Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-11 / 223. szám

www.istergranum.hu SPORT 2006. november 11., szombat • HÍDLAP 7 Fred Lebow csodás agyszüleménye New York City Marathon: a sportvilág kuriózuma EXKLUZÍV A múlt vasárnapi 37. New York City Marathon különös jelentőségét Lance Armstrong indulása - és lélegzetelállító, három órán belüli (2:59:36 óra) ideje - adta meg. A Tour de France tavaly visszavonult, hétszeres győztese ugyanezzel a teljesítménnyel „csak” a 856. helyen ért célba a több mint 36 000 induló kö­zött, ám ennek jobban örült, mint a hét kerékpáros diadalának együttvéve. Hogy­isne, amikor a legendás maratoni verseny a sportvilág kuriózumának számít, szinte a labdarúgó-világbajnokságokkal és az olimpiákkal egy szinten! Az első versenyt 1970. szeptember 13-án rendezték meg, méghozzá hosszas vajódást követően. Vince Chiappetta, a New York-i Utcai Futók Klubjának elnö­ke már évekkel korábban össze akart hozni egy 42 195 méteres viadalt a Central Parkban, pontosabban a park kö­rül, John Lindsay polgármester azonban nem lelkesedett az útlezárások miatt nyilvánvalóan hatalmas forgalmi dugó­val fenyegető ötletért. Chiappetta azon­ban találkozott Fred Lebow-val, ezzel a megszállott amatőr kocogóval - civilben jól menő divatáruüzlet-tulajdonossal -, s az aradi születésű, néhány szót magyarul is beszélő, akkor 28 éves férfi (eredeti nevén Fischel Lebowitz) kiverekedte Lindsay-nél az engedélyt. Az első nekifutásra 270-en vágtak neki a távnak - csak 55-en futották vé­gig -, és az útvonal akkor még nyomai­ban sem emlékeztetett a maira, amely a „Nagy Alma” mind az öt városrészét át­szeli, Staten Islandről indulva Queen- sen, Brooklynon, a Bronxon és Manhattenen keresztül a Central Park déli csúcsán, a Columbus Circle közelé­ben felállított célig. A nevezési díj egy dollár (!) volt, a rendezési költségek nem érték el az ezer dollárt... A győzel­met bizonyos Gary Muhrcke szerezte meg szerény, 2:31.38 órás idővel, míg a nőknél az egyetlen induló, az orosz Nyina Kuscsik táv közben rosszul lett, és nem tudta befejezni a versenyt... A győztesnek Lebow a saját zsebéből vett egy szép karórát, ez volt harminchat éve az első díj. Ma? Százezer dollár... Lebow Budapesten Öt év után kiderült, a szeptemberi időpont túl korai, akkor még javában tombol a New York-i nyár, olykor bi­zony a hőguta fenyegette a futókat. 1976-ban tértek át az azóta is bevált ok­tóber végi-november eleji időpontra, s akkor már igazi világnagyságok emel­ték a verseny rangját. Az amerikai Bili Rodgers, Alberto Salazar, az új-zélandi Rod Dixon, a norvég Ingrid Kristiansen és Grete Waitz győzelmei jelezték, hogy a szakág elitje is „rákapott” az egyre népszerűbbé váló versenyre. A népszerűség tökéletesen érthető. Lebow - aki a kilencvenes évek elején Budapestre is ellátogatott, s akitől e so­rok írója őriz egy dedikált ajándékpólót, amelyben maga a New York-i maraton atyja teljesítette a távot - csodálatos ese­ménnyé fejlesztette a kezdetben tökéle­tesen észrevétlen viadalt. A sors kegyet­len grimasza, hogy a példásan egészsé­ges életet élő Lebownál 1991-ben agy­tumort diagnosztizáltak, és a rákos da­ganatot műtéti úton kellett eltávolítani. Az akkor már hatvanéves amatőr futó azonban példás akaraterővel talpra állt, s a rákövetkező évben iszonyatos erőfe­szítéssel teljesítette - ha nem is az egész, de a félmaratont. Sajnos azonban két év­vel budapesti látogatását követően a be­tegség kiújult, és 1994-ben Lebow-t el­ragadta a halál. Bronzszobra azóta is ott áll a mindenkori befutónál, a Central Park délnyugati csücskénél. Nos, manapság már igazi társasági esemény a New York City Marathon, évente legalább százezren jelentkez­nek, de mivel harminchatezernél több futót egyszerűen nem bír el az infra­struktúra, sorsolás útján választják ki a szerencséseket. A fantasztikus szer­vezést dicséri, hogy a verseny más­napján a The New York Times mel­lékletében mind a harminchatezer fu­tó nevét és időeredményét közlik - a kis füzetke életre szóló élmény vala­mennyi résztvevőnek... A délelőtt tíz órai rajt helye a Staten Islandet a túlsó parttal, Queens város­résszel összekötő Verrazzanó Bridge déli hídfője. Itt torlódik össze a több tízezer versenyző, hogy aztán nekivág­jon negyvenkét kilométeres Odüsszeiá­jának. Bizarr látvány, ahogyan már pár száz méter után több százan megállnak a híd közepén, hogy a rajt előtti izgatott várakozás percei alatt felgyülemlett „fáradt gőzt” leeresszék - bele az At­lanti-óceán alant hullámzó vízébe... Queensben még viszonylag vidá­man fogyasztják a kilométereket a fu­tók, de Brooklynba érve már kiütköz­nek a fáradtság első jelei. Ezen a min­den sarkon bőszen zenélő amatőr ban­dák segítenek, no meg az útvonalat szegélyező több millió néző, akik szolidaritásuk félreismerhetetlen jele­kéit narancs- és citromszeletkékkel, banánnal, üdítővel, sőt, jóféle Budweiser-sörrel kínálgatják az egyre elcsigázottabb vándorokat. Brooklyn a világ legnagyobb orto­dox zsidó közösségének ad otthont, másfél millió kaftános, pajeszos, feke­te kalapot viselő izraelita él itt, ezeken az utcákon áthaladni olyan, mint egy időutazás - akárha a tizenkilencedik század végének valamelyik galíciai, ukrajnai kisvárosában bóklásznánk... Aztán átszeljük az East Rivert, s máris a 2nd Avenue-n, a Második Su­gárúton száguldunk - mit szágul- dunk, vonszoljuk magunkat - észak felé. Valaha ez volt Manhatten ma­gyar negyede, itt árulta a téli szalámit a „Paprikás Weisz”, de mára egykori honfitársaink feloldódtak a hatalmas olvasztótégelyben, melynek New York a neve. Manhattan északi csúcsára érve át­kocogunk a Bronxba, itt fehér embert alig látni, amikor pedig visszakanya­rodunk Manhattanbe, következik a le­gendás fekete negyed: Harlem. Innen már csak egy macskaugrás a Central Park, ahol azonban még jó ideig bo­torkálunk, mielőtt beérnénk az oly­annyira várt célba. Jómagam 1994-ben három óra negyvenhét perc alatt teljesítettem a távot, s bátran mondhatom: életem­ben se azelőtt, se azóta nem esett olyan jól a sör, mint a New York-i maraton befejeztével. Tökéletesen érthető: hiszen maga Armstrong is azt nyilatkozta, hogy mind a hét Tour-győzelmét odaadná ezért az egyetlen, két óra ötvenkilenc perces futásért. Amely időeredmény pedig majdnem egy órával elmarad a világcsúcstól... * Ch. Gall András Lányok a birkózószőnyegen i Birkózás Nehéz meccs előtt állnak az esztergomi kézisek Immáron második alakalommal ren­dezték meg úgy a lányok birkózó or­szágos bajnokságát, hogy egy napon belül zajlott le az összes korcsoport küzdelme. A rangos eseménynek Da- bas városa adott otthont az újonnan épült gyönyörű sportcsarnokban. Hegedűs Csaba elnök úr nyitotta meg a versenyt és mondott biztató beszédet a női birkózás fejlődése ér­dekében. 5 korosztályból négy kor­osztályban tudott 9 versenyzőt indí­tani a BVSC-Ganz-Tát és az Eszter­gom birkózó csapata, mivel még fel­nőtt versenyző a lányoknál nincs, az utánpótlásban viszont az élen jár­nak, hisz a kilenc sportoló 9 érmet nyert. Voltak meglepetés-győzel­mek, de voltak olyan eredmények is, melyek kiküszöbölése után még több aranyéremre tehetnek szert a lányok. A táti valamint az esztergo­mi szakosztály birkózói közösen ké­szülnek Lévai Zoltán keze alatt, aki mint mondta, a terveik között az sze­Diák korcsoport 35 kg: 2. Molnár Enikő (Eszter- gom/Tát), 3. Kisréti Adrienn (Eszter- gom/Nagysáp); 40 kg: 1. Szakmár Ale­xandra (BVSC-Ganz-Tát); 45 kg: 3. Czomba Katalin (BVSC-Ganz-Tát) Serdülő korcsoport 42 kg: 1. Hegyi Lotti (Esztergom/Tát); 47 kg: 3. Czomba Katalin (BVSC-Ganz- Tát); 52 kg: 2. Jäger Szimonetta (BVSC-Ganz-Tát); 57 kg: 3. Tokai Niko­lett (BVSC-Ganz-Tát) Ifjúsági korcsoport 56 kg: 5. Molnár Andrea (Eszter­gom/Tát) Junior korcsoport 55 kg: 1. Molnár Andrea (Eszter- gom/Tát) repel, hogy a 2012-es londoni illetve a 2016 olimpián akár több női ver­senyzőjük is olimpikonnak vallja majd magát. Az eredmények tükré­ben erre minden esély megvan, de természetesen csak akkor ha a lá­nyok is elhiszik és ennek tudatában készülnek. • -cs -n M Kézilabda ________________ A megyei első osztályú Esztergomi Kézilabda Utánpótlás Sportegyesület csapata eddig sorra halmozta a győ­zelmeket, azonban a kézilabdás hölgy­koszorú vasárnap talán a szezon egyik legkeményebb összecsapásán lép majd pályára. Ebben a szezonban eddig remek teljesítménnyel, veretlenül menetel­nek az esztergomi lányok, ugyanis kéziseink eddig összesen hét mérkő­zésből hét győzelmet söpörhettek be. Az esztergomi együttes gyakran igen sima és fölényes sikert könyvelhetett el, akadt hogy a lányok 51- 14-re nyer­tek, de természetesen szorosabb ered­mények is születtek, bár mindig a ki­rályvárosi lányok örülhettek. Most vasárnap azonban nem lesz ilyen könnyű dolguk a játékosoknak, mivel a szezon egyik nagy riválisával, a re­mek teljesítményt nyújtó Tata csapa­tával mérkőznek meg. Ezért Gergely Irén játékos-edző keményen meghaj­totta a héten a csapatot, még egy edzőmérkőzést is játszottak az NB Il-ben szereplő Pilisszentiván gárdájával. „Keményen készültünk a héten, mert Tata egy jó csapat, nagyon fiatalok, gyorsak, jól védekeznek, így nehéz dolgunk lesz, mint eddig, de re­méljük nem lesz gond” - mondta a Hídlapnak Gergely Irén játékos-edző. Az esztergomi együttes vasárnap dél­után 5 órakor fogadja a tatai kézilab­dás lányokat a Dobó Katalin Gimná­zium tornacsarnokában, ahol minden bizonnyal egy remek mérkőzést lát­hatnak a szurkolók. • (tenger) SP0RTSZILÁNK0K Remák magyar állampolgár lehet A Szlovákiában született magyar kerékpáros, Remák Zoltán ma­gyar állampolgárságért folyamo­dott. A rövid megszakítással évek óta magyar csapatban tekerő ver­senyző pályafutása során ezidáig kétszer nyerte meg a Tour de Hongrie-t. „Ha végére érünk a formaságoknak és megkapom a magyar állampolgárságot, már a magyar színeket képviselve in­dulnék el a jövő őszi világbaj­nokságon. Márpedig az olimpiai kvalifikációk alapja eddig a játé­kokat megelőző vébé volt” - mondta a sportoló. Fiikor az Inter kezdőcsapatában Fiikor Attila bemutatkozott a vi­lághírű Internazionale felnőtt gár­dájában. „Ez egy olyan nap, me­lyet nem fogok egyhamar elfelej­teni, reggel meghívót kaptam a magyar nemzeti tizenegybe, majd pályára léphettem a Messina-Inter Coppa Italia mérkőzésen. Köszö­net Mancini mesternek, hogy be­cserélt” - mondta a játékos a Julio Cruz góljával 1-0-ra megnyert mérkőzést követően. Sebestyén a legjobb háromban Sebestyén Júlia idei legjobb rövid programjával a harmadik helyen áll a műkorcso­lyázók Grand Prix-sorozatába tartozó Kína-ku- pán, Nankingban. A csütörtöki rövid programban Sebestyén remekelt: a bíróktól 52,82 pontot kapott, s mivel idén még egyszer sem jutott ötven pont fölé mindenképpen elégedett lehe­tett. A magyar versenyző ennek köszönhetően szombaton a kűrben éremért korcsolyázhat. Vízilabda: új kapitány a nőknél Godova Gábor követi a női vízi­labda-válogatott szövetségi kapi­tányi posztján az október 20-án bizalomvesztés miatt lemondott, február óta hivatalban volt Szilágyi Pétert. Az 1964-es szüle­tésű szakembernek csütörtök esti ülésén szavazott bizalmat a szö­vetség (MVLSZ) elnöksége, amely négy pályamű közül vá­laszthatott. Godova eddig a fiú utánpótlás-válogatottak szövetsé­gi edzőjeként dolgozott. LESVONAL Elvennék a britektől az F1-et Bemie Ecclestone, a Formula 1 mindenhatója kiiktatná a Brit Nagydíjat a versenynaptárból. „A silverstone-i verseny nemcsak hogy nem hoz nyereséget, de a pálya évek óta esedékes felújításának el­maradásával egyre kevésbé bizton­ságos ” - fogalmazott Ecclestone. Az FI elsőszámú embere hozzá­tette: egyezzenek bele a brit ver­senyek megritkításába, vagyis hogy kétévente, felváltva a Fran­cia Nagydíjjal rendezzenek Fl-es futamot. Ez utóbbit a silverstone-i pálya tulajdonosai elutasították, így könnyen lehet, hogy 2009-től - addig érvényes a szerződésük - a pálya végleg eltűnik a száguldó cirkuszból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents