Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)
2006-11-04 / 218. szám
HÍDLAP • 2006. november 4., szombat hídlai_ magazin IV Napóleon és Magyarország 1809-ben, Bécs elfoglalása után Napóleon kiáltványt intézett a magyarokhoz. Felszólította őket: szakadjanak el a Habsburgoktól, támogatni fogja önállóságukat. Milyen érdekek vezethették vajon a francia császárt a kiáltvány megfogalmazásakor, hiszen nyilvánvaló, hogy Napóleon francia vezetésű Európáról álmodott. A válasz valahol itt keresendő... Legnagyobb ellensége épp a Habsburg-monarchia volt, amelyet így is meg kívánt gyöngíteni. Elsősorban katonai megfontolások vezérelték, és nem a magyarság szabadságának visszaadása. Magyarországot, hasonlóan Cseh-és Horvátországhoz külön államoknak képzelte el francia égisz alatt. Idézzünk a kiáltvány szövegéből! „Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok. Maradjon fenn épségben országotok és szabadságotok, maradjon fenn hazátoknak alkotmánya, akár azon állapotában, mint eddig vala, akár pedig azon változtatásokkal, amelyeket abban tetszésetek és kényetek szerint az időknek mostani kömyülállásaihoz képest jóknak és saját polgártársaitok hasznára nézve talán szükségesnek ítélni fogtok.” A röpirat ugyan eljutott Magyarországra, de nem nagyon engedték terjeszteni. Érdemes megjegyezni, hogy a felhívás azon passzusa, amely a feudális alkotmány megváltoztatására vonatkozik valószínűleg Batsányi János betoldása. Egy korábban volt kufsteini rabtársa ugyanis őt kérte meg a fordítás ellenőrzésére. Nem valószínű, hogy Napóleon a „Code Napóleont”, a polgári alkotmányt kívánta volna bevezetni, sokkal inkább a nemesekre számított. Csakhogy azok a nemesek, akik vártak valamit a császártól éppen azt remélték, hogy polgári államot fog létrehozni, ám ők meglehetősen kevesen voltak. A többség Napóleonban nem a francia forradalom konszolidálóját, hanem a forradalom fiát látta, aki veszélyezteti a fennálló rendszert. Nem álltak tehát mellé. Hiába érkezett Narbonne tábornok Györgybe, hogy megnyerje a magyarokat, tulajdonképpen semmi visszhangra nem talált. A nemesek valójában nem akartak semmiféle társadalmi változtatást. Azért szövetkeztek inkább a bécsi udvarral, mert nem akartak polgári Magyarországot, annyira nem, hogy Győrnél még csatát is vállaltak ellene. Igaz, ebből az ütközetből nagy futás lett, amint Petőfi is megénekelte később. A vereség legfőbb oka egyébként a katonai szempontból régen elavult nemesi felkelés rendszerében keresendő. Egy rosszul felszerelt, felkészületlen és rosszul vezetett nemesi sereg szállt szembe az akkori Európa legkorszerűbb haderejével. A császár korábban sem volt túl jó véleménnyel a magyarokról, Győr után pedig különösen nem. Mégsem ezen múlt a dolog. Sokkal inkább azon, hogy Napóleon időközben meggondolta magát, már nem akart egészében leszámolni a Habsburg-monarchiával, sőt! Ő, a forradalom fia, a „korzikai” dinasztikus házasságra törekedett éppen Ausztriával, Európa legősibb dinasztiájával, a Habsburgokkal, hogy így is törvényesítse uralkodói jogait Európa konzervatív királyainak a szemében. Összességében tehát Napóleon és Magyarország 1809. évi kapcsolata csupán epizód volt, amelynek mindössze abban van jelentősége, hogy világosan megmutatja az egykorú magyar társadalomban uralkodó politikai tendenciákat. • Varga A szombatosok története A 16. század második felében Nyugat-Európából került Erdélybe egy vándorprédikátor, Mathias Vehe-Glirius. Ez a Glirius az Újszövetség