Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-09 / 243. szám
2006. december 9., szombat • HÍDLAP V hí JL HL magazin Jövőnk reménységei, az őssejtek Életünket számtalan olyan betegség keseríti meg, mely egy-egy szervünket végzetesen megkárosítja. Sokszor a szervátültetés az egyedüli megoldás, ez azonban nem csak az átültetendő szervek hiánya miatt lehet nehézkes: az átültetés komoly immunológiai kockázattal is jár. Gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy „őssejt”. Valójában ez egy általános kategória, összefoglaló név, és fontos tudni, hogy mi rejlik a kifejezés mögött. Minden olyan sejt őssejt, ami osztódás után át tud alakulni bizonyos, nem általános funkciójú sejtekké, illetve szövetekké. A jövő orvostudományának egyik legígéretesebb területe, a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. Az őssejtek ugyanis olyan fejlődéstanilag el nem kötelezett sejtek, melyek képesek különböző típusú szöveti sejtekké átalakulni. E tulajdonságuknak köszönhetően pótolhatók egy adott szervben, a betegség következtében elpusztult sejtek. Ennek köszönhetően az őssejt-terápia hatékony módszernek tűnik pl. egyes rosszindulatú daganatos betegségek, vérszegénységek, immunhiányos állapotok, anyagcsere betegségek, autoimmun kórképek kezelésére. Az őssejtek három lehetséges forrása: az embrió, a köldökzsinórvér, valamint egyes újabb, de még nem kellően igazolt kutatási eredmények szerint a felnőtt szervezetből is izolálhatok olyan sejtek, melyek gyakorlatilag őssejtként viselkednek és a sejtfejlődés egy tetszés szerint meghatározott útjára állíthatók. Az őssejtek haszna és lehetséges orvosi fel- használása nagymértékű rugalmasságukból ered, minden olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a súlyos, sokszor halálos tüneteket az őssejtekből kiinduló szerv, szövet vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet. A három lehetséges forrás közül az embrionális eredetű őssejtek használata vet fel komoly etikai dilemmát. Az érem másik oldalát az jelenti, hogy a köldökzsinórvérből származó sejtek szigorúan véve nem őssejtek, s nem mindenre csak sok mindenre képesek. A lényege az, hogy az orvostudomány fejlődése a közeljövőben, talán már 10-15 éven belül lehetővé teszi majd, hogy ezt a technológiát a gyakorlati gyógyászatban is felhasználják. Az őssejtek születése A fogantatáskor találkozik össze a petesejtben és az ondósejtben lévő 23-23 kromoszóma, és teremtődik meg az új élet indulásának alapja. A következő 14 napban a magzatkezdemény osztódni kezd. A méhbe ágyazódó szederszerű képződmény folyamatosan osztódó sejtjei az első 14 napban még teljesen egyforma tulajdonságokkal bírnak. A 15. napon azonban történik valami. Ezen a napon megkezdődik a sejtek specializálódása, idegagysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb.; ekkor a sejtekben található genetikai anyag, vagyis a DNS különböző szakaszai lépnek működésbe.. A specializálódásnak azonban ára is van. A sejtek döntő többsége elveszti azt a képességét, hogy bármilyen szervben helytálljon. Nem minden „mindenre képes” sejt indul el azonban a specializálódás útján. Ezek a szöveti őssejtek, melyek a magzati fejlődés során később is megőrzik előbbi tulajdonságukat. Az őssejt tehát egy olyan alapsejt, melyből az ember differenciált szövetei, azokból pedig szervei fejlődnek ki. Az őssejt tartalmaz minden gént, ami a szervekben rejlik, ezért segítségükkel és a megfelelő genetikai információk előhívásával elvileg bármilyen szervünk pótlása lehetséges. Az ilyen beavatkozásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak; felnőtt szervezetből és embrióból. Utóbbit azért tartják alkalmasabbnak, mert az embrionális sejtek még igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képesek. Az embrionális őssejtek felhasználása azonban számos etikai kérdést vet fel. Szerencsére tudományos kutatások igazolták, hogy a „használható” őssejtek a születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetők. A köldökvér az újszülött vére, mely az elkötés után a köldökzsinórban és a méhlepényben marad. Ez az embrionális vér őssejteket is tartalmaz, melyeket fagyasztással konzerválni és tárolni lehet, hogy szükség esetén fel lehessen őket használni. A köldökzsinórvérből nyert őssejteket már eddig is számos alkalommal alkalmazták sikerrel csontvelő-átültetés pótlására, azonban a legújabb kutatások szerint az őssejteknek specializálódását irányítani is lehet. Mindezek ismeretében a nyugati országokban- és ma már Magyarországon is - egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a szülők gyermekeik születésekor azok őssejtjeiről is gondoskodni kívánnak, ezért a köldökzsinórból nyert vért egy speciálisan erre létesített „bankban” őriztetik. Az így eltárolt és szükség esetén rendelkezésre álló őssejtek a felnőtt- vagy időskorban jelentkező betegségek igen hatásos orvoslását szolgálhatják. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása jelenleg is fejlődő terület, hátrányaként már ismert, hogy csak bizonyos testsúly- 20-40 kg - alatt adható be hatékonyan. A leküzdhető betegségek A szakemberek ígérete szerint az őssejt transzplantáció révén a közeljövőben további betegségek kezelése is lehetségessé válik. Ugyanis az őssejtek által kezelhetővé válhatnak a szívinfarktuson átesett és egyéb kóros szívelégtelenségben szenvedő betegek problémái, mert az őssejtek képesek létrehozni szívizomsejteket és véredényeket, melyek hatására javul a szív állapota, teljesítménye és megállítható a sejtek pusztulása. Az őssejtek idegsejtté való átalakulásával olyan betegségek gyógyítása válik valószínűvé, mint az agyvérzés, az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór. Biztató eredmények utalnak a gerincvelő-sérülés kezelésére is, mert a beültetett sejtek elősegíthetik a sérült idegpálya újraépülését. Az őssejt tárolásának költségei Az őssejtekre alapozott gyógyászati alkalmazások lehetősége létjogosultságot ad arra, hogy a szülők, az újszülöttjük köldökzsinórvéréből nyerhető őssejtjének, sajátcélú, hosszú távú megőrzéséről dönthessenek. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek lefa- gyasztásának, majd a sajátcélú megőrzésére irányuló szolgáltatások díjának kezdő részlete 150. 000 forint körül alakul, majd azt követően egy éven keresztül havi 16.000 forintos részletekkel a teljes költség kiegyenlítésre kerül, amely tartalmazza a 20 éves tárolás költségét is. Ha a gyermeknek, akitől levették a vért a későbbiekben valamilyen szervre vagy sejtekre lesz szüksége, őssejtjei felhasználhatók, s így a transzplantáció szempontjából ez a legjobb, megoldás. A gyakorlatban az embrionális eredetű őssejtek forrása a mesterséges megtermékenyítés során keletkező, egyébként megsemmisítésre ítélt számfeletti embriók, valamint lehetséges az abortusz során eltávolított embriók felhasználása is, de ez szintén etikailag vitatható. A legújabb genetikai kutatások szerint e problémán segíthetnek az őssejtek. Szigorú szabályozás A világ országaiban különbözőképpen szabályozzák a genetikai vizsgálatot: Spanyolországban elvégezhető, Olaszországban és Németországban azonban szigorúan tiltják. Az Egészségügyi Tudományos Tanács korábban tudományos kísérletnek minősítette az őssejt gyűjtését és tárolását. A beavatkozásra csak olyan intézmények jogosultak, ahol megvannak az előírt szakmai minimumfeltételek, Az EU 2006-ig tartó hatodik kutatási keret- programja, amelyben Magyarország is érdekelt, már lehetővé teszi az emberi őssejtkutatást bizonyos súlyos betegségek sikeresebb leküzEgér ES sejtkolónia elektronmikroszkópos képe dése érdekében. Ehhez fogalmazott meg most a bizottság szigorú és világos etikai alapelveket. Az uniós irányelvek nem fogalmaznak meg egyetemes etikai elveket a tagállamok számára, csupán az embrióból nyert őssejtekkel való uniós támogatású kutatásokat szabályozzák majd. Az Európai Etikai Csoport öt követelményt fogalmazott meg az emberi őssejtkutatásokhoz. A donor házaspár vagy nő szabad és tájékozott hozzájárulását, a kutatásnak illetékes hatóság által való engedélyezését, a donorok nem kaphatnak anyagi ellenszolgáltatást, a donorok névtelenek maradnak, azaz személyes adataikat bizalmasan kezelik, s a kutatás eredményei hozzáférhetők legyenek. Az eljárást e szerint csakis olyan kórházi osztályon lehet elvégezni, ámely megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik, s ahol az esetleges komplikációk esetére hematológus, illetve transzfúziós szakember állhat az anya, illetve a magzat rendelkezésére. Annak megelőzésére, hogy a szülészek a kórház tudta és engedélye nélkül végezzék el a beavatkozást, a jövőben a várandós kismamának szerződésszerű megállapodást kell kötnie az intézménnyel. A visszaélések elkerülését célzó fontos változás az is, hogy a kórházaknak olyan írásos tájékoztatást kell adnia a szülőnek, amelyben pontosan szerepel, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint mire használhatók a köldökvérből nyert őssejtek, és mire nem, illetve, hogy a szülő milyen betegségei zárják ki a köldökvér levételét. A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az őssejteket jelenleg nem tudják a kívánatos mértékben szaporítani, így a szakemberek állandó „őssejthiánnyal” küzdenek. Amíg nem oldják meg az őssejtek nagy tömegű előállítását, addig emiatt sem lehet tervezni tömeges és hosszú távú sejtterápiás eljárásokat. A kutatók szerint az őssejtek 10-15 éven belül felhasználhatók lesznek súlyos betegségek gyógyítására. A remény bennünk él, így csak szurkolni tudunk a szakembereknek annak érdekében, hogy értelmetlen betegségek miatt a jövőben he veszítsük el szeretteinket. • Mihalovics Barbara
