Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-19 / 249. szám

2 HÍDLAP • 2006. december 19., kedd www.esztergom.hu RÖVIDEN Negyvenmilliárdos spórolás (H) A gazdasági minisztérium úgy kal­kulál, hogy 2013-ig 600-700 millió köbméter földgáz felhasználását spó­rolhatja meg az ország az energiaha­tékonyság javításával. Felsmann Ba­lázs szakállamtitkár elmondta: a kor­mány által elfogadott Környezetvé­delmi és Energetikai Operatív Prog­ram szerint a következő hétéves idő­szakban energiahatékonyság javítás­ra mintegy 30 milliárd forint fordít­ható. Ezt a tervezetet azonban még Brüsszelnek jóvá kell hagynia. Emellett a jövő évi költségvetés ösz- szesen 3 milliárd forint energiataka­rékossági célú összeget tartalmaz. Nem emelték az alapkamatot (H) A Monetáris Tanács változatlanul 8 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A Monetáris Tanács a jegybanki alapkamatot legutóbb október 25-i hatállyal emelte negyed százalék­kal 8 százalékra. Az alapkamat jú­nius óta 2 százalékkal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra. Összefogás a nemzetiségekkel (H) Az ország jövője érdekében össze kell fogni a nemzetiségekkel - mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzetiségi gála megnyitóján, a hétvégén. Szili Katalin kijelentet­te, hogy a Kárpát-medencei Ma­gyar Képviselők Fórumához ha­sonló párbeszédet szeretne terem­teni a parlamenten belül is. A ház­elnök reményei szerint a jövő márciusban megalakuló országos kisebbségi önkormányzatok erre lehetőséget biztosítanak. Tiltakoznak a hallgatók (H) A Pécsi Tudományegyetem Hall­gatói Önkormányzata aláírásgyűj­tésbe kezdett, azért hogy a kor­mány ne csökkentse a diákoknak járó utazási kedvezményeket. Kezdeményezésükhöz várhatóan több felsőoktatási intézmény is csatlakozik majd. Pénzbüntetést kaptak (H) Öt szocialista képviselőnek össze­sen 370 ezer forintot kell befizetnie az MSZP-frakció kasszájába. A nyugdíjtörvény parlamenti szava­zásakor rosszul voksoló honatyák büntetéséről tegnap döntött a kép­viselőcsoport etikai bizottsága. A Fidesz szerint kettészakadhat az ország Gyurcsány Ferenc az elmúlt fél évet értékelte a parlamentben Nehéz fél évet hagyunk magunk mö­gött, amelyben a nehézségek nagyob­bik részét mi magunknak kerestük - mondta a miniszterelnök napirend előtt a parlamentben hétfőn, az elmúlt fél évet és a kormány munkáját értékelve. „Kár lenne tagadni, hogy nehéz fél évet hagyunk magunk mögött. Nehéz fél évet, amelyben a nehézségek na­gyobbik részét, bárhogy is csűrjük vagy csavaijuk a szót, összességében mi ma­gunknak kerestük” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc felszólalásában, amelynek elején a Fidesz és KDNP el­hagyta az üléstermet. A miniszterelnök szerint túlságosan sokáig próbálták el­halasztani azt a szembenézést, amely nélkül egy ország nem tehető kellően si­keressé és kellően erőssé. Hozzátette: a kormány arra fog törekedni, hogy a kö­vetkező évek programja nyitottabb le­gyen, és pontosabban mutassa be az egymást követő lépéseket a maguk ösz- szességében is. A kormányfő megkö­szönte Magyarországnak, hogy a sehova nem vezető nemzeti radikalizmus he­lyett a nemzeti progressziót választotta. A Fidesz frakcióvezetője az elmúlt 16 év legigazságtalanabb kormányzati poli­tikájának nevezte a mostanit a minisz­terelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Navracsics Tibor leszögezte: pártja továbbra sem tárgyal Gyurcsány Ferenccel. Az ellenzéki politikus szerint Petrétei elégedett tárcájával Alapvetően más feladatot igényel egy olyan jogszabály előkészítő tevékenység, mint az igazságügy, és mást a rendészet, ahol folyamatosan aktív végrehajtó feladatot kell végez­ni. Ennek ellenére az elmúlt fél év alatt sikerült a két területet összecsiszolni - közölte az igazságügyi és rendészeti miniszter az egyik kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. A koráb­bi rendszerben a tárca irányító szerepét a miniszter látta el, a vezetés pedig a közigazga­tási államtitkárhoz tartozóit - mondta Petrétei József. Hozzátette: most a miniszter nem csak irányitója, hanem vezetője is a tárcának, az államtitkár pedig a miniszter teljes jog­körű helyettese lett. Mint mondta, a minisztériumi szerkezet véglegesnek tekinthető, nem terveznek további leépítéseket Kitért arra is, hogy a közigazgatási struktúra átalakítása továbbra is folyik, de ez elsősorban csak a háttérszervezeteket érinti. Petrétei továbbra is úgy gondolja, hogy a tv székháznál történt eseményekért az ő tárcája felelős, mint mond­ta, ezért ajánlotta fel akkor lemondását, amit Gyurcsány Ferenc nem fogadott el. az igazságtalan kormányzati politika miatt jövőre az ország kettészakadásá­nak veszélye fenyeget. Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: ha továbbra is ebbe az irányba halad az or­szág hajója, akkor el fog süllyedni. Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt mondta: a kormány intézkedései miatt a középosztály válságban van, ezért tárgyalást kezdeményezett a miniszter­elnökkel arról, hogy mi történt az el­múlt hat hónapban ezen társadalmi csoport érdekében. Emellett a kor­mányfő figyelmébe ajánlotta az MDF válságintézkedési csomagját, amely - mint mondta - következő egy évben a középosztályt akarja helyzetbe hozni. • Koncz Endre Kórháztörvény: fejesugrás a sötétségbe A Fidesz szakpolitikusa arra szólítot­ta fel a kormányt, hogy vonja vissza a kórház-átalakításról szóló törvényja­vaslatot, amelyről lapzártánk után sza­vazott a parlament. Mikola István kifo­gásolta, hogy pártja nem kapta meg azt a listát, amely a regionálisan el­osztható ágyak számáról rendelkezik. A lista nélkül a szavazás olyan, mint egy „fejesugrás a sötétségbe”, hiszen nem tudjuk, hogy a súlyponti intézete­ken kívül hogyan alakul a többi kórház sorsa - fogalmazott az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere. A poli­tikus szerint ugyanakkor ez a fajta „regi­onális osztozkodás” alkotmányos aggá­lyokat is felvet, hiszen a közigazgatási reform híján jelenleg nincsenek régiók Magyarországon. A regionális egyeztető tanács az illegitimitás határát súroló fó­rum - mondta a fideszes politikus, aki reményét fejezte ki, hogy a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is foglal­kozik majd ezzel a kérdéssel. Úgy vélte: a javaslat mögött nem áll sem szakmai, sem társadalmi támogatottság, de az át­alakításhoz nincs meg a szükséges pénz sem, sőt a jövő évi költségvetésben for­rásokat vonnak el az egészségügyből. Mikola a javaslathoz benyújtott Fi- desz-KDNP módosító indítványok kö­zül kettőt emelt ki, az egyik a Sportkór­ház, a másik pedig a svábhegyi gyer­mekgyógyászati intézet megmentésére irányul. Mint fogalmazott: nyilván a bal­oldali érzelmű élsportolók megpróbáltak lobbizni a kormánynál a Sportkórházért, ennek ellenére véleménye szerint az a valószínűbb, hogy a kormánypárti kép­viselők „parancsszóra” szavaznak majd. A másik lehetőség, hogy felülkerekedik bennük a betegek iránt érzett felelősség, és mindenki a lelkiismerete szerint sza­vaz - tette hozzá. Mikola István kifogá­solta azt is, hogy a szavazásra hétfőn csak a késő esti órákban kerülhet sor, amikor már nem közvetíti a televízió a parlamenti ülést. • K. E. Sokallják az útdíjat a fuvarosok Bizonyos főútvonalak tekintetében egyáltalán nem árérték arányos az út­díj bevezetése - vélte a Magánvállal­kozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestü­letének ügyvezető főtitkára egy rádió­interjúban. Áprilistól a 12 tonnánál nehezebb gépjárműveknek már nemcsak az au­tópályákon, hanem a főútvonalakon is útdíjat kell majd fizetniük. A szolgálta­tó és szolgáltatást igénybevevő vállala­tok között ez feszültséget fog okozni - mondta Dittel Gábor. Hozzátette: a szolgáltatók át fogják hárítani a megnövekedett költségeket a megren­HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Brüsszel előtt az élelmiszerbotrány A belső piac működéséért is felelős Európai Bizottsághoz fordult írásos kérdéssel Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő, az utóbbi hetek élelmiszerbotránya, a lejárt szavatosságú áruk átcímkézése miatt. A képviselő azt kérte a bizott­ságtól, hogy érdemben is foglalkoz­zon az üggyel, amely véleménye sze­rint nemcsak a fogyasztók egészsé­gét veszélyezteti, hanem hátrányosan érinti a tisztességes kereskedőket is. Indulnak a pályázatok Már januárban kiírják az unió követ­kező hétéves költségvetési ciklusá­hoz kapcsolódó pályázatokat, annak érdekében hogy a vállalkozások mi­nél előbb felkészülhessenek a szüksé­ges dokumentumokkal. Ezt Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormány- biztos jelentette be. Sokat kapnak az új csatlakozók A januári EU-csatlakozással Románia és Bulgária 40 milliárd euros főnyere­ményt üt meg, de még sok évig tart, amíg képesek el is költeni az uniós tá­mogatásokat - véük elemzők. Egysze­rűen technikai okokból még 5 százalé­kos felhasználási arányt sem lehet elér­ni a jövő évben - fogalmazott egyikük. A 2004-ben csatlakozónak közül Len­gyelország mostanáig 2,7 milliárd eurot - 24 százalékot - használt fel az EU-alapokból. A 2004-ben csatlako­zónak átlagosan is az egynegyedét köl­delőkre. Mivel gyakorlatilag minden termék a közutakon jut el a fogyasz­tókhoz, ezért áremelés várható, ami­nek mértékéről az üzletek maguk dön­tenek. Mint mondta, szervezetük a mai napig nem kapta meg a jogszabályter­vezetet véleményezésre, így ők is csak a sajtóból tudnak tájékozódni. Elkép­zelhető hogy a jövőben az útdíjat a 3.5 tonnánál nehezebb gépjárművekre is kiterjesztik. Bizonyos főútvonalak ese­tében egyáltalán nem árérték arányos az út szolgáltatása - mondta Dittel Gá­bor. Szerintük a sok kátyú és a kevés parkolóhely nem éri meg az „árát”. • (palotás) tötték el az időarányosan rendelkezés­re álló regionális fejlesztési segélynek az elmúlt két évben, az Európai Bizott­ság összesítése szerint. Magyarorszá­gon a strukturális alapokból csaknem 50 százalékos a felhasználási arány. Gyorshajtáson kapták az EU-biztost Gyorshajtáson érték a rendőrök va­sárnap a fővárosban Kovács Lász­lót, az Európai Unió adóügyi bizto­sát. A politikus az egyik hírportál­nak nyilatkozva elismerte a sza­bálytalanságot. Elmondása szerint kismértében léphette túl az engedé­lyezett sebességet. Nem hivatkozott semmilyen mentességre, és együtt­működött az intézkedő rendőrrel, aki figyelmeztetette a politikust. Szerdán leválthatják a BKV-vezért Várhatóan szerdán szavaz a Fővá­rosi Közgyűlés a BKV vezérigazgató­jának leváltásáról - közölte Demszky Gábor a közszolgálati televízióban. A főpolgármester hozzátette: Aba Bo- tond menesztése „a közvéleménynek is igénye”. Mint mondta, neki az a be­nyomása, hogy feneketlen zsákba töl­tik a tömegközlekedésre fordított tá­mogatásokat. Általánosságban be­szélve a vezetőváltás módszeréről, Demszky a közgyűlési döntésen kívül azt a lehetőséget is megemlítette, hogy a döntést egy bizottságra bízzák. Mint mondta, így elkerülhető a sze­mélyi kérdések túlpolitizálása. Pénzt osztana a szlovák kormány Harmincmilliárd korona a beruházások ösztönzésére A szlovák kormány tagjai a héten dön­tenek mintegy harmincmilliárd korona elosztásáról. E pénzösszeggel a külföldi beruházásokat szándékozzák ösztönözni. Múlt héten, szerdán a kormány 1,37 milliárd koronát hagyott jóvá hat külföl­di beruházó cég - a Johnson Controls, Visteon, SCA Hygiene, Unomedical, CRW a S.I.T.E.M. - támogatására. Lubomír Jahnátek, a gazdasági tárca ve­zetője a kormányülés után azt nyilatkoz­ta, hogy a tárca műhelyében készült ja­vaslat szerint - amelyről a kabinet a hé­ten fog tárgyalni - negyven külföldi be­ruházás, köztük a Sony, a Samsung és a Kia ösztönzésére további mintegy 30 milliárd koronát kellene jóváhagyni. Az új, illetve létező üzemek bővítése Jahnátek szerint összesen 12 ezer új munkahelyet eredményez. A gazdasági tárca előnyben részesí­tené az olyan befektetések tervezeteit, amelyek növelik a termék hozzáadott értékét. Egyrészt feltétel, hogy az álla­mi támogatásra jogosult tervezet érté­ke meghaladja a 40 millió koronát, másrészt az alkalmazottak 60 százalé­ka főiskolai végzettségű legyen. A har­madik szektor esetében ez a feltétel kissé módosul: a befektetés értéke leg­alább 35 millió korona legyen, és az alkalmazottak fele rendelkezzen felső­fokú végzettséggel. Az állami támoga­tás jóváhagyása szempontjából to­vábbra is fontos tényező marad a mun­kanélküliségi arány az adott régióban. Branislav Zvara ,a gazdasági tárca szóvivője szerint a beruházások támo­gatását illetően sikerült megegyezni Brüsszellel és e megegyezés alapján az Európai Bizottság az egyes tervezete­ket nem fogja külön-külön megítélni. „Abban az esetben, ha a szlovák kor­mány idén nem hagyná jóvá az említett 30 milliárd koronát, jövőre az invesztí­ciók ösztönzésére már más szabályok vonatkoznának. Ezzel összefüggésben megtörténhetne, hogy egy-két befekte­tő új üzeme helyszínéül nem Szlováki­át, hanem más országot választana. 2007-től tudniillik csökken az állami támogatás mértéke” - mondja Zvara. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents