Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)
2006-12-19 / 249. szám
www.istergranum.hu 2006. december 19., kedd • HÍDLAP 5 Láncreakció: csökkenő támogatás, növekvő adóterhek Az önkormányzatok kénytelenek emelni a helyi adókat az elapadó központi források miatt A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy egy-egy helyi adóbnem esetében mi a maximálisan kivethető összeg, de ezt általában nem használják ki a települések és gyakran kedvezményeket is tesznek. Építményadóként például 900 forintot szedhetnének, az üres telkek után 200-at, kommunális adóként 12 ezer forint éves befizetést róhatnának ki, míg az iparűzési adó maximumát az éves nettó árbevétel 2 százalékában határozzák meg. Folytatás az I. oldalról Vértessomlón például 450 forintra emelték az építményadót, ami alól mentességet kapnak az állandó lakosok, de nekik egy új adót, a magán- személyek kommunális adóját kell megfizetniük jövőre, évente 8 ezer forintot. Új helyi adóként vezetik be a településen a telekadót is, ami a beépítetlen belterületi telkek esetében négyzetméterenként 10 forintos költséget jelent a tulajdonosoknak. Az iparűzési adón nem változtattak, de a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adót felemelték 220 forintra, és bizonyos feltételek esetén az üdülőtulajdonosok is ezentúl 900 forintos négyzetméterdíjat lesznek kénytelenek fizetni évente, egyébként ez a maximálisan kiróható összeg. Ha ekkora változások nem is történtek szűkebb régiónk más településein, de néhány esetben korrigálta a testület a jövő évi helyi adókat. Táton három éve nem módosítottak az adózáson, most sem vezettek be új adókat, de az iparűzés után januártól az éves nettó árbevétel 1,8 százaléka helyett már 2 százalék kerülhet a nagyközség kasz- szájába, és a kommunális adót évi 9 ezerről 11 ezer forintra emelték, de nem változtattak a 70 évet betöltött, egyedülálló időseknek járó kedvezményen, akik ezentúl is félárat fizetnek. A településen ugyanakkor nem szednek építményadót és szemétszállítási díjat, illetve nem változtattak az igen csekély bevételt hozó idegenforgalmi adón sem. Ahogy azt a település jegyzője hangsúlyozta: igyekeztek a legminimálisabb tehemövelést érvényesíteni, de az egyre dráguló működtetési költségek „lyukait” muszáj ilyen módon is betömködniük. A tátiak és tokodiak jövőre 15 százalékos csatornadíj-növekedésre is számíthatnak. A lábatlani testület tegnap az építményadó megemeléséről döntött: januártól az üzleti, vállalkozási célú ingatlanok után négyzetméterenként 600 helyett már 700 forintot kér a település. Piliscsabán érdekes döntés született nemrégiben, itt ugyanis a beépítetlen telkek után fizetendő adót duplájára emelték 50-ről 100 forintra, ugyanakkor csökkentették az iparűzési adót 1,7-ről 1,5 százalékra, talán ezzel is a foghíjas területek mielőbbi rendezésére sarkallva az építtetőket. Az utóbbi években egyre több település dönt valamiféle helyi adó kivetéséről, de még mindig két százalék körül van azon önkormányzatok száma, amelyek nem élnek ezzel a lehetőséggel. A kivetett adó sem jelent azonban minden esetben tényleges bevételt, hiszen a különböző kedvezmények akár le is nullázhatják a kötelezettséget. Mint megtudtuk, változás lesz Esztergomban is, a kérdésről a következő testületi ülésen szavaznak a képviselők. A dömösiek, tokodiak és Nyergesújfalu lakói egyelőre megnyugodhatnak: a helyi adókat érintetlenül hagyják. • Szabó Hajnal Területi egyenlőtlenségek a rákgyógyászatban A kormány tovább központosítana Életfogytiglant is kaphat Szentendre. Nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérletével gyanúsítják azt a férfit, aki egy héttel ezelőtt, december 11 -én a kora esti órákban több késszúrással megsebesített egy bolti eladót a Duna-parti városban. S. József 24 éves helybéli lakos bement a kisboltba, és az ott dolgozó fiatal nőt előzetes felszólítás nélkül tíznél többször megszúrta, majd a pultban található dobozból 180 ezer forint készpénzt vitt el. Elmenekült autójával és kezén megsérült, és egy budapesti kórházba ment, hogy ellássák. Az orvosoknak azt mondta, hogy megtámadták. A meg- szurkált nő azonban túlélte a támadást és a rendőröknek elmondta, hogy a férfi többször járt már náluk. Ennek alapján sikerült azonosítani az elkövetőt, aki később önként feladta magát a rendőrségen. Még mindig vannak olyan területei az országnak, ahol a daganatos betegek nem jutnak hozzá a megfelelő kezelésekhez. Az egy éve létrehozóit onkológiai centrumok sem tudták ezt a problémát megoldani. A kormány tovább központosítaná az ellátást, a Rákellenes Liga szerint viszont felkészültebb új központokra lenne szükség az ország főbb pontjain. Nemrég zárult le a szakfelügyelői elemzés az onkológiai ellátásról - megdöbbentő eredménnyel. A vizsgálat az új rendszer első fél évének tapasztalatai alapján azt vizsgálta, hogy egyenlővé váltak-e az ország különböző pontjain élő daganatos betegek gyógyulás esélyei. Dank Magdolna, a vizsgálatot vezető egyetemi docens lapunknak elmondta: az adatok egész országrészekre kiterjedő fehér foltokat mutattak egyes terápiáknál. Magyarországon vannak olyan területek, ahol a betegek nem kapják meg a szükséges kezeléseket, és a kijelölt rákgyógyászati centrumok jelentős része nem teljesíti feladatait. Csökkent a betegforgalom, és nem a legkorszerűbb kezeléseket alkalmazzák. Óriási az eltérés a sugárterápiás ellátásban is, az Alföldön például európai színvonalú kezeléseket alkalmaznak, míg a Kö- zép-Dunántúlon nincsen sugárterápiás ellátás. Ezért a kormány úgy döntött, új rendszer kialakítására tesz javaslatot, és tovább központosítja a rákgyógyászatot, hamarosan az új centrumok kijelölésére is sor kerülhet. Vasváry Artúmé, a Rákellenes Liga elnöke szerint a legfőbb probléma az, hogy nagyon nagy az esélykülönbség az egyes területek között, akár még Budapesten belül is. Ennek sok helyen anyagi okai vannak, főként a kormány által bevezetett volumenkorlát miatt. „Az OEP csak meghatározott mennyiségű gyógyszert és vizsgálatot finanszíroz egy hónapban, ezért sok helyen várólisták alakultak ki. Pedig igazán ez az a betegség, amelynél nem lehet várni. Az onkológiai központok között is óriási különbségek vannak, ugyanakkor nem szabadna tovább centralizálni az ellátást. Inkább könnyen elérhető korszerűbb központokra lenne szükség az ország különböző pontjain” - mondta lapunknak az elnök. • Palovics KlAra Ml A VÉLEMÉNYE? A december nemcsak a fütésszámlák emelkedésének, hanem szeretteink megajándékozásának hónapja is egyben. Arról kérdeztük az embereket, hogy mennyire terheli meg a családi költségvetést a Karácsony. Varga Jánosné (ápoló-gondozó) Erőn felül vállal ! mindenki, hogy ez az ünnep teljes legyen. Hónapokkal előre el kell kezdeni spórolni, olyan sokba kerül a Karácsony, a fizetés pedig nagyon kevés. Ha a gyerekeknek, unokáknak csak tízezer forint értékben vásárolok, már az is egy jó fizetésnyi összeg. gj Sipos Sándorné (nyugdíjas) Minden drága, na- ' gyón megérezni az ünnepi kiadásokat. 1 Hála a jó Istennek van kinek ajándékozni, dédunokáim, unokáim is vannak, de mivel a nyugdíjam csak 58 ezer forint, magamon kell kigazdálkodni az ajándékokat, mert azért minden családtag kap valamit. Kicska Zoltán (buszvezető) Komoly többletkiadást jelent a Kará- i csony, amit csak a | fizetésből nem lehetne finanszírozni. Két lányomat és az unokámat lepem meg, nem költők horribilis összeget ajándékokra, ennek ellenére, mivel decemberben a számlák kifizetése után alig marad valami, a Karácsonyt csak spórolt pénzből lehet megoldani. Dönerlein Flóra (banki ügyintéző) Előre szoktunk spő- j rolni és előre megtervezzük, hogy kinek mit adunk. Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, minden alkalomra hasznos használati tárgyakat szoktunk adni szűk családi körben. Az lenne a jó, ha az ember azt vehetné meg, amit szeretne nem pedig csak és kizárólag azt, amire szüksége van, amit ünnep nélkül is meg kell venni. Vevőre vár a bezárt bánya Nem tudni, mi lesz a lencsehegyi bánya sorsa Szlovákia: választás utáni panaszáradat Komárom vesztes jelöltje is az Alkotmánybírósághoz fordult A 2003 végén bezárt szénbánya területét már két éve letisztították, és megtörtént a rekultiváció is, azóta csupán az eszközállományt adogatja el és némi megmaradt szenet értékesít a Lencsehegyi Szénbánya Kft. A területet egyben akarták eladni, de mivel úgy látszik, így senkinek nem kell, valószínűleg kisebb részekre bontják a 26 hektáros telephelyet. Mintegy két éve áll kihasználatlanul a lencsehegyi bánya területe, bár a meghirdetett értékesítési ajánlatra korábban több érdeklődő is jelentkezett, mindeddig egyetlen üzletet sem ütöttek nyélbe. A Magyar Befektetési és Vagyonkezelő ZRt. honlapján ma is szerepel az eladási ajánlat a 26 hektáros telephelyről, a dorogi munkásszállóról és az üzem volt irodaházáról. A tulajdonos elképzelései szerint a volt bányaterületen akár egy kisebb ipari park is létesülhetne, de így egyben meghirdetve nem ostromolják a befektetők a tulajdonos kft.-t, akinek hatalmas költséget jelent a megmaradt egységek fenntartása. Fehér Ernő, a cég ügyvezetője kérdlésünkre elmondta: a 26 hektáros területből valójában a dimbes-dom- bos fekvés miatt nagyjából 10 hektár hasznosítható ipari célra, és mivel mára kiderült, hogy egy darabban nem lehet értékesíteni a területet és az ingatlanokat, várhatóan hamarosan döntés születik a részenkénti eladásról. Az igazgató szerint a telephelyet legalább 15 féle módon lehetne hasznosítani, mégsem ragadja meg a befektetők képzeletét, helyettük az erdei vadak vették birtokukba a csendessé vált területet. • Sz. H. A szlovák Alkotmánybírósághoz a december 2-án tartott önkormányzati választások miatt összesen 92 panasz érkezett, ebből az egyik Komárom vesztes polgármesterétől származik. A régióban több helyen is felmerült a csalás lehetősége: egyes településeken cukrot, húst, lisztet és bevásárló jegyeket osztottak a jelöltek. Komáromban négy magyar nemzetiségű és egy szlovák személy szállt harcba- a polgármesteri székért. Az MKP helyi szervezete, igaz csak pár szavazat eltéréssel, úgy döntött, hogy Maurovics Horváth Lajost támogatja az eddigi polgármester Bastmák. Tibor parlamenti képviselővel szemben. Az azóta történtek tudatában beigazolódott, hogy nem volt hiábavaló azok félelme, akik azt állították, hogy a fentiek miatt szlovák kézre kerülhet a magyar város. Komáromban 23 szavazat különbséggel nyert Anton Marek orra előtt Bastmák Tibor, régiúj polgármester. A szlovák pártok támogatásával induló független jelölt már a választások éjszakáján követelte a szavazatok újraszámolását: Marek az eredmények manipulálását feltételezi, ezt például azzal indokolja, hogy az egyik szavazókörből jelentős késéssel adták le a végeredményt és pont ez a szavazókor fordította meg az eredményt. Bastrnák Tibor a Hídlapnak elmondta, hogy a részéről csalásról szó sem lehetett, hisz neki nem voltak emberei a szavazóbizottságban. „A Marekot támogató pártok képviselői minden szavazókörben képviseltették magukat és ellenőrizhették a voksoláAntal Ágota, Dunaszerdahely független polgármesterjelöltje is az Alkotmánybírósághoz fordult a választások napján történt kampánycsendsértések miatt. Antal Ágota 76 szavazattal maradt alul Pázmány Péterrel, az MKP jelöltjével szemben. „Tanúink vannak arra, hogy az önkormányzat egyik alkalmazottja kétszáz koronát fizetett annak, aki az előre kitöltött szavazólapot dobja be, az üres papírt pedig kihozza a szavazókörből. Más törvénysértés is történt, amely ugyancsak befolyásolhatta a még így is szoros végeredményt” - nyilatkozta a vesztes polgármesterjelölt. sok menetét és*az eredményt is, végezetül pedig aláírták a jegyzőkönyveket is” - fűzte hozzá a polgármester. • (szép)
