Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-04 / 218. szám

HÍDLAP • 2006. november 4., szombat hídlai_ magazin IV Napóleon és Magyarország 1809-ben, Bécs elfoglalása után Napóleon kiáltványt intézett a magyarokhoz. Felszólította őket: szakadjanak el a Habsburgoktól, támogatni fogja önállóságukat. Milyen érdekek vezethették vajon a francia császárt a kiáltvány megfogalmazásakor, hiszen nyilván­való, hogy Napóleon francia vezetésű Európáról álmodott. A vá­lasz valahol itt keresendő... Legnagyobb ellensége épp a Habsburg-monarchia volt, amelyet így is meg kí­vánt gyöngíteni. Elsősorban katonai megfontolások vezérelték, és nem a magyar­ság szabadságának visszaadása. Magyarországot, hasonlóan Cseh-és Horvátor­szághoz külön államoknak képzelte el francia égisz alatt. Idézzünk a kiáltvány szövegéből! „Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok. Maradjon fenn épségben országotok és szabadságotok, maradjon fenn hazátoknak alkotmánya, akár azon állapotában, mint eddig vala, akár pedig azon változtatásokkal, amelyeket abban tetszésetek és kényetek szerint az időknek mostani kömyülállásaihoz képest jók­nak és saját polgártársaitok hasznára nézve talán szükségesnek ítélni fogtok.” A röpirat ugyan eljutott Magyarországra, de nem nagyon engedték terjeszteni. Érde­mes megjegyezni, hogy a felhívás azon passzusa, amely a feudális alkotmány megváltoztatására vonatkozik valószínűleg Batsányi János betoldása. Egy koráb­ban volt kufsteini rabtársa ugyanis őt kérte meg a fordítás ellenőrzésére. Nem va­lószínű, hogy Napóleon a „Code Napóleont”, a polgári alkotmányt kívánta volna bevezetni, sokkal inkább a nemesekre számított. Csakhogy azok a nemesek, akik vártak valamit a császártól éppen azt remélték, hogy polgári államot fog létrehoz­ni, ám ők meglehetősen kevesen voltak. A többség Napóleonban nem a francia for­radalom konszolidálóját, hanem a forradalom fiát látta, aki veszélyezteti a fennál­ló rendszert. Nem álltak tehát mellé. Hiába érkezett Narbonne tábornok Györgybe, hogy megnyerje a magyarokat, tulajdonképpen semmi visszhangra nem talált. A nemesek valójában nem akartak semmiféle társadalmi változtatást. Azért szövet­keztek inkább a bécsi udvarral, mert nem akartak polgári Magyarországot, annyi­ra nem, hogy Győrnél még csatát is vállaltak ellene. Igaz, ebből az ütközetből nagy futás lett, amint Petőfi is megénekelte később. A vereség legfőbb oka egyébként a katonai szempontból régen elavult nemesi felkelés rendszerében keresendő. Egy rosszul felszerelt, felkészületlen és rosszul vezetett nemesi sereg szállt szembe az akkori Európa legkorszerűbb haderejével. A császár korábban sem volt túl jó vé­leménnyel a magyarokról, Győr után pedig különösen nem. Mégsem ezen múlt a dolog. Sokkal inkább azon, hogy Napóleon időközben meggondolta magát, már nem akart egészében leszámolni a Habsburg-monarchiával, sőt! Ő, a forradalom fia, a „korzikai” dinasztikus házasságra törekedett éppen Ausztriával, Európa leg­ősibb dinasztiájával, a Habsburgokkal, hogy így is törvényesítse uralkodói jogait Európa konzervatív királyainak a szemében. Összességében tehát Napóleon és Magyarország 1809. évi kapcsolata csupán epizód volt, amelynek mindössze ab­ban van jelentősége, hogy világosan megmutatja az egykorú magyar társadalom­ban uralkodó politikai tendenciákat. • Varga A szombatosok története A 16. század második felében Nyugat-Európából került Erdélybe egy vándorprédikátor, Mathias Vehe-Glirius. Ez a Glirius az Újszövet­ség hagyományos