Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-14 / 204. szám

hídlapmagazin 2006. október 14., szombat • HÍDLAP V Önfegyelem az eredményes alakformáláshoz Barátokkal találka a a cukrászdában? Még egy utolsó csokikocka? Vagy egy utolsó nápolyi? Nagy dilemmák ezek, akkor, amikor az ember fogyni szeretne. Az esetek többségében meg tudjuk győzni magunkat arról, hogy még ez vagy az belefér, legfeljebb holnap elmegyünk futni, vagy nem vacsorázunk. Vajon hányszor határoztuk már el, hogy hét­főtől aktívabb életet élünk, rendszeresen sporto­lunk és egészségesebben étkezünk? Olyan ez, mint egy ördögi kör, időről időre rá­döbbenünk arra, hogy nem vagyunk elég fegyel­mezettek, nincs elég akaraterőnk. Ki kell tömi ebből a mókuskerékből, az első lépés az, hogy felismerjük a fegyelem és az akaraterő közötti különbséget. Gyakran a magunkra erőltetett önmegtartózta­tással azonosítjuk az akaraterőt és szinte már szerzetesi életre kárhoztatjuk magunkat, és így a végén nem csoda, ha egy jól időzített kísértés al­kalmával elbukunk. Az önfegyelem teljesen más. Kontrollált vi­selkedés, önkontroll. Az önfegyelem arra tanít, hogy gondolkodásunkat a célok határozzák meg, és mihelyt bebizonyosodik, hogy az önfe­gyelem milyen határtalan minőségi változást hoz az életünkbe, egyszerűen meghatározó ré­szévé válik majd a személyiségünknek. Az álta­la elért sikerekről már nem is beszélve. Általa boldogabb, elégedettebb és kiegyensúlyozottab­bak lehetünk. Amint ezt felismerjük, rájövünk, hogy az ön­fegyelem nem kínzás többé, hanem inkább pozi­tív életfelfogás. Néhány egyszerű lépés, és máris nő az önfe­gyelem, ami nemcsak a sportolás során jön majd jól, hanem az élet egyéb területeire is pozitív ha­tással lesz. Konkrét, megvalósítható célokat kell magunk elé állítani. Legyen a céljainknak reali­tása. Küzdjünk, törekedjünk a nagy célok eléré­sére, de mindig csak annyival emeljük meg a lé­cet, hogy maximális erőfeszítéssel képesek le­gyünk átugrani. Ha elérhetetlen a cél, csak ku­darcra ítéljük magunkat. Döntsünk el, mi fontos igazán. Ha már kitűztük a célt, itt az ideje, hogy cselekedeteinkben is meg­mutatkozzon, hogy mi igazán fontos a számunkra. Mindig tartsuk szem előtt a kitűzött célokat. Ha hosszú távon sikereket akarunk elérni a sportolás területén, vagy csak jobban szeretnénk kinézni, el­engedhetetlen, hogy mindig szemünk előtt lebeg­jen, hogy miért küzdünk, mik a céljaink. Lehet a sport káros? A rendszeres sportolás óvja az egészséget. Va­jon ki merne ellenkezni ezzel a már szállóigévé vált kijelentéssel? Senki, és ez így is van rend­jén. De ha egy kicsit másképpen tesszük fel a kérdést, rögtön változik a helyzet. Mehet a spor­tolás az egészség rovására? Ha szakértőket kér­deznénk meg, valamennyien igennel válaszolná­nak. Tekintsük a sportolás folyamatát energia kiadásnak. Ha alacsony vagy mérsékelt intenzi­tással edzünk, egészséges a sport. Ha viszont az időtartam és az intenzitás átlép egy bizonyos ha­tárt, a test ellenállása a fertőzésekkel szemben alaposan meggyengül. Kutatások is bizonyítják, hogy a mérsékelt in­tenzitású edzés serkenti az immunrendszert, ez­által erősíti a szervezet ellenálló képességét a betegségekkel szemben. Ezzel egyidejűleg azt is kimutatták, hogy a fárasztó, sokáig tartó sporto­lás csökkenti az ellenálló képességet és meg­nyitja az utat a fertőzések előtt. Sok egyéb té­nyező - stressz, álmatlanság, egyoldalú táplálko­zás, - is hozzájárul az immunrendszer legyengü- léséhez, így a betegségek gyakoribb előfordulá­sához. A túlzott sportolás minderre még rátesz egy lapáttal. A kimerült szervezetnek nem ma­rad elég forrása a fertőzések elleni küzdelem­hez. Ez az állapot órákig tarthat, vagy akár na­pokon át is. Mit jelent mindez a sportolók szá­mára a gyakorlatban? Csák azért, hogy a beteg­ségek előfordulását csökkentsük, muszáj lefa­ragni az edzésidőből és visszafogni az intenzi­tást? Természetesen nem erről van szó. Egysze­rűen csak tudatában kell lenni a túlzott edzésben rejlő veszélyeknek. Nem szabad túledzeni ma­gunkat pusztán azért, mert bármi áron a csúcsra akarunk jutni. A test világos figyelmeztető jeleket küld, ha valami nincs rendben. Leggyakrabban megma­gyarázhatatlan