hagyományos értelmezését, vagyis, hogy Jézus a Messiás, átalakította, de a lényegét megtartotta. Azt hirdette, hogy nem jött létre új szövetség Isten és az emberek között, valamint, hogy az evangélisták és az apostolok iratai nem Isten által sugalmazott írásművek. Az apostolok célja nem az volt, hogy új törvényt hirdessenek, csupán Jézus messiásságát propagálták. Mivel a világ bajaira megoldást hozó Jézus-Messiást a szabad akarattal rendelkező kortársak elutasították, a földi megváltás és vele együtt az új szövetség Isten és ember között nem jött létre, érvényben maradt tehát az Ószövetség. Ez a tanítás a kis erdélyi falvak nemesei, valamint az országos hatalomból kiszorult főurak között igen jelentős sikert ért el a 16. század végén. Maga a „szombatos” elnevezés abból következett, hogy a keresztény egyházak hivatalosan elfogadott ünnepnapja a vasárnap volt, ők viszont az Ószövetség előírásainak megfelelően a szombatot ünnepelték meg. Ez nyilván a zsidó vallás mintájára történt, ezért is nevezték őket már a kezdetektől „zsidózóknak” is. Ószövetségi tanításukból kitűnik néhány olyan politikai, gazdasági és társadalmi jelenség, ami lényegesen túlmutatott a vallási kérdéseken. így például a mózesi törvény értelmében nem ismerték el a feudális társadalmi berendezkedés lényegét jelentő, ember és ember közötti születési különbséget. Tagadták az egyházak jogait, elvetették a papok kiváltságait. Maguk között meg akarták valósítani az ókori héberek társadalmi rendszerének elemeit. Az Ószövetségből kiolvasni vélték az emberek teljes egyenlőségét, átvették a zsidó naptári rendszert, megerősítették a hagyományos székely faluközösségeket. Nyilvánvaló lehet mindebből, hogy nemcsak a korabeli egyházak, hanem a mindenkori államhatalom is kezdetektől üldözte őket. A mozgalom gerincét Udvarhelyszék, Aranyosszék székely falvai és Kolozsvár, Marosvásárhely polgárai alkották. Számuk 8-10 ezer lehetett. Azután a 19. század második felében elteijedt a hír Bözödújfalun, az egyik szombatos központban, hogy a zsidó vallást hivatalosan bevett vallásnak tekinti az államhatalom. Ekkor a szombatosok jelentős része belépett a zsidó egyházba, vállalva e lépés összes társadalmi és vallási következményét. A nagy ellentmondásra az 1940-es években került sor. A faji törvények ugyanis a zsidó származásúakra vonatkoztak, a szombatosok pedig székelyek voltak. Végül őket vallási alapon különböztették meg. Aki közülük a felszólítás után zsidó vallásban maradt, azt zsidónak tekintették, bármennyire is ősi székely vér folyt az ereiben, aki viszont áttért unitárius vagy más keresztény vallásra, az megmenekült a deportálástól. Jóérzésű emberek, mint például Degré Alajos és mások sokuknak állítottak ki ugyan menlevelet, ám a deportálások mégis megtörténtek, mert nagyon sokan továbbra is hűségesen ragaszkodtak őseik hitéhez. A magyar történelem e sajátosságának emlékeit levéltárak, könyvtárak őrzik. A régi és az újabban előkerült dokumentumok feldolgozása máig is folyik. • R Rein Tudni illik,hogy mi illik! - 8. rész Szokásomhoz híven, ragaszkodva a folyamatosság elvéhez, ma különböző ajándéktippekkel gazdagítanám az Önök „ötletládáját”, mert lássuk be, a Karácsony közeledtével hirtelen mindenki kissé üresnek érzi a saját kis „ládikáját”. Ezt követően - és ezt elsősorban az Urak figyelmébe ajánlom - megismerkedhetünk, illetve felfrissíthetjük tudásunkat a virágetikettről is. Ajándéktippek (a teljesség igénye nélkül) Tiniknek: görkori, konga (dob) tanfolyammal, CD-k, könyvek, számítógépes játékok és kellékek (vezeték nélküli egér, billentyűzet, pendrive), iPod, mp3 lejátszó, mobiltelefon és tartozékok, kréativitásra ösztönző kellékek (pl. üvegfesték, olajfesték, festő kellékek, modellező kellékek), számítógépes játékos nyelvoktató szoftverek, távirányítós repülőmodell, hajómodell, ruhák, ékszerek, kiegészítők, mozibérlet, koncertjegyek, sminktanfolyam, sminkfelszerelés (bőrbarát, bőrkímélő, natúr kozmetikai termékek), kozmetikai kezelés. Férfiaknak: akkus fúró és csavarbehajtó, autóalkatrészek, új felni (téli gumival), bőr névjegykártyatartó, bőr pénztárca, CD-k, dvd lejátszó, dvd film, lakberendezési tárgyak, filo- fax, fúrógép, golffelszerelés, méretre készített, házimozi, hifiberendezés: erősítő, kábelek, hangszóró, tv; horgászfelszerelés, jó minőségű szivar (szivarvágó), jó pezsgő, pezsgődugó, mindenféle elektromos kütyü, minőségi barkácsszer- számok: jó fogók, csavarhúzók, csavarhúzókészlet; női tanga ráaplikálva textilfestékkel az imádott neve, egy szép ruhanemű, sci-fi könyvek, számítógépes tartozékok, pendrive, mp3 lejátszó, elegáns karóra, bőrcipők, túrafelszerelések, túraruhák, cipők, válltáskák, túrahátizsák; tükörreflexes fényképezőgép, optikák, filmek, digtális kamera, bérletek: tenisz, fallabda (squash), uszoda, szauna, fittness, kalandtúra befizetés Nőknek: divatos ruhák, kiegészítők, ékszerek, illatszer, kozmetikai szerek, manikűr, pedikűr befizetés, virágköltemény, 3D porcelánköröm, lakberendezési tárgyak, kendők, sálak, legyező, napernyő, szép táska, fehérnemű, finom, női italok, színházjegy, koncertjegy - közös program, karóra, lávalámpa, sókristály lámpa, szoláriumbérlet, kozmetikai bérlet, utazások, fitnesskazetták, fitnessgépek, fitnessbérlet, masszázsbérlet, romantikus installáció: úszógyertya a fürdőkádba, rózsaszirmokkal teleszórt lakás, rózsaút az ágyig), tartós smink, sminktetoválás, romantikus hétvége bárhol, távol az otthontól, program megszervezve, vacsora a kedvenc étteremben, gyfertyafényes vacsora otthon, élménypark, szépségkúra. Ajándékok üzletembereknek: bortúra, hőlégballon túra, lávalámpa, designer lakberendezési tárgyak, pendrive karórában, bőr cipzáras irattartó mappa, szivar, humidor (szivartartó), szivarvágó, filofax, bőr aktatáska, palmtop és tok, laptop táska, bőr névjegykártya tartó, pénzcsipesz, szuper irodai bőrfotel, zippo öngyújtó, mandzsettagomb, nyakkendőtű, lézer pointer prezentációhoz. Virágetikett „Aki a szívét a házán viseli és bármikor be lehet hozzá kopogni, az nem lehet más, csak virágos!” Ennek a szakmának nincs kötelező irodalma, a virágkötő minden esetben önmagát adja, amikor a virágcsokrot megálmodja, és ennek megfelelően elkészíti. A virágcsokor a figyelem, az alkalomszerű megemlékezés, a gyengédség és a vonzalom kifejezője. Egy kis érdekesség: Tahitiben, ha a hölgyek a jobb fülük mögé helyezik a virágot, az azt jelenti, hogy: „szabad vagyok”. Ha a bal fülük mellé, akkor azt jelenti: „már foglalt vagyok”. Amikor virágot vásárolunk, több dologra is oda kell figyelni. Mindenkor az alkalomhoz illő csokrot állíttassuk össze, éppen ezért legjobb, ha közöljük a virágüzletben az ajándékozás célját. A virágok összeállításnál kérjük ki a virágbolti szakeladó tanácsát, aki tudja, mit illik ajándékozni egy modem, egyedülálló, húszéves hölgynek, mit egy házias, harminc év körüli nőnek vagy egy 50-60 év közötti aszszonynak. Az eladónak tudatában kell lennie annak, hogy egyes virágokhoz, színekhez milyen erkölcsi fogalmak, ítéletek tapadnak. Ezek a régi hagyományok a következők voltak: a piros rózsa a szerelem, a sárga szín az irigység, a fehér a tisztaság, szeplőtlenség, a kék a hűség jelképe. Az eladó tanácsától függetlenül, azért lehetőleg ne vegyünk meg hervadt, kókadt fejű virágot, mert az a vázában sem fog magához térni. Dróttal megerősített virágot se vásároljunk, mert az nem lesz tartós. Vannak olyan virágok és színek, amelyekhez a közfelfogás szerint erkölcsi ítéletek tapadnak. Hivatalos rendezvény alkalmával piros rózsacsokrot nem adunk. (A német megítélés hasonlóan fogadja a piros szegfűt is.) A liliomcsokor, a krizantém, a lila meg a violaszínek - egyesek szerint az őszirózsa is - a gyász kifejezője. Az ibolya a gyengéd érzelmekre való célzást jelenti, habár mérete miatt nem mutatós, ezért szóba sem jöhet. A liliom az ártatlanság kifejezője, rendkívül kellemes, bódító az illata. A virágajándékozás szokásai ma sokkal inkább gyakorlati meggondolásokat tükröznek. A virágcsokrot 11 szálig páratlan számú virágból illik összeállítani, a szakemberek szerint szebb csokor köthető belőle. Ugyanakkor a virágok számánál lényegesebb a fajtájuk, elrendezésük, formájuk, az általuk kialakult forma és a harmónia költészete. Fontos, hogy ne köttessünk a csokorba gyorsan el- vagy kinyíló virágot, próbáljuk összehangolni a virágok méretét is. Hogyan adjuk át a virágot? A celofánba csomagolt virágot nem illik kibontani. Viszont a selyempapírba csomagokat igen. Bal kézzel adjuk át azért, hogy a szabad jobb kezünket kézfogásra nyújthassuk. A vendéglátó személy otthonában tett látogatásunkkor illik a háziasszonynak virágot vinni vagy küldetni. Ha személyesen visszük, többféle bonyodalom adódhat. - talán már mindenkivel meg is esett. Kézfogáskor, átöleléskor, kabátlevételkor nincs hová tenni a csokrot, a papírt a virágról le kell venni, de nincs hová dobni - ilyen esetekre nem szokás kukát rendszeresíteni, nem igaz? A háziasszonynak a csokrot illene azonnal a vázába tenni, de mivel minden vendég egyszerre érkezik (na, ez is ritka pillanatok egyike), nem hagyhatja el a bejáratot. Az előttünk vagy utánunk érkező pedig rendkívül kényelmetlen helyzetbe érezheti magát, ha O történetesen megfeledkezett a virágról. Kórházi látogatás alkalmával cserepes virágot tilos a betegnek átadni. Tudomásom szerint a legújabb egészség- ügyi szabályok tiltják virág bevitelét a kórházba, ezért célszerűbb más ajándékot választani (pl. gyümölcsöt, üdítőitalt, édességet stb.). Ajándékozáskor szinte mindig vágott virágot adjunk. A növényvilág legkülönösebb és legszebb virágai közé tartozó orchidea, nagyon elegáns és szép ajándék, amely díszdobozban is kapható. A cserepes virág ajándékozása elsősorban családon belül, baráti körben szokásos, vagy ha tudjuk, hogy a megajándékozandó személy gyűjti a cserepes virágokat. Ezeket kaspóba vagy kis díszkosárba helyezve, szépen feldíszítve adjuk át. Nálunk sokan,. helytelenül azt tartják, hogy férfiaknak nem szokás virágot adni. Nyugodtan adhatunk a férfiaknak legényrózsát, kakastaréjt, kardvirágot vagy díszdohányt. Ezzel, azt hiszem sikerült egy csokorba összegyűjteni az ajándékozással kapcsolatos illemszabályokat. Bár lenne még mit boncolgatni az ajándékozás terén, de erre még ígérem visszatérek Karácsony előtt. Tudják, „ahol a szükség, ott a segítség”. Addig is remélem, a jövő héten is velem tartanak, és elkísérnek az illemszabályok kalandos világába. • Kanalas Andrea