értelmezését, vagyis, hogy Jézus a Messiás, átala­kította, de a lényegét megtartotta. Azt hirdette, hogy nem jött létre új szövetség Isten és az emberek között, valamint, hogy az evangélisták és az apostolok iratai nem Isten által sugalmazott írásművek. Az apostolok célja nem az volt, hogy új törvényt hirdessenek, csupán Jé­zus messiásságát propagálták. Mivel a világ bajaira megoldást hozó Jézus-Messiást a szabad akarattal rendelkező kortársak elutasították, a földi megváltás és vele együtt az új szövetség Isten és ember között nem jött létre, érvényben maradt tehát az Ószövetség. Ez a tanítás a kis erdélyi falvak nemesei, valamint az országos hatalomból kiszo­rult főurak között igen jelentős sikert ért el a 16. század végén. Maga a „szomba­tos” elnevezés abból következett, hogy a keresztény egyházak hivatalosan elfoga­dott ünnepnapja a vasárnap volt, ők viszont az Ószövetség előírásainak megfelelő­en a szombatot ünnepelték meg. Ez nyilván a zsidó vallás mintájára történt, ezért is nevezték őket már a kezdetektől „zsidózóknak” is. Ószövetségi tanításukból kitű­nik néhány olyan politikai, gazdasági és társadalmi jelenség, ami lényegesen túlmu­tatott a vallási kérdéseken. így például a mózesi törvény értelmében nem ismerték el a feudális társadalmi berendezkedés lényegét jelentő, ember és ember közötti születési különbséget. Tagadták az egyházak jogait, elvetették a papok kiváltságait. Maguk között meg akarták valósítani az ókori héberek társadalmi rendszerének ele­meit. Az Ószövetségből kiolvasni vélték az emberek teljes egyenlőségét, átvették a zsidó naptári rendszert, megerősítették a hagyományos székely faluközösségeket. Nyilvánvaló lehet mindebből, hogy nemcsak a korabeli egyházak, hanem a min­denkori államhatalom is kezdetektől üldözte őket. A mozgalom gerincét Udvarhelyszék, Aranyosszék székely falvai és Kolozsvár, Marosvásárhely polgárai alkották. Számuk 8-10 ezer lehetett. Azután a 19. század második felében elteijedt a hír Bözödújfalun, az egyik szombatos központban, hogy a zsidó vallást hivatalo­san bevett vallásnak tekinti az államhatalom. Ekkor a szombatosok jelentős része belépett a zsidó egyházba, vállalva e lépés összes társadalmi és vallási következmé­nyét. A nagy ellentmondásra az 1940-es években került sor. A faji törvények ugyan­is a zsidó származásúakra vonatkoztak, a szombatosok pedig székelyek voltak. Vé­gül őket vallási alapon különböztették meg. Aki közülük a felszólítás után zsidó val­lásban maradt, azt zsidónak tekintették, bármennyire is ősi székely vér folyt az ere­iben, aki viszont áttért unitárius vagy más keresztény vallásra, az megmenekült a deportálástól. Jóérzésű emberek, mint például Degré Alajos és mások sokuknak ál­lítottak ki ugyan menlevelet, ám a deportálások mégis megtörténtek, mert nagyon sokan továbbra is hűségesen ragaszkodtak őseik hitéhez. A magyar történelem e sa­játosságának emlékeit levéltárak, könyvtárak őrzik. A régi és az újabban előkerült dokumentumok feldolgozása máig is folyik. • R Rein Tudni illik,hogy mi illik! - 8. rész Szokásomhoz híven, ragaszkodva a folyama­tosság elvéhez, ma különböző ajándéktippekkel gazdagítanám az Önök „ötletládáját”, mert lássuk be, a Karácsony közeledtével hirtelen mindenki kissé üresnek érzi a saját kis „ládikáját”. Ezt kö­vetően - és ezt elsősorban az Urak figyelmébe ajánlom - megismerkedhetünk, illetve felfrissít­hetjük tudásunkat a virágetikettről is. Ajándéktippek (a teljesség igénye nélkül) Tiniknek: görkori, konga (dob) tanfolyammal, CD-k, könyvek, számítógépes