Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-20 / 250. szám

www.istergranum.hu 2006. december 20., szerda • HÍDLAP 5 Hatósági össztűz a tűzijátékokra Szigorú szabályok határozzák meg a petárdák használatát Nem mindegy mit és milyen meny- nyiségben vásárol az ember, vagyis nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi­lyen pirotechnikai termékeket szerez­hetünk be az óévben, ha csak nem akarjuk az újévet egy rendőrségi felje­lentéssel kezdeni. Megkezdődött a pirotechnikai konté­nerek, árusító helyek telepítése, amely­ről már tegnap beszámoltunk. A Komá- rom-Esztergom Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság illetékesétől meg­tudtuk, hogy mint szakhatóság a rend­őrséggel közösen végzik az engedélye­zést és a helyszíni szemlét is. A forgal­mazás időszakában (december 28-a és 31.-e között), annak kezdetekor szintén közös szemlét tartanak majd, és ellen­őrzik, hogy a forgalmazók betartják-e az előírásokat. A megyében összesen hét helyen, Tatabányán három, Kömyén, Tokodaltárón, Esztergomban és Komáromban egy-egy helyen vásá­rolhatnak kistú'zijátékot az emberek a szilveszteri mulatsághoz, ám ezeket csak szilveszter napján meghatározott időszakban szabad működtetni. Tűzijátékot, pirotechnikai terméke­ket azonban már most is lehet vásárol­ni a Duna túlpartján, a szlovákiai Pár­kányban, ám nem mindegy miből mennyit akarnak áthozni a határon a vásárlók. Mészáros Árpádtól, a határ­őr főhadnagy, esztergomi kirendeltség helyettes vezetőjétől megtudtuk, hogy folyamatosan ellenőrzik az autósokat a határ átlépésekor, ám eddig minden rendben volt. Mindenesetre jó tudni, hogy kétfajta pirotechnikai osztályt különböztetünk meg, amelyekre más szabályok vonatkoznak. Az egyes osz­tályba tartoznak a játékos pirotechni­kai termékek, amelyeket engedély nél­kül bármikor megvásárolhatnak 14 évüket betöltött személyek, és egy ki­ló bruttó tömegig tárolhatják is. Magyarországon ezek forgalmazá­sát tizenöt nappal az árusítás előtt be kell jelenteni a rendőrségnek, akik ezt ellenőrzik és igazolást állítanak ki ró­la. A második osztályba tartozó, úgy­nevezett kistűzijátékokat nagykorú személyek december 28-a és decem­ber 31-e között engedély nélkül meg­vásárolhatják, összesen bruttó három kilóig tárolhatják zárt csomagban. Aki ezeket megszegi, és lebukik a határon, azokkal szemben a határőrség sza­bálysértési eljárást kezdeményez, és feljelentést tesznek ellene a rendőrség illetékes szervénél. A megvásárolt ter­mékeket szilveszter napján este 6 órá­tól reggel 6-ig lehet felhasználni, ami megmarad, azt január 5-ig lehet vis­szavinni a vásárlás helyére. Aki nem viszi vissza a fel nem használt piro­technikai eszközöket, az megsérti a tá­rolásra vonatkozó szabályokat, vagyis szabálysértést követ el, és akár öt­venezer forintos bírságra is számíthat. Mészáros Árpád hangsúlyozta, hogy petárdát egyáltalán nem lehet birto­kolni és használni. Ezt egy tavaly ki­hirdetett kormányrendelet tiltja meg. • (gál) Hivatalos hídátadás Komáromban Harc az ágyakért: elfogadták a törvényt Egy hónapja fejeződött be az Erzsébet híd rekonstrukciója Folytatás az 1. oldalról Rajtuk kívül jelen lesz és ünnepi be­szédet mond Horváth László, az Útgaz­dálkodási és Kordinációs Igazgatóság vezetője, Lubomír Vázny, a Szlovák Köztársaság közlekedési, postaügyi és telekommunikációs minisztere, valamint Roman Zembera, a Slovenská Správa Ciest vezérigazgatója és László Sándor, a Magyar Közút Kht. vezérigazgatója. Az idén 114 éves Erzsébet híd teljes kö­rű felújítására vonatkozó engedélyeket még 2003-ban adták ki a két ország ille­tékes hatóságai. A rekonstrukciós mun­kák feltételeit a két ország illetékes mi­nisztériumai egy tárcaközi megállapodás keretében 2005. július 15-én rögzítették. A Slovenská Správa Ciest és az Útgaz­dálkodási és Koordinációs Igazgatóság, mint megbízó koordinálásában végzett, mintegy 5.418.783 euro (1,37 milliárd forint) nettó értékű beruházás 2005. no­vember 30-án kezdődött, és az előzetes tervnek megfelelően rá egy évre, idén november 30-án fejeződött be. • G. K. Eldőlhet az alapiskola sorsa A párkányi Teraszoknák nevezett vá­rosrészben található, évek óta készülő alapiskoláról már a múlt hónapban be­számoltunk: jelenleg a negyedik pavi­lon befejező munkálatai folynak. Mint ismeretes, a komplexum a mai napig nem készült el, igaz, az öt épület közül három, sőt hamarosan négy is a diákok rendelkezésére áll. „Az iskolák állami hatáskörbe tartoznak, ez most a városra van leosztva. Ahogyan érkezik az e célra szánt pénz, olyan mértékben tudunk előre mozdulni az építkezéssel. Az idén ötmillió koronát kaptunk, ezt a negyedik pavilon munkálataira fordí­tottuk, ami még így sincs teljesen kész” - informálta lapunkat Magyar Bertalan alpolgármester. Az elmúlt he­tekben szemmel láthatóan is folytak a munkálatok a komplexum körül: most kerül felhasználásra az az ötmillió ko­rona, amit erre az évre kapott a város. „Az éttermi rész és a konyha kerül ki­alakításra: bevezettük a melegvizet, te­tő kerül az épületre, nyílászárókat sze­reltek be” - tudtuk meg Magyar Berta­lantól, aki régebben azt is elmondta, hogy még nem született döntés arról, hogy mire lesz felhasználva az épület­együttes, véleménye szerint azonban mindenképpen oktatási célokra kellene hasznosítani azt. A Hídlap a régi-új polgármesternél is érdeklődött a komplexum sorsa iránt, Ján Oravec azonban egyelőre nem kívánta a nyil­vánosság elé tárni elképzeléseit, ígére­te szerint januárban informál majd minket azokról. , • Sz. É. Az új évben további lobbi vár a megyei kórházakra Folytatás az 1. oldalról A feladatmegoszlásról első körben a miniszter tesz javaslatot, amit a Regio­nális Egészségügyi Tanácsok vagy elfo­gadnak, vagy új megoldást javasolnak teljes egyetértésben, ha azonban nem si­kerül az egyeztetés, az ügy visszakerül az egészségügyi miniszter döntési köré­be. A járóbeteg-ellátó központok ezen­túl „nappali kórházként”, szakrendelő­ként vagy egynapos sebészetekként mű­ködhetnek tovább. A tervezet megjele­nésekor már komoly lobbi indult a kór­házak megmaradásáért, természetesen mindenki a maga érdekeit védte. Hiába álltak ki azonban szocialista polgármes­terek is a saját városuk intézményéért, a kormánykoalíció képviselőcsoportja te­rületre való tekintet nélkül igennel sza­vazott. Térségünkben az esztergomi kórház területi sorba való taszítása okozta a legnagyobb felháborodást, hi­szen az elmúlt években komoly fejlesz­téseket hajtottak itt végre az önkor­mányzat segítségével, gazdaságilag és szakmailag is kiemelkedő szintre hozva fel az intézményt. Ennek ellenére sem a megyei, sem a városi tiltakozásnak nem lett hatása, mint ahogy a kisbéri teljesen felújított, vagy a földrajzilag nagyon fontos területen lévő komáromi kórház esetében sem. A megyei intézmények­nek most az lesz a következő feladatuk, hogy a Regionális Egészségügyi Taná­cson belül próbáljanak minél több aktív ágyat megszerezni, bár félő, hogy nem sikerül megegyezniük Fejér és Veszp­rém megye kórházaival. Ebben az eset­ben viszont miniszteri hatáskörbe kerül­het a döntés, amely újra csak a pártérde­kek közrejátszását eredményezheti. • Szabó-Pálovics Amit a Kerecsen-ünnepről tudni kell Nomád őseink december végén sólymot reptettek A „magyarok Karácsonyának” ősi hagyományát, a kereszténység előtti idők tradícióját őrzi és ápolja a Javasgyógyász Egyesület. Az ünnep eredetéről a Javaslapból és Kovács Gábor vallástörténész-asztrológustól tudhatunk meg többet. A javaslás a régi magyar pogány (gnosztikus-mágikus) „papi” hierar­chia egyik lényeges eleme volt, amely magában foglalta a gyógyítást, a jós­lást, a szellemi erőkkel való kapcso­lattartást és az ősi hagyomány őrzé­sét. Az ősi tradíció része volt a Kere­csen-ünnep, amelyet december 21-én ünnepeltek eleink. A Csörgő Zoltán által szerkesztett „Javaslap”-ban de­cember 21-ről a következők olvasha­tók a Nap hagyománya szerint: „Az, hogy a nappal az egész eszten­dőben ezen a napon a legrövidebb, a Nap ekkor áldoz lefelé a legkorábban, a befelé fordulás ideáját állítja elénk. Szembesítsük magunkat múltban el­követett hibáinkkal, önmagunk elől is elrejtett gyengeségeinkkel, hogy le­vonva a tanulságot, a belátásokból mélyreható önismeretre tegyünk szert, mert ez szolgálja a jövő javát, a boldogulást - szimbolikusan a Nap születését. A holnapi nap már évkez­det: a szellemi év első napja!” Kovács Gábor vallástörténész-asztro­lógus, a Javasgyógyász Egyesület tagja lapunknak elmondta, hogy amikor a Nap belép a Bak csillagjegybe, azaz de­cember 21-én, a téli napfordulókor ritu­ális sólyomreptetéssel ünnepelték őse­ink a fény születését, így tisztelegve a Nap, a fény, a világosság előtt. „Nálunk magyaroknál a sólyom jel­képezte a Napot. A mágusok az árpádi honalapítás után még századokkal is igyekeztek fenntartani azt az ősi ha­gyományt, hogy amikor elkezd nőni a Ml A VÉLEMÉNYE? Karácsonykor még jellemzőbb az em­berek „túlvállalása”, mint általában. Arról kérdeztük az embereket, hogy az ajándékvásárlás érdekében elfogadha­tónak tartják-e a hitelfelvételt? Kovács Kinga (számítógépkezelő) Butaságnak tartom, hogy tartozásokba verik magukat az emberek az ünnep miatt. A Karácsony ne arról szól­jon, hogy ki tud drágább ajándékot venni a másiknak, mert a stressz és túlköltekezés közben elvész az ünnep igazi mondanivalója: a csa­lád, a békesség és a szeretet. Bodnár Anita (irodavezető) Az áruhitelt eleve elutasítom, mert ép­pen elég teher a di- m ákhitel és a lakáshi­tel törlesztése. A párommal meg is beszéltük, hogy Karácsonykor jó­kat sütünk-főzünk, és csak jelké­pes meglepiket fogunk venni-ké- szíteni a szeretteinknek, mert év közben úgyis meg kell vennünk, amire szükségünk van. Lukácsik Gábor (programozó) Ilyenkor egy rakás pénzt elköltünk má­sok ajándékára, ami­nek lehet, hogy nem is örül az ajándékozott. A Kará­csony a szeretetről kellene, hogy szóljon és másodlagos jelentőségű az, hogy mivel lepjük meg egy­mást. Sokan képesek ilyenkor ha­talmas összegű hitelt felvenni, amit lehet, hogy még a következő Kará­csonykor is törleszteni kell. Szerin­tem ez hatalmas felelőtlenség. Csékei Kata (főiskolai hallgató) Édesanyám példáján látom, hogyan lesz a karácsonyi öröm­szerzésből teher. Többéves megszokás, hogy azon idegeskedik, kinek nem vett még ajándékot. A túlköltekezésnek ha­tára a családunkban a hitel, amibe semmiképp nem mennénk bele, csak a spórolt pénzt költjük. Az igába hajtott sárkány a három energiára (szél, tűz, víz) épülő gyógyászat szimbóluma. nappalok hossza, amikor a fény győ­zedelmeskedik a sötétség felett, meg­áldják és az éppen megszülető Nap fe­lé bocsássák első szabad útjukra a fia­tal turulmadarakat (kerecsensólymo­kat). Ez volt eredetileg a kerecsenek, a Nap madarainak ősi, magyar ünnepe, amelynek emlékét nyelvünk máig is őrzi Karácsony szavunkkal.” A több mint tíz éve életre hívott Javasgyógyász Egyesület célja a ma­gyarság szellemi kincsének, spirituális hagyományának megmentése, ápolása. • Kertész Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents