Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-02 / 238. szám
magazin 2006. december 2., szombat • HIDLAP VII (Isten) nőnek lenni V. rész Aphrodité: a kreatív nő, az ihlető társ V A phrodité (a rómaiaknál Vénusz) a szépség és szerelem istennője. Származásáról két, egymásnak teljesen ellentmondó mítosz maradt fenn. Az egyik szerint Aphrodité az istenek második generációjához tartozik, Zeusz és Dioné, egy tengeri nimfa gyermeke. A másik eredetmítosz szerint Aphrodité idősebb az olimposzi isteneknél, voltaképp Uránosz leánya. Aphrodité szépsége és vonzereje számos istent és halandót rabul ejtett. Mégis Héphaisztoszt, a sánta és egyáltalán nem vonzó külsejű kovácsistent, Héra eltaszított gyermekét választotta férjéül - igaz, utóbb számtalanszor megcsalta. Árésznak, Zeusz és Héra fiának több gyermeket is szült, közülük legismertebb Érosz, a szárnyas gyermek, aki a szívek közepébe lőtt nyilaival segített anyjának szerelembe ejteni az embereket. Hermésztől is származik gyermeke, a kétnemű Hermaphroditosz, aki mindkettejük nevét viseli. Aphrodité tehát a szerelem, a szenvedély megtestesítője: ő szimbolizálja a szerelem átformáló, alkotásra késztető erejét. Befolyása azonban nem korlátozódik a szexualitásra, de még a szerelemre sem, hiszen nemcsak egy. emberbe szerethetünk bele. Erősen vonzódhatunk egy tájhoz, egy tevékenységhez vagy akár egy eszményhez is. Aphrodité elköteleződése teljes és korlátlan, de nem feltétlenül hosszú életű. Aki vagy ami érdekli, annak átmenetileg teljesen odaadja magát, de érdeklődése éppoly hirtelen hűlhet ki, mint ahogyan feltámadt. Ez a teljes odafordulás, azonosulás, sőt egybeolvadás éppúgy jellemzi a mindent elsöprő szerelmet, mint a kreatív alkotómunkát. Aphrodité kislány korában ujja köré csavarja a felnőtteket. Már pici korában bájos mosolyával, huncut, szinte kacér oda- pillantásaival meghódít bárkit, akit akar. Szereti a szép ruhákat, imád szerepelni, élvezi, ha középpontban lehet. Már óvodás, kisiskolás korában bezárkózik a fürdőszobába, és a mama sminkkészletével kifesti magát. Alig várja, hogy felnőttes ruhákat hordhasson, és hamar érdeklődni kezd a másik nem iránt. Már serdülőkorában rajong a csillogásért, énekesekért, színészekért, rockzenészekért. Az iskolában viszont a tanulás nem nagyon érdekli - nem tervezi tudatosan a jövőjét, nem vágyik karrierre. Érdeklődése is csapongó, a egyszer az egyik, azután a másik tantárgyba „szeret bele”, általában a tanár személyiségétől, vonzerejétől függően. Az iskolát inkább társasági találkozóhelynek tekinti, ott találjuk a színjátszó körben, minden rendezvényen, táncmulatságon, bulin. Aphrodité nagyon könnyen lesz szerelmes, és életében központi szerepet játszik a szex, választásait a szexuális vonzás alapvetően meghatározza. Kamaszkorában elképesztő odaadással rajonghat egy sztárért, zenészért, de érdeklődése hamar a hús-vér férfiak felé fordul. Könnyen, szinte egy pillanat alatt lángra lobban, s a szenvedélyes szerelem minden mást háttérbe szorít. Erotikus varázsa van, melynek vonzáskörében a férfiak szexuális öntudata - és teljesítőképessége - is fokozódik. A szenvedély a fontos a számára, akit szeret, annak teljes egészében odaadja magát. A lángolás azonban csak ritkán hosszú életű, gyakran váratlanul, szinte minden ok nélkül ki is hűl. Ne gondoljuk azonban, hogy Aphrodité feltétlenül gyönyörű és csak a szépségversenyek vagy divatbemutatók kifutóin találkozhatunk vele.-Könnyen lehet, hogy külseje átlagos, s a többi nő nem is érti sikereinek, titkát. Aphroditének ugyanis személyes varázsa van, ez vonzza hozzá a férfiakat. És még valami: olyan figyelemmel és érdeklődéssel fordul a másik felé, hogy a férfi - legyen bár sánta kovács - egy fejjel magasabbnak, délceg daliának, romantikus hősnek érzi magát mellette. Lehet-e Aphrodité sikeres menedzsernő? Ritkán, hiszen főként a pillanatnak él, s elköteleződése, kitartása is rendszerint rövid távú. De ha mégis, akkor Aphrodité egy tevékenységbe, a kreatív alkotó munkába szeret bele. Ilyenkor teljesen azonosul, szinte egybeolvad munkájával, kreativitása szárnyal, a munka nem fáradság, hanem gyönyörűség a számára. A művészek, költő- író-, festőnők, különösképpen pedig a színésznők között számos Aphroditét találunk. De lehetnek divat- vagy textiltervezők, keramikusok vagy iparművészek is. Ha pedig nincs művészi tehetségük, akkor különleges kommunikációs képességükből tudnak tőkét kovácsolni. Üzletasszonyként felvirágoztathat egy vállalkozást, ha ismeri gyengéit, és olyan munkatársakkal veszi körül magát, akik elvégzik helyette az aprómunkát és pótolják a belőle hiányzó rendszerességet és kitartást. És milyen lehet Aphrodité, mint menedzserfeleség? Láttuk, szerelme, odaadása korlátlan, de nem feltétlenül hosszú életű. Nehezen marad meg a monogám házasságban, előfordulhat, hogy házasságok egész sorozatát köti. Mégis, valami olyat kaphatnak tőle, amit senki mástól. Gyermekeit is szinte „szerelemmel” szereti. Teljes odaadással gondozza, egész személyiségével vesz részt játékaiban is. Nem kritikus, hanem elfogadó, figyelmével, bizalmával képes felszínre hozni és kibontakoztatni érzelmeit, képességeit, ha jelen van. Mert Aphrodité a pillanatnak él. Az egyik percben elkápráztatja, lebilincseli a gyermeket, aki úgy érzi, ő a legfontosabb a világon, a másik pillanatban pedig elutazik és babysitter gondjaira bízza őt. A gyerek könnyen érezheti, hogy forró vízből hideg vízbe mártogatják. Aphrodité árnyoldalai a kitartás hiányából erednek. Mivel a pillanatnak él, gyakran nincsenek hosszú távú tervei, céljai, és egyszer csak könnyen légüres térben találja magát, ismerősei, barátai gyakran megbízhatatlannak tartják. A pillanat varázsában bárkit és bármit könnyen elfelejt. • Sápszki Márta Gasztronómiai kalandozások Az ókor legnagyobb orvosát, Hippo- kratészt aggkorában megkérdezték, mi által ért el ilyen hosszú létet.- Sohasem kelek föl telt gyomorral az asztaltól - felelte a bölcs. Hazánk jelenlegi gazdasági-politikai viszonyainak köszönhetően valószínűleg egyre többen érik majd el a hippok- ratészi kort, ha valóban a némileg korgó gyomor a hosszú élet titka. Készítsünk is most egy könnyű ételt, mondjuk kocsonyát. Nem kötelező az egész tányérral megenni, jó, ha beosztással élünk. Kocsonya Hozzávalók (6 személyre): 2 kg vegyes disznóság, 15 dkg vöröshagyma,8 dkg sárgarépa, 5 dkg fehérrépa, 3 dkg zellergumó, babérlevél, fokhagyma, feketebors (szemes), darabka fűszerpaprika, só, (ecet, citromlé) Elkészítés módja: A megtisztított (szükség esetén leperzselt) disznóságokat alaposan mossuk meg, s annyi hideg vízben tegyük fel főni, amennyi ellepi (max. 3 liter). Ha a víz felforrt, szedjük le a tetején képződő habot, majd tegyük bele a fűszereket és a zöldségeket. Fedő alatt, lassú tűzön főzzük, amíg a hús teljesen meg nem puhul. (Ha a répákat is bele akarjuk tenni a kocsonyába, akkor azokat vegyük ki, még mielőtt szétfőnének, s ha kihűltek, szeleteljük fel.) A megpuhult húsdarabokat csontozzuk ki, daraboljuk fel, s helyezzük el (megfelelően mély) üveg vagy porcelán tálakban (ekkor mehet hozzá a kimentett zöldség is). A levet zsírtalanítsuk és tisztítsuk meg úgy, ahogy az aszpikot szokás, de zselatint ne használjunk, ha a dermesztési próba elsőre nem sikerült, inkább főzzük tovább a levet. (A dermesztési próbánál egy kiskanálnyi lehűtött levet hideg helyre - de nem mélyhűtőbe - teszünk, s a lé akkor jó, ha ott egy negyedórán belül megkocsonyásodik.) Végül a kocsonya megtisztított és kihűlt (de még nem dermedő) levét öntsük rá a húsdarabokra, s a tálakat tegyük hideg helyre (de nem a mélyhűtőbe). A tálaláskor ecetet vagy citromlevet kínáljunk hozzá. (Van, ahol őrölt pirospaprikát is szórnak a tejére.) A kocsonyát a disznó vagy malac olyan részéből főzzük, amelyek jó tartást adnak a lének, így elsősorban fejet, lábat, körmöt, farkat és bőrkét használjunk. A hús egy része lehet füstölt is. Jó étvágyat! • VEGA Egy gasztronómiai legenda nyomában 1956. november 28-án halt meg Gundel Károly, a legendás Gundel étterem tulajdonosa. Gundel János öt gyermeke közül Károly lépett atyja örökébe, aki magyar vendéglős szakma egyik vezető egyénisége volt. A kereskedelmi iskolák elvégzése után 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1906-ban a Nemzetközi Hálókocsi Társaság csorba-tói és tátra- lomnici telepének szállodai titkára, 1908-tól igazgatója. 1910-ben átvette a híres városligeti Wampetics éttermet, emellett 1920-tól 1925-ig a Royal Szálló, 1927-től 1948-ig a Gellért Szálló éttermeinek is bérlője volt. A képzőművészek, írók, politikusok kedvelt zöldvendéglőjét még Wampetics Ferenc idejében 1896-ban Bauer Ervin tervei szerint átépítették, így nyerte el mai formáját. Gundel Károly vezetése alatt vált a vendéglő neve: a „Gundel”, fogalommá. Egyed Zoltán ezt írja: „egy kicsit fél Budapest a Gundel családhoz tartozik, hiszen ha valaki nemcsak flancból megy el ebédelni vagy vacsorázni, hanem tényleg jól is akar enni, akkor azt szokták mondani: menjünk el a Gundelhez!” Egy 1937-es dokumentum szerint 13 szakács dolgozott a konyhán, 52 pincér és idénytől függően 40 valahány egyéb alkalmazott. Több mint száz fő a családtagokon kívül. Gundel Károly 13 gyermeke közül heten segítettek, dolgoztak az üzletben. Károly, a legidősebb New Yorkban vezetett egy éttermet, Ferenc pedig több szállodában, köztük a Gellértben működött, szakkönyveket írt és a Vendéglátóipari Főiskola docense lett. Gundel Károly étlapjain a magyar és francia konyha ételein kívül szerepeltek egyéni ételkreációi is. A szakirodalom mintegy húsz ételről tud, melyeket ő kreált. Közülük bár a Gundel-palacsinta lett a legnépszerűbb, melyet ma nemcsak a vendéglői étlapokon, hanem kereskedelmi forgalomban, mirelit termékként is megtalálunk a többivel is találkozunk a nemzetközi étlapokon: Fogas Gundel módra, Gundel tokány, Borjúborda Gundel módra, Hargitai sertésborda, Gellért saláta, Gundel saláta, Liget saláta és így tovább. Gundel Károlyt publicisztikai és szakírói tevékenysége révén is a magyar vendéglősipar egyik vezető egyéniségeként tartják számon. Kellér Andor szerint: „Rendkívüli műveltségű ember volt. Érzékletesen és pontosan írt, hányszor emlegettük: milyen író lehetne, de ő ragaszkodott örökölt és választott vendéglősi hivatásához.” Gasztronómiai könyvei a szakmatörténet legjobb és legismertebb forrásai közé tartoznak. Legfontosabb művei: A vendéglátás művészete (1934), A vendégi átás mestersége (1940), A magyar konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv-irodalom a 18. sz. végéig (1943). Tanácsaival készült Karinthy Frigyes: Vendéget látni, vendégnek lenni című könyvecskéje (1933). Kis magyar szakácskönyv (1937) című népszerű könyvét 7 nyelvre fordították le és 38 kiadást ért meg. A két világháború között Gundel Károly nagy szerepet játszott a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete működésében, tiszteletbeli elnöke és örökös dísztagja lett. Érdemeket szerzett az idegenforgalom fejlesztésében és a magyar konyha nemzetközi népszerűsítésében is. 1928-ban az Országos Iparegyesület aranyérmével tüntették ki. Szakmai titka fia, Gundel Imre szerint: a nyersanyag és késztermék azonos minőségében, a kiváló gárdában, a folyamatos ellenőrzésben, a választék bőségében, változatosságban, a kreatív készségben rejlett, valamint abban, hogy ragaszkodott a nagy forgalom kicsi haszon elvéhez. Kellér Andor pedig így ír róla: „Minden vendéget egyforma kedvességgel üdvözölt, de görnye- dés nélkül, nem a hasznát sóvárgó üzletember alázatával, hanem a vendéget szívesen látó házigazda figyelmességével.” Az állatkerti éttermet 1949-ben államosították. A családra a kitelepítés várt. Gundel Károly úgy tudott Pesten maradni, hogy kijelentette: amennyiben el kell hagyniuk a fővárost, megtiltja, hogy legendás vendéglője a jövőben a nevét viselje. Maradhattak Budapesten. Érdemes megemlékeznünk Katinka nevű lányáról, aki az úgyszintén legendássá vált Latinovits Zoltán édesanyja volt. Az étterem a rendszerváltás után az ÁVÜ-től 1991 szeptember 21-én aláírt szerződéssel Ronald S. Lauder és Láng György amerikai állampolgárok tulajdonába került. A „Lángastronomia kft.” vezetésével Gundel Étterem néven ma is működik az 1146 Budapest Állatkerti út 2. szám alatt. • Rajner