fáradtságot és gyengeséget ér­zünk. Ilyenkor valószínű, hogy túledzettük ma­gunkat és betegség fenyeget. Ilyenkor azonnal meg kell találni a probléma gyökerét, és minél hamarabb orvosolni a bajt. Ez az egyetlen mód­ja annak, hogy egy komolyabb betegséget elke­rüljünk, ami aztán végképp visszavetne céljaink elérésében. A testünkre kell hallgatni, egy meg­terhelő edzés után fontos, hogy elég időt szán­junk regenerálódásra, és hogy megfelelően táp­lálkozzunk. Meg kell próbálni a hétköznapok stresszhelyzeteivel is megbirkózni, hiszen az ál­landó feszültség szintén gyengíti az immun- rendszert. A józan eszünkre sem árt hallgatni. Hosszan vagy röviden? Egy egyetemi kísérlet során az alanyok kétfaj­ta intenzitású és időtartamú edzésen vettek részt. Az egyik edzés alacsony intenzitású volt, de akár három óráig is eltartott. A másik fokozott intenzi­tású volt, viszont csak egy órán át tartott. A részt­vevők mindkét esetben kifáradásig edzettek. Bár mindkét esetben csökkent az ellenálló képesség, a vizsgálatok azt mutatták, hogy az alacsony in­tenzitású, de hosszú ideig tartó edzések következ­tében alaposan lecsökkent az alanyok fertőzések­kel szembeni ellenálló képessége. Testépítő szemszögből nézve ez jó hímek mondható. Érdemes inkább egy órán át kemé­nyen edzeni, mint három órán át bringázni, majd szinte összeesni a végén. Cél az alakformálás Szinte nincs olyan ember, aki ne szeretne né­hány kilótól megszabadulni. Ennek érdekében bármilyen csodakrémeket és masinákat is képe­sek vagyunk kipróbálni. Bizony, a fogyni vá­gyók dúskálhatnak kedvükre a jobbnál-jobb módszerek között. Minden magazin, minden műsor, szakácskönyv az ő kedvüket keresi! Egy általános félreértést tisztázzunk: főleg a véglete­sen fogyókúrázók figyelmébe ajánlva: a jó alak, nem egyenlő a soványsággal! De a kövérséggel sem. Tehát valóban arányossá, esztétikussá ak­kor válik a testünk, ha kitartó, céltudatos testreszabott edzéssel és a számunkra legideáli­sabb táplálkozással szép, kidolgozott izomzatot építünk fel magunknak. A cél az izomépítés, de természetesen az álló- képesség javítására, a szív és érrendszer-, és a tüdő kapacitásának növelésére ebben az esetben is feltétlenül szükség van. 10 perc bemelegítést követően az első néhány hét átmozgató edzései után jöhet az igazi erősí­tés. Akár hónapokba is telhet, mire eljutunk a kitűzött szintig! Az ízületeknek, szalagoknak is meg kell először erősödniük, hogy bírják a na­gyobb terhelést! Semmiképpen se legyünk türel­metlenek, mert az komoly sérülésekhez vezet­het! Az izmok nem az edzéskor, hanem a pihe­nés alatt fejlődnek! Heti két aerob edzést végezzünk, de ez ne ha­ladja meg a 20-25 percet alkalmanként. Ez lehet futás, kerékpározás, vagy valamelyik kardio- gép használata. Célszerű viszonylag magas pul­zusszámon edzeni, mert ilyenkor a gyors ener­giaszükséglet miatt a szervezet elsősorban a szénhidrátraktárakat üríti ki, a zsírraktárak 25- 30 perc után, alacsonyabb pulzusszámon követ­keznek. Teljesen kezdők heti kettő erősítő edzéssel kezdjenek, fokozatosan eljutva a heti négy alkalomhoz. Látható, hogy a legfőbb és elsődleges szem­pont a fokozatosság, így feltétlenül olyan célo­kat tűzzünk ki magunk elé, melyek ezeknek az elvárásoknak képesek megfelelni. Ha túlhajtjuk magunkat, saját izmainkat fogjuk lebontani. Ke­rülni kell a stresszt, a kimerültséget, a rendszer­telen táplálkozást és a rendszertelen alvást. Leg­alább 8 órát aludjunk éjszaka, hétvégeken akár többet is! Ha mód van rá, az edzés után, vagy napközben is pihenjünk legalább fél órát. Végezetül még egy hasznos tanács. Kutatások bizonyítják, hogy a táplálék kiegészítők közül a szénhidrátitalok csökkentik a kimerítő gyakor­latok negatív hatását az immunrendszerre. íme még egy érv amellett, hogy miért is ajánlatos kedvenc szénhidrátitalunkat edzés előtt, alatt, vagy után elfogyasztani. A fehérjepótlás fontos fél órán belül az edzés után, valamint este, mert a pihenés alatt épül be az izmokba. A kiegyensúlyozott életmód, tudatos táplálko­zás és fegyelmezett edzés biztosan meghozza a sikert: az izmok dudorodnak majd, és teste kar­csú lesz, ahol kell! • Mihalovics Barbara

Next

/
Thumbnails
Contents