben, és ha ezeket jól ér­telmezik, akkor az az első pillanattól fogva érvénytelen, vagyis Bős Szlová­kia és nem az új olasz tulajdonos szá­mára termeli majd a villamos energiát. Az országban működő többi erőművel ellentétben a bősi nem kerülhetett a többségi részvényes tulajdonába, mert még nem zárták le a szlovák-magyar vízlépcsővitát. Az Énei régebben ki­nyilatkoztatta, hogy törpe vízerőmű­Robert Fico miniszterelnök kijelentette, Szlovákia gond nélkül képes úrrá lenni a kőolajszállítás ideiglenes szüneteltetése miatt kialakult helyzeten, az országnak több mint két hónapra elegendő olaj­készlete van. Fél Krisztina sajtószóvivő szerint a Slovnaft elegendő készlettel rendelkezik, így tovább folytatják a kő­olaj-feldolgozást és az üzemanyaggyár­tást. „Szükség esetén a Magyarország­ra érkező Adria kőolajvezetéket is ki­használhatja a M0L csoport, amelyen keresztül a Slovnaft számára is biztosít­ható a kőolaj” - nyilatkozta. veket kíván építeni az Ipoly on: né­hány, egyenként tizenegy megawattos létesítményről van szó, amelyek az Ipoly felső szakaszán létesülnének, ahol hegyi patakként van esése és bi­zonyos sebessége is a szlovák-magyar határszakaszon már lelassult folyó- nak. Az Énei képviselője szerint 1,2 milliárd koronát (hozzávetőleg 9 mil­liárd forintnak megfelelő összeget) szánnak erre a célra, az építkezés idő­pontjáról még nem döntöttek. • Szép Éva

Next

/
Thumbnails
Contents