Hídlap, 2006. november (4. évfolyam, 216–236. szám)

2006-11-17 / 227. szám

2 HÍDLAP • 2006. november 17., péntek www.esztergom.hu V I D E N Részleges munkaerő-piaci nyitás (H) Részlegesen megnyitja a magyar kormány az ország munkaerőpia­cát a román munkavállalók előtt Románia uniós csatlakozása után - jelentette be Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a lehetséges legnagyobb mértékben akarnak nyitni, addig, ami még nem veszélyezteti a magyar érde­keket. A két ország ma jobban érti egymást, mint az elmúlt száz év­ben bármikor, közben a két kor­mány nem mond le saját fejleszté­si céljairól - fogalmazott a kor­mányfő. A román miniszterelnök közölte: az együttes kormányülé­sek, a kidolgozott közös fejleszté­si, infrastrukturális együttműködé­si projektek a történelmi megbéké­lés szellemiségére épülnek. Nincs döntés a házipénztáradéról (H) Sem a Pénzügyminisztérium, sem a kormány nem hozott még döntést a házipénztáradó szabályait illető­en, de a kérdést az alkotmánybíró­sági döntés indoklásával együtt vizsgálják - mondta el a szaktárca szóvivője. Pichler Ferenc azt mondta: az alkotmánybírósági döntés ellenére a minisztérium to­vábbra is tartja magát eredeti céljá­hoz, ami a gazdaság kifehérítése. Az Alkotmánybíróság hétfőn meg­semmisítette a házipénztáradóról szóló törvényt, indoklásuk szerint a házipénztári készpénzállomány nem tekinthető az arányos közte­herviselés alapját képező jövede­lemnek, illetve vagyonnak. Jövő héten nyilvános lehet a jelentés (H) Jövő hét elején hozzák nyilvános­ságra az MTV-székháznál történtek­ről készült jelentésben foglaltakat - mondta el az igazságügyi tárca ál­lamtitkára. Kondorosi Ferenc hoz­zátette: arról, hogy a teljes jelentést vagy csak annak részleteit közlik, az országos rendőrfőkapitány dönthet. Az államtitkár szerint nem tartal­maz olyan elemeket a jelentés, ami miatt ne lehetne a teljes szöveget nyilvánosságra hozni. A politikus megerősítette azokat a korábbi saj­tóértesüléseket, miszerint nem ne­vez meg felelősöket a dokumentum. Kondorosi Ferenc szerint a jelentés­nek nem ez volt a célja. Közölte azt is: az anyag tartalmaz neveket, de nem olyan összefüggésben, hogy ki lehet felelős a történtekért. Orbán: nem legitim a 2007-es büdzsé-tervezet Ma Magyarországon a gyerekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat Orbán Viktor szerint a 2007-es költ­ségvetés ugyan legális, de nem legi­tim, nem ad választ az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdések­re, és nem veti alá magát a szükséges demokratikus ellenőrzéseknek sem. A Fidesz elnöke erről tegnap beszélt a parlamentben. A 2007-es költségvetés „a hazug­ság ára” - fogalmazott a Fidesz elnö­ke az előterjesztés parlamenti vitájá­ban Úgy vélte: a kormány most Ma­gyarország vétlen polgáraival akarja megfizettetni azt, amit két évig fele­lőtlenül a hazugságokra elherdált. A pártelnök úgy vélte, hogy ha mindez a gazdasági életben történik, akkor a fe­lelősök már a bíróság előtt állnának. A pártelnök úgy értékelte: a költség- vetés nem ad választ, sőt meg sem ne­vezi a magyar emberek és Magyaror­szág legfontosabb gondjait, a jövő szempontjából legfontosabb kérdése­it. Mint mondta, a Fidesz szerint a há­rom legjelentősebb probléma sorrend­ben a népesedési helyzet, a személyes társadalmi felemelkedés lehetősége az oktatáson keresztül, valamint a munkahelyteremtés. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a 2007-es költségvetés nem ad választ Magyarország tragi­kus demográfiai helyzetére, családel­lenes, és csak erősíti azt a tendenciát, hogy ma a gyermekvállalás számít a legnagyobb szegénységi kockázatnak. Orbán Viktor szerint a költségvetés „rácsapja az ajtót a szegény gyerekek­re”, mert a tandíj bevezetésével elzárja az utat a tanuláson keresztül vezető személyes felemelkedés lehetősége elől. Hangsúlyozta: a költségvetés nem kezeli kellő súllyal a munkanélküliség kérdését, és arra is figyelmeztetett, hogy a nyugdíjkorhatár felemelése nem oldja meg a kérdést, mert a leg­többen már a korhatár elérése előtt ki­sodródnak a munkaerőpiacról. A párt­elnök szerint a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak is lehetőséget kell adni, hogy visszaigényeljék a szolida­ritási adót, ahogyan azt a nagy nemzet­közi cégek is elérték a kormánnyal va­ló tárgyalásaik eredményeképpen. A politikus szerint, ha a költségvetést el­fogadják, akkor 2007-ben megélhetési válság lesz Magyarországon, a gazda­sági nehézségek elérik a háztartásokat és a vállalkozásokat. Egy évben egy átlagos kétgyermekes család 160 ezer forint veszteséget kell, hogy elköny­veljen - tette hozzá a pártelnök. Kuncze: nem enyhül a szigor; Herényi: a középosztály lesz a vesztes Az SZDSZ elnöke úgy reagált: Or­bán Viktor ismét adós maradt a reális, gyakorlati javaslatokkal. Kuncze Gá­bor a kijózanodás költségvetésének nevezte a tervezetet, ugyanakkor hoz­zátette: beszélő viszony híján a két ol­dal nem tud érdemben egyeztetni a valóban fontos kérdésekről. A Fidesz népszavazási kezdeményezése kap­csán emlékeztetett arra: az alkotmány értelmében költségvetési kérdésekről nem lehet referendumot tartani. Az MDF szerint a 2007-es költség- vetés az elmúlt négy év dilettáns szociál-liberális kormányzásának kö­vetkezménye. Herényi Károly, a párt vezérszónoka a büdzsé vitájában azt mondta: a javaslat rossz megoldást nyújt az ország problémáira, az MDF nem támogatja. A politikus úgy vélte, a 2007-es költségvetési javaslatnak nincs társadalmi és gazdasági monda­nivalója, csupán az egyensúly megte­remtésére fókuszál. Herényi Károly szerint a jövő évi .költségvetés legna­gyobb vesztesei az adófizető polgárok, különösen pedig a középosztály lesz. A KDNP szerint 2007-ben mind a családosok, mind a nyugdíjasok, mind pedig, a fogyatékosok terhei nö­vekednek. Soltész Miklós, a párt egyik vezérszónoka szerint az emlí­tetteket támogató intézmények is rosszul járnak a következő évtől. • Koncz Endre Az Iparkamara szerint a büdzsé nem szól a reformokról Alkalmas a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat az egyensúly megteremtésére, de hiányzik belőle a reformokra való utalás - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László úgy fogalmazott: félő, hogy a döntéshozók az egyensúly megteremtése után társadalmi nyomásra nem mennek bele a reformok­ba. Az elnök fontosnak nevezte a reformokról történő egyeztetést, a társadalmi kon­szenzus kialakítását, amelyhez - mint mondta - a kamara partnerséget ajánl. Diszkriminálják az egyházi iskolákat? Alkotmánybírósághoz fordulhat a püspöki konferencia Újabb kamatemelés jöhet hétfőn A katolikus és az evangélikus egy­ház szerint a hét elején elfogadott zárszámadási törvény diszkriminálja, ellehetetleníti az egyházak által fenntartott oktatási intézmények mű­ködését. Pápai Lajos, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke el­mondta: természetesnek veszik, hogy több területen megszorítások vannak, amelyek az egyházi iskolá­kat is érintik, de az általános meg­szorításokon túl az egyházi iskolák fenntartóit külön diszkriminálja a zárszámadási törvény, lehetetlenné teszi az iskolák működését. A hívek­nek, az egyházi iskolába járó gye­rekek szüleinek tudni kell, hogy őket diszkriminálja az állam. Ok is adófi­zető állampolgárok, így az egyenlő­ség elve megkövetelné a korrekt fi­nanszírozást - hangsúlyozta. Pápai Lajos, aki a konferencia isko­lai bizottságának vezetője is egyben, elmondta: az iskolafenntartó egyháza­kat mintegy ötmilliárd forint illetné meg az 1,84 milliárd forinttal szem­ben. Az MKPK alelnöke kifogásolta, hogy elmaradtak a szükséges egyezte­tések a zárszámadási törvény javasla­táról, az abban foglalt úgynevezett oktatási egyházi kiegészítő korrekció összegéről. Pápai Lajos közölte: tilta­koznak a megkülönböztetés ellen, s várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd, de nem kizárt az sem, hogy nemzetközi fórumok elé is vi­szik az ügyet. • (palotás) Hosszú Időre az utolsó kamatemelését hajthatja végre a Magyar Nemzeti Bank héttőn - vélik a Reuters által megkérde­zett elemzők. Szerintük a kamatemelé­sek annak ellenére véget érhetnek, hogy az elemzők szerint 2008-ra nem elérhető a 3 százalékos inflációs cél. A jegybank a jövő év közepe felé a várakozások szerint újra csökkenteni kezdi majd kamatait. A gazdaság nö­vekedése ugyanakkor jelentősen lelas­A közszolgálati szakszervezetek egy­séges sztrájkbizottságot alakítottak, mert a kormány nem tett újabb javasla­tot a jövő évi bértáblára. Ezt az Orszá­gos Közszolgálati Érdekegyeztető Ta­nács tegnapi rendkívüli ülésén jelentet­ték be. A közel 350 munkavállalót kép­sul. Június óta minden hónapban emelt kamatot az MNB, összesen 2 százaléknyi mértékben, 8 százalékra, ami jelenleg az Európai Unió legma­gasabb jegybanki kamata. A szakértők negyedszázalékos kamatemelést való­színűsítenek hétfőre, de egyesek sze­rint ez az igen erős forint miatt el is maradhat; tegnap reggel a 257 forintos szintet is áttörte az euroárfolyam a bankközi devizapiacon. viselő szervezetek főként azért döntöt­tek a sztrájkbizottság megalakítása mel­lett, mert nem láttak a béremelésre vo­natkozó kormányzati szándékot. A köz- szolgálati szakszervezetekhez egyéb­ként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is csatlakozott. • K. E. Sztrájkbizottságot alakítottak a közszolgák HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL EU-kontroll a befektetési alapok felett A befektetési alapok több mint 5500 milliárd eurót kitevő piacára vonat­kozó uniós keretszabályozás korsze­rűsítésére irányuló elképzeléseket tett közzé az Európai Bizottság. A változtatások egyszerűsítik a kapcso­lódó uniós jogszabályt, annak bizto­sítására, hogy a befektetők az alapok kiválasztásakor a költségek és telje­sítmény tekintetében érdemi tájékoz­tatást kapjanak, és az ágazat köny- nyebben juthasson költségmegtaka­rításokhoz és specializációból eredő előnyökhöz az egységes piacon. Tiltólistán az erőszakos játékok? Az Európai Bizottság olyan önkéntes magatartási kódex bevezetését terve­zi a tagállamokban, amelyben fellép­nének az erőszakos interaktív játé­kok ellen. A közös szabályozás kitér­ne a videojátékok címkézésre és a kiskorúaknak történő árusítás tiltásá­ra is. Az Európai Bizottság a gyer­mekek védelmét tartja szem előtt eb­ben a javaslatban. Tükörreform a biztonságért A visszapillantó tükrök kötelező cseréje várható az unió tagállamai­ban, miután a Brüsszel által kidol­gozott úgynevezett tükördirektívát várhatóan elfogadják. A rendelet lé­nyege, hogy olyan visszapillantó tükrökre kell cserélni a tíz évnél fia­talabb szállító járművek tükreit, amelyekben az eddig holt térnek számító terület is láthatóvá válik. Az intézkedést főként az indokolja, hogy évente négyszázan halnak meg az unióban azért, mert a teherautók visszapillantó tükreinek holt tere nagy és a motorral, kerékpárral, il­letve gyalogosan közlekedőket ké­sőn veszik észre. Könnyített szolgáltatásnyújtás Az Európai Parlament második ol­vasatban is elfogadta azt az irányel­vet, amely alapján könnyebbé válik a szolgáltatás nyújtása más uniós tagországokban. A szolgáltatások szabad áramlását megkönnyítő irányelv átvételére, a jogalkotásra az unió országainak három év áll ren­delkezésükre. Figyelemreméltó gazdasági növekedés Az idei év harmadik negyedévének eredményei alapján a szlovák gazdasá­gi fejlődés csaknem elérte a tíz száza­lékot. Az elemzők szerint ez a szinte hi­hetetlen ugrásszerű változás a legme­részebb elvárásokat is felülmúlta. A tavalyi harmadik negyedévhez ké­pest 9,8 százalékos gazdasági növeke­dés kapcsán a korona is megerősödött, átlépte a történelmi 35,80 korona határt az eurohoz viszonyítva. A harmadik negyedév adatai egyértelműen alátá­masztották Szlovákia vezető helyét a közép-európai régióban. Egyúttal azt is bizonyították, hogy Szlovákia a legdi­namikusabban fejlődő gazdasággal rendelkezik ebben a térségben - mond­ta Martin Lenko, a VÚB elemzője. Részletes elemzés egyelőre még nem áll a szakemberek rendelkezésé­re, de úgy tűnik, hogy elsősorban az autóipar teljesítménye és a nyers­anyagok raktározása húzódik a 9,8 százalékos növekedés mögött. Az elő­ző időszakban a vállalatok felhalmoz­tak többfajta nyersanyagot és ennek eredményeként a harmadik negyedév­ben csökkent az import. Juraj Valachy, a Tatrabank elemzője szerint a koronának az eurohoz viszo­nyított kurzusa szempontjából a közel­jövőben fontos lesz az infláció mértéke. Egyébként a korona erősödése Szlová­kiában pozitív hatással van az infláció­ra. Az érem másik oldala, hogy ennek következtében több szlovák vállalat ko­moly bevételtől esik el. Juraj Valachy úgy véli, hogy a korona további nem kí­vánt erősödése esetén a központi bank nem tervez semmilyen beavatkozást. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents