Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-03 / 195. szám

www.istergranum.hu 2006. október 3., kedd • HÍDLAP 5 Pozsonyi megemlékezés a forradalomról Az 1956-os magyarországi események szlovák szemszögből Az 1956-os forradalom 50. évfordu­lójáról Szlovákiában is megemlékez­nek: szerdán nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a pozsonyi Egye­temi Könyvtárban. A rendezvény egy új szemszögből, az akkori szlovák közvé­lemény és pártvezetés nézőpontjából mutatja be a budapesti eseményeket. A rendezvény egy olyan közös szlo­vák-magyar projekt, melyet a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetsé­ge, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intézete közösen szervez. A pozsonyi magyar külképviselet tanácsosa, valamint a sajtó és kulturális ügyekért felelős diplomatája, Szabó József a Hídlap- nak elmondta: a fenti rendezvény az 56-os forradalmat egy új megközelí­tésből, Szlovákia szemszögéből mu­tatja be. „Ilyen típusú kutatómunka eddig nem volt, így most egy szűz te­rületet tárunk fel” - fogalmazott a ta­nácsos. Szabó Józseftől megtudtuk, hogy a konferenciát Dusán Caplovic, a kisebbségi ügyekért is felelős mi­niszterelnök helyettes nyitja meg. „Ezután két blokkban, különböző té­májú előadások lesznek, ezek olyan tárgyköröket érintenek majd, mint pél­dául a szlovákiai magyar kissebség és a forradalom, vagy a szlovák pártve­zetés és 1956. A rendezvény, a Forró ősz a hidegháborúban című dokumen­tumfilm vetítésével zárul” - mondta el a tanácsos. „A konferencia azt kívánja bemutatni, milyen visszhangot váltot­tak ki a Budapesten történtek: hogy reagált a szlovák katolikus egyház, a pártvezetés és a titkosszolgálat” - fo­galmazott a rendezvény egyik előadó­ja, Simon Attila. A Fórum Kisebbség­kutató Intézet munkatársa a Duna bal partján lévő magyarság budapesti tör­ténésekkel kapcsolatos reakcióját vá­zolva lapunknak elmondta, hogy a fel­vidékiek óriási figyelemmel kísérték az eseményeket. „Fogható volt a buda­pesti rádió, ezért nagyon jó informáci­óikkal rendelkeztek, és szimpatizáltak a fővárosi eseményekkel. Ez a nemze­ti büszkeségből eredt, abból, hogy a gyászos második világháború és az azt követő deportálás után végre pozití­van tüntetik fel külföldön a magyarsá­got. A szlovák belügyminisztérium keményen fellépett a szimpátia ellen, ezért ezt csak szimbolikus módon le­hetett kifejezni. így például megko­szorúzták a világháborúban elesettek emlékművét, a templomban az isten­tiszteletek végén elénekelték a Him­nuszt” - mesélte el a Hídlapnak Si­mon. A Fórum Kisebbségkutató Inté­zet munkatársa azt is elmondta, hogy a felvidékiek részéről is volt szándék a csatlakozásra. „A levéltárak adataiból kiderült, hogy néhányan megpróbáltak átszökni a határon, de elkapták őket. Ennek ellenére biztosan voltak olya­nok is, akiknek sikerült eljutniuk Bu­dapestre” - fűzte hozzá. • Szép Éva Szigorúan ellenőrzött számlatömbök Az APEH sorszámoztatja jövőre a nyomtatványokat Kamarai rendezvény Komárom-Esztergom megye. A Ko­márom-Esztergom Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara Gazdasági Versenyké­pesség klubja „A vállalkozások új lehe­tőségei a régióban” címmel kerekasztal- beszélgetést szervez október 3-án Tata­bányán. A tervezett témák a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez, a Regionális Opera­tív Programhoz, valamint a Megyei Te­rületfejlesztési Tervhez kapcsolódnak. Fejlesztés a kórházban Komárom. Sürgősségi fogadóhely ké­szült el a komáromi Selye János Kórház­ban. Ilyen ellátóhelyet minden kórház­nak kötelező kialakítani, ahol balesetet szenvedőket fogadnak, utcáról betérő be­tegek apróbb sérüléseit kezelik. Ahhoz, hogy az intézmény gyors, korszerű ellá­tást tudjon nyújtani, elengedhetetlen en­nek a szolgáltatásnak biztosítása. A fiktív számlázások visszaszorítása érdekében tervezett pénzügyminiszté­riumi rendelet értelmében jövőre már csak az adóhatóság által meghatáro­zott sorszámú számla- és nyugtatöm­böket gyárthatnak majd a nyomdák. A vállalkozások 2007. december 31-ig még használhatják a korábban vásá­rolt nyomtatványokat. A Pénzügyminisztérium a napokban tette közzé honlapján a 24/1995. szá­mú rendeletének módosításáról szóló tervezetet. A január elsejétől bevezetni kívánt jogszabály szabályozza többek között a nyomtatványok előállítását és forgalmazását is. Eszerint a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta kiál­lítására szolgáló nyomtatványtömbö­ket kizárólag az adóhatóság által meg­határozott sorszámtartományba illesz­kedő nyomtatott sorszám alkalmazásá­val állíthatják elő a gyártók. A kijelölt sorszámtartományokat az APEH rend­szeresen közzéteszi majd honlapján. A forgalmazók 2007. június 30-ig értéke­síthetik majd a korábban gyártott nyomtatványokat a gyártási év feltün­tetésével, a vállalkozók pedig decem­ber 31-ig állíthatják ki a régi sorszá­mozású - azaz 2006-ban, vagy azelőtt gyártott - bizonylatokat. A jogszabálytervezet indoklása sze­rint az intézkedésre azért van szükség, mert az ellenőrzések tapasztalata alap­ján a fiktív számlákkal való visszaélé­sek nagy részét nyomtatvány-számlák felhasználásával követik el. Posta Ferencné adótanácsadó lapunk megke­resésére elmondta, hogy a szigorú számadású bizonylatokról az árusítóhe­lyeknek és a vállalkozóknak eddig is nyilvántartást kellett vezetni, mégis ren­geteg visszaélés volt a hamis számlák­kal, mivel az esetek csak az adóellenőr­zés során véletlenül kerültek. A szak­ember úgy véli, az új rendszer alapján a hatóság ránézésre tudni fogja, hogy hol és mikor gyártották a nyomtatványt, így könnyebb lesz felgöngyölíteni a számla kiállítójához vezető utat. A vállalkozók­nak az új szabály kapcsán nincs különö­sebb tennivalója, csupán akkor lehet gond, ha valaki nem tájékozódik meg­felelően, és a határidő lejárta után is a régi nyomtatványokat használja, de az előttünk álló másfél év alatt vélhetőleg mindenkihez eljut az információ - tette hozzá az adótanácsadó. • G. É. Véradóhajó a Dunán Megköszönte a szervezet az újságírók munkáját Az Országos Vérellátó Szolgálat múlt pénteken sajtótájékoztatóval, du­nai hajókirándulással és szórakoztató műsorral egybekötött fogadással ked­veskedett a média munkatársainak, ahova a Hídlap tudósítója is meghí­vást kapott. A „Véradóhajó” idén, immár máso­dik alkalommal indult útjára a Lánc­híd pesti hídfőjétől. A Budapest hajó fedélzetén gyülekeztek a nyomtatott és elektronikus sajtó munkatársai, az egészségügy dolgozói, és az előadó- művészek, hogy együtt töltsenek egy tartalmas délutánt. Miskovits Eszter, az ÓVSZ főigazgatója megköszönte a sajtó segítségét a véradás népszerűsí­téséért és a naprakész tájékoztatásért. Elmondta, hogy a tavalyi év a „Fiata­lok a véradásért” program jegyében zajlott, mivel az elöregedő véradóbá­zis frissítéséhez a fiatalok bevonására is szükség van. A véradóversenyen, amelyen 53 főiskola 9000 diákja adott vért, az esztergomi tanítóképző főis­kola hagyományaihoz híven impo­zánsan szerepelt. Az akció sikeréről természetesen később lehet csak be­számolni, amikor kiderül, hogy ki lett elkötelezett, állandó, önkéntes vér­adó. „A biztonságos hazai vérellátás­hoz folyamatosan, naponta 8-9000 egység vérre van szükség. Évente kö­zel félmillió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják a gyógyulásra váró betegek. A lakosság 5 %-a biztosítja, hogy na­ponta több ezer ember életét lehessen levett vérük segítségével megmente­ni.” - mondta Miskovits Eszter, majd mesélt az ÓVSZ közeljövőben meg­valósuló terveiről. Informatikai fej­lesztés révén egy egységes, országos adatbázis kiépítésén dolgoznak. To­vábbra is sok akciós véradást szervez­nek, a nyári fesztiválok is kitűnő al­kalmat nyújtottak a „spontán önkén­tességre”. Október 5-től a fiatalok megszólítása érdekében internetes honlapot hoztak létre, ahol az érdek­lődők választ kaphatnak a véradással kapcsolatos kérdéseikre, tájékozód­hatnak az aktuális akciókról. Végül a további együttműködésről biztosította a sajtó munkatársait, akiket ezentúl is igyekeznek korrekt és friss tájékozta­tással kiszolgálni. Az ÓVSZ főigaz­gatója nem győzte megköszönni a média segítségét a figyelemfelhívás­ban, és abban, hogy folyamatosan je­lennek meg a cikkek a véradás téma­körében. A sajtótájékoztatót követő szórakoztató műsor programjában szerepelt többek között akrobatikus bohózat a Magyar Cirkusz és Varieté előadóművészeitől, Szabó Leslie, Caramel és Bartók Eszter megasztárok előadása, a Momentán Társulat interaktív, improvizációs színházi játéka, végül Nagy Bandó András magánszáma. Az egészséget saját példájával is propagáló humoris­ta, aki az ÓVSZ „Adj vért és ments meg három életetf’-kampányának egyik hivatalos arca is egyben, érde­kességképpen elmondta, hogy az ösz- szes vér 80 %-át vidéken adják, ugyanakkor a teljes mennyiség 80%-át a fővárosban használják fel. A fogadást megtisztelték jelenlétükkel a világhírű Rippel fivérek, akik csak azért jöttek el, hogy elmondják: „Vért adni jó”, hiszen ingyenes orvosi- és vírusvizsgálaton vehetünk részt, vér- sejtjeink megújulására késztetjük szervezetünket, „lelki táplálékot” ad a tudat, hogy véradásunkkal megment­jük három ember életét, ráadásul tag­jai leszünk egy közösségnek, a vér­adók „nagy családjának”. • Kép és szöveg: Kertész Viktor Ml A VÉLEMÉNYE? A vasárnapi önkormányzati választá- sokon az urnákhoz járuló szavazók többsége az ellenzéki jelöltekre adta le voksát, úgy országosan, mint Eszter­gomban. A királyvárost a következő ciklusban is jobboldali többségű képvi­selő-testület irányítja az újraválasztott Meggyes Tamás vezetésével. Arról kér­deztük az itt élőket, hogy melyek azok az elvégzendő feladatok, amelyeknek véleményük szerint elsőbbséget kell élvezniük a következő négy évben. Juhász Emese (tanuló) Az elmúlt hétvégén néztük meg a felújí­tott Kanonoksort, amiből oktatási köz­pont lett. Esztergom ezzel vált igazi iskolavárossá, gyönyörű az az épület, remélem, hogy itt tanul­hatok majd tovább. Igazából itt minden megtalálható, amire szük­ség lehet, a folyamatban lévő fej­lesztések befejezését várom a jö­vőben, és azt, hogy a piac normá­lis, tiszta helyre kerüljön. Váné Károly (nyugdíjas) Egy közgazdasági kifejezéssel élve to­vábbra is az „előre menekülésre” van szükség. Ez azt jelenti, hogy ha problémák vannak, akkor nem szabad visszafogni az országot, hanem fejlesztéseket kell kezdeni, akár fogcsikorgatva is. Esztergom jó példa ennek a stratégiának a si­kerére. Az egész a híd építésével indult, amely sokat lendített Esz­tergom és Párkány fejlődésén is. Körbe kell csak nézni, a fürdő, a főtér, a kútfúrások, a „latin ne­gyed” önmagáért beszél. A követ­kező négy évben be kell menni a kisebb, elhanyagoltabb mellékut­cákba, ott is rendet kell tenni. Alföldi Imola (asszisztens) A hotel lerombolása nagy tett volt, remé­lem, hogy értelmes dolgot építenek majd a helyére. Folytatásképpen volna itt még rengeteg elhanya­golt, de egykoron gyönyörű ház, amelyeket a Belvárosi Kávéház­hoz hasonlóan renoválni kellene. Elég sok az autó és nehéz a par­kolás, ezen a téren is ráférne a városra a fejlődés. Ami pedig a leginkább szembeötlő, az a kosz és a szemét, ámbár lehet, hogy ez csak az emberek mentalitásán múlik, annak megváltoztatásához pedig kevés négy év. Fekete János i,a. .■. (nyugdíjas) | : Minden képzeletet ® felülmúltak a vá­lasztási eredmé- nyék, drukkoltunk Meggyes Tamásnak, mert mi töké­letesen elégedettek vagyunk az eddigi fejlődéssel, ennek folytatá­sát várjuk az előttünk álló évek­ben. Itt születtem Esztergomban, 1938-ban, a kommunizmus 50 éve alatt teljesen elnyomták a várost, és aki nem vak, az látja, hogy az elmúlt 8 évben csak épül-szépül a város, a „Gyarapodás Programjá­nak” megvalósulását látni jólesik az ember lelkének.

Next

/
Thumbnails
Contents