Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)
2006-11-11 / 223. szám
magazin 2006. november 11., szombat • HÍD LAP Egy ember, s benne sok-sok zene A 80-as években indult zenei pályafutása, melynek jellemzésére pazar kínálata okán nem könnyű vállalkozni. Számos könnyűzenei műfajban próbálta már ki magát, bendzsót pengetett több country bandában, rockot, blues, dixieland-et játszott más-más formációkban. Aztán jött a komolyzenei vonal és Vereckei Attila itt is megállta a helyét, mint énekes és karnagy. Több mint huszonöt éves pályafutását rengeteg koncert, a hazai klasszikus zenei életben kivívott elismerések, termékeny szerzői véna és zenetanári csodavilág jelzi. Esztergom legmu- zikálisabb emberét élete legfontosabb dolgairól kérdeztem.- Az elmúlt, ünnepségekkel teli hónapban a közönség a rendezvényeken itt, Esztergomban is találkozhatott azzal a kórussal, amelynek karnagya vagy. Mikor alakult az Ars Musica együttes?- Ezzel a névvel már énekeltünk 1996-tól három éven át, de aztán szüneteltettük a működést. Három évvel ezelőtt, 2003-ban újra kezdtük a munkát a kórussal.- Mit lehet tudni még az Ars Musica kórusról?- Jelenleg huszonnégy tagja van, s többségükben velem egykorúak. A tagok azokból az esztergomi kórusokból érkeztek, melyekben már országosan bizonyítottak. Mivel nagyon hiányzott nekik a kóruséneklés, eljöttek, hogy részt vegyenek az Ars Musica munkájában. Külön szeretem a csapatban, hogy nemcsak a próbákon, koncerteken jövünk össze, hanem egy nagyon jó baráti társaság is alakult.- Minden jelentősebb, ismertebb esztergomi kórusban részt vettél már. Szerinted igaz a megállapítás, hogy Esztergom a kórusok városa?- Én azt hiszem, hogy Esztergom üdítő kivétel, mert aki eljön a több, mint negyven éve megrendezésre kerülő országosan egyedülálló Tavaszi Dalos Ünnepre, az láthatja, hogy milyen szerepet játszik a királyváros a hazai iskolai kórusok életében. A Szent István Gimnázium kórusa állandóan az országos versenyek helyezettjei között van, a most újjáalakuló Dobó gimnáziumbeli kórus, a ferences gimnázium kórusa, a Szent Erzsébet szakiskola Liszt Ferenc ifjúsági vegyeskara mind azt mutatja, hogy Esztergom az elsők között van. A legutóbb említett Liszt Ferenc kórus az a iskolai csapat, melynek munkahelyem révén a vezetője vagyok. Jártunk már műsorunkkal Németországban és Olaszországban is. Úgy látom, hogy kevés olyan magyar iskolaváros van, ahol ennyi nívós kórus lenne. Ilyen szempontból nagyon büszke vagyok az esztergomi zenei életre. A felnőtt kórusok pedig ugyancsak a diákokéhoz hasonlóan kiemelkedően jók, országosan elismertek. Ezek a Monteverdi, a Balassa és a már említett Ars Musica kórus.- Zenével pályád a nyolcvanas évek elején indult, ekkor egy country együttesben, a Wesztergom-ban zenéltél...- Tinédzser koromban, a kezdetek- kezdetén egy DG Country nevű együttesben kezdtem el muzsikálni. Egészen pontosan ez 1980-ban volt. 1983-ban aztán, a helyi zenekarok történetében először bejutottunk a Magyar Televízió Ki-mit-tud? című műsorába. Ez akkor kivételes lehetőség volt. A gimnázium után át is igazoltam a Wesztergom együttesbe, ezzel a csapattal nagyon sok számot vehettünk fel a Magyar Rádióban. Emlékszem, hogy 1983-ban volt olyan nyári hónap, hogy harminc koncertet is adtunk, ami ugye azért becsülendő, mert sok zenekar egész évben koncertezik ennyit. De, hogy egy picit visz- szakanyarodjak a gimnáziumi évekhez, megemlítem, hogy itt egy dixieland bandába is játszottam az azóta is szintén muzsikáló Szegő Csábival. Ez a csapat odáig vitte, hogy tatai dixieland országos találkozón a híres Benkó Dixieland Band előzenekara- ként léphetett fel.- Persze nem elégedtél meg csak a country és a dixieland műfajával...- Igen, testvéremmel együtt egy rockzenekart is alapítottunk. Itt Kubovics Lacival, Pataki Lacival, Sárosi Attilával egy Hamlet nevű formációban játszottunk. Újhullámos zenét valamint blues-t, Dire Straits számokat játszottunk. A Hamlet budapesti koncerteken lépett fel a Kormoran együttes és a Deák Bili Blues Band előtt. Ez ugye 1986-ig ment, akkor közbeszólt másfél év katonaság. A leszerelés után már csak a Wesztergom maradt meg, itt még pár évig muzsikáltam, de ekkor már tanítottam. Nyolc és fél évet a ferences gimnáziumban, tizenhat évet a József Attila Általános Iskolában és menet közben óraadó tanárként az Árpádházi Szent Erzsébet középiskolában is dolgoztam. 1996-ban meghívtak a régió szerte népszerű Memory Band-be. Itt idestova tíz éve zenélek. Aztán ott van a KMB, amely bandát a 80-as évek nagy magyar folk-rock együttesének, a Kormoran együttes egyfajta folytatásaként alapítottunk, a zenekar régi, legendás tagjaival,, Margit Józseffel, Jenei Szilveszterrel, Gál Péterrel. A zenekarral hamarosan nagylemezünk jön ki, valamint előkészületek alatt áll egy ausztráliai turné is.- Az egyik legérdekesebb dolog, hogy mindezen együttesekben másmás hangszeren játszottál.- Igen ,ez egy olyan dolog, hogy mindenkinek van egy hobbija, ki bélyeget, ki kisvasutat gyűjt, az én szenvedélyem, hogy minél több hangszeren megtanuljak jól játszani. Az említett bandákban főként gitároztam, és billentyűztem, de bendzsóztam, szájharmonikáztam, mandolinoztam, vadászkürtön és szaxofonon játszottam, citeráztam, nagybőgőztem, hawaii gitároztam, furulyáztam. Ennyi jut hirtelen eszembe.- Ki ne felejtsük az éneklést se...- Mindig is énekeltem, ez már a Wesztergomban is így volt, ahol szólóénekes voltam. 1993-ben kecsegtetett a dolog, hogy talán még az operába is bekerülök, így elkezdtem ének- tanárhoz járni. Igaz, ez csak a kórusba sikerült volna. Ezzel együtt is szép feladatokat kaptam. Énekeltem a Cantemus '93 nagyfesztiválon, a Liszt Esztergomi mise szólistájaként a Bazilikában léptem fel háromszáz fős kórus élén, nagyzenekarral. Számos budapesti komolyzenei együttesben, például az Óbudai Társaskörben, mint szólista vendégművész és operaénekes mellett énekelhettem már. Ilyen volt például Mozart Requiem-jének basszusszólója...- Miért váltotta fel a „Tuba Mirum ”-ot a katedra ? Nem érzed úgy, hogy Isten adta tehetséget ástál el, ahelyett, hogy kamatoztattad volna?- Nem, mert úgy láttam, hogy a fentiek ellenére számomra a tanítás fontosabb lett. Az is egy előadás, legfeljebb kisebb a színpad. De forgatom én azt a talentumot, mert amellett, hogy a „Szent Erzsébetben” főállásban tanítok, minden hétvégén valamelyik formációban fellépek, mint zenész, énekes vagy karnagy.- Azt hiszem nem túl sokat pihenhetsz. Hány „percet” alszol egy nap?- Vicc nélkül mondom, hogy tényleg kevéssel is beérem, és minden nap úgy tudok felkelni, hogy nem vagyok fáradt, bár kétségtelen, sokat dolgozom, énekelek, zenélek és természetesen a családommal is megpróbálok minél több időt eltölteni. A munkához, zenéhez pedig mindig ad valami inspirációt egy új nap.- Milyen új terveid vannak?- A legújabb keletű dolog, ami már nem is terv, hiszen másfél éve működik, az Árpád-házi Szent Erzsébet szakközépiskolában megalakult iskolazenekar. Ez komoly- és könnyűzenét is jelent. A könnyűzenét ez esetben például ír népzene jelenti. Ha tervnek még nem is, de álomnak nevezhetjük, hogy egyszer szeretnék egy saját, nagyszabású zenei művemet gyerek nagyzenekarral, és gyerek nagykórussal megszólaltatni.- Hangszeres és énekesi karakter, zeneszerzői habitus, valamint sok-sok zenével telített a pályád és életed. A country, blues, rock, jazz stílusú muzsikák mellett a komoly- és népzenék hatalmas benned zengő egyvelegéből milyen bölcsesség tudható meg magáról a zenéről?- Az az igazság, hogy aki zenész az érti, amit most mondok, de persze nagyon jó lenne ha mindenki értené. Én azt hiszem, hogy „a zenéről” lehet csak beszélni és butaság elkülöníteni azt könnyű és komoly műfajokra. Az utóbbinál is vannak felejthető alkotások, és az előbbinél is számos örökérvényű műről beszélhetünk. Nagyon sok hasonlóság van ugyanis építkezésében, szerkezetileg és formailag és sok minden más részletében a könnyű és komolyzene között. Egyik adódik a másikból, a jazz például visszahat a komolyzenére. Röviden: a mi jó zene, az a zene, ami nem jó zene, az nem zene. Minden egyes korban a stílus determinálja a szerzőket. Ha Mozart ma élne, világos, hogy teljesen más zenét írna. De ez fordítva is igaz, ha Andrew Lloyd Webber kétszáz évvel ezelőtt születik, bizonyára hatalmas operákat alkotott volna. Úgy látom, hogy nagyon jó lenne, ha az iskolákban nemcsak népzenét és klasszikusokat oktatnának, hanem úgynevezett könnyűzenét, improvizációkat is. Nemcsak ezt vagy azt, hanem ezeket együtt. Meggyőződésem, hogy a gyerekek fantasztikus teljesítményre lennének képesek. • Pöltl „Oxi” Zoltán Hogyan kerüljük el a súlygyarapodást a Márton-napi ünnepek alatt? Az elhízás (obezitás) igen gyakori kóros állapot a felnőtt lakosság és egyre inkább a gyerekek körében is Földünk jó néhány országában. Hazánkban körülbelül minden harmadik felnőtt tekinthető elhízottnak. Tény, hogy a kövérség számos betegségre hajlamosít, elsősorban érelmeszesedésre, szív- és érrendszeri betegségekre, de magas vérnyomásra, epekövességre, cukorbetegségre és mozgásszervi betegségekre is, továbbá számottevően növeli a balesetek kockázatát. Az elhízás kialakulásához több tényező hozzájárulhat, ám az esetek döntő többségében a túlzott energiafelvétei és a csökkent energialeadás az oka. Az elmúlt évtizedekben az elhízott emberek számának növekedése egyre szorosabban összefügg az életmódban bekövetkezett változásokkal: nagyobb zsírtartalmú ételeket eszünk, s mind gyakoribbá válik az ülőmunka illetve a fizikai aktivitás csökkenése, hiánya. Ilyen életvitel mellett évente átlag 1 kg-mal nő a testtömeg, s ez az évek során tetemes testtömeg-gyarapodást eredményez, amely egészségkárosodásra vezethet. Öt európai kutatóközpontban kísérletsorozatot végeztek hat hónapon keresztül. A tanulmány a csökkentett zsír- és ezzel párhuzamosan a megnövelt szénhidráttartalmú diétának a táplálkozásra, a testtömegre és a vérzsírokra gyakorolt hatását vizsgálta. A kísérletet olyan 22 és 55 éves kor közötti felnőttek bevonásával végezték, akiknek a testtömegindexe (BMI) 26 és 35 között mozgott. Három-három csoportot állítottak fel száz-száz emberrel. A kontrollcsoport az addig megszokott étrendjén élt, amely 40% teljes zsírtartalmú ételből állt. A 2. számú csoport egyszerű szénhidrátot kapott 10%-kal kevesebb energiát tartalmazó zsírral, mint a kísérlet megkezdése előtt. A 3. csoport a szintén kis zsírtartalmú diéta mellett komplex szénhidrátokat fogyasztott, azaz ezúttal a zsírt elsősorban keményítőtartalmú táplálékokkal helyettesítették. A zsír és a szénhidrát egymáshoz viszonyított aránya igen nagy szerepet játszik a testtömeg alakulásában. Az újszerű diétát folytató személyeknél a testtömeg átlagosan 1-2 kilogrammal csökkent, holott a részt vevő személyeknél a napi kalóriabevitelt nem csökkentették számottevően. Csoport Energia Fehérje Zsír Testtömeg változás (kcal) (g) (g) Kontroll 2460 15,2 36,5 +0,8 kg 2. csoport 2490 15,8 25,5-0,9 kg 3. csoport 2220 17,9 27,8-1,8 kg Ez a tanulmány fontos bizonyítékul szolgál arra, hogy a kis zsírtartalmú és a nagy szénhidráttartalmú diéták hosszú távon testtömegcsökkenést eredményeznek. Más szavakkal: a testtömeg szabályozása anélkül is megoldható, hogy bármiféle korlátozó diétát kellene bevezetnünk, elegendő csupán az elfogyasztott ételeket kicsit körültekintően kiválasztani. Ilyenkor november 11 -e táján nagy kísértésnek vagyunk kitéve a Márton- napi finomságok terítékre kerülésekor. Nehéz ellenállnunk a libatepertőnek, a hízott libamájnak zsírjában lilahagymával, ludaskásának, töltött libanyaknak vagy a sült libacombnak párolt káposztával. Azt mondom nem is kell ellenállni. Évente néhányszor, ünnepek alkalmával ezek a dietetikai szempontból egészségesnek éppen nem mondható, ám annál nagyobb kulináris élvezetet nyújtó ételek megengedhetőek. Egyszeri kilengés még nem eredményez számottevő súlygyarapodást. Néhány gyakorlati tanács a hízás megelőzésére:- Soha ne menjünk éhesen vendégségbe. Együnk gyümölcsöt, zsírszegény joghurtot, nyers zöldséget, vagy igyunk meg egy pohár sovány tejet, mielőtt elindulnánk.- Soha ne merüljünk bele úgy egy beszélgetésbe, hogy mellettünk egy tálon ott van a kedvenc süteményünk. Próbáljunk meg beszélgetés közben nem nassolni.- A tányérunkra először zöldséget és zsírszegény, fehérjedús ételeket halmozzunk, csak utána tegyünk rá néhány apró falatot a zsírosabb fogásokból.- Együnk lassan. A gyomornak 20 percre van szüksége ahhoz, hogy jelezze az agynak, telítve van.- Korlátozzuk az alkohol fogyasztást. Az alkohol nemcsak sok kalóriát tartalmaz, de az étvágyat is fokozhatja. Igyunk fröccsöt, vagy ami még jobb, ásványvizet vagy alkoholmentes paradicsomkoktélt.- Ne hanyagoljuk a mozgást. A mozgás elégeti a plusz kalóriákat.- A testsúly megtartásának kulcsszava a mértékletesség. Felfelé könnyebb, mint lefelé. Ez a súlyra is érvényes. Jó hír: segítséget kínál a sok zöldség és gyümölcs, nagyon kevés zsír, sok mozgás. • Hartmann Gabriella DIETETIKUS
