Hídlap, 2006. december (4. évfolyam, 236–257. szám)

2006-12-02 / 238. szám

www.istergranum.hu 2006. december 2., szombat • HÍDLAP Befellegzett az ingyenes felsőoktatásnak Jövó're pénzbüntetés jár a halasztó diákoknak Szlovákiában r Ml A VELEMENYE? Több tízezer koronát is fizethetnek azok a diákok Szlovákiában, akik a ta­nulmányaikat nem a meghatározott időtartam alatt végzik el, vagy egy­szerre két egyetemet, illetve főiskolát látogatnak. A „büntetést” törvényből adódóan szedhetik az intézmények, a jövő éves díj akár 43 160 korona, azaz több mint 302 ezer forint is lehet. Az ígéretek szerint már szeptem­bertől téríteniük kellett volna okításu­kat azoknak az államilag finanszíro­zott oktatásban részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatóknak, akik a fenti kategóriák valamelyikébe beleesnek. Az ilyen hozzájárulás szedését egy négy évvel ezelőtt elfogadott jogsza­bály teszi lehetővé, de mivel eddig nem lehetett pontosan megállapítani, hogy egy diák hány éve és hány intéz­ményben tanul, az intézmények nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ennek or­voslásaképpen az oktatási tárca egy olyan központi rendszert hozott létre, amely a fentieket, és a tanulók szemé­lyes adatait pontosan regisztrálja. A hallgatói jegyzék valószínűleg a jövő héten készül el, Helena Poláková, az Oktatási Minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője szerint az adattárból minden kiolvasható lesz majd. így akár már a következő félévtől fi­zethetnek az érintettek: a hozzájárulás éves mértékét az egyetemek állapítják- Csak azokat a képviselőket hívtuk meg, akik felelősek az iskola lerongyolódásáért, ezért most kitérdepeltetjük őket! meg, az összeg azonban nem lehet ma­gasabb az egy főre lebontott éves kép­zési költség felénél, amely karonként változhat. A büntetés díja erre az évre vonatkozóan akár 43 160 korona, azaz több mint 302 ezer forint is lehet, azok, akik két intézményt látogatnak, ott fi­zetnek majd, ahova később jelentkez­tek be. Mindezek ellenére nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szlo­vák törvények szerint nem szabad tan­díjat szedni, a fenti pénzt valószínűleg ezért is emlegetik hozzájámlásként. Albert Sándor a révkomáromi Selye János Egyetem rektora a Híd- lapnak korábban elmondta, hogy az oktatási díj szedését a felsőoktatási törvény teszi lehetővé. „Eddig csak Egy diák éves iskoláztatása körülbelül 34-90 ezer korona (301-630 ezer fo­rint) körül mozog: az előbbi érték példá­ul egy gazdasági, az utóbbi egy orvosi egyetem hallgatójára vonatkozik. A pozsonyi Komensky Egyetemen való­színűleg 20 ezer koronát, azaz 140 ezer forintot szednek majd, a nyitrai Kons­tantin Egyetemen körülbelül a felső ha­tár felének megfelelő összeget kérik. szimbolikusan működött ez a rend­szer, így például egyes egyetemek 5000 koronát (35 ezer forintot) kértek a hallgatótól egy évre” - fűzte hozzá a rektor. Meghatározott időn felül az a diák tanul, aki például az ötéves ta­nulmányi idő helyett, hat-hét évig koptatja az iskolapadot. A komáromi egyetem tanulóinak azonban nincs mitől tartaniuk, mert az intézmény csak néhány éve működik, és így egy­előre egyetlen tanuló sem lépte túl a megszabott időkorlátot. „Az iskolák nem akkor kérik a pénzt, ha a tanuló halaszt, vagy évet ismétel, hanem ak­kor, ha már túllépte a megszabott ke­retet” - magyarázta lapunknak Albert Sándor, aki szerint fontosnak tartja ezen rendszer bevezetését, mert az in­tézményeknek szükségük van külön­böző pénzforrásokra, az államtól ka­pott támogatás kevésnek bizonyul. • Szép Éva Egyedül nem megy Jövőre bevezetik az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert Örökké fájó pont marad a 2004. december 5-i népszavazás Szombat délután a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás második évfordulójáról is megemlékeznek a révkomáromi Ma­gyar Kultúra és Duna Mente Múzeu­mában. A rendezvény házigazdája Tarics Péter lapunknak elmondta, hogy egy filmvetítéssel egybekötött beszélgetés vár az érdeklődőkre, az est vendége pedig Wittner Mária, 56-os halálra­ítélt lesz. „Nemcsak a népszavazás évfordulójáról, hanem a szabadság- harcról és a jelenlegi politikai hely­zetről is beszélgetünk majd” - fűzte hozzá a Széchenyi István Polgári Tár­sulás elnöke, aki szerint azért van szükség a rendezvényre, hogy tovább lehessen lépni, mert nem a sebnyalo- gatás a lényeg. A házigazda a már em­lített filmmel kapcsolatosan elmond­ta, hogy Wittner Mária a magyar Par­lamentben, 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak az em­léknapján elmondott Vádoljuk őket című beszédének a felvétele kerül be­mutatásra. Wittner Mária 19 évesen, fegyverrel a kezében végigharcolta a , szabadságharcot, első fokon halálra­ítélték, később életfogytiglanra vál­toztatták a büntetését, 13 évi rabosko- dás után 1970-ben szabadult. • Sz.É. Hétvégén meggyullad az első gyertya az adventi koszorún, ami Jézus szüle­tésére való lelki felkészülés kezdeté­nek szimbóluma. Arról kérdeztük az embereket, hogy ki-ki hogyan tartja a Karácsony előtti időszak hagyományát. Vincze Árpád (buszvezető) 1 A Karácsonyt és a várakozást én még ! mindig gyermeki lé- I lekkel élem meg, szá­momra ez az ünnep a legnagyobb csoda, a legszebb hagyomány. A pá­rom készíti az adventi koszorút. Ha­bár nem járunk templomba, hagyo­mánytisztelő módon, bensőségesen töltjük a „felkészülés” heteit. Nagy Anita (kulturális szervező) A böjt mélységéig j nem terjed a hagyo­mány megtartása I nálunk, de a fahéjas, gyertyás koszorú, a családi együtt- lét, az elmélyedés, a meghittség nálunk is fontos része az Advent- nek. Maga az ünnep, a készülő­dés, a lelki ráhangolódás teszi többé a decembert, az egész hó­nap ennek szellemében telik. Liktor László (nukleáris mérnök) A gyermekek miatt I természetesen ko­molyabban vesszük I a tradíciót, igyek­szünk hangsúlyozni azt, hogy ez a szeretet ünnepe. Felkerül az ajtóra a koszorú, a gyertyákat együtt gyújtjuk meg. Az ajándékok be­szerzését is december első hétvé­géjén szoktuk elkezdeni. Szabó Istvánná (pedagógus) A karácsonyfa, a ! koszorú mind külső- I ségek. Az igazi vá- j rakozás az, amikor az ember sokat gondol arra, hogy az Isten testbe „öltözött”, hogy el­jöjjön, előttünk példát mutasson és megváltson bennünket, mert ez hatalmas erőforrás számunkra. Épülnek a hallépcsők az Ipolyon Jövő' nyáron már akadálytalanul úszhatnak fel a halak a folyón A készenléti szolgálatok, azaz a rendőrség, mentők, katasztrófavéde­lem, határőrség, illetve tűzoltóság bel­ső és egymás közti kommunikációját teszi hatékonyabbá az úgynevezett EDR, azaz Egységes Digitális Rádió­távközlő Rendszer bevezetése, amely Budapesten már működik. Ezt a közép­ső és keleti országrész követi, hama­rosan pedig a nyugati részek lefedett­sége is megvalósul. Tatabányán no­vember 30-án mutatták be az érintet­teknek az új hálózatot. Az új digitális rádiókapcsolat nem­csak a készenléti szervek belső kom­munikációját, hanem együttműködésü­ket is segíti, gyorsítja az intézkedése­ket. Az EDR-rendszer országos kiépí­tését a Pro-M Zrt. végzi, amelynek mű­szaki igazgatója, Mihályi Gábor a tata­bányai bemutatón kifejtette: a kiépítés­sel párhuzamosan a használatra is fel­készítik a leendő oktatókat, illetve a szolgálati állományt, a hibaelhárítást és bármilyen problémát pedig egy 24 órás telefonos ügyfélszolgálatnak jelezhe­tik. Az EDR - melyhez megyénk vár­hatóan jövő január végén csatlakozik - nagy előnye, hogy sokkal biztonságo­sabb az eddigi kommunikációs módok­nál az automatikus információvéde­lemnek köszönhetően, a nagyobb frek­venciasáv országos lefedettséget bizto­sít és metróban, alagútban is tökélete­sen működik a hálózat. A készülékek a beszéden kívül adatokat, rövid üzene­teket is képesek továbbítani. A tervek szerint a rendszert a rendőrség, határőr­ség, tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az Országos Mentőszolgálat, vala­mint a honvédség, a büntetés-végrehaj­tás és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok, de akár az Országos Környezetvédel­mi, Természetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság is használhatja majd. Az EDR-t hazánkban a TETRA-technoló- giával, egy speciális mobiltávközlő rendszer segítségével valósítják meg. • Sz. H. Folytatás az 1. oldalról A tájrehabilitációs beruházás költ­ségvetése nem bizonyult éppen nagyvo­nalúnak - a költségek nem haladhatják meg a nettó 152 millió forintot -, ám ennek ellenére a három pályázó közül talán mégis a legjobbal sikerült szerző­dést kötni: az ÉDUVÍZ Kft. jó referen­ciával rendelkezik, és a másik két cég­gel ellentétben nekik már van tapaszta­latuk hallépcső-építésben. A szokatla­nul enyhe időjárásnak köszönhetően jó ütemben haladnak a munkálatok, most úgy tűnik, hogy a próbaüzem már jövő év közepén megkezdődhet - tájékoztat­ta lapunkat Papanek László, a KDV- KÖVIZIG osztályvezetője, egyben a projekt menedzsere. Az építkezést a hé­ten megtekintették a projekt érintettjei, így a polgármesterek és az Ister- Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynök­ség Kht. munkatársai is láthatták a munkálatokat. Az egy-két héten belül kihelyezésre kerülő táblákról az arra já­rók is megtudhatják, mi történik a fo­lyónál. Papanek László azt is elmondta: a későbbiekben ökológiai tanösvény ki­alakítását is tervezik itt, az Ipoly élővi­lágát, halfajait bemutató táblákat, pado­kat helyeznek ki a turisták, valamint az erdei iskolás diákok számára. Mivel ez már nem jelent túl nagy beruházást, újabb pályázatra nincs szükség, talán az Ipoly Unió és az illetékes horgászszö­vetség segítségével meg is valósulhat. A munkálatokat még december közepéig szeretnék folytatni a kivitelezők, majd a rövid leállás után januártól folytatód­hatnak az időjárás viszontagságaira nem érzékeny ütemek. • Szabó Hajnal

Next

/
Thumbnails
Contents