Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-09 / 243. szám

www.istergranum.hu 2006. december 9., szombat • HÍDLAP 5 Szalai Klaudia kiállítása Párkány. Szerdától egészen január 5-éig látogatható Szalai Klaudia kiál­lítása a párkányi sétálóutcán található Városi Galériában. A fiatal, 24 éves köbölkúti művésznőnek ez az első önálló tárlata: festményei hűen tükrö­zik a fiatalos szubjektív látásmódot és felfogást. Szalai a képek festésénél a legkülönbözőbb technikákat alkal­mazza: az olajfestmények mellett szép számmal láthatunk grafikát és temperával festett képet is. Elektronikai hulladékgyűjtés A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány a helyi ön- kormányzatokkal összefogva elektro­mos és elektronikai hulladékgyűjtési akciót szervez a szobi kistérségben. Az akció keretében begyűjtik a veszé­lyes hulladéknak számító elektromos és elektronikai hulladékokat, amelye­ket a lakosok a településükön, az alább meghirdetett gyűjtőpontokon ingyenesen adhatnak le. Az akció cél­ja, hogy minél több veszélyes hulla­dékot juttassanak el újrahasznosító helyekre, illetve a veszélyes hulladék- lerakókra, és ezáltal hozzájáruljanak a tiszta, egészséges Ipoly mente megva­lósításához. Melege lett a gazdáknak az időjárástól Decemberi rügyfakadás: nagy károkat okozhat az enyhe tél a mezőgazdaságban Folytatás az 1. oldalról A kiskertekben kibújtak a krókuszok, ibolyák és hóvirágok je­lentek meg a zöldellő fű között. A föl­deken pedig veszélybe kerülnek az időszakhoz képest igencsak túlfejlett j növények és a tavaszi kártevők is megjelentek a hajtásokon. A falugaz- j dászok éppen a napokban végezték el az ilyenkor szokásos állapotellenőr­zést és sajnos arra a megállapításra ju­tottak, hogy több növényt veszélyeztet az enyhe idő. Szekszárd környékén például térdig ér a repce, miközben ilyentájt nagyjából tízcentisnek kelle­ne lennie és régiónkban is hasonló, ha nem is ennyire súlyos a helyzet. Maller László megyei főfalugazdász kérdésünkre elmondta, hogy a me­gyénkben is nagy területen vetett rep­ce valóban túlfejlett, és ilyen állapot­ban könnyen lefagyhatnak a hajtások, ha hirtelen zordra fordul az időjárás, míg a későn jött hó elnyomja a túl ma­gas növényt, ami bepállhat, kifagyhat. Ha pedig elpusztul a vetés, a gazdák már nem vethetik újra, csak tavaszi kalászos kerülhet a repce helyére. Az őszi gabonaféléket szerencsére nem veszélyezteti a fagy - bajt leginkább a napi nagy hőingás okozta felfagyás okozhat, ami elszakítja a gyenge gyö­kereket -, annál inkább aggasztó a ta­vasszal jellemző kártevők jelenléte, amelyek akár túl is élhetik az enyhe telet. A lisztharmat például már pusz­títja az őszi árpát. A károk nagysága pontosan csak a tavaszi újabb felmé­réskor derül ki, a falugazdászok ápri­lis 10-e körül rögzítik a következő ál­lapotminősítő jelentéseket. Amennyi­ben nem változik rövid időn belül az időjárás, a gazdáknak újra ki kell fi­zetniük a vetőmagokat és az őszi föld­munkák költségei is kárba vesznek. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a későn jött tél általában elhúzó­dik és a tavaszi fagyok tovább tetéz­hetik a károkat. * Szabó Hajnal Ml A VÉLEMÉNYE? A vándormadarak később költöznek el, a medvék nem tudnak aludni, az ősszel elvetett gabona pedig csírázni kezd. Öt­száz éve nem volt ilyen hosszú, meleg ősz. Arról kérdeztük az embereket, hogy mit szólnak az elhúzódó jó időhöz. Lencsés Marietta (eladó) I A melegnek és a napsütésnek örülök, mert nem szeretem ! a hideget, de remé­lem, hogy Karácsonykor esni fog a hó. Az lenne a legjobb, ha feb­ruár közepe felé vissza is jönne a mostani jó idő. Szükség van télre, minden évszak szép, de csak meg­felelő arányban. Szalai Andrea (terepkoordinátor) I A jó időt nem tu­dom élvezni, mert mire hazamegyek a I munkahelyemről, már sötétedik. Nem normális, hogy az évszakok összemosódnak. Az éghajlati változásért a civilizá­ció, a környezetszennyező nagyi­pari társadalmak okolhatók. Egységben lenne az erő Intézményen belül sincs egyetértés a pedagógus sztrájkról Folytatás az 1. oldalról Ezt a bonyolult helyzetet tovább ront­ja, hogy maguk a pedagógusok illetve szakszervezeteik sem egységesek a té­mában. A Pedagógus Szakszervezet vá­rakozó álláspontra helyezkedett, és nem csatlakozott a PDSZ sztrájkfelhívásá­hoz. Lapunknak sem sikerült egyértel­műen megtudni, hogy Esztergom okta­tási intézményei közül, melyek csatla­koznak a felhíváshoz. A Hídlapnak ne­ve elhallgatását kérő esztergomi tanár szerint a legnagyobb baj az, hogy sok­rétű a PDSZ követelése. Ha csak az el­rendelt ingyen túlóra miatt történne a munkabeszüntetés, mindenki csatlakoz­na, hiszen mindenki azt szeretné, hogy az elvégzett munkáját ki is fizessék. A többi kérdésben viszont eltérő egy isko­lán belül is a tanárok véleménye és ez feszültségekhez vezethet a tantestületen belül. Előállhat ugyanis egy olyan hely­zet, hogy a tanulóknak például az első órába be kell menniük, mert olyan ta­nárral lenne órájuk, aki nem csatlako­zott a sztrájkfelhíváshoz, míg második órában csak felügyelnének rájuk. De ez esetben egyértelműen kiderülne, hogy ki nem vette fel a munkát. Sztrájkra készülnek a közszféra dolgozói Sztrájkot hirdetnek a közszféra dolgozói február 21-éré, ha nem sikerül megálla­podásra jutni a kormánnyal a jövő évi béreket illetően - közölte a Szakszerve­zetek Együttműködési Fórumának elnö­ke egy rádióinterjúban. Szabó Endre el­mondta: ahhoz, hogy a közalkalmazotti bérek megőrizzék reálértéküket 9-10 százalékos nominális béremelésre len­ne szükség - mondta Szabó Endre. Hozzátette: lehet, hogy ez soknak tűnik, de a 6,5 százalékos infláció, az egész­ségügyi és a munkavállalói hozzájáru­lás 3,5 százalékos növekedése együtte­sen pontosan kiadja ezt az arányt. A név nélkül nyilatkozó pedagógus szerint eredményt csak egységes fellé­péssel lehetne elérni, a mostani eseté­ben viszont erre nincs lehetőség a fenti problémák miatt. Ha február 21-én, - amennyiben addig nem vezetnek ered­ményre a bértárgyalások - valóban több százezer közalkalmazott lép sztrájkba, el lehet majd érni a kívánt eredményt. • G. K. Óriáserőmű épül Szerdán jelentették be Budapesten az E.ON Energie cégcsoport vezetői, hogy két év múlva gáztüzeléses erőmű építésébe kezdenek Gönyűn. A Duna- parti településen 2010-ben indulhat meg az áramtermelés. Az hazánkban az energiaszolgáltatás területéről ismert E.ON vállalat képvi­selőinek december hatodikén tartott saj­tótájékoztatóján elhangzott: a Gönyűn 70 milliárd forintos beruházással épí­tendő 400 megawatt kapacitású, évente kétmilliárd kilowattóra áram termelésé­re alkalmas, 58 százalékos hatásfokú gáztüzeléses kombinált ciklusú erőmű építését 2008-ban kezdik meg és két év­vel később már termelhet is áramot az országos elektromos hálózat számára. Az addig hátralévő időszakban meg kell szerezni a környezeti, üzemeltetési és építési engedélyt - közölte Ingo Luge, a beruházást végrehajtó, majd az erőművet üzemeltető E.ON Kraftwerke ügyvezetője. Az erőmű építésén mint­Gönyűn A hét közepén tárgyalásokat folytatott a Szlovák Villamos Műveket birtokló olasz Énei és Robert Fico szlovák kormányfő. A találkozó során a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezéséről is meg­egyeztek: Fulvio Conti a társaság vezetője szerint már jövő áprilisra elkészülnek a megvalósíthatósági tervek. Fico cserébe azt ígérte, a kabinet minden segítséget megad a cégnek, ha az befejezi az építést. egy ötszázan dolgoznak majd, az elké­szült létesítmény pedig negyven képzett szakembernek adhat munkát. Az erőmű kapacitását a későbbiekben 800 mega­wattra tervezik emelni. A cégcsoport az elmúlt években közel kétmilliárd forin­tot fektetett be Magyarországon, a ke- let-közép-európai régióban pedig kö­zéptávon mintegy egymillió euro össze­gű beruházást terveznek, melyek között további, a gönyűihez hasonló erőművek építése is szerepelhet. * (gábor) Kovásznai Gergő (tanuló) Pozitív dolog, hogy egy szál pulóverben mászkálhatunk, de Mikuláskor eshetett volna egy kis hó. A fehér Kará­csony is hozzátartozik az ünnephez, a hógolyózás, síelés nélkül sem tél a tél. Valószínűleg meglesz a böjtje a mostani melegnek, talán még má­jus elején is tartani fog a hűvös tél. Lévay Tibor (nyugdíjas) Tokodon születtem, '56-ban vándoroltam ki Hollandiába, ahol jelenleg virágok nyílnak a fákon, az emberek pedig rettegnek a globális felmelegedés­től. Most Esztergomban „nyara­lok” és élvezem a jó időt. Egészen meg fog változni az időjárás meg­szokott rendje, az évszakok egy­két hónappal elcsúsznak. Megjelentek az első fenyőárusok Esztergomban A vágott és a mufenyó'k mellett vásárolhatunk földlabdás fákat is Folytatás az 1. oldalról A Classic nem kúp alakú, mert az élethű hatás kedvéért néhány ága kij­jebb vagy éppen beljebb van, az ágak vége le van kerekítve. A Scandia rövi­debb tüskés. A különbségek ellenére áruk megegyezik. A 155 cm magas 29 ezer forint, a 185 cm-es 41.500 forint, a kétméteres pedig 53.500 forintba kerül. Az üzlet tulajdonosai gondoltak Sokan talán nem is tudják, hogy a né­met eredetű szokás csupán a 19. szá­zadban terjedt el hazánkban. A kará­csonyfa-állítás tradíciója mára szinte elengedhetetlen kelléke lett az ünnep­nek. Az, hogy műfenyő vagy igazi, földlabdás vagy vágott, csak másodla­gos szempont. azokra is, akiknek mindez túl nagy ki­adást jelentene, ezért egy kevésbé mi­nőségi, garancia nélküli, műanyag lábbal rendelkező, összecsukható faj­tát is repertoáron tartanak. Ebből a tí­pusból a 250 cm-es 27 ezer forint, a 220 cm-es 21.400 forint, a 185 cm-es 15.600 forint, a 150 cm-es 12.400 fo­rint, végül a 100 cm-es 5900 forint. A kínálat azonban ezzel korántsem ért véget: egyre többen keresik a föld­labdás fenyőket: ők a „Zöldház” mel­lett és a piac egyik udvarában talál­hatnak utólag kiültethető normann fe­nyőket, darabját 8000 forintért. • Kép és szöveg: Kertész Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents