Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-31 / 215. szám
www.istergranum.hu 2006. október 31, kedd • HÍDLAP 5 Itt a hideg: ideje felkészíteni az autókat a télre Legfontosabb a fagyálló és a világítás ellenőrzése, valamint a téli gumik átszerelése Folytatás az 1. oldalról A korai sötétedés és a gyakori ködös, borús időjárás miatti rossz látási viszonyokra való tekintettel különösen fontos a gépkocsi világításának átvizsgálása, az égők ellenőrzése és a pótizzókról való gondoskodás. Apróságnak tűnik, és sokan meg is feledkeznek róla, mégis nagyon lényeges az ablaktörlőlapátok gumijának épsége. A hideg idő beköszönte előtt ajánlatos ezen kívül a fűtőmotorok állapotát is felülvizsgáltatni, hiszen a jól működő fűtés nemcsak a melegről, hanem az ablakok páramentesítéséről is gondoskodik. Albert Józseftől megtudtuk, hogy az autóklubtagoknak ingyenes a jármű általános, téli üzemelésre való alkalmasságának ellenőrzése, de aki nem tag, és nem ért az autókhoz, az is ezer forint alatti összegből „megússza” az átvizsgálást. Az állomásvezető arra is felhívta a gépkocsi tulajdonosok figyelmét, hogy a téli hónapokban minden eshetőségre felkészülve legyen az autóban hólánc, lapát, jégkaparó, jégoldó spray, meleg kesztyű és takaró is. A statisztika alapján télen hatszor nagyobb a balesetveszély, mint nyáron. A koccanások hátterében leggyakrabban a nem megfelelő gumik állnak. Kevesen tudják, hogy a téli guminak nemcsak mintázata, hanem anyagösszetétele is más, mint a nyári abroncsoké. A megfelelő gumi a biztonságos közlekedés egyik legfontosabb záloga, amely tényt az utóbbi évek közlekedésbiztonsági propagandájának köszönhetően egyre többen ismernek el. Az egyik esztergomi gumisműhely vezetője is arról számolt be a Hídlapnak, hogy évről évre több munkájuk adódik az őszi időszakban, hiszen hét foknál alacsonyabb nappali átlaghőmérséklet esetén már ajánlatos átszereltetni az abroncsokat. A gumiértékesítéssel is foglalkozó szakember elmondta, hogy az új téli gumikészlet ára néhány tízezer forinttól több százezer forintig teljed mérettől, típustól és minőségtől függően. Az átszerelésért acélfelni esetében darabonként ezer forint körüli összeget kell fizetni, míg a sérülékenyebb könnyűfém-felniknél ezerötszáz forint körül mozog a szerelés és centírozás ára. A dekoratív alufelniket egyébként ajánlatos télire a garázsba zárni, hiszen az útszóró só jelentősen károsíthatja őket. A gumis szakember elmondása szerint egyébként egyre gyakoribb, hogy külön felnin tartják a téli és a nyári gumikat, így az átszerelés művelete is leegyszerűsödik. A gumik élettartama függ a motor teljesítményétől, a futóműtől és a vezetési stílustól is, de a gyártó által előírt levegőnyomás betartásával jelentősen meg lehet hosszabbítani az abroncsok használati idejét. A gumik anyaga tárolás során is károsodik, révül, ezért használaton kívül autósboltokban kapható anyaggal tanácsos lekezelni őket. Az abroncsokat lehetőség szerint száraz helyen - amennyiben felnire szereltek fektetve, anélkül pedig állítva - tároljuk. • Gabor Éva Visegrád: tiltakozás a luxushotel ellen Vallásos népi emlékek Révkomárom. A szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai az elmúlt 9 évben sorra járták a délszlovákiai településeket és felmérték az úgynevezett a kisebb, vallásos népi emlékeket. Eddigi munkájuk eredménye a felvidéki Révkomáromban nyílt tárlaton tekinthető meg: a helyi katonatemplomban mintegy félszáz fotón mutatja be a képes fáktól, az út menti kereszteken, szentháromság oszlopokon, szentszobrokon át a barokk kápolnákig bezárólag a vallásos népi emlékeket. Folytatás az 