Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-29 / 256. szám

www.istergranum.hu HÍDLAP • 2006. december 29., péntek Balesetveszélyes idővel búcsúzik az óév Vigyázat: marad a köd és a csúszós utak Kezdődhet a kórházfelújítás Zselízen Több millió koronát szán korszerűsítésre az új tulajdonos Folytatás az 1. oldalról Komárom-Esztergom megyében egy nap alatt három könnyű sérüléssel vég­ződő, valamint két anyagi kárt okozó közlekedési baleset történt. A sűrű köd és a csúszós utak itt is megnehezítették a közlekedést. A Komárom-Esztergom Megyei Közútkezelő Kht. 24 órás ügyeleti rendszert tart fenn, folyik az utak állapotának felmérése és sózás is, helyenként idén először kőzúzalékot is használnak. Az ő kezelésükbe tartozik Várható időjárás Ma reggel sokfelé kell számítani hava­zásra, amelyből néhány centiméteres friss hó képződik. Emellett valószínű a havas eső, és ónos eső is. Délután az­tán felszakadozik a felhőzet, helyen­ként kisüt a nap, a megélénkülő lég­mozgás pedig, átmenetileg véget vet a párás, ködös időnek. A hét végén, szombaton és vasárnap azonban is­mét borongós, ködös idő várható, szá­mottevő csapadék nélkül. az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd is, ahol szintén sí­kosságmentesítést végeznek, a híd­szerkezet korrodálódását figyelembe véve itt azonban nem hagyományos sóval dolgoznak. Az ügyeletestől la­punk megtudta, hogy ők további hő­mérséklet süllyedésre és párás, ködös időre készülnek. Időjárás előrejelzésük szerint marad a korábbinál még hide­gebb idő, mínusz 5-10 fokkal, ami a pára és köd miatt fokozódó csúszásve­széllyel fenyeget. • Gál Kata Folytatás az 1. oldalról Az intézmény három alaposztállyal rendelkezik majd: a belgyógyászat, szülészet és a sebészet negyven ágy- gyal szolgálja a betegeket. Maga az épület felújítására 25 millió koronát szán a pozsonyi cég, amely elsőként az intézmény elfekvő részét szeretné létrehozni: ebbe kell a legkevesebbet befektetni, és ez az, ami pénzt hoz a cégnek. Ez az osztály 21 ággyal ren­delkezik majd, emellett száz férőhe­lyes szanatórium is kialakításra kerül. A Medfin az év elején veszi át az in­tézményt, és minél hamarább szeretné megnyitni azt: ennek érdekében már egyezkedtek a biztosítókkal és más il­letékes hatóságokkal is. Ahogy az egyes részlegek átadásra kerülnek, úgy nyílik majd meg az intézmény a betegek számára. Természetesen, eh­hez bizonyos engedélyekre is szükség lesz, amelyek beszerzése nem a leg­könnyebb feladat. A pozsonyiak egyébként egy speciális, allergiás gyerekek gyógyítására alkalmas osz­tályt is szeretnének létrehozni, ide egész Szlovákia területéről várják majd a kis betegeket. A műtők felújí­tása sem lesz olcsó feladat: azok pad­lóját speciális anyagra kell cserélni, és fel kell újítani a villany-, illetve vízvezetéket is. A Medfin mindezek ellenére lát fantáziát a kórház korsze­rűsítésében, meglehet, ennek az egyik oka az, hogy Szlovákiában a szigorú uniós normák és a kiskórházak me­gyékre, illetve városokra való leosztá­sa miatt sorra zárnak be az ilyen jelle­gű intézmények. Párkány 50 kilomé­teres körzetében is csak két gyógyin­tézet: az érsekújvári és az ipolysági működik, az utóbbi meglehet, hama­rosan szintén eladósorba kerül. • Szép Ch. Gáli András Sporttalanság Valaha volt súlya a magyar sportnak, társadalmi berendezkedésre va­ló tekintet nélkül. Két kiragadott példa: 1933 és 1944 között ifj. Hor­thy Miklós, a kormányzó fia volt a Magyar Úszó Szövetség elnöke, majd a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején Farkas Mihály honvédelmi miniszter, a Rákosi Mátyás utáni második számú vezető volt a Bp. Honvéd elnöke, gyakorlatilag a sportot felügyelő politikus. Ma? Egy Elbert Gábor nevű fiatalember, a fallabda-szövetség (...) korábbi főtitkára felel a magyar sportért, szakállamtitkári (!) minőségben... A sport, amely nem is olyan régen politikai rendszerek, kurzusok le­gitimációs eszközeként folyamatosan a kiemelten támogatott terüle­tek közé tartozott, mára tökéletesen elveszítette jelentőségét. Leg­alábbis hazánkban, s ennek nagyon is szomorú, ugyanakkor a ha­szonelvű politizálás szempontjából érthető oka van. A sportnak - sajnos? nincs igazán szerepe a szavazatmaximalizálást eszköz helyett céllá magasztosító pártpolitikában. Mindezt legcinikusabban a Gyurcsány-kormányzat ismerte fel. Azon­nal reagált is: az Orbán-adminisztráció idején még miniszteri szinten kezelt területet - két lépcsőfokkal lejjebb silányítva - elrejtette az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egyik obskúrus ügyosztályává, szakállamtitkárságként... A lépés közvetlen következménye - belehelyezve a Gyurcsány- csomagnak életünk minden területéről anyagi eszközöket elvonó koordináta-rendszerébe - az, hogy konkrét veszélybe került a 2008-as pekingi olimpiára történő felkészülés. Jóllehet Elbert Gábor minapi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az élsportra 2007-ben is nagyjából annyi állami pénz jut, mint amennyi jutott idén, s ezt a takarékos büdzsé keretei között kedvező, egyben reális pozíciónak tekintette, a valóság - ha a konkrét számokat néz­zük - egészen más. A szakállamtitkárság november közepén még azt közölte, hogy 1,8- 1,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2007-ben az olimpiai felké­szülésre. Ez az összeg azonban a szakállamtitkárság által végzett át­csoportosítás után 1,414 milliárdra csökkent. Ebben az évben a köz­vetlen olimpiai felkészülésre 1,340 milliárdot biztosítottak, a forrás tehát csupán 74 millióval emelkedett. Míg 2003-ban az athéni olimpia előtti évben még 2,3 milliárd jutott a közvetlen felkészülésre, a kvalifikációra. Mindez arra utal, hogy a szakállamtitkárság nem kellően tájékozott a kvalifikációs versenyek költségeiről. A versenysport támogatása pedig 2006-ban 2,741 milliárd volt, ez az összeg 2007-ben 2,437 milliárdra csökken a tervek szerint. Köztudott, hogy manapság már minden sportágban kvalifikációs ver­senyek sorozatán lehet kivívni az olimpiai szereplés jogát. Ezen ver­senyek nagyrészt 2007-ben bonyolódnak, viszont jelen állás szerint jelentős részükön nem tudnak részt venni sportolóink, ergo: az olim­pián sem lehetnek ott. Hajmeresztő példa: van olyan sportág, melynek magyar képviselői úgy készülnek a pekingi olimpiára, hogy éjszaka edzenek, ekként szimulálva az ötórás időeltolódást... Arra ugyanis már régen nincs pénz, hogy a helyszínen edzőtáborozzanak... Az idei a drámai fordulatok éve volt Tóth Gy. László: nem várok sok jót a jövőtől Folytatás az 1. oldalról „Az áprilisi választások a politikai jobboldal szempontjából tragikusak voltak, eltaktikázták a kampányt. Is­mételten azzal próbálkoztak ugyanis, hogy megnyerjék a bizonytalanokat és a kisembereket, utóbbiak viszont - mint kiderült - érzelmileg még túlsá­gosan kötődnek a baloldalhoz. A vá­lasztást így tehát nem a kormánykoa­líció nyerte meg, hanem a Fidesz vesztette el” - mondta lapunknak a politológus. A szeptemberben nyilvá­nosságra került őszödi beszéddel kap­csolatban Tóth Gy. László azt mond­ta: példátlan esemény az újkori ma­gyar történelemben, hogy a miniszter- elnök egy egész frakció előtt elismer­je, tudatosan hazudott és tévesztette meg a népet a hatalom megtartása ér­dekében. A politológus véleménye szerint ez erkölcsi mélypontot jelent, a százkilencvenkét fős MSZP frakció­ból ugyanis senki nem lépett ki, senki nem tiltakozott. Ezek szerint az MSZP-nek nincsenek erkölcsi elvei, csak a napi politikai technikákkal tö­rődnek. „Ezután következtek azok a szégyenteljes események, amelyeket a történelemkönyvek is úgy fognak tárgyalni: egy demokráciában a meg­vadult rendőrök rávetették magukat a békés tüntetőkre. Természetesen vol­tak provokálok, szabálysértők is a tö­megben, ahelyett azonban, hogy eze­ket emelték volna ki, a rendőrség in­dokolatlan agressziót alkalmazott az ártatlan emberekkel szemben is. A rendőrség a politikai megfélemlítés eszközévé lett, és sajnos előbújtak a Kádár-kori reflexek: rendőrként min­dent megtehetnek” - kommentálta az őszi eseményeket a szakember. A jö­vővel kapcsolatban pesszimista a po­litológus, véleménye szerint az élet­minőség anyagi és erkölcsi értelem­ben is tovább fog romlani. Veszélyes­nek tartja azokat az értelmiségi cso­portokat, akik hamis megbékélést hir­detnek - nyilvános bocsánatkérés nél­kül. „Az elmúlt tizenöt évben általá­ban látni lehetett, hogy mi várható, most azonban nem tudnám megmon­dani, hogy mit hoz a következő év. Sokak szerint a szociális biztonság el­vesztése miatt újra az utcára vonulnak az emberek, én azonban ebben sem hiszek. A jobboldal olyan helyzetbe került, ahol nagyon kicsi a mozgáste­re, a hatalom pedig elvesztette erköl­csi alapját. Az emberek fásultak, azt élték meg, hogy ebben az országban semminek sincs következménye” - tette hozzá Tóth Gy. László. • (pálovics)

Next

/
Thumbnails
Contents