Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-05 / 197. szám
2 HÍDLAP • 2006. október 5., csütörtök www.esztergom.hu iEE] V I D E N Bizottság előtt a legfőbbügyész-jelölt (H) Semmiféle rendőri túlkapás, ügyészi hiba nem maradhat szó nélkül - mondta szerdai parlamenti meghallgatásán Kovács Tamás legfőbb- ügyész-jelölt egy, az elmúlt napok zavargásaival kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva. A jelenlegi katonai főügyészt a köztársasági elnök javasolta legfőbb ügyésznek. A jelölt az emberi jogi bizottság szerdai ülésén azt hangsúlyozta, hogy a gyorsaság nem mehet a törvényesség rovására. Az elmúlt napok ösz- szes tanulságát meg kell vizsgálni - tette hozzá. A bizottság nem szavazott a jelölt alkalmasságáról. A legfőbb ügyészről a parlamenti képviselők titkosan fognak szavazni, a tisztség elnyeréséhez az összes képviselő több mint felének támogatására van szükség. Egyre több vállalkozás fizetésképtelen (H) Az egyik neves hazai hitelminősítő és faktoraié cég előrejelzése szerint éves szinten több mint 3,5 százalékos országos fizetésképtelenségi hányaddal kell számolni, de az építőiparban, valamint a kereskedelemben az arány meghaladhatja az 5-6 százalékot is. A követeléskezeléssel is foglalkozó társaság szerint ezt a folyamatot erősíti a kormány jelenlegi válsághelyzete is: a gyengülő forint, a növekvő adó éppúgy rontja a kilátásokat, mint az, hogy a jogalkotók továbbra is szemet hunynak afelett, hogy a csődöt követően ugyanaz a személy akár azonnal újrakezdi tevékenységét egy másik cégben. Tapasztalatlan a kormány (SK) Dzurinda kormányával összehasonlítva a Fico - kabinet reszortjai jóval nagyobb összegből szeretnének gazdálkodni. Míg az előző években Ivan Miklós rendszerint ötmilliáid koronát tartalékolt az egyes tárcák 30-40 milliárd koronára rúgó igényeinek kielégítésére, jelenleg ez az arány jóval rosszabb. Ján Pociateknek mindössze hárommilliárd korona áll rendelkezésére, a tárcák viszont összesen 100 milliárd koronaköveteléssel álltak elő. Viliam Pätoprsty, az UniBank közgazdásza szerint a nagyobb elvárások azzal magyarázhatók, hogy a kormánykoalíció egyrészt tapasztalatlan, másrészt politikai kötelezettségei vannak a választóikkal, támogatóikkal és a lakosság egyes rétegeivel - például a nyugdíjasokkal - szemben A Fidesz nem hajlandó Gyurcsánnyal tárgyalni Az MDF nyílt televíziós vitát javasolt a kérdés megoldásához, a kormánykoalíció egyetért Ma délután egy órakor jár le a Fidesz által szabott határidő, ami a miniszterelnök menesztésének kezdeményezésére vonatkozik. Közben Sólyom László felszólította az ellenzéket, hogy vegyen részt a bizalmi szavazáson. Dávid Ibolya nyílt televíziós vitát javasol a válság megoldására és Gyurcsány Ferenc is hajlandó lenne Orbánékkal tárgyalni a demokrácia megőrzése érdekében. A Fidesz viszont kitart azon álláspontja mellett, hogy a kormányfőnek távoznia kell. Mégis részt vesz a pénteki bizalmi szavazáson a Fidesz és a KDNP-frak- ció, ezt szerdán bejelentették. Nav- racsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta: a piaci stabilitás szempontjából is Gyurcsány az egyetlen kockázati tényező, ezért neki mennie kell. Ezt követően a Fidesz az MSZP-vel és az SZDSZ-szel is hajlandó lenne tárgyalni, Gyurcsánnyal azonban „nem hajlandóak szóba állni.” A péntek délutáni szavazás után a Fidesz a parlamentben, a tüntetők pedig a Kossuth téren harcolnak majd azért hogy távozzon a kormányfő. Közben Gyurcsány kijelentette, hogy bármikor kész tárgyalni Orbánékkal, pedig úgy látja, hogy a jobboldal mindent megtesz azért, hogy visszatéijen a hatalomba. Leszögezte, hogy a tüntetések ellenére is folytatni kell a reformokat. Azt kérte a kormány- koalíció képviselőitől, hogy csak azok támogassák a bizalmi szavazáson, akik elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy a következő hónapok feladatait végrehajtsák. A szavazással kapcsolatban a Népszavának úgy nyilatkozott: a tét a demokrácia, mert a „parlament egyik pártja megkérdőjelezi a többség jogát a kormányzáshoz”. Úgy tűnik, hogy az MSZP-tábor nem teljesen egységes, Jánosi György szocialista politikus a MaJ>A^(p§, gyár Hírlapnak azt mondta, hogy nem biztos hogy részt vesz a pénteki szavazáson, és szorgalmazta a párt rendkívüli küldöttgyűlésének összehívását is. Dávid Ibolya az MDF-elnöke a nyilvános, élő televíziós vitán szeretne megoldást találni a helyzetre. Nyílt levelében úgy fogalmaz: „az újkori magyar demokrácia történetében még soha nem volt ilyen fontos, hogy az emberek megismerhessék a parlamenti pártok véleményét a megoldás lehetséges változatairól.” A vitát kész megrendezni a „Profi rögzíthette a balatönőszödi kormányülésen elhangzott Gyurcsány- beszédet, a felvétel ugyanis stúdió minőségű” - írja a Népszabadság. Ezzel kizárták, hogy egy ott ülő tag, vagy szakértő vette volna fel az elhíresült mondatokat és szivárogtatta volna ki. A lap ráadásul úgy tudja, hogy mielőtt a Magyar Rádióhoz küldték volna a felvételt, eladásra kínálták, de az ügylet nem jött létre. Információjuk szerint legalább 27 millió forintot kértek a CD-ért. Az ügyben vizsgálat folyik. Magyar Televízió, valamint az MSZP és az SZDSZ is elmenne egy ilyen beszélgetésre. A KDNP szerint abszurd Dávid Ibolya felvetése, bár hivatalosan még nem született döntés, ahogy a Fidesz sem foglalt még állást a kérdésben. A pénteki bizalmi szavazáson való részvételre szólította fel az ellenzéket Sólyom László. A köztársasági elnök szerint a szavazás arról is szól, hogy Gyurcsány megengedhető eszközöket használt-e a választás megnyerése érdekében. Török Gábor politológus is úgy nyilatkozott az InfoRadiónak, hogy az ellenzék ugyan megteheti, hogy nem megy el a szavazásra, de a demokratikus szellemiséghez az lenne méltóbb, ha ott lennének, és nemmel voksolnának. • Összeállította: Gál Pert vesztett az igazságügyi miniszter Nyilvános lehet az alkotmánytervezet Pert vesztett az igazságügyi miniszter, a bíróság szerint nyilvános az új alkotmánytervezet. Az eljárást a Társaság a Szabadságjogokért indította, mert Petrétei József megtagadta az alkotmány legújabb tervezetének nyilvánosságra hozatalát. A miniszter arra hivatkozott, hogy a tervezet „döntés megalapozását szolgáló adatnak” minősül, ezért azt nem hozzák nyilvánosságra mindaddig, amíg a kormány a dokumentumot az Országgyűlés elé nem terjeszti. A Fővárosi Bíróság elutasította a miniszter érvelését és a jogalkotási, illetve az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban az új alkotmánytervezet nyilvánossága mellett foglalt állást. A szakminiszter 15 napon belül fellebbezhet az ítélet ellen. • Koncz Endre Hiányos a választási eljárási törvény Hiányosak a választási eljárásról szóló törvénynek azon rendelkezései, amelyek a szavazás napján a lakóhelyétől távol lévő választópolgár igazolással történő voksolását szabályozzák - áll az Alkotmánybíróság határozatában. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2007. június 30-ig rendezze a kérdést. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hiányosság a döntés szerint az egyenlő választójog alkotmányos alapelvének sérelmét okozza. Az Ab ugyanebben a határozatában véleményt mondott, illetve a határozat közzétételének napjával megsemmisítette a választási eljárási törvényt végrehajtó belügyminiszteri rendelet egyik szabályát is. Megállapította, hogy ellentétes a választási eljárási törvénnyel az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a szavazás napján azt a személyt is felvegyék a lakóhelye szerinti szavazókörben a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékébe, akit a névjegyzékből korábban kérésére töröltek. • K. E. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE Nemcsak Magyarországon bontakozott ki belpolitikai válság, Európa- szerte megingott a választók bizalma kormányaikban. A Csehországban kialakult patthelyzetet nem sikerült megoldani többszöri próbálkozás után sem. Mirek Topolanek kormánya nem kapott bizalmat kedden a képviselőházban, ezért a kabinet várhatóan a jövő héten benyújtja lemondását. Ezt követően ügyvezetőként működik majd a kormány. Több forgatókönyv is létezik, az egyik szerint Topolánek ellenfele kap megbízást kormányalakításra, de lehet, hogy szakértői kormányt kér fel a köztársasági elnök, amely az előrehozott választásokig maradna hivatalban. Hogy erre mikor kerülhetne sor, még nem tudni, de egy felmérés szerint a csehek kétharmada szeretné, ha újra szavazhatnának. Lengyelországban is megingott a bizalom a kormánykoalíció iránt. A miniszterelnök megvesztegetési botránya miatt ugyanis kilépett a koalícióból az egyik párt. Jaroslaw Kaczynski azt ígérte, hogy a jövő hét végére ismét kormányképes koalíciót hoz össze, amelynek azonban - elemzők szerint - nincs nagy esélye. Az országban akkor lehetne előrehozott választásokat tartani, ha ehhez Kaczynski és választásokon győztes pártja is hozzájárulna. Írországban is kormányválság van kibontakozóban. Kiderült, hogy a miniszterelnök, Bertie Ahem még 1993- 94-közötti pénzügyminisztersége idején pénzt fogadott el ír üzletemberektől kiadásai fedezésére. Saját bevallása szerint ezért a pénzért nem tett nekik szívességet. A bocsánatkérést a kormánypártiak elfogadták, az ellenzék viszont adócsalással vádolja a miniszterelnököt. Elemzők szerint Írországban is előrehozott választásokhoz vezethet a korrupciós botrány. Dániában is tüntetések kezdődtek. A kormány megszorító intézkedései nyomán ugyanis több iskolát, bölcsödét és idősek otthonát zártak be. Koppenhágában és kilenc nagyobb városban több tízezrek vonultak az utcákra és tüntetnek a kormány és intézkedései ellen. A londoniak kivárnak A japánok már leminősítették a magyar hiteltartozásokat A Japan Credit Rating hitelminősítő intézet szerdán egy fokozattal lejjebb sorolta Magyarország hosszú távú szuverén devizaadósságait, kötvényeit, egyben leminősítette a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényeket, hosszú távú tartozásokat is. A döntés értelmében a hosszú távú devizatartozások az eddigi „A” fokozatról az „A-” fokozatba kerültek át. A hosszú távú tartozások besorolása változatlan. A japán hitelminősítő az átsorolást azzal indokolta, hogy az államháztartás idei évi hiánya gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt korábban jelezték, továbbá, hogy az intézet bizonytalannak tartja a kormány új konvergenciaprogramját alátámasztó pénzügyi intézkedések teljes végrehajtását. A jelentősebb hitelminősítő intézetek közül a Fitch Rating egyelőre nem minősítette Ha elfogy a bizalom, jön az államcsőd Veres János szerint a külföldi befektetők bizalmának elvesztése esetén, ha a külföldiek nem vásárolják meg az évente kibocsátott 3 milliárd euronyi magyar államkötvényt, finanszírozhatatlan helyzet jöhet létre Magyarországon. A pénzügy- miniszter a köztévében, szerdán kijelentette: ezért is tartja rendkívül károsnak politikailag és gazdaságilag is, hogy egyesek „közjogi értelemben nonszensz helyzetet teremtve” próbálnak bizonytalanságot kelteni az országban. át a magyar tartozásokat, azok kilátását viszont rontotta a leminősítést valószínűsítő negatívra. Hasonlóan döntött a Standard and Poor's. A Moody's szintén felülvizsgálat alá vette a magyar deviza- és forinttartozásokat. • (koncz) Apró repedések a koalíció falán A szlovák kormánykoalíció körül látszólag minden rendben van. Ezt a látszatot próbálta kelteni Vladimír Meciar (HZDS) a J0J tévé „De Facto” című műsorában. Annak ellenére, hogy néhány funkció elosztása tekintetében nincs egyetértés a koalíciós pártok között, a HZDS elnöke szerint az elégedetlenség kifejezéseként „senki sem fogja verni az asztalt”. Viszont elismerte, hogy ezzel összefüggésben a HZDS tagságának egy része radikálisabb nézeteket vall. „A lakosság 60 százaléka számára a jelenlegi szlovák kormánykoalíció elfogadható, a parlamentben többséggel rendelkezik, működőképes - a koalíciós tagok közötti kapcsolatok még csak most vannak kialakulóban. A kormány és az Országgyűlés kulcspozícióinak elosztása szempontjából megegyezés történt, más területeken viszont nem sikerült közös álláspontot kialakítani. Ezért akadnak köztünk olyanok, akik idegesebbek, mások türelmesebbek” reagált Meciar arra a híresztelésre, miszerint a HZDS soraiban fokozódik az elégedetlenség a párt hármas koalícióban betöltött szerepével kapcsolatban. A jövő évi költségvetésben megfogalmazott javaslatok vonatkozásában Meciar szerint számos esetben még , hiányzik a politikai konszenzus. A kormányprogram teljesítését Mikulás Dzurinda (SDKÚ-DS) nem tartja reálisnak. Úgy véli, hogy a két egymással szemben ható érdeket, a kormány szociális ígéreteit és az euro 2009-re tervezett bevezetését nem lehet közös nevezőre hozni. Ugyancsak megalapozatlannak tartja azt az elképzelést, amely szerint az ígéretek megvalósításához az államigazgatásban horribilis összeget lehetne megtakarítani. „Nem beszélhetünk mil- liárdokról, ez egyszerűen svindli. Nem lehet azzal áltatni az embereket, hogy a kormány által szétosztandó milliárdokat az állami hivatalok rovására elő lehet teremteni” - mondta Meciamak címezve a volt kormányfő. • -z -c