1. oldalról A település vezetője nem állítja azt sem, hogy a tiltakozók egyik érve sem megalapozott, de lapunknak azt hangsúlyozta: nem tud az aláírásgyűjtésről, és ilyen megkeresés, vagy kifogásoló beadvány az önkormányzathoz sem érkezett eddig. A beruházás tervezése, az építés engedélyeztetése abszolút törvényes módon zajlott, közmeghallgatásön kérték ki a lakók véleményét, akik az eljárás során sem emeltek hivatalos panaszt. A képviselő-testületnek azt kellett mérlegelni, vajon több, inkább tájba illő hotel építésében gondolkodjanak, avagy kisebb területet feláldozva engedélyezzék egy olyan szálloda építését, amiből megbízható bevétele származhat a városnak. Mivel nemzeti parkról van szó, a helyszínt is igen gondosan választották ki. A civilek állítólag a köztársasági elnöknél, különböző hatóságoknál és a Levegő Munkacsoportnál is tiltakoztak, ám kifogásaikra érdemben senki nem reagált. Az építkezést ezen a ponton már senki sent akadályozhatja meg. • Sz. H. / Újabb fellebbezés a párkányi korzó ügyében Folytatás az 1. oldalról Párkány vezetése arra hivatkozik, hogy a cég mondta fel a sétálóutca kivitelezéséről aláírt szerződést, így nem nekik, hanem a kft.-nek kellene fizetnie: a városnak négymillió koronás kára született, a vállalat 1,7 milliós számlát nyújtott be, így véleményük szerint az említett két összeget ki kell vonni egymásból, és mivel az újváriak bontották fel a szerződét, nekik kell téríteniük a különbözetet. • (szép) Végnapjait éli a magyar állattenyésztés? A húsüzemek megérzik a hazai sertéshiányt A hazai húsüzemek kapacitása a jelenleginél mintegy félmillióvai több sertés feldolgozására is elegendő lenne, de nincs ennyi élőállat, pedig a hiány már a fel- vásárlási árakat is felsrófolta. Míg a Magyar Húsiparosok Szövetségénél nem értik, mi az oka a visszafogott termelésnek, a sertéstartók viszont annál könnyebben meg tudják magyarázni: egyszerűen nem éri meg. Folyamatosan csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a sertésállomány, a mostani 4,1 millió állat három százalékkal kevesebb, mint amennyit tavaly neveltek az ólakban. Bérezik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezetője nem érti, miért nem nő hazánkban a sertéstartási kedv, miközben láthatóan nagy kereslet mutatkozik rá, és jelenleg a felvásárlási árak is meghaladják az uniós átlagot. Utóbbi információt érdeklődésünkre azonnal cáfolta Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. Szerinte a hazai árak csak mostanában zárkóznak fel az uniós átlaghoz, a sertéstartási kedvet pedig a kiszámíthatóság hiánya befolyásolja elsősorban. Nehezen tudják elfelejteni a gazdák a 2003-as fekete esztendőt, amikor hatalmas veszteséget könyvelhettek el, disznónként akár 6-7 ezer forintot is elbuktak. Ezen kívül a kormányzat részéről sem érezték a támogatást. A csökkenő tendencia tehát a szakember szerint azzal magyarázható, hogy mára szinte teljesen megszűnt a kisüzemi, háztáji sertésnevelés, csak a nagyüzemek termelnek. Ahhoz, hogy a gazdák újra kedvet kapjanak az állattenyésztéshez, mindenképpen kiszámítható rendszerre, megbízható koncepcióra lenne szükségük, felesleges kockázatot nem vállalnak. Nagy gond az is, hogy a tenyésztők a hazai húsipar berendezkedése miatt gyakorlatilag nem kapnak visszajelzést a fogyasztóktól és a vásárlókban sem tudatosodik, hogy magyar vagy lengyel, esetleg dán terméket vesznek. A sertéstartók szövetségénél épp ezért a későbbiekben szeretnének egy védjegyrendszert bevezetni, ami a tudatos vásárlást segítené. Magyarország egyébként valóban teljesen önellátóvá válhatna sertéshúsból, ahogyan példáNem EU-konform