Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-27 / 254. szám
HÍDLAP • 2006. december 27., szerda www.istergranum.hu Teret nyerhet a falusi turizmus Nemcsak szállást biztosíthatnak jövőre a falusi vendéglátók egyre nő, főként mióta az üdülési csekA falusi vendéglátással foglalkozókat tömörítő Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) jó ideje szorgalmazza, hogy az erre vállalkozók ne csak szálláshelyet biztosíthassanak vendégeik számára, hanem például saját termékeiket is értékesíthessék, programokat szervezhessenek a látogatóknak. A parlament már elfogadta az ehhez szükséges törvénymódosítást, az Önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztérium által kidolgozott új jogszabály részleteiről várhatóan januárban dönt a kormány. A nagyobb beruházást nem igénylő falusi turizmus az egyik legjobb módja a vidékfejlesztésnek, népszerűsége kék is egyre szélesebb körben terjednek. A hazai vendéglátók évek óta irigykedve figyelhették, hogy az ebben az ágazatban jóval előrébb tartó osztrák vagy német falusiak szabadon árulják portékájukat a turistáknak, sőt akár a település szállást nem nyújtó kézműveseivel, gazdáival is hatékonyan működnek együtt. A FATOSZ hosszú küzdelme úgy tűnik, mostanra hozta meg gyümölcsét: a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának köszönhetően - amit az Ország- gyűlés december 12-én fogadott el - jövőre már nemcsak a szállásadásból befolyó bevétel lesz adómentes 800 ezer forintig, hanem egyéb, alkalmi szolgáltatásokból származó összeg után sem kell adót fizetniük 400 ezer forint értékig. így már teljesen szabályszerű lesz, ha hagyományos falusi ételeket kínálnak, rendezvényeket szerveznek vagy akár népművészeti termékeket, saját kertben termett, általuk előállított termékeket adnak el a látogatóknak. Az eddig nem szabályozott terület ezentúl szervesen illeszkedik majd a falusi vendéglátás kategóriájába. Kovács Zoltánná epöli vendéglátó, a Komárom-Esztergom Megye Falusi Turizmusáért Egyesület titkára lapunk kérdésére korábban kifejtette, hogy ma már nem elég pusztán szállást biztosítani a turistáknak, ehhez szervesen hozzátartozik az étkeztetés, szabadidős programok szervezése, a helyi látványosságok bemutatása, a vendéglátóknak célszerű egy-egy speciális területre szakosodniuk. A Dunakanyar tökéletes helyszíne az efféle aktív pihenésnek, szinte nincs olyan Duna- parti település, ahol ne működne vendégház, de az Ipoly menti falvak is igyekeznek vonzó szolgáltatásokat biztosítani, elsősorban természetesen a víz közelségére alapoznak különböző vízi szabadidős tevékenységek biztosításával, de például tájházakban sincs hiány. A vendégforgalom régiónkban is évről évre emelkedik, nem utolsó- o sorban az üdülési csekkeknek köszönC £ hetően, de sok külföldi, főként hollan- 3 dók, németek is szívesen töltenek errefelé néhány napot. • (szabó) Veszély a befagyott vizeken Csak a kijelölt helyeken szabad korcsolyázni Folytatás az 1. oldalról A tiltott vizeken való korcsolyázásért a rendőrök, közterületfelügyelők, határőrök büntethetnek, de arra nincs kapacitásuk, hogy a tavak, holtágak körül cirkáljanak, egyik hatóság sem tudott arra példát hozni, hogy valaha is büntettek volna emiatt, pedig helyszíni bírságként 10, míg szabálysértési eljárás során akár 20 ezer forintra is büntethetők az életüket kockáztató szabálytalankodók. A szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait egy 2001-es belügyminiszteri rendelet íija körül, ebben szerepel a léket vágó horgászokra vonatkozó kitétel is. A balesetveszély miatt az 1 négyzetméternél nagyobb lékeket 1 méter magasLehetőleg soha ne menjünk egyedül tóra korcsolyázni, de ha igen, viseljünk kis nedvszívó tulajdonságú ruhát, amely nehezebben ázik át és nem húz le baj esetén. Ha már halljuk a jég ropogását, azonnal feküdjünk hasra széttárt karokkal és lassan kússzunk a part felé. A vízből kimentett, lehűlt embert ne vigyük azonnal fűtött, meleg helyre, előbb a vérkeringését próbáljuk meg beindítani dörzsöléssel. Ságban korláttal kell körülvenni, míg a kisebbekre valamilyen messziről is jól látható módszerrel, például náddal, faágakkal kell felhívni a figyelmet. • Sz. H. L A P ( S Z ) É l Kocsis L Mihály ____________________ É jféli mise A faluban, ahol gyerekkoromat töltöttem (történelmi szükségszerűség), a legszebbek a havas Karácsonyok voltak. Egy havas téli éjszakán a telepről felballagni a faluba, s a hétköznap iskola (együtt az alsó négy osztály), szombatesténként moziteremként funkcionáló katolikus kápolnában (a civil napokon szürke leporello-ajtó rejtette az oltárt) meghallgatni Berárd atya prédikációját. Akkoriban (negyvenesötvenes évek) valahogy mindig fehér volt a Karácsony, legalább az, ha már az életben oly sok volt a fekete (meg a vörös); fehér és távlatos -jó volt ilyenkor felnézni a magasba, az égre, köröskörül az a nagy fehérség mintha egyenesen oda mutatta volna az utat. Faluhelyen érintetlen marad a hó, csak az utakon tapossák le a lovaskocsik és az emberek. És az időjárás is megbízható. Ha tél, akkor tél. Ha nyár, akkor nyár. A Balaton befagyott, és akkor be volt fagyva. (Egyszer, emlékszem, lovas szánon vitt át „Kertész” bácsi Siófokra.) A hó leesett, és akkor hetekig ott volt. Gyönyörű! Csendes éj, varázsos éj - csilingeltek a szánok, ahogy a nép tódult a templom felé. Bent, a kis teremben aztán leheletükkel melegítették fagyos kezeiket. A szívüket nem kellett, meleg volt az úgy is. Akkoriban még innen voltunk a II. vatikáni zsinaton (1962-65), latinul szálltak az oltárról a szavak, s bizony, a szerint helyezkedtünk ministránsként a jobb- vagy a baloldalra, hogy mennyire tudtuk „tudós nyelven” az Atyának adandó válaszokat. És aztán, a végén, mindig elénekeltük a Himnuszt! A felnőtteknek meg könnyes volt a szemük. ...Ringatózom most, új reménységek Karácsonyán - hisz minden születés új remények ébredése egyben -, ezeken a régi emlékeken. Idilli £s szép. Kár, hogy nem igaz. Ugyanis egykori falumban én sohasem jártam éjféli misén. Mert „kicsi” voltam, mert hideg voltamért édesanyám reformátusként nem kísérhetett el, mert hazaingázó apám fáradtan aludt, s különben is, nálunk időben le kellett feküdni, jóval éjfél előtt, mert gyorsan kihűlt a kályha és akkor nagyon hideg volt a szobában. Mégis, valahogy annyira szeretném most elhinni, hogy volt éjféli mise. És hogy akár én (kisgyerek) is részt vehettem volna rajta! Nem más ez, gondolom utólag (nagy bizonyossággal), mint örökös vágyakozás egy sosemvolt, sosem-pontosan-olyan-volt-ám-lehetett- volna ország iránt; egy történelem iránt; holt, csontjuk-sincs-már emberek után, akiknek érintése mégis rajtunk van. Mint anyád simítása arcodon, apád kezének száraz melege, ahogy mentek. Valahova... Akárha éjféli misére mennétek. Piacot veszítenek a magyar állattenyésztők? Oroszország januártól blokkolná az uniós húsbehozatalt Oroszország kilátásba helyezte; ha Brüsszel nem ad kellő garanciát a két új tagállamból - Bulgária és Románia - érkező hús biztonságosságára vonatkozóan, megtiltja az összes uniós országból a hús bevitelét. Ez azt jelentené, hogy a magyar sertéstenyésztők elvesztik egyik legfontosabb piacukat, ami újabb csapást mérne az egyébként is rogyadozó ágazatra. A Romániából és Bulgáriából származó hústermékek ugyanis jelenleg tiltólistán szerepelnek Oroszországban, mellesleg az uniós tag Lengyel- ország sem vihet ilyen termékeket az orosz piacra, de ennek oka elsősorban politikai. Az orosz tiltás egyelőre még nem megerősített, de ha január 1-től alkalmazzák, az igen kellemetlenül érintené Magyarországot. Persze hazánk reménykedhet, hogy a kétoldalú orosz-magyar gazdasági kapcsolatok miatt Oroszország hamar feloldja a korlátozást. Korábban úgy tudtuk, hogy e két ország a csatlakozásuk után sem szállíthat élő állatot és állati eredetű terméket a közösség piacára, hiszen az uniósnak is komoly aggodalmai vannak az e két országban folyó hústermelést illetően. Románia esetében a kifogások többsége az ottani kritikus sertéspestis helyzetre vonatkoznak, Bulgáriában pedig, ezen kívül az állatok vakcinázásával kapcsolatban vannak komoly gondok. Gráf József agrárminiszter azonban nemrég azt nyilatkozta, hogy ellentétes a magyar érdekekkel, hogy Romániával és Bulgáriával szemben azonnali hatállyal megszüntetnék az állategészségügyi határellenőrzést. Megkerestük ezek után a minisztériumot, ahol a szóvivő, Dékány András megerősítette: január 1-től a két ország teljes jogú tagja lesz az uniónak ennek megfelelően érvényes lesz rájuk az áruk és szolgáltatások szabad áramlását kimondó egyik uniós „alapvetés”. Vagyis a többi régebbi tagállamhoz hasonló jogaik és kötelezettségeik lesznek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mindkét országnak garantálnia kell, az uniós előírásoknak megfelelően, hogy termékeik fogyaszthatok. Az Euractiv információi szerint viszont Bulgáriával szemben Brüsszel korlátozást tart fenn a hús- és tejtermékekre vonatkozóan a csatlakozás után is, vagy e tekintetben továbbra is „harmadik országnak” számít majd. A kérdés csak az, hogy ilyen rövid idő alatt lehetséges-e a felkészülés, valamint hogy az orosz fél számára mindez elfogadható-e. Hogy mennyire húsbavágó kérdésről van szó, a következő adat jól szemlélteti: a két ország közti kereskedelem évente 250 millió dollár, amelyet a kétoldalú megállapodás keretén belül a duplájára kívánják bővíteni. Ez persze nem kizárólag a húsimportra vonatkozik, hanem gyümölcsökre, zöldségekre, borra és technológiára is, vagyis a teljes orosz-magyar agrárkereskedelemre. Az Európai Unió belpiacán is hatalmas feszültségek jelentkeznének, Magyarországon pedig, egyenesen a sertéságazat tönkremeneteléhez vezetne az orosz embargó. • G. K. A Vám- és Pénzügyőrség által kiadott tájékoztató szerint Románia és Bulgária európai uniós taggá válásával 2007. január elsejétől megváltoznak a Románia felől Magyarországra érkezőkre vonatkozó cigaretta-behozatali szabályok. Magyarország - mivel Románia és Bulgária még nem teljesíti a dohánygyártmányokra az Európai Unióban előírt minimális adószintet - fenntartja a korábbi, harmadik országgal szemben alkalmazott mennyiségi korlátokat. A jövedéki adóteher nélkül behozható cigaretta mennyisége továbbra is 200 szál e feletti mennyiségre vámterhet fizetni nem kell, de a jövedéki adóterhet a helyszínen meg kell fizetni.
