Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)

2006-10-18 / 206. szám

2 HÍDLAP • 2006. október 18., szerda www.esztergom.hu V I D E N Nem jön a francia kormányfő és a román államfő (H) Változik az október 23-ai, budapesti ’56-os megemlékezésekre érkező külföldi vendégek köre - közölte a kormányszóvivő. Danks Emese el­mondta: a román köztársasági elnök eredetileg Sólyom László államfővel találkozott volna október 22-én, de Indiába utazik, így nem jön Buda­pestre, a francia miniszterelnök pe­dig, belpolitikai elfoglaltságai miatt nem vesz részt az október 23-ai ün­nepségeken, helyette az Európa-ügyi miniszter képviseli Franciaországot. Hatvanhárom miiiiárdos hiány októberben (H) Csaknem 63 milliárd forintos hiányt vár a Pénzügyminisztérium októ­berre - közölte a szaktárca. A defi­cit így tíz hónap után 1.520 milliárd forint lesz, ami a GDP 6,6 százalé­ka. A múlt hónapban valamivel több mint 70 milliárd volt a hiány, keve­sebb mint fele a vártnak. A minisz­térium éves deficit-előrejelzése mintegy 4 milliárddal csökkent a korábbi prognózishoz képest. Pert nyert a volt nagykövet (H) Jogerősen pert nyert a 2004. decem­beri, délkelet-ázsiai cunami után visszarendelt bangkoki nagykövet a Külügyminisztériummal szemben. A Fővárosi Bíróság másodfokon ki­mondta, hogy a tárca köteles Vándor Jánost „-tartós külszolgálatban tovább foglalkoztatni”. A thaiföldi nagykö­vetet 2005. januárjában rendelték vissza azért, mert a több százezer ál­dozatot követelő természeti kataszt­rófa utáni helyzetben nem tartózko­dott állomáshelyén. Vándor János ezt követően indította meg a munkaügyi pert. Az eljárás során előadta, hogy a cunami idején téli szabadságát töltöt­te Magyarországon. A katasztrófa be­következése után pedig nem tudott kiutazni a Thaiföldön uralkodó álla­potok miatt, de erre a Külügyminisz­térium nem is utasította. Több ezer köztisztviselőt bocsátanak ei? (SK) A közszféra karcsúsítására készül a szlovák kormány. A minisztériu­moknak és háttérintézményeiknek az év végéig kell belső elemzést végezniük és előkészíteniük a lét­számcsökkentést. A tervek szerint az állami alkalmazottak 20 száza­lékát bocsátanák el, ami azt jelenti, hogy közel harmincezer köztisztvi­selő kerülhet utcára a jövő évben. Parlamenti vita a nemzeti fejlesztési tervről Erősödő központosítástól tart a nagyobik ellenzéki párt Hát bő esztendőt vár a kormányfő a fejlesztések tekintetében, a költségve­tés két szűk éve mellett. Gyurcsány Ferenc erről az Új Magyarország Fej­lesztési Tervről tartott vitanap kezde­tén beszélt az Országgyűlésben. A mi­niszterelnök kiemelte: olyan hétéves időszak következik, amikor Magyaror­szág nemzeti jövedelme 2-3-4 száza­lékának megfelelő új forrás érkezik évente a határon kívülről. Hozzátette: ezt azonban csak beruházásra lehet fordítani, közvetlenül nyugdíjra, csa­ládtámogatásra nem. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a közlekedés és az emberi erő­forrás-fejlesztésre fordítják a legtöbb uniós pénzt a következő hét évben. Gyurcsány Ferenc elmondta: humán- fejlesztésre 1 700-1 900 milliárd fo­rintjut, emellett gazdaság fejlesztésre 1 000 milliárd, közlekedésfejlesztésre 2 000 milliárd, környezetvédelemre mintegy 1 200 milliárd, államreform­ra 100 milliárd, vidékfejlesztésre 1 000 milliárd forint fordítható majd. A Fidesz vezérszónoka szerint a fej­lesztési terv nem veszi figyelembe a konvergenciaprogram várható hatásait, Pelczné Gáli Ildikó a vállalkozások terheit, és azt, hogy az önkormányzati szféra évek óta forrás- hiányos. Pelczné Gáli Ildikó úgy fogal­mazott: az unió támogatásai nem „aján­dékutalványként működnek”, saját pénzből kell azokat kiegészíteni, hoz­zátéve: a vállalkozásoknak és az önkor­mányzatoknak nehéz lesz ezt az ön­részt biztosítaniuk. A fideszes politikus kifogásolta, hogy nincs kiépítve a terv végrehajtási rendszere, és hogy erősö­Nem adnák el a HungaroControlt A szocialista frakció is támogatja a HungaroControl tartós állami tulajdonban maradását célzó ellenzéki felvetést - kö­zölte az MSZP szakpolitikusa az Ország- gyűlés szakbizottságának ülésén. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat gazdasági társasággá történő átalakítása szükséges, privatizációja nem, semmiféle érdek nem fűződik hozzá - hangsúlyozta Podolák György. Ennek ér­dekében kezdeményezik a privatizációs törvény módosítását-tette hozzá. dik a centralizáció, vagyis Budapesten fogják eldönteni, ki mit fog nyerni: „a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz élet és halál ura az uniós pénzek elosz­tásakor”. A képviselő szerint felül kell vizsgálni a területfejlesztési törvényt, mint ahogy Lamperth Mónika önkor­mányzati és területfejlesztési miniszter említette. Hozzátette: indokolatlan a kormányzati túlsúly a regionális fej­lesztési tanácsokban, ezért meg kell szüntetni a kormányzat részéről dele­gált tagok szavazati jogát, a döntéseket a helyi szereplőknek kell meghozniuk. • Koncz Endre A Fidesz az Astoriánál tart megemlékezést Október 23-án, az Astoriánál tartja megemlékezését az ellenzéki párt, amelyen Orbán Viktor szónokol, jelen­tette be kedden a párt szóvivője. A Fidesz már korábban jelezte, hogy külön megemlékezést tart az 56-os for­radalom emlékére. A párt keddi ülése után Szijjártó Péter szóvivő bejelentette, hogy hétfőn délután négy órától az As­toriánál tartják a megemlékezést, amely­nek fő szónoka Orbán Viktor lesz. Beje­lentette azt is, hogy szombaton ülést tart a párt országos választmánya, amelyen a Magyarországon kialakult helyzetet értékeli a párt elnöke. Szijjártó Péter hétfőn este a Kossuth téri tüntetők előtt arról beszélt, hogy a fiatalok milyen országot szeretnének. Elmondta, olyan demokratikus orszá­got szeretnének, ahol jó élni, ahol meg­találják számításaikat. Gyurcsány Fe­renchez szólva, a lemondott svéd kultu­rális miniszter tettét hozta fel példa­ként. A svéd politikus azért mondott le mert kiderült, hogy nem fizette be a te­levízió üzemben tartási díját. Szijjártó azt mondta, hogy Svédországban mű­ködik a demokrácia és tanácsolta a fia­talok nevében, hogy Gyurcsány köves­se a svéd példát. • -I -a Menekülnek a romák Olaszliszkáról A büdzséről vitázik az ÓÉT Folyamatos a rendőri jelenlét a zempléni településen Továbbra is bosszútól tartanak a ro­mák a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, többen elhagyták a tele­pülést - erősítette meg a falu polgár- mestere. A hétvégén agyonvertek egy férfit a településen, aki előtte autójá­val elsodort egy kislányt, aki csak könnyebben sérült meg. Fekete Gyula polgármester meg­erősítette, hogy többtucatnyi roma hagyta el családjával a települést, fél­ve a bosszútól. Sokan közülük már visszatértek, a rendőri jelenlét hatásá­ra. A lincselést követően a rendőrség három embert vett őrizetbe, őket gyil­kossággal gyanúsítják. A szakértői vizsgálat eredménye szerint csaknem félszáz ütés illetve rúgás érte az áldo­zatot. Kökényessy Antal megyei rend­őrfőkapitány megerősítette: az eset nyomán kialakult közhangulat miatt a zempléni településen folyamatos a rendőri jelenlét. A rendőrkapitány be­számolt arról is, hogy egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi játszódott le a brutális bűncselekmény előtt, a ta­núvallomások ellentmondanak egy­másnak, a vizsgálat folytatódik. Egyesek azt állítják, hogy a később halálra vert tanár el akart hajtani, mi­után elsodorta a kislányt, mások sze­rint megállt - mondta. Kökényessy Antal ugyanakkor azt mondta: példa nélküli esetről van szó, és az elgázolt kislány családjának fellépését nem igazolja semmi, különösen azt tekint­ve, hogy a gyerek csak könnyen sérült meg és saját maga szaladt el. • (palotás) Ad hoc-bizottság a versenyképes adórendszerért Kétszáz ezres átlagbér a költségvetési szerveknél A reálkereset az idén 5,6 százalék­kal nőtt, augusztusig az előző év azo­nos időszakához viszonyítva - közöl­te a Központi Statisztikai Hivatal. Ta­valy az első nyolc hónapban a reálke­reset még 6,9 százalékkal nőtt. Idén a teljes munkaidőben alkalma­zásban állók bruttó 167 200 forintot, hírek az európai unióból Hága nem elégedett Belgráddal Mladic ügyében Nem tapasztalt haladást Szerbia ese­tében az ENSZ-intézménnyel folyta­tott együttműködésben a volt Jugo­szláviában elkövetett háborús bűnö­ket vizsgáló Nemzetközi Törvény­szék főügyésze - ezt maga Carla Del Ponte erősítette meg az Európai Unió és Szerbia magas szintű találkozóján. Del Ponte azzal vádolta a szerb veze­tést, hogy nincs meg benne a politi­kai akarat Ratko Mladic, a boszniai szerbek volt katonai vezetőjének le­tartóztatására. Mladic a hágai tör­vényszék feltételezése szerint Szer­biában rejtőzködik, és ebben a kato­naság és a rendőrség bizonyos tagjai is segítséget nyújtanak neki. Elmarasztalták Magyarországot A környezetvédelmi szabályozás­ban tapasztalt hiányosságok miatt az Európai Bizottság hét tagálla­mot - Finnországot, Írországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, Spanyolországot és Szlovéniát - marasztalt el. Az Európai Bizottság Magyarország esetében, többek között azt kifo­gásolja, hogy nem megfelelőek a környezetvédelmi hatástanulmá­nyokat szabályozó törvények. Úgy látja a bizottság, hogy Magyaror­szágon az ipari, illetve infrastruk­turális beruházásokat megelőzően nem mindig készül megfelelő kör­nyezeti hatástanulmány. A hét or­szággal, így Magyarországgal ezen belül a vállalkozásoknál dolgo­zók átlagosan 156 200 forintot keres­tek. A bruttó átlagkereset 194 800 fo­rint volt a költségvetési szervezetek­nél alkalmazásban állóknál - akik 42 százaléka felsőfokú végzettségű, míg a versenyszférában dolgozóknál ugyanez az arány 14 százalék. szemben is várhatóan eljárást indít az Európai Bizottság. Miniszteri üdvözlet a román és bolgár csatlakozásnak Az EU-tagállamok külügyminiszterei Luxemburgban üdvözölték, hogy Ro­mánia és Bulgária jövő év január else­jén az Európai Unió tagjává válik. A miniszterek ugyanakkor a reformok folytatására kérték a bolgár és román vezetést. Egyben támogatásukról biz­tosították az EU-bizottság döntését, hogy Brüsszel továbbra is ellenőrzi mindkét országban az igazságügyi re­form menetét, a szervezett bűnözés elleni és a korrupció elleni harcot, és szükség esetén akár egyes EU-támo- gatások visszatartására is sor kerülhet. A versenyképességet szolgáló adó­javaslatok kidolgozására hoz létre ad hoc-bizottságot az Országos Érdek­egyeztető Tanács. A testület erről ple­náris ülésén állapodott meg. A tanács munkavállalói és munka­adói oldala egy héten belül kijelöli, hogy milyen szinten képviselteti ma­gát a bizottságban, ehhez igazodik majd a kormány. A tervek szerint a testület a konvergenciaprogram kere­tei között tesz javaslatot olyan adó- és járulék konstrukciókra, amelyek job­ban szolgálják a versenyképességet, illetve megoldásokat keres a fekete- gazdaság szerepének csökkentésére. A testületben arról is megegyeztek, hogy az október végi ülésen kezdik meg a jövő évi költségvetés vitáját. Ekkor kezdődik meg az országos bér- tárgyalás vitája is. A soron következő ÓÉT üléseken vitatják meg az Új Ma­gyarország Fejlesztési Terv Operatív programjait, a bérgarancia törvényt, a szociális törvény módosítását, a mun­kaerő kölcsönzésre és a munkaválla­lók biztonságára vonatkozó törvény- tervezetet, valamint a munkavédelmi törvény módosítási javaslatát. A keddi ülésen a tanács foglalko­zott a 2006-2008-as évekre vonatko­zó, az Európai Unióhoz benyújtandó, a szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti straté­giai jelentéssel is. A szakszervezetek képviseletében Szabó Endre szóvivő elmondta: a nemzeti stratégiai jelen­tésben nem szerepel, hogy milyen eszközökkel érhetők el a szociális és nyugdíjrendszerre, az egészségügyre vonatkozó célok. Véleményt viszont csak akkor mondanak, ha a célok el­éréséhez szükséges eszközökről is részletes vitát folytathatnak. • K. E. Robert Fico népszerűsége töretlen A Bugár szerint az emberek még bíznak a kormány ígéreteiben A szlovák miniszterelnök népszerű­ségének jót tesz a kritika. Az MVK ügy­nökség felmérése szerint Robert Fico a megkérdezettek 46 százalékának él­vezi bizalmát. Bugár Béla úgy véleke­dik, hogy Fico addig lesz közkedvelt, míg lesz miből osztogatnia. Pavel Haulík szociológus úgy gondol­ja, hogy a kormányfőt és kormányát el­marasztaló bírálatok növelték a szociál­demokrata politikus népszerűségét. Robert Fico saját sikerét nem volt haj­landó kommentálni. Silvia Glendová kormányszóvivő kijelentette: a minisz­terelnök a közvélemény-kutatások ered­ményeit akkor sem fogja kommentálni, ha azok kedvezőek lesznek számára. Az ellenzéki politikusok közül a legjobb helyezést, hatodik helyet Bugár Béla érte el. Az MKP elnöke ilyen felméréseknek nem tulajdonít különösebb jelentőséget, de szerinte bizonyos értelemben jelzésértékűek. Robert Fico népszerűsége Bugár véle­kedése alapján annak a jele, hogy az emberek bíznak a kormány ígéretei­ben. „Egy ideig, míg lesz miből osz­togatni ez így lesz” - mondja az MKP vezető politikusa, aki úgy gondolja, hogy Robert Fico elsősorban a válasz­tók bizalmának elnyerésére törekszik, a polgár számára jelentéktelen. Ellenzékben politizálni kényelme­sebb, a népszerűségi ranglistán is könnyebb jobb helyezést elérni. A kormánypártoknak ugyanis sokszor népszerűtlen intézkedéseket kell fo­ganatosítani. Mivel a szlovák kor­mány eddig csak populáris intézkedé­seket hozott, Fico népszerűsége nem csorbult, sőt tovább javult. Haulík szerint a jelenlegi kormánypár­ti politikusokra az emberek még mindig úgy tekintenek, mintha ellenzékben poli­tizálnának. Emellett az ellenzék nem áll a helyzet magaslatán. „A kormánypártok politizálásával szemben nem tud alterna­tívát felmutatni. Erejéből csak a Fico kormányának szapulására futja” - mondja az ismert szociológus. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents