Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-21 / 251. szám
HÍDLAP • 2006. december 21., csütörtök www.istergranum.hu Tovább amortizálódik az üveggyár Lassan három éve húzódik a bezárt üzem ügyének rendezése Folytatás az 1. oldalról A bezárás óta többször írtak már ki pályázatot az értékesítésre, mindany- nyiszor sikertelenül, és ma sem utal semmilyen jel a kérdés megoldására. Az egykori vállalat hazánk harmadik legnagyobb öblösüveggyártó üzeme volt és 113 évig működött. 2001-ben vált igazán sürgetővé, hogy a gyárban megvalósuljanak a környezetvédelmi fejlesztések, technológiai átállás, de sem ekkor, sem három évvel később nem kapták meg a környezet- használati engedélyt, melynek hiányában le kellett állítani az amúgy is gazdaságtalan termelést. A nehéz anyagi helyzetben lévő üzem működését egy ideig még a helyi önkormányzat is segítette, de mivel ezek a tartozások a mai napig nem rendeződtek, Pánczél Mihály polgármester már nem is bízik abban, hogy valaha is megkapják ezt az összeget. A területet továbbra is - lehetőleg nem környezetszennyező - ipari termelésre lenne a legcélszerűbb hasznosítani, és a reménybeli befektető Tokodon könnyen találna jól képzett munkaerőt is, hiszen az üveggyárból annak idején 320 embert kellett elbocsátani. Az ügy azonban úgy tűnik, állóvízzé alakult, a kihalt épületek továbbra is csúfítják a nagyközség összképét. A további működéshez szükséges engedélyek késlekedése miatt a tulajdonos kft. másfél milliárd forintos kártérítési pert indított a három illetékes környezetvédelmi hatóság ellen, de azt a Fővárosi ítélőtábla még júliusban elutasította. • Sz. H. Lehúzzák a rolót a szlovák kórházak is? Az ellátás rovására mehet az intézmények kiszolgáltatottsága Folytatás az 1. oldalról A legrosszabb esetben ugyanis a végrehajtók zárolhatják a kórházak bankszámláját, és kötelezhetik az egészségbiztosítókat arra, hogy a kezelésekért járó összeget ne az intézménynek, hanem a hitelezőnek fizessék ki. Valentovic egyébként az ellenzéket okolja a kialakult helyzetért, ők viszont azt állítják, hogy a magánkézben lévő egészségügyi intézményekre nem vonatkozott a védelem, és ez diszkriminatív, valamint alkotmányellenes volt. Szlovákia több intézménye, így például az ipolysági kórház is, adóssággal küzd. Somló István gazdasági igazgató lapunknak elmondta, hogy kórházuk nem állami intézmény, mert néhány évvel ezelőtt a városé lett, az pedig „kölcsönadta azt egy, az önkormányzat által létrehozott nonprofit szervezetnek”. Somló elmondása szerint, míg egy kisebb intézménynek több tízmilliós adóssága van, addig az egyes szinteken egyre növekedik az A pozsonyi Pravda című napilap úgy tudja, hogy csökkentik a férőhelyek számát a szlovákiai gyógyintézetekben is: az illetékes tárca felméréséből kiderült, hogy a Duna bal partján fekvő országban 6000-rel több ágy van, mint amire szükség lenne. A legtöbb felesleg Észak- és Kelet- Szlovákiában van. összeg, így például a pozsonyi gyermekkórháznak milliárdos tartozást sikerült felhalmoznia. „A végrehajtó egyébként csak olyan pénzre teheti rá a kezét, ami nem az alkalmazottak bérére van szánva. A sági kórház esetében, mivel a vagyon a városé, és az csak kölcsönben van a nonprofit szervezetnél, az épületre, a mentőkocsikra nem teheti rá senki sem a kezét, maximum az említett cég igazgatótanácsa az, akit elvihetnek” - fogalmazott a gazdasági igazgató, aki azt is elpanaszolta, hogy a helyi önkormányzat nem igazán támogatja az intézményt, 2003-tól csupán évente 200 ezer koronát kapnak tőlük. • Szép Éva Kocsis L Mihály A Hős Anya Már nem emlékszem, hogyan is szólt a hajdani vicc. Hogy két olyan kitüntetés volt, amelyet Brezsnyev nem kapott meg, a Hős Város és a Hős Anya, vagy éppenséggel azt is a mellére (pizsamájára) tűzhette? Valószínűbb, hogy az utóbbi az igaz. Hiszen a Birodalom első embere, csaknem húsz éven át egyeduralkodója, nagyon szerette a szép, csillogó-villogó kitüntetéseket, valamint a gyors sportkocsikat. Utóbbihoz még idős korában is annyira ragaszkodott, hogy e kedvteléséhez külön utat építettek számára a Kreml és Moszkva környéki dácsája között. No, nem mintha annyira féltették volna gyengülő reflexeitől a gyalogosokat (valójában az elvtársi vadászat része lett volna), hanem hát a főtitkárt kímélni kellett - ekkoriban már elég borsos ára volt az elemcserének. (Durr a cell!) Ünnepi fotókiállítás nyílt a napokban Moszkvában a nagy Leonyid születésének századik évfordulóján. A Történeti Múzeum tablóin egykori udvari fotósa, Vlagyimir Muszaeljan mutatja meg a hálás utókornak a... kit is. Ugye, az „acél” már foglalt volt, a „vas” meg túl snassz! Talán a „gyémánt” - hisz' majd elfelejtettük mondani: a briliánsokhoz is fenemód vonzódott a szovjet nép egyszerű gyermeke. Azok, akik részesei lehettek e képtelenül képes vemiszázsnak, majd hosszan elbolyonghattak a képek labirintusában, a hírek szerint elsősorban is elámultak. Egyszerűen nem értették, hogyan omolhatott össze egy olyan Birodalom, amelynek élén egy ilyen nagyszerű hős állt, mint Leonyid Iljics Brezsnyev. Hogyhogy a pangás évei?! Hogyhogy?! E sorok írójának 1982 tavaszán volt alkalma néhány hetes moszkvai (illetve azerbajdzsáni - ó, igen, Tovaris Alijev, azért ő sem volt semmi!) tartózkodásra. Finoman szólva is meghatározó élmény volt. Valami olyasmi, mintha a holdon járt volna az ember. De legalábbis távoli, idegen vidéken. A rothadásnak és a pusztulásnak valami olyan mélyrétegei tárultak a gyanútlan látogató elé, hogy csak kapkodta a levegőt. (Amely igencsak ritka volt, csak mintha a „hallgatóság” lett volna sűrűn elhelyezve mindenfelé.) Istenem, ez a sors vár miránk is, a „létező szocializmus” valamennyi gyermekére?! Ez volna a... jövő? Most viszont arról olvashatunk, hogy orosz közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság hatvanegy százaléka(l) sikeresnek tartja a brezsnyevi időszakot; nosztalgiával gondol vissza azokra a „régi, szép időkre”, és megkönnyezi azt a - Muszaeljan fotóin látható - délceg, erős, „legyőzhetetlen” államférfit, aki Leonyid Iljics volt, a „mi apánk”. (Illetve: az ő apjuk.) Ha jobban belegondolunk: nincs tehát félnivalója egyetlen rossz kormányzatnak és kormányosnak sem. Csak egy kis időmúlás és egy jó fényképész kell - és a haza fényre derül. Ezért aztán hosszú távon Gyurcsány Ferencnek sem kell aggódnia. Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér! Legalábbis unokáink „emlékezetében”. (Az élet, szerencsére, rövid távú project.) Töretlen a magyarok utazási kedve Szilveszterre telt házra számítanak a hazai szállodák A megszorító intézkedések miatt az idegenforgalom visszaesésétől tartottak a szakemberek. A Karácsony és szilveszter tájékán induló külföldi utakra, valamint a belföldi szálláshelyekre már csak elvétve akad hely. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke szerint a Karácsonyt inkább otthon töltik a magyarok, viszont a két ünnep között induló szilveszteri utak továbbra is rendkívül népszerűek. Ilyenkor az európai nagyvárosokat, valamint a meleg éghajlatú országokat választják előszeretettel a turisták. A Kanári-szigetek és Tunézia a legkedveltebb, amelyek ára is egyre kedvezőbbé válik az utóbbi években, viszont egy szűkebb réteg számára feltörekvőben vannak olyan egzotikus úti célok is, mint Kuba, a Dominikai Köztársaság, vagy Omán. A belföldi szálIdén Magyarországon a tavalyinál többen, 888 ezren utaztak külföldre úgy, hogy ehhez utazási iroda szolgáltatásait is igénybe vették. lodák szilveszter környékére általában kétéj szakás háromnapos, vagy hároméjszakás négynapos csomagokat kínálnak, melyek közül a wellness szolgáltatásokat is nyújtó gyógyüdülők és kastélyszállók a legkeresettebbek. A budapesti szállodák viszont az ünnepek idején külföldiekkel telnek meg, de az utóbbi években már ünnepek előtt is észrevehetően megnőtt a főváros idegenforgalma, mivel a külföldi irodák az adventi vásárokkal csábítják hazánkba a turistákat - mondta Molnár Gabriella. A MUISZ elnöke hozzátette: idén valamivel kevesebb külföldi érkezett Magyarországra, viszont a belföldi turizmus és a magyarok kiutazása növekedett. Mint mondta, akiknek a téli nyaralás eddig megszokott volt, a megszorítások miatt sem mond le róla, de a szakmában senki nem tervez jelentősebb visszaesést a jövő évben sem. Hasonló tapasztalatokról számolt be Pócsik György is, az esztergomi Gran Tours utazási iroda vezetője. Bár városunkban a kereslet enyhe csökkenését érzékelték, szilveszterre már ők sem tudnak helyet foglalni a hazai szállodákban. Az év végi pár napos üdülések ára egyébként igen széles skálán mozog 25 ezer forinttól akár 150 ezer forintig a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, melyből az igény esetén megrendelhető szilveszteri vacsora és bál ára is legalább tízezer forint. A Gran Tours munkatársai azt is tapasztalták, hogy a két ünnep közötti néhány napos üdülésre nagyobb igény lenne, ám ilyet egyik szálloda és utazási iroda sem kínál. • Gábor Éva
