Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-30 / 257. szám
magazin 2006. december 30., szombat • HÍDLAP VII ✓ Alomtípusok Jung szerint az álomtípusok két nagy csoportra oszthatók: nagy és kis álmok. Nagy álom: könnyen visszaemlékezünk rájuk, jelentőségüket gyorsan felismeri az ember. Kis álom: mondanivalója nem olyan könnyen hozzáférhető, csak akkor válik világossá, ha: • az összes alkotóelemet pontosan megvizsgáljuk, • az álmodó össze tudja hasonlítani a kettőt és egymáshoz tudja mérni. További kategóriák: jó és rossz álmok. Gyakorlattal, magasabb tudásszint elérésével a rossz álom végkifejletét gyakran jóra lehet változtatni. Amerikában erre terápiát fejlesztettek ki, melynek ideje 6-8 hét. Ehhez a következő lépések kellettek: • a rossz álom felismerése az álomfolyamat közben • a rossz érzés meghatározása • az álom leállítása • a rossz álom jóra alakítása Kezdetben fel kell ébredni, hogy a lépéseket el tudjuk végezni, de némi gyakorlattal alvás közben is elvégezhető. A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb álomtípusok: • visszatérő • agressziós: károkozás, többnyire ellenszenves embernek • akusztikus: külső ingerek idézik elő, többnyire nőknél • szorongásos: különböző okai vannak, életkor szerint különbözőek • vágyteljesítő: elfojtott tudattalan kerül a felszínre, egy helyettesítő képet teremt • zuhanásos: feneketlen szakadékba, mélységbe zuhanás • színes: kábítószerrel is előidézhető • repüléses: segítség nélkül repülnek • születési: a nehéz szülési folyamatot fordítja le • szagos: egy vagy több intenzív szagot éreznek • azonosuló: egy másik személlyel (lehet történelmi) • kényszeres: nem képes elválasztani az álmot a valóságtól • reinkamációs: már élt egyszer, most újjászületett • erotikus: vágyképzetek, sokszor megélt erotikus epizód • csonkításos: félelem a kasztrálástól • halál: saját vagy közeli rokon halálát élik meg • intő: kezdődő betegséget jelezhet • jós: olyat tapasztal, ami máshol, más helyen történik. Rémálok Ijesztőek, az éber tudat képtelen elfogadni, úgy tűnik, el lehet viselni a rémálmok érzelmi terrorját. Ha sikerül megfejteni, el lehet különíteni a félelmeket, akkor számuk csökken. Kiváltó okai: 1) Intenzív visszaemlékezés gyermekkori érzelmekre, melyek valamilyen veszteséggel kapcsolatosak. Feltételezhető, a születés folyamatával és az ahhoz kapcsolódó traumával állnak összefüggésben. 2) Gyermekkori félelmek. Erőszaktól és saját belső ösztönöktől való félelem. A gyermek túlélési ösztönének, melegségre, védelemre való igényének környezetében nem szentelnek elég figyelmet. 3) PTSD. Az ember alapvető túlélési igényét érzi veszélyeztetve. A tragikus esemény után évekig jelentkezhet rémálom formájában. 4) A jövőtől és ismeretlentől való félelem. Agresszióval, szexualitással és változásokkal van kapcsolatban. 5) Előérzetek. Még nem dőlt el, hogy a látnoki álmok kategóriájába tartozik-e. Az ember képes egy számára ismeretlen forrásból olyan információhoz jutni, amit elfogadni sem tud. 6) Súlyos betegségek. Segít a vigasztaló álom, mely csodálatos képekben, jóleső érzést ad. Félelmetes álmok Leggyakrabban előforduló álomtípus. Kevésbé intenzív, azonban könnyebben megmarad az emlékezetben. Emlékek, gondolatok, érzések, amelyeket ébren elnyomunk, zavaró elemként törnek elő. Rejtett gondok, problémák védett környezetben bukkannak a felszínre. Az ember, aki nem képes félelmeivel szembenézni, saját magát szolgáltatja ki ezeknek. „Az erényes álmodik arról, amit a gonosz meg is tesz” (Platón). Látnoki álmok Megoszlanak a vélemények arról, egyáltalán léteznek-e. Mágikus álmok A tudat részét képezik. Az álmok az embert mélyen spirituális, ezoterikus szinten szólítják meg. A színek, szimbólumok és az álom sok más részlete az álomfejtés szempontjából alapvető fontosságú, és ezekből olyan struktúrát lehet felépíteni, amely hozzásegít a rejtve maradó tények felismeréséhez. A mágikus álomnak köszönhetően tud a mai ember olyan tradíciókhoz, rituálékhoz, ceremóniákhoz hozzáférni, melyek a szimbólumokkal kapcsolatos mély tudáson alapulnak. „Az álmok és szimbólumok értelmezése intelligenciát kíván. Nem lehet mechanikus rendszerbe foglalni, majd fantáziátlanul értelmezni őket. Szükséges hozzá az álmodó egyéniségének egyre jobb megismerése és a mind tökéletesebb önismeret.” (Carl Gustav Jung). Az álomfejtés befolyásolhatja az álmodó hétköznapjait. Amennyiben megtanulunk álmainkkal megfelelően bánni, lényegesen hozzájárulhatunk életmódunk javításához. Fejleszti a logikus, racionális oldal és az ösztönös intuitív oldal közötti viszonyt. Ez teszi képessé az álmodót személyes sikerek eléréséhez. Sikeres álomfejtést kívánok! • Sapszki Márta Gasztronómiai kalandozások Nem árt vigyáznunk az ünnepek alatt az étkezéssel, bár jobb ilyenkor elfelejteni a mérleget, januártól úgyis könnyedén megszabadulunk majd a most fölszedett kilóktól. A fogyókúra persze fájdalmas dolog és sokszor megtéveszti az embert. így járt a kövér Kovácsné is a hentesnél.- Mérjen le 12 dk húst - mondja az asszony. A hentes vállat von, leméri, csomagolja. - Köszönöm, nem viszem haza - mondja Kovácsné.- Most jöttem az orvostól, aki azt mondta, hogy mindössze 12 dekát fogytam. Meg akartam nézni, mennyi is az. No, azért így szilveszter előtt egy nappal hagyjuk a dekákat, kilókat és nyugodtan süssük meg az Óév búcsúztatásakor elengedhetetlen malacsültet! Malacsült Hozzávalók: 6 hetes malac bontva (kb. 3,5 kg), só, majoránna, 200 g zsír,250 g füstölt szalonna, 1 pohár sör. Elkészítés módja: A malac sülthöz a malacot megtisztítjuk, a szőrt lekaparjuk éS hideg vízben megmossuk. A körmöket levágjuk, a térdízületeket visszahajlítjuk és ha szükséges, a gerincet is bevágjuk. A belsejét sóval és majoránnával bedörzsöljük. (Kívül nem szabad sózni,mert a sótól a bőre felhólyagzik.) A malac belsejét egy fóliába csomagolt gömbfával kitámasztjuk, a szájába egy almát teszünk. A tepsibe rácsot helyezünk, hogy ne tudjon elázni a hús sütés közben. A fülére és farkára alufóliát tekerünk, hogy ne égjenek meg. Bőrét mindenütt bekenjük hideg zsírral. Nagyságtól függően kb. 2-2,5 óráig sütjük, közben sörbe mártott szalonnával kene- getjük. Sütés után kigőzöljük és szájába citromot téve tálaljuk. Ropogós pezsgős káposztával és hagymás törtburgonyával körítjük. Somlói furminttal, vagy száraz pezsgővel locsoljuk falatozás közben. Jó étvágyat és boldog újesztendőt minden Kedves Olvasónknak! • Vega Esterházy „Fényes” Miklós „Aki a tettek mögött szereti látni az embert is, azt egy nagy műgyűjtő személye legalább annyira érdekli, mint egy nagy színészé vagy politikusé. Arcvonásait fürkésszük s életkörülményeit, és első kérdésünk: „mi volt a kezdet? Ifjan vagy öregen s mi módon vált parancsolóvá a gyűjtés szenvedélye?” Összehasonlítva más nagy gyűjtőkkel, közös vonást keresünk az arcokon és a sorsokban. Céltalan általánosító iparkodás! Valójában semmi sem közös bennük. Ahány egyén, annyi külön eset. Egyiket csak a nyerészkedés ösztönzi véletlenül éppen a műtárgyak halmozására, másikat ellenállhatatlan vágy űzi a művészet nagy alkotásainak megszerzésére. Ez alulról jön és nélkülözve küszködik a megkívánt tárgyak birtokáért, amannak a bölcsőjébe hull a szerzés lehetősége. Legtöbbje egyenként, maga kutatja fel a darabokat, de van olyan is, ki a biztonságérzet hiányában abban gyönyörködik, mit mások vásárolnak neki.” - írta Hoffmann Edith a Nyugatban 1939-ben. Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720 és 1766 között építtették ragyogó kastélyukat, a „magyar Versailles’’-!. A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt működő múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy Fényes Miklós (1762-1790) idejét idézi. Gazdag arany borítású termek, korabeli falfestmények, Kínából hozatott lakktáblák, XVIII. századi, gobelinhímzéses bútorok, porcelánok mutatják a korabeli pompát, a barokk-rokokó hercegi Udvart. Az eszterházai díszudvar szökőkútjának szobrát még a tizennyolcadik század második felében rendelte meg Esterházy Fényes Miklós, hogy legpompásabb kastélyának udvarát díszítse vele. A bravúros faragású szobornak érdekessége, hogy körüljárva minden oldalról egyformán élvezhető, lendületes, szinte megmozdulnak a figurák. Az alakok közötti hézagok a rafinált faragási technika miatt szinte észre sem vehetők, mivel mindegyik alak kicsit ráfordul a másikra. A követ a család tulajdonában lévő kőbányából Margitbányáról hozták. A háromalakos szoborcsoport több mint két évszázadig állta az időjárás és a visszazuhanó víz próbáját. Napjainkra állapota annyira leromlott, hogy félő volt: a restaurálás sem tudja megmenteni a teljes pusztulástól. Megszületett a döntés, az. általános műemléki gyakorlatnak megfelelően. Az eredeti szobrot védett helyen kell elhelyezni és a helyére egy pontos másolatot kell állítani. Ez történt sok más, pótolhatatlanul értékes szoborral is, így a Michelangelo által faragott Dávid szoborral Firenzében. De nagyszerű ötvösremek mellett az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárának is a legértékesebb forráscsoportja az Esteházy Gyűjtemény, Joseph Haydn hagyatéka, azé a szerzőé, aki mintegy fél évszázadon át állt az Esterházy család szolgálatában, művész és mecénás szerencsés történelmi találkozását példázva. Joseph Haydn művészi fejlődése szempontjából az a korszak vált meghatározóvá, amelyet az inspiráló zenei ízléssel, európai látókörrel rendelkező „Fényes” Miklós udvartartásában töltött. A magyarországi Kismarton és Eszterháza, a hercegi szolgálat fő színterei, Bécs közelségével, Európa számos fontos irányzatát közvetítő légkörével, ideális hátteret jelentettek egy Haydn-formátumú alkotóművész számára. A család vagyonát megalapozó, Eszterházát mai formájában kialakító, méltán „Fényes”-nek nevezett herceg hazánk kultúrtörténetének egyik legnagyobb mecénásává lett azzal, hogy vagyonából gyűjtő szenvedélyének hódolhatott. 1714-ben volt születésnapjáról utódai és tisztelői december 18-án emlékeztek meg. • PETER ^^r
