Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-26 / 212. szám
www.esztergom.hu 2006. október 26., csütörtök • HÍDLAP 1956. október 26. Egyre kisebb üzlet a gesztenye Az egykor híres táti püré ma már olasz importból készül Forradalmi ki-mit-tud a Vármegyeházán A Helischer József Városi Könyvtár idén élen járt az 1956-os forradalom és szabadságharc napjairól való megemlékezésben, hiszen már szeptemberben egy magyar-német közös kiállítással várták a közönséget. Most újabb programmal rukkoltak elő, ugyancsak a diákok számára rendeztek vetélkedőt a forradalom jegyében. Folytatés az 1. oldalról Míg a város főterén viszonylag erőszakmentesen zajlottak a különböző események - a városháza elfoglalása, Rákosi Mátyás szobrának összetörése, Nemzeti dal elszavalása, a politikai foglyok börtönből való kiszabadítása -, addig a Sötétkapunál tragédiába torkollottak a történések. A hadosztályparancsnokságnál állomásozó tankból a forradalmárokat és civileket szállító buszba lőttek, majd a katonák gépfegyverekből sortüzet zúdítottak az épület előtt tüntetőkre. A lövéseknek 14 halálos áldozata és 60 sebesültje volt. Az esztergomiak az ’56-os mártírokra és hősökre emlékezve október 26-án 17 órakor* koszorúznak a Vaszary Kolos Kórház volt sebészeti épületének falánál elhelyezett márványtáblánál. Ezt követően 18 órakor a Sötétkapunál lévő emléktáblánál ünnepi műsorral emlékezik az önkormányzat, ekkor avatják fel az ’56-os emlékművet, Nagy János képzőművész vörösmárvány szobrát. Ezután Horváth Csaba, Esztergom város díszpolgára, az Esztergomi Szerszám- gépgyár forradalmi bizottsága és az Esztergomi Nemzeti Tanács titkára mond beszédet. 19 órakor kezdődik a Sötétkapunál a koszorúzás, illetve ezután hangzik el Szalay Ferenc, szolnoki polgármester emlékbeszéde. Ugyanaznap 17 órakor kezdődik a Dobo-gó Színpad előadása a Bajor Ágost Művelődési Központban, ahol Schwajda György, Ballada a 301-es parcella bolondjáról című történelmi drámáját láthatja a közönség. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán Javában tart a gesztenyeszezon, a zöldségeseknél már kapható a magyar és főként olasz csonthéjas gyümölcs, igencsak borsos, 400 forint körüli áron. Ennél biztosan olcsóbban juthatunk hozzá ehhez az őszi csemegéhez, ha például Nagymaroson házhoz megyünk érte, ott ugyanis több száz éves fák teremnek évről évre, bár félő: már nem sokáig. Nagymaroson mintegy 15 hektáron teremnek védett gesztenyefák, amelyek között olyan ősi példányok is vannak, hogy a legenda még Nagy Lajos király idejéig vezeti vissza az első olasz fajták ültetését. Bár termés még van, az ősgesztenyefák nagy valószí- nűsséggel halálra vannak ítélve, ugyanis még évekkel ezelőtt speciális vírus támadta meg őket, amelyet még az aszályos időszakok is felerősítettek. Veres László nagymarosi falugazdász elmondta: jártak itt Zalaegerszegről is tudósok, akik próbálkoztak a fák gyógyításával, de nem jártak sok sikerrel. Míg régen akár 1 mázsa gesztenyét is termett egy-egy példány, ma már jó, ha 30-40 kilót le tudnak szüretelni. A gesztenyések tulajdonosai leginkább csak kicsiben, háznál, esetleg a piacon értékesítik a gyümölcsöt, mindnyájuknak nagyjából kialakult vevőköre van már, még fővárosi cukrászdákba is kerül belőle. A szüret - pontosabban a potyogás, mert ezt rázni, szedni nem lehet - nagyjából két hétig tart és bár fája válogatja, a közepesnél nagyobb, háromcentis gesztenyéket gyűjtenek össze mostanság. A Dunakanyarban másutt sem terem akkora mennyiség, hogy a táti, bajnai feldolgozó üzemben püré készülhessen belőle. A híres táti gesztenyepüré olasz importból készül - tudtuk meg a termelőszövetkezet illetékesétől, aki elmondta azt is, hogy a Bajnán működő hasonló profilú üzem nagy konkurenciát jelent számukra. Volt idő, amikor Táton évente 1 400 tonna pürét gyártottak, és több műszakban foglalkoztattak embereket. Most jóval kisebb mennyiséget gyártanak és már csak 23-an dolgoznak az üzemben, de a termelést folytatják annak ellenére is, hogy a korszerűsítés hatalmas költségeket emészt fel. Még mindig sokan keresik a boltokban a táti gesztenyét, mondván, annak egészen más íze van, mint versenytársainak. Az üzemnek azonban nemcsak az ÁNTSZ ellenőrzések során kell tökéletesen megfelelnie HACCP rendszer és ISO tanúsítvány birtokában, hanem az uniós követelményeknek eleget téve hamarosan egy úgynevezett „sokkoló”-t is be kell szerezniük, ennek 20 milliós költségét vissza nem térítendő támogatásból próbálják meg biztosítani. Az uniós szabályok szerint a tartósítás helyett - amit eddig is minimálisan használtak - az azonnali fagyasztás, azaz a sokkolás technológiájára kell átállni- uk. Az üzem bár kevesebbet, de továbbra is szállít hipermarket-láncok- nak, külföldre, például szlovák, román és hamarosan talán szerbiai piacra. • Sz. H. Kelták és törökök nyomai a belvárosban Régészeti kincsek kerültek napvilágra egy építkezés során Táncházgazdák Szentgyörgymezőn lom idején létrejött Nemzeti Tanács tagja is jelen volt. A zsűrit Csombor Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár vezetője, Nagyfalusi Tibor, nyugalmazott könyvtárigazgató és Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója alkotta. A vetélkedőn induló diákcsapatok értékes - 18, 14 és 10 ezer forintos - könyvutalványokat kaptak jutalmul. • P. Z. Újabb régészeti leletegyüttesre bukkantak a belvárosban. A Csülök csárdánál szeptemberben megkezdődött építkezés első fázisaként a földrétegekből főként kelta és török korokból származó tárgyi emlékeket emelhettek ki a régészek. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója a Hídlapnak elmondta, hogy a Csülök csárda mellett lévő területen egy új épület építési engedélyének kiadását a terület régészeti feltárásához kötötték. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eme dokumentumot a nyilvántartott régészeti lelőhely, azaz mint archeológiailag védett terület okán adta ki. A kötelezően előírt megelőző régészeti feltárás során most két törökkori sír, Árpád kori kemence, római kori falmaradvány, valamint kerámiák és kelta kori leletanyagok kerültek elő. Ez utóbbiak között is kiemelkedő „fogás” volt egy teljes épségében megmaradt kelta kori malomkő és egy teljes edény. A rendA Szentgyörgymezői Olvasókörben október 28-án, délután 5 órakor Ölveczky Árpád és Kalmár Mónika tart táncházat. A dunántúli táncokat középpontba állító rendezvényen a zselízi Pengő zenekar adja a talpalávalót. Az aprók táncát Trexler Magdolna tanítja be, a rendezvényre a belépő 300 forint, 14 alattiak számára pedig ingyenes lesz. Szlavisztikai ülés az Oszemináriumban Október 25-én, délután 5 órai kezdettel indul a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Kara Szlavisztika - Közép-Európa Intézetének nyilvános ülése. A nemrég felavatott Szent Adalbert központ (Ószeminárium) épületében megtartandó eseményen Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszönti a résztvevőket. kívül gazdag régészeti anyagot eredményező ásatások szeptember 25-én indultak, s ahogy Merczi Mónika, az leletmentés vezetője elmondta, reményeik szerint még a talaj menti fagyok beállta előtt sikerül teljesen feltárni a területet. Az ásatás során előkerült tárgyak az esztergomi Balassa Bálint Múzeumba kerülnek. • -I -n A volt Vármegyeháza dísztermében rendezték meg tegnap azt a vetélkedőt, melyen esztergomi középiskolások versenyeztek egymással, hogy ki tud többet az ’56-os forradalomról. A rendező városi könyvtár az Esztergomi Klubszínpad vezetőjének segítségével élő irodalmi szemelvényekkel egészítették ki az ifjúságnak adott feladványokat. Az iskolák közötti versenyen Horváth Csaba, a forradaA gesztenye azon kívül, hogy finom, nagyon egészséges is: magas káliumtartalma van, nyugtatja a nyálkahártyákat, így a megfázás kiegészítő kezeléseként is fogyasztható. Képes pótolni a gabona - és dióféléket, illetve a burgonyát is, van ahol egyenesen népi eledelnek számít és kenyeret is sütnek belőle. A gesztenye az egyik leghosszabb életű gyümölcsfaj, Kőszeg környékén például 6- 700 éves fák is találhatók. Hazánkban a hetvenes évektől beszélhetünk ültetvényekről, minősített fajták termesztéséről. A magyarországi gesztenyefaállomány mintegy 80 százaléka ugyanakkor szórványban terem, nagyobb tömegben Nyugat- és Dél-Dunántúl bizonyos vidékein található. Esztergom forradalma Sorsfordító napok a Duna Múzeumban November 24-ig a fenti címen lesz látható az esztergomi Duna Múzeumban az a kiállítás, amelyen az országos,, esztergomi és régióbeli 1956-os forradalmi eseményekről láthatnak összeállítást az érdeklődők. A korabeli fényképekkel és dokumentumokkal, valamint hanganyagokkal kiegészített tárlat az eddig legnagyobb a huszadik századi forradalom és szabadságharc témájában. A Balassa Bálint Múzeum, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára és a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum közös gyűjtését több szervezet között az esztergomi önkormányzat és magánszemélyek is támogatták. Tisztelt Esztergomiak! Dr. Marosi György, Esztergom város jegyzője tájékoztatja Önöket, hogy minden hónap első szerdáján 8-12 óra között ügyfélfogadási napot tart a városban élők részére. Időpont-egyeztetés az alábbi telefonszámon keresztül történik: 06 33 542-001