sertéstelepek Csak jelentős befektetéssel, azaz az eddig elmaradt beruházások megvalósításával növelhető érdemben a sertések száma Magyarországon - mondta a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. Mint elmondta, sok sertéstartó telep technikai, technológiai színvonala nem felel meg a korszerű állattartási követelményeknek sem környezetvédelmi, sem állatjólléti szempontból. A telepek felújítására várhatóan a jövő évtől uniós források állnak majd rendelkezésre, de a terméktanács titkára nem kívánta megbecsülni, hogy menynyit kell majd fordítani a célra. ul ez Ausztriában meg is valósult. A pillanatnyi üzleti haszonban gondolkodó húsipar azonban mindig lecsap az éppen kínálkozó olcsó importlehetőségre. Emiatt valójában nem is érdekeltek abban, hogy hazai sertést vágjanak. Most például a romlásnak indult zloty miatt jelentős mennyiségű lengyel sertéshús áramlik az országba, a hazai piac 15-20 százalékát az importhús uralja. Változásra leginkább akkor lenne esély, ha a gazdák saját vágóhidat tudnának működtetni. • Szabó Hajnal r Ml A VÉLEMÉNYE? Mindenszentek ünnepe nem csupán a hívők számára jelent kiemelten fontos napot, hiszen halottairól a tradíció szerint minden család ezen a napon emlékezik meg. Arról kérdeztük az embereket, hogy náluk miként zajlik ez a hagyomány. Palenyik János (nyugdíjas) I Szombaton már kivitt a fiam a temető- 1 be, kitettük a sírokra Hr a koszorúkat, mécseseket gyújtottunk. Ha semmi nem jön közbe, akkor minden évben 31- én elutazunk Kecskemétre, a szülői sírokat meglátogatni. A család nagy része odavalósi, ilyenkor szokott összejönni az egész família. Reggel megyünk, este jövünk. Szerdán, az ünnep napján ismét kimegyünk a Belvárosi temetőbe. Hula Zsoltné (közegészségügyi felügyelő) I A koszorút már múlt héten megvettük, de csak a megemlékezés ! napján visszük ki, mert sajnos tavaly is úgy jártunk, hogy ellopták, ami nagyon szomorú dolog. Kedden este összejön a család, beszélgetünk, kimegyünk a helyi temetőbe, száz méterre tőle lakunk, Szentgyörgymezőn. Meggyújtjuk a gyertyát, szeretettel gondolunk halot- tainkra, aztán egy közös vacsorára hivatalos a család minden tagja, nálunk ez így szokás. Az ünnep hasonlít egy kicsit a Karácsonyra, mert az is családias meghittségben zajlik. Giázer Katalin (nyugdíjas) Az ünnep előtti na- j pon kivisszük a ko- ; szőrűt és a virágokat a temetőbe, rendet teszünk a sírok körül, és másnap, Mindenszentekkor délután az egész család kimegy megemlékezni. A lányom Budapestről jön haza, a többiek itt élnek Esztergomban. Nálunk mindenki fontosnak tartja, hogy legalább egy évben egyszer, ilyenkor összejöjjünk, megbeszéljük, kivel mi történt az elmúlt időkben és együtt emlékezzünk szeretteinkre, akik már nem lehetnek köztünk. Lendvai Lilla (pultos) |f A Mindenszentek ünnepe különleges szá- | momra. Ilyenkor a tá- 1 vol élő rokonok és az egész család a mamámnál vacsorázik, majd együtt elmegyünk a temetőbe, ahol gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteinkért. Sajnos idén már néhány barátom síiját is meg kell látogatnom, de családom ide is velem tart. Fontos hagyománynak tartom, mert ilyenkor mindig ráébredek arra, hogy milyen sokat számítanak a szeretteim és arra, hogy milyen könnyen elveszíthetem őket. Versenyben a kórházak Újra lehet szavazni az interneten az idei „Év kórházára” egészen december 31-ig. Megyénkből hat intézmény méreti meg magát öt kategóriában. Emlékezetes, hogy tavaly az esztergomi Vaszary Kolos Kórház sokáig az élen szerepelt, majd országosan a nyolcadik helyen zárta a versenyt. A szavazatokat a www.azevkorhaza.hu című honlapon várják.
