Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-05 / 239. szám
4 HÍDLAP • 2006. december 5., kedd www.istergranum.hu LAP(SZ)ÉL Bárki könnyedén tud példákat hozni a bürokrácia magyartalan, olykor alig érthető nyelvére, nyakatekert megfogalmazásaira, hiszen időnként valamiféle hivatallal mindannyiunknak akad dolga. Bizonyos hivatali szófordulatok egyenesen nevetségesek; ám a legszórakoztatóbb az, amikor egy-egy tisztviselő mondandóját humorba csomagolja, csak éppen nem tud róla. Mint az közismert, rajtaütésszerű ellenőrzéseket rendeznek mostanában a piacokon, a különféle „vendéglátóipari egységekben”. Azokat az embereket keressük - nyilatkozta erről az egyik illetékes -, akik nem az előírt helyen tartják a vajat, hanem a fülük mögött, és így megkárosítják a vevőket... Mielőtt levonnánk a következtetést, miszerint úgy látszik, manapság már nem elég csupán az ügyeskedők körmére nézni, íme egy másik példa a helyzet komolyságára. Olyan kereskedőket is felkutattak, akik nem fizetnek adót, ráadásul - most tessék figyelni, szó szerinti idézet következik - „az ünnepeket a vásárlók veszélyeztetésére fordítják.” Félreértés ne essék, eszünk ágában sincs az elektromos sokkolókat, petárdákat, rakétákat, hamisított cipőket és ruhákat árulókat akár a legkisebb mértékben is fölmenteni, az adócsalókról nem is beszélve. Csupán azt fájlaljuk, hogy azokról, akik nemcsak az ünnepeinket, hanem hétköznapjainkat is leginkább veszélyeztetik, a kelleténél kevesebb kritikus szó esik. Az egyszerű emberek ugyanis általában nem az illegálisan árusított elektromos sokkolótól ijedeznek mostanában, hanem az áram ára az, ami sokkolja őket. A szilveszteri rakéták és petárdák sajnos minden évben okoznak ugyan kisebb-nagyobb tüzeket és sérüléseket, ám az idei „októberi sajnálatos események” kártétele azokhoz képest úgyszólván fölmérhetetlen. A könnygázgránátok, gumilövedékek, kardlapozások, rúgások és ütlegelések következtében nemcsak komoly sebesüléseket szenvedtek el ártatlan emberek, hanem az egész, úgynevezett rendszerváltozás utáni, amúgy is hiányos demokráciába vetett bizalom ingott meg. Azon pedig még vitatkozni sem érdemes, vajon milyen erkölcsi alapon ítélik el azt, aki hamisított alsógatyát árul egy bolhapiacon, amíg rutinszerűen titkolnak el, vagy hamisítanak meg az ország valós pénzügyi-gazdasági helyzetére (vagy bármi egyébre) vonatkozó, egyébként közérdekű adatot büntetlenül a hatalmasok. No és az adócsalás! Istenem: lerágott csont, orbitális közhely, hogy ma Magyarországon a leggazdagabbaknak áll módjában leginkább eldugni az APEH elől tényleges jövedelmüket. Egy szó, mint száz: van abban valami tragikomikus, hogy az érintésvédelmi szempontból kifogásolható fényfüzért árusító kereskedőre lesújt a törvény szigora; miközben a nemzeti vagyont kiárusítok egyszerűen érinthetetlenek. Nem biztos az árvízbiztos Magyarország Sok a kérdés a dunai árvízvédelmi rendszer kiépítése körül Leghamarabb 2008-ban indulhat el a dunai árvízvédelmi program, mert jövőre csak a pályázatokat bírálja majd el az unió. Sikeres állami pályázat esetén a tervezett fejlesztések három éven belül megvalósulnak, ám valószínűleg csak azokon a szakaszokon, ahol állami kezelésű védművek találhatók. Azokra a településekre, ahol jelenleg nincs védmű, és az önkormányzatok feladata lenne a védekezés, még kérdéses, hogy érkezik-e állami segítség. Az „árvízbiztos” Magyarország megteremtése a korábban elhangzottakhoz képest most egyáltalán nem tűnik biztosnak. Bár a programért felelős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetése jövőre több mint 22 százalékkal emelkedik, az árvízi védekezést tekintve pusztán előirányzatok szerepelnek a büdzsében. Ezek szerint a „Duna árvízi védvonalának kiteljesítése uniós pénzek bevonásával zajlik majd. A 17,9 milliárd eurós projekt előkészítésére 2007- ben 947 milliárd forintot irányoz elő a tárca”. Egyébként - amint a minisztérium sajtóosztályától megtudtuk - „az árvízi biztonság növelése érdekében több nagy projekt előkészítése is folyamatban van, ezek közül kettő foglalkozik a Dunával. Az egyik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetésével a hajózás témájában, a másik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása mellett az árvízi biztonság növelése céljából. Az utóbbi projekt előkészítő anyagának elkészítésére még várhatóan ebben az évben közbeszerzés kiírására kerül sor. A kiírás célja olyan engedélyekkel rendelkező pályázati anyag összeállítása, mely támogatás elnyerése céljából benyújtható az EU-hoz. Amennyiben sikeres a pályázat, úgy várhatóan 2008-ban indulhat a tervezett fejlesztés, amelyeket három éven belül be kell fejezni.” A minisztériumtól úgy informálták lapunkat, hogy az uniós forrásokon belül adottak az árvízi védekezésre szolgáló források keretszámai, vagyis „csak” le kell hívni ezt a pénzt egy sikeres pályázattal. Ám a tárca válaszából kiderül az is, hogy 2007-ben nem indul majd semmiféle töltésépítés, gáterősítés, mivel az unió 2007-13 közötti programozási időszakában „csak pályázaton nyert támogatásból lehet fejlesztéseket végezni”. Miután a program és ezzel összefüggésben még a pályázat sem készült el, azt csak jövőre tudja benyújtani az állam az unió illetékeseihez - mellesleg máskor nem is tehetné - sikeres szereplés esetén is csak leghamarabb 2008-tól kezdődhet az érdemi munka. Körbekérdeztük a régió azon településeit, ahol a legutóbbi tavaszi árvíz óriási gondot okozott, és kiderült, hogy a legtöbb helyen még védmű sincs. Ilyen település, többek között Kismaros, Nagymaros, Visegrád, Dunabogdány és Tahitótfalu egy része is. Elképzelhető, hogy e súlyos természeti erővel szembeni harc során az állam számos települést magára hagy. A tervezett fejlesztésben „pillanatnyilag nem szerepel Visegrád és Szentendre térsége”, a táti rendszer befejezése viszont igen. Arra a kérdésünkre, hogy a későbbiekben egy másik program, pályázat keretén belül megvalósul-e a fenti területek árvízvédelmének teljes kiépítése, azt a választ kaptuk: mivel „mindkét települést nem állami védmű védi, így az önkormányzatok felelnek az árvízi biztonságért, ők pályázhatnak fejlesztési forrásokra”. • Gál Kata Ha 2006. december 17-ig/ legalább egy évre előfizet a Hídlapra/ egy vadonatúj Skoda Fabia személygépkocsit nyerhet! Ha Ön új előfizetőnk: az előfizetési csekk befizetésével automatikusan bekerül nyereményjátékunkba. Ha Ön régi előfizetőnk: az újság előfizetői a nyereményjáték alatt négy képrészletet találnak majd fődíjunkról az újságban. A négy képrészletet vágja ki/ és küldje be szerkesztőségünkbe nevével címével/ telefonszámával! Születésnapi előfizetési akciónk 2006. december 17-ig tart! Sorsslis: 2006. december 19. 3 is akciós áron1 m.™ 1 ■■ ■ ni in ■ || HM i 3-~or A nyereményakción /airt r. • ' ^ ^ “sä als. «asSä-Sä^su «..™«^ta;a,á66ic(mrík.reniiö^ «nyitószám; ...... Ü'Z""-.............................iám w S',ä"y>**<&t.............................. ................ . . ............... emelet:. N et nevezd SZamlat 3Z a,ábbi címre kérem kiállítani: pelyének címe:...................................................... ■ ■tervezet postacíme;..................... I rán yitószám: ........;;.......... ................. K elt;......... ...................... ■ ajtó:. lépcsőház:....................;.... f axszám; ........... emelet;.- ajtó;. k a kép illusztráció Nyereményeink: Skoda Fabia/ Kétszemélyes erdélyi utazás/ Neuzer kerékpár at támogatja: Styevola és Fia Kft. 2500 Esztergom/ Táti út 27-20. «*» ................ss............. j lásig igazolja. A játékban korlátozás nélkül részt vehet, aki 2006. szeptember 21. és 2006. december 17. napja közötti időben megrendeli a Hidlap elnevezésű napilapot és az előfizetési díj egyösszegű vagy részletben történő befizetését legkésőbb a nyeremény k A nyeremény kisorsolására 2006. december 19. napján 12.00 órakor kerül sor a Hidlap szerkesztőségében. A sorsolás nyilvános. A nyertes kisorsotására a sorsolási bizottság előtt, közjegyző jelenlétében kerül sor. A nyereményátvétel elmaradásának elkerülésére tartaléknyertes kisorsolására is sor kerül. A tartaléknyertes akkor válik jogosulttá a kisorsolt nyereményre, ha a nyertes az értesítés szabályszerű kézbesítése ellenére, az értesítőben megjelölt határidőig a nyereményt nem veszi át A nyertest a nyeremény átvételéről postai úton kell értesíteni. Amennyiben a nyertes a nyereményt az értesítés szabályszerű kézbesítése ellenére a megadott határidőben nem veszi át, úgy a nyeremény a tartaléknyertest illeti meg. A nyeremény határidőben történő átvételének elmaradása a nyereményhez valő jog elvesztését eredményezi. Abban az esetben, ha a nyereményt a tartaléknyertes sem venné át, úgy a nyeremény kiadására nem kerül sor.
