Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-15 / 225. szám

2 HÍDLAP • 2006. november 15., szerda www.esztergom.hu V I D E N Több ezer milliárdos kintlevőség (H) Elérheti a 3-4 ezer milliárd forintot a lejárt magyarországi követelések összege - közölte az egyik vezető kintlévőség-kezelő társaság vezető­je. Mint elmondta, ebből cégek kö­rülbelül 100 milliárd forintnyi részt adnak át profi kintlévőség-kezelők­nek behajtásra. A késedelmes fize­tés Magyarországon az üzleti szek­torban átlagban 14,1 nap, ez keve­sebb mint az európai uniós 16,8 na­pos átlag. Az államháztartás viszont átlagosan 19,4 napos késedelem­mel fizet a szállítóknak. Hat százalék felett az októberi infláció (H) Októberben fél százalékkal nőttek a fogyasztói árak szeptemberhez ké­pest, és 6,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az első tíz hónapban az árak átlagosan 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A háztartási energia átlagot meghaladó, 18,8 szá­zalékos áremelkedésén belül a veze­tékes gáz ára 37,9 százalékkal nőtt. A bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 3,6 százalékkal, naptá­ri hatással korrigálva 3,7 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakában mértet - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Takarékoskodik a kancellária (H) Milliárdos nagyságrendű megtakarí­tást tervez jövőre a Miniszterelnöki Hivatal - közölte a kancelláriami­niszter. Szilvásy György elmondta: bár többletköltségekkel jár a hivatal feladatainak bővülése, de ezeket je­lentősen csökkenthetik az új típusú ellátórendszerek létrehozásával. Be­számolt arról is, hogy jövőre 728-ról 644 főre csökken a hivatal létszáma. Az olyan új típusú szervezetek létre­hozása, mint a Kormányzati Sze­mélyügyi Központ, az Elektronikus Közszolgáltatási Központ, vagy a központosított ellátás, illetve a táv­közlési rendszerek összevonása több milliárd forintos megtakarítást jelent. Gyorsvasút Prágába (SK) Gyorsvasúti szerelvények járnak december 10-től Pozsony és Prá­ga között, így a két ország főváro­sa közötti távolságot kevesebb mint négy óra alatt lehet majd megtenni. A menetrend szerinti vonatok átlagosan 100 kilométe­res óránkénti sebességgel fognak közlekedni. Fidesz: a 2007-es a beismerés büdzséje A jövő évi költségvetésből hiányzik a koncepciózus gondolkodás A Fidesz szerint a 2007-es a beisme­rés költségvetése. Az ellenzéki párt al- elnöke úgy fogalmazott: az adó- és já­rulékemelések, valamint a lakosságra nehezedő pluszterhek, például a tandíj és a vizitdíj bevezetése miatt nehéz és nyomasztó év lesz a következő. Varga Mihály úgy fogalmazott: „Ezt a költségvetést mi alapvetően a beismerés költségvetésének, a hazug­ság árának tartjuk” - hozzátéve, hogy Magyarország lakosai az elmúlt négy év rossz gazdaságpolitikájának követ­kezményeit fizetik meg 2007-ben. Véleménye szerint 2007 nehéz és nyomasztó év lesz, Magyarország „beljebb kerül az alagútba”, hiszen jövőre már érvényesül az áfaemelés és az eva emelésének hatása, valamint a növekvő munkaadói és munkaválla­lói járulék, illetve az őstermelőket és a háztartásbelieket érintő járulékfize­tési kötelezettség, de érezhető lesz a gázárkompenzáció csökkenése, és plusz teherként jelentkezik a vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a tandíj is. Varga Mihály arra kérte a kormányt, hogy vegye ki a költségvetésből és ha­Dallos Jenő rajza lassza el a kormányzati negyed beruhá­zását, mert álláspontja szerint súlyos tár­sadalmi feszültséget okozhat, ha a követ­kező, válsággal teli évben, amikor a kor­mány megsarcolja az embereket, egy ilyen, a társadalmi jólétet nem szolgáló, több tíz- vagy százmilliárd forintos pro­jekthez kezdenek hozzá. Hozzátette, hogy a kormány 2007-ben mintegy 600 millió forintot költené el a beruházásra: 100 milliót személyi kiadásokra, 480 milliót forintot pedig dologi kiadásokra. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere a 2007-es költségvetésből a koncepciózus Mínusz 750 millió a határon túliaktól? Bizottsági vita a magyar-román kormányülésről Dinamikus káosznak nevezte a fideszes Németh Zsolt a jövő évi bü­dzsé határon túli magyarokra vonatko­zó részét a parlament külügyi bizottsá­gának ülésén. A testület elnöke szerint az ideinél összesen 750 millió forinttal kapnak kevesebbet a határon túliak. Az ellenzéki politikus szerint a ha­táron túli magyarok támogatását célzó szervezeti keretek felszámolása azzal jár, hogy a forrásokat a kormány le- zülleszti, a feladatokat pedig összeke­veri. Bocskai József, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője reagálásá­ban hangsúlyozta: olyan költségvetést igyekeztek előállítani a rendelkezésre álló szűkös keretekből, amely bizto­sítja a működőképességet, és minimá­lis fejlesztéseket is lehetővé tesz. A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a csütörtöki budapes­ti magyar-román kormányülésen, a kö­zös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban. Ezt a kancellária szakállamtitkára mond­ta a parlament külügyi bizottságának keddi ülésén. A magyar kormány arra tö­rekszik, hogy a romániai magyarság Ro­mánia EU-csatlakozásának nyertese le­gyen - hangsúlyozta Gémesi Ferenc. HÍREK az európai unióból Tűz az atomerőműben Svédország legnagyobb atomerő­művében tűz ütött ki kedd reggelre virradóan. A sérült hármas számú reaktor azonnal leállt. Az üzemza­var során nem merült fel radioaktív szivárgás veszélye. A tüzet eloltot­ták, senki sem sérült meg. Kivonnák a higanyos mérőeszközöket Az Európai Parlament tegnap első ol­vasatban tárgyalta azt a bizottsági ja­vaslatot, amely a higany tartalmú mé­rőeszközök forgalmazásának meg­szüntetését tiltaná meg. Az Európai Bizottság javaslata szerint a higany rendkívül veszélyes az egészségre, így, ha az EP is egyetért, a jövőben nem lehetne forgalmazni - többek kö­zött - egészségügyi és szobahőmérő­ket, hagyományos vérnyomásmérő­ket, barométereket. Az ezeket felváltó elektronikus mérőeszközök moder­nebbek és nem veszélyesek az egész­ségre. A javaslatban a tiltás alól kivé­telt képeznek az antik műszerek. Hivatalosan is Pécs az egyik kulturális főváros Véglegesen és hivatalosan is Pécs Európa kulturális fővárosa 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt - er­ről formálisan is döntött az unió kul­turális minisztereinek tanácsa - jelen­tette be az oktatási és kulturális tárca szakállamtitkára a brüsszeli találko­zót követően. Arató Gergely elmond­ta: a német partnerrel már megkezdő­Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről, vagy az egyházi javak visszaszolgáltatá­sának kérdéséről is szó lesz, ugyanakkor minden téma felvetésekor szem előtt kell tartani, hogy az az adott pillanatban mennyiben szolgálja a romániai magyar­ság ügyét. Németh Zsolt a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját ismer­tetve közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nem csak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok prob­lémamentesek, és ismét ,/eltörli Ma­gyarországgal a padlót”.­• (vári) dött az intenzív együttműködés, egyebek mellett a programok kidol­gozását és a megfelelő pénzforrások rendelkezésre bocsátását illetően. Folyadékcsempész utasok a genfi reptéren Majdnem mindegyik utas megpróbál­ta kijátszani az új biztonsági szabá­lyokat a genfi reptéren - közölte a re­pülőtér szóvivője. A november 6-án életbe lépett, új uniós előírások értel­mében csak bizonyos mennyiségű fo­lyadékot lehet a kézipoggyászban fel­vinni a gépre. Genfben az utasok 95 százaléka próbált engedély nélkül fel­csempészni valamilyen folyadékot. Ferihegyen nagyrészt zökkenőmentes volt az átállás - mondta el korábban a Budapest Airport szóvivője. gondolkodást hiányolta, véleménye sze­rint nem tisztázott, hogy hol van a kor­mány gazdaságpolitikai centruma, ezt a szerepet ugyanis hol Kóka János gazda­sági miniszter, hol Veres János pénzügy- miniszter ragadja magához. A fideszes politikus szerint a kormány nem mérte fel, hogy mit jelent Magyarországnak 2007-ben Románia és Bulgária uniós csatlakozása, de a kedvezőtlen népese­dési folyamatokat, az aktívak és az inak­tívak közötti arány felborulásának hatá­sait sem vizsgálta meg. • Koncz Endre Gyurcsány: 2008-ig jön a reformok java A következő két évben valósulhat meg a reformok java, 2008-ra állhat be a több biztosítóra épülő egészség- ügyi ellátás is, a teljes önkormányzati és nyugdíjreform pedig 2010 után esedékes - közölte a miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató konferenciáján. Gyurcsány Ferenc szerint ma erős reformkényszer van az elmúlt 15 év alatt összegyűlt problémák miatt, ame­lyek közül csak a felsőoktatásban be­vezetett bolognai folyamat és a nyug­díjreform jövőbeni várományaival kapcsolatos részreform valósult meg. A kormányfő szerint az elmúlt hóna­pokban elindított reformok cáfolni fogják azt a két tévhitet, miszerint egy kormányciklus alatt csak egy refor­mot lehet megvalósítani, illetve, hogy a reformok első négy évében nincs megtakarítás. Kosa Lajos, Debrecen fideszes pol­gármestere ugyanitt azt mondta: nem teszi le voksát egyértelműen a regio­nális rendszer mellett, de mint mond­ta, meg kell vizsgálni azokat a terüle­teket, ahol ésszerű összevonásokat le­het végrehajtani. • K. E. Beengednék a képviselőket Tüntetők között jutnának be a honatyák a Parlamentbe Nem tervezték, hogy nem engedik be a képviselőket a Parlamentbe, mondta az élőláncot szervező bizott­ság ügyvivője kedden este. Élőláncot szervez a Parlament köré a Magyar Nemzeti Bizottság 2006., ter­vük miatt egy szocialista képviselő fel­jelentést is tett, lázadás előkészülete miatt, mert szerinte a tüntetők akadá­lyoznák az Országgyűlés munkáját. Hétfőn este a Batthyány-örökmécses- nél tartott szokásos kormányellenes de­monstráción a bizottság ügyvivője Gonda László azt mondta a mintegy hatvanfős tömeg előtt: szó sem volt ar­ról, hogy nem engedik be dolgozni a képviselőket. Kedden félpályás útlezá­rással tiltakoztak civilek Budakeszi kö­zelében. A húsz autó mellett a tüntetés alatt kivetítőn az október 23-i zavargá­sok során készített felvételeket is leve­títettek. A Gyurcsány-kormány lemon­dását követő megmozdulás rendzava­rás nélkül ért véget. • -I -a Közös energetikai nyilatkozatot sürget Kóka Nyilatkozatot javasolt a közös ener­getikai érdekekről a magyar szaktárca vezetője a kelet-közép európai ener­getikai miniszterek budapesti tanács­kozásán. Kóka János úgy fogalma­zott: az energetikai külkapcsolatok ügye már nemcsak az energiapolitika szerves része, hanem a kül- és bizton­ságpolitika, sőt nem ritkán a belpoliti­ka meghatározó kérdése is. A minisz­ter hozzátette: az együttműködést meghatározó közös nyilatkozat témái között szerepel az Oroszország és az unió között zajló energetikai párbe­széd, illetve a Nyugat-Európában nemrég tapasztalt áramellátási zava­rok nyomán felvetődő európai fel­ügyelet szükségessége. Ismét terítéken a privatizáció Újabb pengeváltás Fico és Miklós között Nem új keletű Robert Fico minisz­terelnök és Ivan Miklós, a pénzügyi tárca volt vezetője szembenállása, a közelmúltban pereskedtek is egymás­sal. Jelenleg újabb összecsapás kör­vonalazódik közöttük. A kormányfő az­zal vádolja az előző kabinetet, hogy kedvezőtlen feltételek mellett privati­zálta a Szlovák Elektromos Műveket. A kormány utolsó ülésén Robert Fico azzal rukkolt elő, hogy meg kell vizsgálni a Szlovák Elektromos Mű­vek magánosításának módját. Annak a véleményének adott hangot, hogy szlovák szemszögből nézve az olasz Énei kedvezőtlen feltételek mellett vette meg a nagyvállalat állami részvé­nyeit. Részletek nem ismertek, csupán a tervezett vizsgálatra vonatkozó hatá­rozatjavaslat szivárgott ki. A kormány­ülés erre vonatkozó programpontja nem található a világhálón. „Részletekről később tájékoztatjuk a közvéleményt, ha majd rendelkezé­sünkre állnak. Viszont komoly gyanú merült fel az előnytelen privatizációval kapcsolatban” -mondta Robert Fico, aki szerint 2007-2010 között a kiárusí­tott vállalat több mint 20 milliárd koro­na hasznot hoz a tulajdonosoknak. En­nek ellenére az állammal kötött kont­raktus szerint semmilyen osztalék nem kerül kifizetésre. Ivan Miklós - aki a szerződéskötés idején a gazdasági tár­cát is irányította - azzal érvel, hogy az Énei visszaforgatja a hasznot az erőmű fejlesztésébe. A szlovák kormányfő azonban nem ért egyet ezzel a megálla­podással. Úgy véli, hogy az olasz nagy- vállalatnak nem az erőmű által megter­melt hasznot, hanem saját tőkéjét kelle­ne befektetnie Szlovákiában. „Iván Miklós inkább ne beszéljen a jelenlegi szlovák kormány szakmai hi­ányosságairól és ideológiai korlátáiról, lesz oka örömre” - célzott burkoltan az említett vizsgálat várható eredményére a szlovák miniszterelnök. • O.F.

Next

/
Thumbnails
Contents