játékok és kellékek (vezeték nél­küli egér, billentyűzet, pendrive), iPod, mp3 lejátszó, mo­biltelefon és tartozékok, kréativitásra ösztönző kellékek (pl. üvegfesték, olajfesték, festő kellékek, modellező kel­lékek), számítógépes játékos nyelvoktató szoftverek, táv­irányítós repülőmodell, hajómodell, ruhák, ékszerek, ki­egészítők, mozibérlet, koncertjegyek, sminktanfolyam, sminkfelszerelés (bőrbarát, bőrkímélő, natúr kozmetikai termékek), kozmetikai kezelés. Férfiaknak: akkus fúró és csavarbehajtó, autóalkatrészek, új felni (téli gumival), bőr névjegykártyatartó, bőr pénztárca, CD-k, dvd lejátszó, dvd film, lakberendezési tárgyak, filo- fax, fúrógép, golffelszerelés, méretre készített, házimozi, hi­fiberendezés: erősítő, kábelek, hangszóró, tv; horgászfelsze­relés, jó minőségű szivar (szivarvágó), jó pezsgő, pezsgődu­gó, mindenféle elektromos kütyü, minőségi barkácsszer- számok: jó fogók, csavarhúzók, csavarhúzókészlet; női tanga ráaplikálva textilfestékkel az imádott neve, egy szép ruhane­mű, sci-fi könyvek, számítógépes tartozékok, pendrive, mp3 lejátszó, elegáns karóra, bőrcipők, túrafelszerelések, túraru­hák, cipők, válltáskák, túrahátizsák; tükörreflexes fényképe­zőgép, optikák, filmek, digtális kamera, bérletek: tenisz, fal­labda (squash), uszoda, szauna, fittness, kalandtúra befizetés Nőknek: divatos ruhák, kiegészítők, ékszerek, illatszer, kozmetikai szerek, manikűr, pedikűr befizetés, virágkölte­mény, 3D porcelánköröm, lakberendezési tárgyak, ken­dők, sálak, legyező, napernyő, szép táska, fehérnemű, fi­nom, női italok, színházjegy, koncertjegy - közös prog­ram, karóra, lávalámpa, sókristály lámpa, szoláriumbérlet, kozmetikai bérlet, utazások, fitnesskazetták, fitnessgépek, fitnessbérlet, masszázsbérlet, romantikus installáció: úszógyertya a fürdőkádba, rózsaszirmokkal teleszórt la­kás, rózsaút az ágyig), tartós smink, sminktetoválás, ro­mantikus hétvége bárhol, távol az otthontól, program meg­szervezve, vacsora a kedvenc étteremben, gyfertyafényes vacsora otthon, élménypark, szépségkúra. Ajándékok üzletembereknek: bortúra, hőlégballon túra, lávalámpa, designer lakberendezési tárgyak, pendrive kar­órában, bőr cipzáras irattartó mappa, szivar, humidor (szi­vartartó), szivarvágó, filofax, bőr aktatáska, palmtop és tok, laptop táska, bőr névjegykártya tartó, pénzcsipesz, szuper irodai bőrfotel, zippo öngyújtó, mandzsettagomb, nyakkendőtű, lézer pointer prezentációhoz. Virágetikett „Aki a szívét a házán viseli és bármikor be lehet hozzá kopogni, az nem lehet más, csak virágos!” Ennek a szakmának nincs kötelező irodalma, a virágkö­tő minden esetben önmagát adja, amikor a virágcsokrot megálmodja, és ennek megfelelően elkészíti. A virágcso­kor a figyelem, az alkalomszerű megemlékezés, a gyen­gédség és a vonzalom kifejezője. Egy kis érdekesség: Tahitiben, ha a hölgyek a jobb fülük mögé helyezik a virágot, az azt jelenti, hogy: „szabad va­gyok”. Ha a bal fülük mellé, akkor azt jelenti: „már fog­lalt vagyok”. Amikor virágot vásárolunk, több dologra is oda kell fi­gyelni. Mindenkor az alkalomhoz illő csokrot állíttassuk össze, éppen ezért legjobb, ha közöljük a virágüzletben az ajándékozás célját. A virágok összeállításnál kérjük ki a vi­rágbolti szakeladó tanácsát, aki tudja, mit illik ajándékozni egy modem, egyedülálló, húszéves hölgynek, mit egy házi­as, harminc év körüli nőnek vagy egy 50-60 év közötti asz­szonynak. Az eladónak tudatában kell lennie annak, hogy egyes virágokhoz, színekhez milyen erkölcsi fogalmak, íté­letek tapadnak. Ezek a régi hagyományok a következők voltak: a piros rózsa a szerelem, a sárga szín az irigység, a fehér a tisztaság, szeplőtlenség, a kék a hűség jelképe. Az eladó tanácsától függetlenül, azért lehetőleg ne ve­gyünk meg hervadt, kókadt fejű virágot, mert az a vázában sem fog magához térni. Dróttal megerősített virágot se vá­sároljunk, mert az nem lesz tartós. Vannak olyan virágok és színek, amelyekhez a közfelfo­gás szerint erkölcsi ítéletek tapadnak. Hivatalos rendez­vény alkalmával piros rózsacsokrot nem adunk. (A német megítélés hasonlóan fogadja a piros szegfűt is.) A liliom­csokor, a krizantém, a lila meg a violaszínek - egyesek szerint az őszirózsa is - a gyász kifejezője. Az ibolya a gyengéd érzelmekre való célzást jelenti, habár mérete mi­att nem mutatós, ezért szóba sem jöhet. A liliom az ártat­lanság kifejezője, rendkívül kellemes, bódító az illata. A virágajándékozás szokásai ma sokkal inkább gyakor­lati meggondolásokat tükröznek. A virágcsokrot 11 szálig páratlan számú virágból illik összeállítani, a szakemberek szerint szebb csokor köthető belőle. Ugyanakkor a virágok számánál lényegesebb a fajtájuk, elrendezésük, formájuk, az általuk kialakult forma és a harmónia költészete. Fon­tos, hogy ne köttessünk a csokorba gyorsan el- vagy kinyí­ló virágot, próbáljuk összehangolni a virágok méretét is. Hogyan adjuk át a virágot? A celofánba csomagolt virágot nem illik kibontani. Vi­szont a selyempapírba csomagokat igen. Bal kézzel adjuk át azért, hogy a szabad jobb kezünket kézfogásra nyújthassuk. A vendéglátó személy otthonában tett látogatásunkkor illik a háziasszonynak virágot vinni vagy küldetni. Ha személyesen visszük, többféle bonyodalom adódhat. - talán már mindenkivel meg is esett. Kézfogáskor, átöle­léskor, kabátlevételkor nincs hová tenni a csokrot, a papírt a virágról le kell venni, de nincs hová dobni - ilyen ese­tekre nem szokás kukát rendszeresíteni, nem igaz? A háziasszonynak a csokrot illene azonnal a vázába ten­ni, de mivel minden vendég egyszerre érkezik (na, ez is rit­ka pillanatok egyike), nem hagyhatja el a bejáratot. Az előttünk vagy utánunk érkező pedig rendkívül kényelmet­len helyzetbe érezheti magát, ha O történetesen megfeled­kezett a virágról. Kórházi látogatás alkalmával cserepes virágot tilos a be­tegnek átadni. Tudomásom szerint a legújabb egészség- ügyi szabályok tiltják virág bevitelét a kórházba, ezért cél­szerűbb más ajándékot választani (pl. gyümölcsöt, üdítő­italt, édességet stb.). Ajándékozáskor szinte mindig vágott virágot adjunk. A növényvilág legkülönösebb és legszebb virágai közé tarto­zó orchidea, nagyon elegáns és szép ajándék, amely dísz­dobozban is kapható. A cserepes virág ajándékozása első­sorban családon belül, baráti körben szokásos, vagy ha tudjuk, hogy a megajándékozandó személy gyűjti a csere­pes virágokat. Ezeket kaspóba vagy kis díszkosárba he­lyezve, szépen feldíszítve adjuk át. Nálunk sokan,. helytelenül azt tartják, hogy férfiaknak nem szokás virágot adni. Nyugodtan adhatunk a férfiaknak legényrózsát, kakastaréjt, kardvirágot vagy díszdohányt. Ezzel, azt hiszem sikerült egy csokorba összegyűjteni az ajándékozással kapcsolatos illemszabályokat. Bár lenne még mit boncolgatni az ajándékozás terén, de erre még ígérem visszatérek Karácsony előtt. Tudják, „ahol a szük­ség, ott a segítség”. Addig is remélem, a jövő héten is velem tartanak, és el­kísérnek az illemszabályok kalandos világába. • Kanalas Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents