Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-08 / 242. szám

2 HÍDLAP • 2006. december 8., péntek www.esztergom.hu RÖVIDEN Vissza kell hozni a betétdíjat (H) A kötelező betétdíj-rendszer beve­zetése mellett érvelt a környezetvé­delmi miniszter egy fővárosi szak­mai egyeztetésen. Persányi Miklós jelezte, hogy a hulladék-visszavál­tás jelenlegi, önkéntes formája nem váltja be a hozzá fűzött reménye­ket. A hulladékká vált csomagolá­sok és egyéb hulladékok kötelező visszavétele ökológiai, szociális, munkahely-teremtési és köztiszta­sági szempontból is előnyös lenne - mondta tárcavezető. A sztrájk alatt is felügyelni kell a gyerekeket (H) Az óvodák, iskolák, kollégiumok a pedagógussztrájk ideje alatt is köte­lesek ellátni a gyermekek, tanulók felügyeletével kapcsolatos feladato­kat, és az étkezést is biztosítaniuk kell - közölte az oktatási tárca an­nak kapcsán, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete de­cember 15-re, munkakezdésre hir­detett kétórás figyelmeztető sztráj­kot. A szaktárca közleménye szerint több önkormányzat jelezte feléjük, hogy a PDSZ körlevélben kéri fel a helyi önkormányzatok polgármeste­reit egyebek között arra, hogy jelöl­jenek ki a közoktatási intézmények közül egyet, ahol adott esetben a gyermekek felügyeletét ellátják. Egymilliárd kerékpárutakra? (H) Csaknem egymilliárd forint juthat kerékpárutak építésére és fejlesz­tésére, ha jóváhagyja az Ország­gyűlés az erről szóló módosító in­dítványt - közölte Gusztos Péter szabad demokrata képviselő. Mint elmondta, az ötpárti javaslat azt célozza, hogy az útpénztár fejeze­tén belül az út- és hídépítésre szánt 30 milliárd forintos összeg 3 százalékát csoportosítsák át ke- rékpárút-építésre. Hozzátette: a javaslatot a szaktárca is támogatja. Ötpárti nyilatkozat (H) Mind az öt parlamenti párt elnöke aláírta azt a nyilatkozatot, amely a Kolozsvárról kirúgott magyar okta­tók ügyében született. Ebben fel­szólítják a román egyetem vezetőit, hogy álljanak ki az esélyegyenlő­ség és a jogszerűség mellett. Ezen kívül támogatásukról biztosítják a nyilatkozatban az elbocsátott taná­rokat. Hiller István oktatási minisz­ter is levelet írt a román oktatási miniszterhez, amelyben felszólítja, hogy vizsgálja ki az esetet. Adósságcsapdában több ezer család? A gázáremelés visszavonását követeli a Fidesz a kormánytól A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a gázáremelést és az ár­emelés ellentételezésére kidolgozott rendszert. Erről a legnagyobb ellenzé­ki párt helyettes szóvivője beszélt csü­törtökön. Az áremelés és a tervezett kompen­záció bevezetése helyett a kormány dolgozzon ki egy olyan rendszert, amelyben a terhek nem az emberekre fognak hárulni - jelentette ki Cser- Palkovics András. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése szerint 30 százalékkal emelik a gáz árakat, s a gázár kompenzációs rendszert is je­lentősen megváltoztatták. A Fidesz szerint ennek eredményeképpen a jo­gosultak egy része nem tudja igénybe venni a támogatást és mindenki rosz- szul jár a mostani rendszerben. A helyettes szóvivő úgy vélte, hogy a gáz- és a távhőszolgáltatás árának eme­lése éves szinten átlagosan akár 50-60 ezer forint többletkiadást is jelenthet a családoknak, emiatt pedig „a tél folya­mán több százezer magyar család nem lesz képes a gáz árát kifizetni”. Cser- Palkovics András megjegyezte, a nem­zetközi gyakorlatban jó példák is van­nak arra, hogy a gáz árát nem szükség- szerű ilyen mértékben emelni, mint Magyarországon. Példaként Romániát említette, ahol elmondása szerint a ro­íme: a kormány felelőssége! mán miniszterelnök megegyezett az or­szágban működő legnagyobb gázipari vállalattal egy társadalmi alap létreho­zásáról, így a társadalom többségének nem kell a jelenleginél magasabb árat fizetni. A képviselő nyugat-európai pél­dákat is említett, ahol egyes országok 250 dollárért vásárolják a gáz köbmé­terét, „Magyarország viszont csak 280 dollárért tudja beszerezni”. Az MSZP szerint nem a gáz ára emelkedik jövőre, hanem a támogatá­si rendszer alakul át. Vidorné Szabó Györgyi szocialista képviselő Cser- Palkovics András kijelentéseire rea­gált. Mint mondta, ezentúl rászorult­sági alapon osztják el a támogatást, amelynek felső határát „meglehető­sen magasan” állapította meg a kor­mány. Megjegyezte: mindegy, hogy valaki gázzal vagy távhővel fűt-e, a támogatást jövedelmi viszonyok alapján kapja meg. • Koncz Endre Közjogi méltóságok Puskás ravatalánál Sólyom László köztársasági elnök lé­pett elsőként Puskás Ferenc ravatalához a Szent István bazilikában. A legendás fut­ballistától volt csapattársai - Buzánszky Jenő és Grosics Gyula - is elbúcsúztak. Tegnap délelőtt ravatalozták fel Puskás Ferencet a Szent István-bazilikában, ahol ma este nyolc óráig bárki leróhatja ke­gyeletét a futballklasszis előtt. Tegnap délelőtt elsőként Sólyom László köztár­sasági elnök helyezett el koszorút a rava­talnál, majd Lomniczi Zoltán a Legfel­sőbb Bíróság elnöke érkezett. A koporsó előtt Puskás Ferenc 1953-ban készült ké­pe látható. Fehér rózsából álló koszorút helyezett el a ravatalnál a Magyar Labda­rúgó Szövetség vezérkara, majd Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke rótta le kegyeletét. Schmitt Pál Puskás Ferenc özvegye nevében is letett egy ko­szorút. A futballista felesége csak a szombati temetésen lesz jelen. Egykori csapattársai nem sokkal délután egy óra előtt érkeztek a bazili­kába. Grosics Gyula és Buzánszky Je­nő Détári Lajos társaságában vittek koszorút a koporsóhoz, ahol akkor már több ezer virág feküdt. Az Aranycsapat két tagját a bazilikából kiérve rajongók hada fogadta, akik készséggel oszto­gattak autogramokat. A posztumusz dandártábornokká előléptetett Puskás Ferenc ravatalánál Szekeres Imre hon­védelmi miniszter is megjelent. • -I -a Gyanúsítottak nélkül Több mint 170 rendőr ügyében nyomoznak Összesen 172, rendőrök ellen tett feljelentés ügyében nyomoz a Főváro­si Főügyészség és a Központi Nyomo­zó Főügyészség a szeptemberi és ok­tóberi budapesti zavargások miatt, de egyik ügynek sincs még gyanúsítottja. A Fővárosi Főügyészség szóvivője a távirati irodának elmondta: a felje­lentők elsősorban rendőri bántalma­zás, hivatali visszaélés és személyi szabadság megsértése miatt fordultak az ügyészséghez. A rendőrség tegnap jelentette be, hogy két rendőr ellen tett feljelentést, egy ellen pedig fe­gyelmi eljárást indított a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka az október 23-i rendőri intézkedések mi­att. A Központi Nyomozó Főügyész­ség Révész Máriusz fideszes ország- gyűlési képviselő feljelentése kap­csán nyomoz, ebben az ügyben sincs gyanúsított. • K. E. Tizennégy szárnyvonal szűnik meg A korábban tervezett huszonnyolc helyett egyelőre tizennégy szárnyvo­nalon szünetelteti a MÁV a személy- szállítást - jelentette be tagnap Kóka János gazdasági és közlekedési mi­niszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A szüneteltetés összesen négyszázhet- vennégy kilométernyi szakaszt érint, a további tizennégy vonalat még vizs­gálják, így még nem biztos, hogy ezek megmaradhatnak Öt vasúti vo­HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Nem terjed a zöldáram A zöldáram jövőbeni teijedése nem ígérkezik olyan üteműnek, mint amilyennel eddig a Gazdasági Mi­nisztérium kalkulált - közölte a tár­ca szakmai tanácsadója. Mint el­mondta, a megújuló energiaforrá­sokkal megtermelt villamos energia aránya 2005 végén 4,5 százalékot tett ki az ország teljes energiafo­gyasztásán belül. Az idei évre még nincsenek végleges adatok, de a szakértő szerint ez az arány 2006-ban nem nőtt számottevő mér­tékben. Magyarország célja a legsze­rényebb a 25 EU-tagország között. Brüsszel irányelvben tűzte ki célul, hogy 2010-ig az EU 25-ök átlagát te­kintve 12 százalékra növeli az alter­natív energiahordozókkal megter­melt villamos energia részarányát. Török-görög kikötővircsaft Törökország azt tervezi, hogy meg­nyitja egy tengeri kikötőjét és egy repülőterét a ciprusi görögök vízi, illetve légi járművei előtt - közölte a soros unióelnök, Finnország elnö­ki hivatalának szóvivője. A nyitást korábban Brüsszel a csatlakozási tárgyalások folytatásának feltételé­ül szabta. Török sajtóértesülés sze­rint ugyanakkor Ankara feltételhez kötötte ajánlatát, ahhoz, hogy a gö­rögök tegyék lehetővé, hogy az észak-ciprusi törökök egy-egy rep­tere és kikötője is megnyílhasson a nemzetközi forgalom előtt. A cipru­nalat a Volán vesz át és vonatpótló bu­szokkal működteti. Változnak a ked­vezmények is: kilenc kategória meg­szűnik, köztük az esti és levelező ta­gozatos hallgatók vasúti kedvezmé­nye, a nappalira járó diákok pedig, csak az iskola és a lakóhely között utazhatnak olcsóbban. A nyugdíjasok utazási kedvezményei változatlanul megmaradtak. • P. K. si kormány ugyanakkor jelezte: utóbbira nem hajlandóak. Járai: négy év múlva sem lesz euro A jegybankelnök szerint bizonytalan, hogy mikor csatlakozhat Magyaror­szág az euro-övezethez. Járai Zsig- mond erről az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén be­szélt. Megismételte korábbi álláspont­ját, miszerint a mostani konvergen­ciaprogram nem vezet el a közös euró­pai valutához. A nemzeti bank elnöke szerint egy jobb tervezettel is legalább 4 év kell a maastrichti kritériumok tel­jesítéséhez. Úgy vélte: az egyik leg­főbb gond, hogy az ország intézmény- rendszere nem alkalmas egy verseny- képes gazdaság működtetésére. Még drágább lehet az élet Negyedével kerülhet többe a vonaljegy Budapesten Csaknem 14 százalékos BKV-tariía- emelést és a távhődíj kétlépcsős, ösz- szesen 45 százalékos emelését java­solja a Főpolgármesteri kabinet a Fő­városi Közgyűlésnek. A testület egy hét múlva határoz az összes közszol­gáltatás díjának emeléséről. A főpolgármesteri hivatal kommu­nikációs igazgatója elmondta: a tari­faemelést követően az ideihez képest 3 és fél milliárd forinttal magasabb bevételt várnak a BKV-nél; ugyanak­kor csökken a diákoknak és nyugdíja­soknak járó árkiegészítés. Egy szak­értői tanulmány szerint a díjbevételek akkor sem növekednének nagyobb mértékben, ha jelentősebb lenne a drágulás - tette hozzá Nyári Kriszti­án. A javaslat értelmében a dolgozói bérletek ára az inflációnál alacso­nyabban, 6,5 százalékkal 7 350 fo­rintra, a tanuló-nyugdíjas bérletek 13 százalékkal 2 950 forintra, egy vonal­jegy ára pedig, 24 százalékkal 230 fo­rintra emelkedne, utóbbival a bérlet- vásárlást szeretnék ösztönözni. • (koncz) Nem megfelelő az árvízvédelem Közel tizennyolcmillió korona kellene erre a célra Az évek óta tetten érhető pénzhiány miatt Szlovákiában az árvízvédelem nem felel meg a kor követelményeinek. Szakemberek becslése szerint 17,6 milliárd korona kellene erre a célra. A kóros pénzhiány már régóta gon­dot jelent az árvízvédelmi szakembe­reknek - mondta egy sajtótájékozta­tón Peter Nemcok, a környezetvédel­mi tárcához tartozó Szlovák Vízgaz­dálkodási Vállalat vezérigazgatója. A kormány még 2000-ben jóváhagyta a 2010-ig felölelő időszak árvízvédelmi programját, amelyben pénzösszegek­re lebontott konkrét intézkedések vannak. A gyakorlat szerint viszont a tervezett beruházások elmaradtak, pénzt gyakorlatilag csak az árvízvé­delmi károk felszámolására merítet­tek. Nemcok figyelmeztetett arra, hogy pénzhiány miatt a mintegy 17,6 milliárd koronás programcsomag tel­jesítése késik, jelenleg csaknem hat- milliárd korona hiányzik. A vízgazdálkodási vállalatnak 2007-2015-re 26,4 milliárd koronát igénylő árvízvédelmi programja van, amely összesen 641 beruházást tar­talmaz. 1996 óta Szlovákia egyes te­rületeit rendszeresen súlyos árvizek Megépül a gát Párkányban? Csupán a környezetvédelmi tárcán múlik, hogy a hozzávetőleg 70 millió koronás beruházás 2007-ben megvalósul-e Pár­kányban. Az önrész előteremtése esetén - amely a környezetvédelmi tárcát terhe­li - jövőre elkezdődhetnének a kivitelezé­si munkálatok. A beruházás lényege, hogy a hatékonyabb védelmet nyújtó új, 60 centiméter vastagságú részben be­ton, részben vasbetongát a Mária Valéria híd és a volt kompkikötő között közvetle­nül a Duna-part mellett épülne. Ennek ér­dekében körülbelül egyméteres magas­ságban feltöltik a gát melletti néhány mé­teres sávot, és rajta öt méter szélesség­ben alakítják ki a Duna - sétányt. A város négy-ötmillió koronával járulna hozzá a tereprendezéshez, a padok ki­helyezéséhez és a parkoló burkolatának kivitelezéséhez. sújtják. Ezek következtében eddig 54 személy vesztette életét és 2 680 tele­pülésen mértek jelentős károkat. Csaknem 350 ezer hektár mezőgazda- sági területet öntöttek el a kiáradt fo­lyók és patakok - az összes anyagi kár kb. 16 milliárd korona. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents