Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)
2006-11-23 / 231. szám
www.istergranum.hu 2006. november 23., csütörtök • HÍDLAP Semmibe vett települések, elszegényedő önkormányzatok Választott vezetők helyett a kormány delegáltjai döntenek a pénzekről? Folytatás az 1. oldalról Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke szerint szinte ugyanannyi pénzt kapnak jövőre az önkormányzatok, mint idén, sok település azonban már nem tud az intézményei átalakításával spórolni. Véleménye szerint így a falvak iskola- és óvodabezárásra kényszerülnek majd. Gyurcsány Ferenc hét javaslatot tett az önkormányzati egyeztető fórum ülésén, melyek között szerepelt a területfejlesztési törvény módosítása, egy ellenzéki vezetésű eseti ország- gyűlési bizottság felállítása és a finanszírozás teljes átalakítása is. A miniszterelnök vétójogot adna az operatív programok monitoring bizottságaiba a regionális fejlesztési tanácsok delegáltjainak. Vagyis döntési helyzetbe csak a kormány által delegált régiós vezetők kerülnének. Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fideszes elnöke szerint az önkormányzati miniszter nincs tisztában a tényekkel, amikor az uniós forrásokra hivatkozik. Azokat ugyanis csak fejlesztésekre lehet felhasználni, de az intézmények rezsijére és a dolgozók bérére nem. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége döntése alapján a megyei vezetők - annak ellenére, hogy a kormány nem hívta meg őket - elmentek a tegnapi önkormányzati egyeztetésre a kabinettel. „Tizenhat éve először fordult elő, hogy nem kérik ki a megyék véleményét a költségvetésről. Azt szeretnénk, hogy partnernek tekintsen minket a kormány, és a fontos kérdésekben ne a régiók élére kinevezett kormányzati emberek, hanem a választott vezetők döntsenek” - mondta a Hídlapnak az elnök. Tájékoztatása szerint a kormány egymilliárd-kétszázmillió forinttal tartozik Komárom-Esztergom megyének a kötelező feladatok ellátására, miközben a bevételeket - például az illeték- hivatalokat - elveszi. „A tanácskozáson a miniszterelnök a fejlesztésekről szólva ki sem ejtette a megye kifejezést. Ebből is látszik, hogy a szemében nem létezünk, mandátumot csak a kormányzat által delegált regionális vezetőknek szán. így azonban önkormányzatiságról beszélni fikció” - mondta lapunknak Völner Pál. Murczin Kálmán, Máriahalom polgármestere a Hídlapnak elmondta: már eddig is hitelfelvételre kényszerültek, hogy a működés fenntartásához és az intézmények dolgozóinak bérkifizetéséhez elegendő pénzük legyen, a pályázatokon indulni pedig esélyük sincs. „Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mekkora támogatást kapunk, de várhatóan folytatódik a Kosa Lajos, Debrecen fideszes polgár- mestere a tegnapi tanácskozáson élesen bírálta Gyurcsány Ferencet, amiért előzetesen nem tüntette fel a tanácskozás témáit. Kifejtette: az önkormányzati oldal képviselőinek személyét nem a kormánynak, hanem az önkormányzatoknak maguknak kell eldönteniük. csökkenő tendencia, csak még azt nem tudjuk, mennyivel lesz kevesebb a pénzünk. Küszködünk az életben maradásért, ez egyre nehezebb lesz, tartalékképzésen pedig ilyen háttérrel hiába törjük a fejünket” - mondta a község elöljárója. Havrancsik Tibor, Mogyorósbánya polgármestere szerint jövőre akár a működési feladatok is veszélybe kerülhetnek a településen. „Hitelfelvételre szorultunk, nem volt más lehetőségünk a fennmaradásra. Az iskoláinkat Táttal közösen tartjuk fenn, hogy mindkét faluban helyben tanulhassanak a gyerekek, de így is küszködünk. Bevételünk szinte nincs, hiszen nincsenek befektetők a községben, nem tudjuk mi lesz jövőre, már most tele vagyunk kérdőjelekkel” - mondta lapunknak a polgármester. Mogyorósbánya igyekszik minden pályázati lehetőséget megragadni, ezekhez az önrészt azonban csak újabb hitelekből és az önkormányzat ingatlanjainak jelzáloggal való megterheléséből tudja előteremteni. • Pálovics Klára Új atomkorszak köszönt Szlovákiára? Káoszt okozott a vizitdíj megszüntetése Az apátszentmihályi erőmű bezárása energiahiányt okozhat Folytatás az 1. oldalról Perger András, a magyarországi Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület munkatársa lapunknak elmondta, hogy nem kell attól tartani, hogy áramszünet lesz Szlovákiában. „Le kell állítani az atomerőműveket, és nem kell újakat építeni helyettük. Vannak más lehetőségek is az energia előállítására. A szlovák kormánynak más jellegű projekteket kellene kitalálnia. Az atom ideje elmúlt, 21. századi technikákban kell gondolkodni” - magyarázta a szakértő. Molnár József atomfizikus merőben más véleményen van. „Ha leállítják a reaktorokat, Szlovákia orosz-függővé válik, nem lesz önálló az előállítás területén. Az atomenergia a legkevésbé környezetszennyező, a jövőt nézve fenntartható, elérhető és kezelhető, és nem függ a természeti adottságoktól. Másrészt, ha tovább növekedik az energia igény, és nem lesz miből kielégíteni, az árak könnyen megduplázódhatnak” - magyarázta az atomfizikus. A fosszilis erőművekkel kapcsolatosan pedig azt mondta, hogy a barna-, illetve feketeszénfejtés nem a legjobb a környezet szempontjából, ráadásul új lelőhelyeket is kellene találni. „Az atomerőmű vezet Az újrahasznosítható energia felhasználásának az egyik lehetősége az Ipoly felső szakaszára tervezett törpe erőművek létrehozása, amelyek Szlovákia szerint nem okoznak környezetkárosítást. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az erőművek az Ipoly felső szakaszán létesülnek, ahol hegyi patakként van esése és bizonyos sebessége is a folyónak. Az építkezés időpontjáról még nem döntöttek, de valószínűleg a magyar fél sem hagyja majd szó nélkül a terveket. ebben a rangsorban, és Szlovákiában képesek olyan reaktorokat készíteni, amelyek biztonságosak. A mohi atomerőmű jelenleg konzervált állapotban lévő 3. és 4. reaktora nem biztos, hogy felépül, lehet, hogy új európai típusú turbinákat létesítenek helyette, ezek pedig megbízhatók és biztonságosak lesznek. Sokan a radioaktív hulladéktól tartanak, de azt kevesen tudják, hogy az speciális sűrűséggel rendelkezik, így megtévesztő a mennyiség megnevezése: 20 tonna radioaktív hulladék beférne egy átlagos fürdőszobába” - szögezte le Molnár József. • Sz. É. Szlovákia: több a beteg, a kórházak hiánya növekszik Folytatás az 1. oldalról Somló István, az Ipolysági kórház gazdasági igazgatója lapunknak elpanaszolta, hogy a biztosítók nem tudják vagy nem akarják kifizetni azt a különbséget, ami az ötvenkoronás ágydíj felszámolása miatt keletkezik, így körülbelül havi 100 ezer korona (750 ezer forint) hiányuk keletkezik. „A biztosítók közül eddig kettő volt hajlandó valamit is téríteni, 42-43 ezer korona körüli összeg az, amit átutaltak, de a többi ilyen jellegű intézménytől is kaptunk ígéretet. Ehhez azonban módosítani kell a jövő márciusig érvényben lévő szerződéseket, meg kell egyeznünk a további együttműködésről, és ebben a helyzetben a biztosító diktál” - magyarázta a gazdasági igazgató. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi pontok értéke növekszik majd. „így például eddig 42 fillért fizettek egy pontért, ezentúl meglehet hogy 44-et, a jobbik esetben 50-et fognak. Minden vizsgálatnak megvan a maga értéke, így egy kivizsgálás 350 pontot ér, és ez 147 koronát jelent” - magyarázta Somló, aki ezen kívül azt is nehezményezi, hogy az egyes beavatkozásokért járó összeg kórházanként eltérő, és ez a kisebb intézményeket érinti negatívan. „Vegyünk például egy tüdőgyulladást. Míg a sági kórház egy ilyen beteg kezeléséért 8 ezer koronát kap, addig a lévainak már 12 ezA Népszabadságnak a magyar határhoz közeli Rimaszécs családi orvosa elpanaszolta, hogy „legalább húsz százalékkal több a páciens, pedig nincs is influenzajárvány. Mindez főleg a vizitdíj eltörlésének a következménye. Korábban csak azok jöttek a rendelőkbe, akik valóban rászorultak a kezelésre. Akik havonta egyszer jelentkeztek felülvizsgálatra, most ötször is bekopognak ennyi idő alatt, rendszerint feleslegesen”. rét fizetnek, Nyitrán 20 ezret ér ugyanez az orvoslás, Pozsonyban pedig 30 ezret. Nálunk kapnak kanalat, villát, és törölközőt is a betegek, a fővárosban ez már nem biztos” - szögezte le az igazgató. A rendelők a vizitdíj beszedésével 40-100 ezer korona közötti nagyság- rendű összeghez jutottak évente. A kórházak esetében természetesen nagyobb nagyságrendű tételről van szó, a kicsinek számító sági intézménynek éves szinten 1 millió korona bevétele származott a díj kiszámlázásából. Októbertől a receptdíj is csökkent: 5 koronát kell fizetnünk gyógyszereink kiváltásakor, ez azonban nem tetszik a gyógyszerészeknek, elmondásuk szerint a díj könyvelése munkaigényes, és az adózás után ebből alig marad valami a kasszában. A betegeknek továbbra is fizetniük kell a hatvankoronás sürgősségi- és fürdődíjat, és a 300 koronás elsőbbségi díj is megmaradt (ezt abban az esetben kell fizetnünk, ha soron kívül szeretnénk bejutni az orvoshoz). • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? Szlovákia tovább bővíti atomerőmű-kapacitását. A legközelebbi reaktor Mohiban található, a határtól alig 50 kilométerre. Arról kérdeztük az embereket, hogy mennyire tartanak ettől az energiaforrástól. De Maesschalck (nyugdíjas) | Belgiumból költöztem Magyarország- j ra, 12 éve teleped- 1 tem le Esztergomban. Jómagam a legtisztább energiák híve vagyok, az pedig a nap és a szél. Ezek folyton megújuló és környezetbarát források, ebbe az irányba kellene mozdulnia a világnak, és nem szabadna erőltetni az atomenergiát, de sajnos a pénzhatalomnak más az érdeke. Madarász Gyula (hegesztőmérnök) I Ha jól tudom, a mohi ! erőmű hűtőrendszerét a Garamra akatják | csatolni, és ha megépül a visegrádi vízierőmű, akkor a Dunába ömlő iszapos víz nukleáris szennye itt fogja fertőzni a környékünket, a Dunakanyar élővilágát. Eleve nonszensz, hogy a határ mellé erőművet épít egy ország. Ahogy járom Európát, mindenhol látom, hogy végre próbálnak alternatív megoldásokat találni a nyugati országok, aminek példája remélem, hogy a mi irányunkban is elterjed majd. A szél- erőművek, a napelemek, a geotermikus energia, a biogáz mind komoly lehetőség hazánkban is. Pápai Zsolt (tanár) Lehetne nagy mellénnyel ellenezni az atomot, mint veszélyes energiaforrást, de ha nem lenne, a fél ország sötétségbe borulna. Az atomerőmű egy szükséges rossz, amit rendkívül felelős mérnöki elővigyázatossággal kell a lehető legbiztonságosabban üzemeltetni. Bence Tamás (kereskedő) Idáig nem voltak I nagy gondok az I atomerőművekkel, leszámítva a csernobili balesetet. Szerintem biztonságos energiaforrás és fontos, mert olcsó és nagy hatású. Nyilván a felezési idő miatt az atomhulladékok hatalmas károkat okoznak. Ezért tetszik a nagyhatalmaknak az az ötlete, hogy a fúziós eljárásra térnének át, ami állítólag tiszta dolog és 10 éven belül megvalósítható. Lombgyűjtés Vácott Vác. Lombgyűjtési akció kezdődött tegnap Vácott, melynek keretében ingyenesen szállítják el a lakók által összegyűjtött zöld hulladékot. A szemétszállítási napokon egészen december 15-ig viszik el a levelekkel, kerti hulladékkal teli zsákokat, melyek az OTTO Magyarország irodájában igényelhetők. A város a zöld hulladékok hasznosítása érdekében komposztáló üzem létrehozását is tervezi, ehhez már keresik a helyet, több terület is tökéletes lenne. Várhatóan 2008-tól kezd majd működni a lakók tudatosabb, környezetbarát hozzáállását is szükségessé tevő üzem.
