Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-28 / 255. szám

2 HÍDLAP • 2006. december 28., csütörtök www.esztergom.hu RÖVIDEN Jegyáremelés februártól (H) A vasúti közlekedés első körben átlagosan 16 százalékkal kerül majd többe, míg a távolsági és helyközi autóbusz-közlekedés jegyárai 6 százalékkal növeked­nek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője szerint az érintett tárcák és a szolgáltatók kérték az áremelés egy hónapos csúszását a felkészülés érdekében. Jövő május elsejétől egyébként az autóbusz-közlekedésben átlagosan további 4, a vasút esetében újabb 17 százalékos emelés esedékes. Még lehet igényelni a gáz-és távhőtámogatást (H) Már februárban a megítélt támoga­tással csökkentett gáz-, illetve távhőszámlát kapja kézhez az a fo­gyasztó, aki december 31-ig vissza­küldi a Magyar Államkincstárnak a gázártámogatási igénylőlapokat - közölte a kormányszóvivő. Danks Emese közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a március 31-ig beadott kompenzációs adatlapok esetében is megkapják a jogosultak a januártól járó támogatást, de ebben az esetben januárig visszamenőleg, egy összegben jelenik meg a szám­lában. A kormányszóvivő szerint fontos változás a korábbi évekhez képest, hogy jövő év elejétől nem kell választani a gáz- és a táv- hőtámogatás között: ugyanarra a la­kásra mindkettőt lehet igényelni, két adatlap kitöltésével. Januártól nyilvános a menetrend (H) Február végéig 14 MÁV vonalat számol fel a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium, amelyeket átad a Volán-társaságoknak. Az át­állás menetrendje elkészült, ame­lyet január első napjaiban hoz nyilvánosságra a minisztérium. Szigorodhat a Btk. (H) A büntető törvénykönyv megvál­toztatására készül a kormány, az er­re vonatkozó tervezetet januárban terjesztik az Országgyűlés elé. Az unió szabályokkal is harmonizáló változás szerint szigorúbb büntetés­re számíthatna az, aki kiskorúakról készít és terjeszt pornográf felvéte­leket annak beleegyezése nélkül, il­letve azok, akik kiskorúakat ronta­nak meg. Most még ez szabálysér­tésnek minősül. A kormány viszont úgy szigorítana, hogy a fajtalanko­dás bűncselekménynek számítson, amely már hároméves börtönbünte­téssel is sújtható lenne. Vita az ágyszámokról és a patikákról Fo,ytatódó e§yetemi Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a kórháztörvény miatt Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fi­desz az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvény miatt - jelentette be Mikola István szerdán. Az MSZP szerint az államfő pozitívab­ban gondolkodik az átalakításról, mint a Fidesz. Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere azt mondta: csalódottak, hogy a köztársasági elnök aláírta a tör­vényt. Mikola István úgy vélte: Ma­gyarországon nincsenek régiók, csak megyék, ezért nem járható út, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsokban döntsenek a kórházi ágyszámokról, az önkormányzatok feje fölött. Az ellen­zéki képviselő elmondta azt is, hogy kezdeményezi a helyi adókról szóló törvény módosítását, annak érdekében, hogy ne kaphassanak mentességet az építményadó megfizetése alól azok a benzinkutak, szuper- és hipermarke­tek, valamint egyéb boltok, amelyek a saját profiljukon kívül gyógyszert is árulnak majd a pénteken hatályba lépő új gyógyszerforgalmazási törvény alapján. Mikola emlékeztetett: a tör­vény lehetőséget ad arra, hogy ne fi­zessék meg az építményadót ezek az elsősorban multinacionális cégek. Hangsúlyozta: azzal sem értenek egyet, hogy a gyógyszerek kikerülje­nek a patikákból, a mentességet pedig végképp elfogadhatatlannak tartják. A szocialista Schvarcz Tibor úgy re­agált: az, hogy az államfő aláírta mind az öt - egészségüggyel foglalkozó - törvényt, azt jelzi, hogy Sólyom Lász­ló „sokkal pozitívabban gondolkodik” a reformokról, mint a Fidesz. A régi­ókról szólva az Országgyűlés egész­ségügyi bizottságának alelnöke el­mondta: közigazgatási régiók vannak, amelyek megyékből állnak össze, és ha ott meg tudnak egyezni a kapacitá­sokról, akkor a regionális tanácsoknak csak jóvá kell hagyniuk a döntést. A képviselő csúsztatásnak nevezte azt, hogy mentességet élveznének az épít­ményadó megfizetése alól azok a vál­lalkozások, amelyek profiljukon kívül Előkészítetlen kormánydöntés A titkosszolgálatok átalakításáról meg kell állapodni az ellenzékkel - hívta fel a figyelmet az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottságának szocialista alelnöke. Tóth Károly a Népszabadság egyik cikkére utalva arról beszélt: nem tartja szerencsésnek, hogy a sajtón keresztül hozzák nyilvánosságra a szolgálatok átalakítására vonatkozó elképzeléseket. Az MSZP nemzetbiztonsági munka- csoportja a cikk szerint előkészítetlen­nek tartja a nemzetbiztonsági szolgála­tok összevonásáról szóló kormányzati döntést. A zárt ülésen hozott állásfogla­lás nem a nyilvánosság számára ké­szült, az úgynevezett belső anyag. * -z -e Az MKP nem egy galambdúc Bugár Béla az MKP elnöke szerint a pártnak megoldást kell találni olyan esetekre, mint ami az önkormányzati választások előtt Komáromban tör­tént. Mint ismeretes, több magyar je­lölt indult harcba a polgármesteri posztért és csupán 23 szavazaton mú­lott, hogy nem Anton Marek szlovák jelölté lett a szék. Bugár szerint rossz döntés volt, hogy a párt komáromi alapszervezete Maurovich Horvát La­jost választotta hivatalos jelöltjének, akit Bastmák Tibor régi-új polgármes­ter függetlenként hatalmas különbség­gel győzött le. „Az MKP nem egy ga­lambdúc, hogy egyszer benn vagyok, másszor kinn” - mondta Bugár, aki a napokban azt is nyilatkozta, hogy már nem akar bármilyen feltételek között pártelnök maradni. • (Szép) gyógyszert is árusítanának. Az adó- mentesség új gyógyszertár létesítésére vonatkozik és nem azokra a cégekre, amelyek egyéb árucikkeken kívül gyógyszert is árusítanának. Adómen­tesség csak abban az esetben jár, ha például egy hipermarketben külön gyógyszertár is létesül - tette hozzá Schvarcz Tibor. • Koncz Endre Változó támogatási rendszer Január elsejétől hatékonyabb támo­gatási rendszer segíti a határon túli magyarokat, miután átalakul az intéz­ményrendszer - közölte a kormány- szóvivő. „Takarékosabb intézmények és átláthatóbban, egyúttal hatéko­nyabban működő támogatási rendszer segíti 2007. január 1-jétől a határon túl élő magyarokat” - írta közlemé­nyében Danks Emese. A döntés értel­mében január 1 -jétől megszűnik a Ha­táron Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hiva­tal. Mindkét szervezet feladatát a Mi­niszterelnöki Hivatal külkapcsola- tokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága veszi át. beruházások Jövőre is folytatódnak a felsőoktatá­si beruházások, új egyetemi épületek és megújuló kollégiumok várják a hall­gatókat - közölte az Oktatási és Kultu­rális Minisztérium szerdán. A Fidesz szerint vagy nem fognak megvalósulni a minisztérium által megnevezett PPP-s beruházások, vagy ha igen, ak­kor az egyetemek emiatt kénytelenek lesznek majd felélni vagyonukat. A minisztérium közleménye szerint, az egyetemek, főiskolák legfontosabb alaptevékenysége csak akkor lesz haté­kony, ha a tanulási környezet is a lehető legjobb állapotban van, ezért az a cél, hogy korszerű előadókban, méltó körül­mények között tanulhassanak a diákok. Jelezték: állami pénzből épül a gyöngyö­si Károly Róbert Főiskola új könyvtár- épülete, Szombathelyen a Berzsenyi Dá­niel Főiskolán pedig egy 100 férőhelyes főiskolai kollégiumot alakítanak ki. A minisztérium hozzájárul a Jászberényi Sportcsarnok megépítéséhez, ennek fe­jében a Szent István Egyetem jászberé­nyi pedagógiai kara használati jogot sze­rez a sportcsarnokban. Jövőre megkez­dődik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rekonstrukciójának tervezése is. Magántőke bevonásával zajlanak a PPP-programok: új diákotthonként elké­szül a Nyugat-Magyarországi Egyetem győri tanszállodája és diákotthona 320 férőhellyel, a Budapesti Műszaki Főis­kolán 400, a bajai Eötvös József Főisko­lán 140, az egri Esterházy Károly Főis­kolán 144 férőhellyel, a Tessedik Sámu­el Főiskola békéscsabai tagozatán 90, a Nyugat-Magyarországi Egyetem székes- fehérvári tagozatán 70 férőhellyel és há­rom budapesti egyetemen együttesen 860 kollégiumi férőhellyel gyarapodik a kapacitás. Az elmúlt két és fél évben a PPP-programok keretében 6 724 új kol­légiumi férőhelyet adtak át. 2008-ban to­vábbi 2 372 új kollégiumi férőhelyet ve­hetnek igénybe a diákok. Folyik a meg­lévő kollégiumok rekonstrukciója is a PPP-program keretében. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa úgy reagált: „úgy tűnik, a minisztérium, a költségvetésben szereplő számok és a kormány hosszabb távú elképzelései nin­csenek összhangban egymással”. Hiszen miközben az oktatási minisztérium nagy ívű beruházásokról beszél, eközben azt látjuk, hogy a 2007-es - de ha a fejezeti köteteket is megnézzük, a 2008-2010-es - évben sincs fedezet már a PPP-s prog­ramok keretében felépült kollégiumok és más épületek finanszírozására, a működ­tetés és beruházási költségek törlesztésé­re - mondta. • (Koncz) Új évtől új adózás Szlovákiában Többet fizetnek azok, akik sokat keresnek HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL A franciák sem szeretik A németek után a franciák is elégedet­lenek a közös fizetőeszközzel, az euroval. Egy felmérés szerint Francia- ország lakosainak 52 százaléka sze­rint rossz dolog, hogy bevezették az eurot. A kutatás azt is feltárta, hogy az ellenzők nagy része kisebb jövedel­mű, kétkezi munkás. Vagyis a negatív vélemény az árak emelkedésére ve­zethető vissza. A szellemi munkát végzők 67 százaléka ugyanis úgy vé­li, hogy jó dolog a közös valuta. Finnország is nyit a románok és bolgárok előtt Finnország január I -jétől nem alkal­maz megkötéseket a bolgár és a ro­mán munkavállalókkal szemben. A helsinki vezetés nem tartja szükséges­nek a kétéves átmeneti idő megszabá­sát a Bulgáriából és Romániából érke­ző munkavállalókra vonatkozóan, ahogyan azt 2004-ben az unió tíz tag­állammal való bővítésekor tette - je­lentették be szerdán Helsinkiben. Finnország mellett legalább hét to­vábbi uniós tagállam - Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország - is azonnal megnyitja munkaerőpiacát Bulgária és Románia előtt. Jön az euro Szlovéniában Szlovénia 1991 októberében vált meg a jugoszláv dinártól, és vezette be je­lenlegi pénznemét, a tolárt. Alig több mint tizenöt év elteltével a szlovének­nek máris újabb fizetőeszközzel kell megbarátkozniuk, a 2007. január else­jétől forgalomba kerülő euroval. Az áttéréssel járó kisebb kellemetlensé­gek nem rontják el a politika és a la­kosság örömét és büszkeségét, ame­lyet az a tény okoz, hogy a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül első­ként és egyelőre egyedül Szlovénia képes erre a minőségi ugrásra. Sokan feltételezik, hogy az új pénzzel új le­hetőségek nyílnak meg a szlovének előtt. A szlovén bankok trezorjait már feltöltötték az első adag euroval. hogy ne legyenek problémák az új év első napjaiban a készpénzfelvételekkel. Összesen 2,3 milliárd eurot szállítot­tak ki a pénzintézetekbe, szigorú biz­tonsági intézkedések közepette. Január 1-jétől valamivel olcsóbbak lesznek a gyógyszerek és az egész­ségügyi segédeszközök. E termékekre ugyanis tizenkilenc helyett tízszázalé­kos adókulcs lép hatályba. A nagyobb keresettel rendelkezőket viszont ma­gasabb adóval fogják sújtani. Az újfaj­ta adózási formát december elején hagyta jóvá a szlovák parlament. A többi termékre a jelenlegi 19 százalé­kos adókulcs marad érvényben. Az alacsonyabb hozzáadottérték- adóból kifolyólag részben az egészség­ügyben tevékenykedő biztosítók is pro­fitálnak majd, akik a betegek után ke­zelési díjat fizetnek az orvosoknak és kórházaknak. A tízszázalékos adókulcs bevezetése 2007-ben hozzávetőleg 2,8 milliárd koronába kerül az államnak. Ezzel szemben a kormánykoalíció által a parlamentben megszavazott törvény- módosítás hátrányosan érinti a havi 47 451 koronánál nagyobb jövedelem­mel rendelkezőket. A jelenlegi állapo­tokhoz képest nekik - az emberek mintegy két százalékának - az új jog­szabály évente hozzávetőleg 18 ezer koronával többet vesz ki a zsebükből. Ók tudniillik kisebb összeget számít­hatnak le abból az alapból, amely nem esik adó alá. A havi 79 955 koronánál többet keresők esetében az állam már az egész bevételt megadóztatja. A különböző szervezeteket és tár­saságokat is hátrányosan érinti az új adózási forma. Eddig 300 ezer korona összegig terjedő bevételük nem esett adó alá, január 1-jétől ez a kedvez­mény megszűnik. Áprilistól a részje­gyekből eredő bevételekre is hasonló jogszabály vonatkozik, mint a bank­betétek bevételeire. Ezeket a létmini­mum ötszörösének megfelelő össze­gig eddig nem adóztatták. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents