Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-30 / 257. szám
Kalendárium Szilveszteri hagyományok Holnap, december 31-én búcsúztatjuk az óévet. Sosem fogom elfelejteni ifjúkorom finoman szólva is „zajos” szilveszteri bulijait, amikor húszán, harmincán is összegyűltünk, hogy elbúcsúztassuk az óévet és köszöntsük az újat, ki-ki a maga módján és állapotának megfelelően. De a Te Deum, a hálaadás azért sosem maradt el... J anuár 1-je a polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az új évet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt tehát a jó cselekedet az év első napján. Megelőzően december 28-a az aprószentek napja. Ezen a napon sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek. A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamű énekek kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényeket egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten,' s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója. December 31-én a moldvai csángók hejgetést tartanak. A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló „bika” hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig. Természetesen a vidám „örökködésen” túl minden népnek megvannak a maga hagyományai az óév búcsúztatására. A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét. A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak. A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom, vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait. Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok „elkapaiják” a szerencsét. Úgy tartják aki az újév napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben. Érdemes odafigyelnünk ezekre a szokásokra, mint általában a népi bölcsességekre még akkor is, ha időnként kissé „babonaízűek” Ami engem illet, takarítani és mosni biztosan nem fogok! Boldog Új esztendőt kívánok minden Kedves Olvasónknak! • Varga Péter Dénes 2006. december 30., szombat 0 A HÍDLAP hétvégi melléklete 52. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn Elkészült a Széchenyi tér aszfaltozása, leváltották a régi rendőrfőkapitányt és hazahozták a nagy fejedelem hamvait. Mindez és még sok más is történt száz évvel ezelőtt, az 1906-os esztendőben Esztergomban és környékén. Földrengéssel köszöntött be az új év a régió területén száz évvel ezelőtt Nyitra megyében. Erről a Szabadság január 13-án számol be. „Kedden éjjel Nyitramegye majdnem egész területén nagy riadalmat és nagyon sok kárt okozott a földrengés. Brezován a lökést, mely öt másodpercig tartott, nagy moraj előzte meg s a lökés oly heves volt, hogy majdnem az összes kémények ledőltek. Hradist községben, mely Brezova mellett van, sok ház dűlt össze és a rám. kath. templom fala is megrepedt. ” A város egész 1905-ös esztendejét kitöltött a rendőrkapitánnyal való hadakozás, január 11-én viszont véget ért ez az állapot az Esztergom és Vidéke beszámolója szerint. „ Unger Hugó újonnan kinevezett rendőrfőkapitány hétfőn vette át hivatala vezetését elődjétől, Uray Istvántól. Unger kinevezését a nagy közönség örömmel és megelégedéssel vette tudomásul." Februárban kezdődött a lázkereszti sziklatömb kálváriája, majd márciusra meg is oldódott a veszélyes helyzet. Esztergom és Vidéke írta: „A lázkereszti bányánál emelkedő hegycsúcson levő sziklatömbön egy idő óta az omla- dozás jelei mutatkoznak Ez a veszélyes jelenség mindinkább fenyegetőbb jelleget ölt olyannyira, hogy a bányatulajdonos jelentést tett a központi főszolgabírónak arról, hogy az omladozó szikla immár életveszélyessé kezd válni és a fenyegető veszedelem megelőzésére sürgős praeventiv intézkedések megtételét kérte. Ezzel az intézkedéssel a hires lázkereszti szikla sorsa meg van pecsételve és környékünk eme nevezetességét rövid idő múlva le fogják hordani. ” Májusban készült el a korzó, ezen örömteli eseményt a 20-i számában tette közzé az Esztergomi Lapok „A Széchenyi tér aszfaltiro- zási munkálatainak befejeztével olyan gyönyörű korzósétány létesült városunkban, amely vidéken párját ritkítja. Most pedig, hogy a Szentháromság szobor körüli tisztás rostált kavicscsal lesz feltöltve és a város a padokat is felállittatja. ” Új buszok álltak forgalomba júliusban a térségben, amelyről az Esztergom, a következő képpen számolt be, „ Végre kevesebbek lesznek a bérkocsi mizériák. Végre van omnibusz Párkány-Nánára is. Bizonyára örömmel vesznek róla tudomást az Esztergomból vagy Esztergomba utazó emberek A várva-várt omnibusz a városi, Zsiga- féle gyógyszertári bérkocsi állomásról indul el naponta négyszer. ” Az Esztergomi Lapok örömmel számolt be augusztus 9-i számában arról, hogy kihelyezték a várva várt utcanév-táblákat. „Piros szegélyű, ízléses kiállítású fehér vastáblák ékeskednek városunk utcasarkáin, hirdetvén az utcák neveit. Régi közgyűlési határozat ment teljesedésbe e táblák kiszegezése által, mert bizony eddig az idegenek nem valami könnyen tudtak tájékozódni városunk területén az utcajelölő táblák hiányos volta miatt. ” Augusztusban oldódott meg a belvárosi templom toronyórájának hónapokig húzódó kálváriája is, amelyről így írt az Esztergomi Lapok. „A belvárosi plébánia templom órája, melynek mutatói már évszázadok óta mutatták városunkban az elvitázhatatlanul pontos időt, három hosszú hónapon keresztül változatlanul mozdulatlan volt. Nem mozdultak pedig a mutatók azért mert nem volt a toronyban oraszerkezet amely mozgatta volna őket. Oraszerkezet pedig azért nem volt a toronyban mert a pesti mester akinél az órát a város megrendelte, egyre késedelmeskedett. Most azonban váratlanul mégis megérkeztek az órák igy ismét megindul az idő kereke Esztergom sz. kir. városában. ” Végre méltó módon ünnepelhették az esztergomiak augusztus 20-át. „Az első király ünnepe. Szent István ünnepét nagy kegyelettel ülte meg az első szent király szülővárosának közönsége. A főszékesegyházban megtartott istentiszteleten nagyszámú közönség vett részt. Az énekkar remek egyházi énekeket énekelt az istentisztelet ideje alatt. ” Az esztendő kétségkívül legnagyobb eseménye azonban, a nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala volt, amely október 29-én történt meg, ám már hetekkel előtte és utána is foglalkoztatta a korabeli sajtót az esemény. • Gál Kata
