Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-12 / 180. szám

2 HÍDLAP • 2006. szeptember 12., kedd www.esztergom.hu V I D E N Eredményesebb revizorok (H) Az első nyolc hónapban feltárt 203 milliárdos adóeltitkolás 40 százalék­kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában tapasztaltat - közölte az adóhatóság ellenőrzési főosztályá­nak vezetője. Ezt az eredményt 2400 revizor „hozta össze”. Ha az ígére­teknek megfelelően 500-zal bővül­het a revizorok száma, akkor több célzott ellenőrzést folytatnak majd. Felvonultak a magyarok Afganisztánban (H) Megkezdte küldetését az Afganisz­tánban szolgálatot teljesítő magyar csapat. Az alakulat Baglan tarto­mány újjáépítését biztosítja. Min­denki egészséges, semmilyen probléma nem történt az úton - je­lentette be a honvédelmi miniszter. Szekeres Imre elmondta: a kato­nák elkezdték a feladatuk ellátását. Motoros tüntetés (H) Múlt szombaton, Budapesten moto­ros demonstrációt rendezett a RRace-Mono Motoros Nonprofit Érdekvédelmi Szervezet. A tüntetés­sel a motorosok az ellen tiltakoztak, hogy a súlyadót januártól felváltó teljesítményadó miatt számításaik szerint átlagosan hétszer annyiba ke­rül majd a motorok fenntartása, mint eddig. A kormány rendeletének ér­telmében 2007-től nem a súly, ha­nem a teljesítmény alapján kell adózni az autók és motorkerékpárok után. A demonstráción tizenkétezren vettek részt. A motorosok kilátásba helyezték, hogy amennyiben záros határidőn belül nem kapnak választ az illetékesektől, úgy engedetlenségi mozgalmat indítanak, és leszerelik a rendszámot járműveikről. A Samsung is gyárat épít? (SK) A koreai Samsung új LCD alkatrész­összeszerelő gyárat építene Szlová­kiában. Információk szerint a beru­házás összértéke több mint 15 milli­árd korona, és ha elkészül, 1500 új munkahelyet jelente. Állítólag a cég támogatást kért a kormánytól. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. Újabb incidens (SK) Egy roma családot, köztük egy hat­éves kislányt vert meg három, símaszkot viselő szlovák férfi szom­baton Szereden. A rendőrség már el­fogta a 17,22 és 33 éves elkövetőket, akik ellen fajellenes gyűlölködés cí­men már megtette a vádindítványt. Drámai helyzet alakult ki az egészségügyben Mikola szerint a kormány nincs tisztában a veszélyekkel Arra szólította fel az egészségügy kormányzatot Mikola István hétfőn, hogy sürgősen hagyja abba a kórház­bezárásokról szóló kiszivárogtatáso­kat, mert ezzel rémületet kelt a lakos­ságban. Az MSZP szerint nem igaz, hogy az önkormányzatok eladják a kórházaikat. A fideszes szakpolitikus szerint a jelentős kórházak közelében élő em­berek élőlánc-demonstrációkon gon­dolkodnak a kórházbezárásokról szó­ló hírek miatt. Mikola István ugyan­akkor kérdésre válaszolva azt mond­ta: nem tudja, milyen megmozdulá­sokat szerveznek, de úgy véli, hogy az előkészítetlen kórházbezárások egészen biztosan lakossági demonst­rációkhoz vezetnek. Hozzátette: a gyógyszerészek a patikaliberalizáció miatt szintén demonstrációra készül­nek, de véleménye szerint az egész­ségügy más területein is „készülődés van”. A kormány „megy előre, mint vak ló”, nem érzi azokat a veszélye­ket, amelyeket a puccsszerű bejelen­tések, a rémhírkeltés okoz a lakos­ságban - fogalmazott Mikola István, aki a délután ülésező Liberális Egészségügyi Tanácsot arra szólította fel, hogy vonja vissza az egészség- ügyi programot. A fideszes képviselő hangsúlyozta: az egészségügyben ki­alakult drámai helyzetet az egészség- ügyi bizottság Fidesz által kezdemé­nyezett rendkívüli ülésén kell megvi­tatni Molnár Lajos szakminiszter részvételével. Az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere sze­rint „nyomul a magánszektor” az egészségügyben, olyan akciókat lát­ni, amelyek az egészségügyi közva­gyon megszerzésére irányulnak. Az MSZP egészségügyi munkacso­portjának vezetője úgy reagált: a Fidesz­nek konkrét javaslatait kellene ismertet­nie, nem a gyermekeiket féltő szülőkben félelmet kelteni. Schvarcz Tibor azt mondta: a Fidesz is tudja, ha ő lenne kor­mányon, nem lenne más lehetősége, mint megváltoztatni az egészségügyi struktúrát. A kormánypárti politikus sze­rint nem igaz, hogy az önkormányzatok eladják a kórházaikat, csak a működtetés jogát adnák át, maga a tulajdon önkor­mányzati marad. Schvarcz Tibor hozzá­tette: a gyereksebészek nem fogják ellá­tatlanul hagyni a betegeket, mert erre az orvosi eskü nem ad lehetőséget, a hiva­tástudat pedig, mindig nagyon erős ele­me volt a magyar egészségügynek. • Koncz Endre Módosítaná az MDF az önkormányzati törvényt A polgármestereket a jövőben ne közvetlenül, hanem Ismét a képvise­lő-testületek válasszák, és a funkciót egy személy csak 2-3 ciklusban tölt- hesse be, az erről szóló törvényja­vaslat-módosítást még az ősszel az Országgyűlés elé terjeszti az MDF - nyilatkozta a párt országos elnökhe­lyettese. Hock Zoltán elmondta, hogy a rendszerváltás bázisára kell visszahe­lyezni az önkormányzati rendszert, hogy működése demokratikusabb, hatékonyabb és igazságosabb legyen. Mint elmondta, hogy az „előző világ örökös tanácselnökeihez hasonló örö­kös polgármesteri korszak súlyos vadhajtásaként kiskirályok uralma” jöhet létre. Ennek megakadályozásá­ra célszerű a polgármesteri tisztséget időben korlátozni. • (vári) Fél évezredes jubileum A kisebbségek védelmében emelt szót Zentán Sólyom A kisebbségi jogok érvényesítése és a magyar-szerb együttműködés megerősí­tése mellett emelt szót vasárnap Zentán Sólyom László köztársasági elnök. A magyar államfő - Boris Tadic szerb elnökkel együtt - díszvendégként vett részt a zentai képviselő-testület ün­nepi ülésén, amelyet abból az alkalom­ból tartottak, hogy a település 500 év­vel ezelőtt nyerte el II. Ulászló király­tól a városi rangot. Sólyom László rá­mutatott arra, hogy ismét megnyílt az újrakezdés lehetősége az észak-bácskai régió, az egész Vajdaság, sőt Szerbia előtt - ez az Európához való csatlako­zás lehetősége. Hogy milyen lesz a ré­gió jövője, az persze nemcsak ott dől el, hanem függ a szerbiai választópol­gárok döntéseitől is, attól, hogy milyen parlamentet, milyen kormányt válasz­tanak, milyen alkotmányt fogadnak el. „Reméljük és elvárjuk, s örömmel jelenthetem, hogy Boris Tadic elnök személyes garanciát is vállalt arra, hogy nem ismétlődnek meg a vajdasá­gi kisebbségek, köztük a magyarok elleni támadások” - mondta a magyar köztársasági elnök. • (koncz) Nézeteltérések a kormánykoalícióban A szlovák kormánykoalíción belül már tetten érhető a nézeteltérés, amelynek forrása a még elosztásra váró bársonyszékekben rejlik. A vita tárgyát az állami kézben lévő vállalatok menedzseri posztjainak el­osztása jelenti. Viliam Veteska, a párt alelnöke megerősítette, hogy a HZDS a közlekedésben szeretne néhány ve­zetői funkciót az embereivel elfoglal­ni. A már több mint egy hete tartó her­cehurca részleteiről a koalíciós part­nerek nem nyilatkoznak. Miroslav Cíz (Smer) természetesnek tartja, hogy a koalíciós pártok vezetői érdekeiknek megfelelően igyekeznek érvényt sze­rezni. A trojka tagjai azonban Cíz sze­rint nincsenek egy súlycsoportban. A parlamenti választások kapcsán a Smer szerezte a legtöbb szavazatot, és ennek alapján Cíz szerint a Smernek nagyobb súllyal kell szerepelnie az ál­lamirányításban is. Az állami kézben lévő vállalatok mellett a koalíciós pártok más állami intézmények irányítására, ezeken belül fontos posztok elfoglalására is jogot formálnak. Megüresedik az alkot­mánybíróság elnöki funkciója is. Az el­lenzék már megvádolta a Smert, hogy Milan Cic nevezésével az alkotmánybí­róságot is hatalmába akarja keríteni. Cic alkotmánybírói kinevezése azon­ban zátonyra futott, mert a HZDS meg­torpedózta a javaslatot, akárcsak az SNS jelöltjének kinevezését a Nemzet Emlékezete Hivatal élére. Ján Slota, az SNS elnöke Vladimír Meciartól talál­kozót kért a probléma tisztázására. Meciar azt üzente neki, hogy nem ér rá. • -z -c HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Hétmilliárd euro a román vidéknek Az uniós vidékfejlesztési alapból 7,1 milliárd eurót irányoznak elő Romá­nia számára az uniós csatlakozás utá­ni első hét évre, áll a román kormány által kiadott európai integrációs kiad­ványban. Az összeget elsősorban a mezőgazdasági termelés hatékonysá­gának fokozására és a vidéki infra­struktúra fejlesztésére fordítják. Aktívabb polgárokat szeretne az EU A jelenleginél nagyobb állampolgári aktivitást szorgalmazott az Európai Unióban a testület Régiók Bizottsága Kulturális, Oktatási és Kutatási Szak- bizottságának finn elnöke hétfőn, Pé­csett tartott sajtótájékoztatóján. Jirky Myllyvirta kijelentette: negatív ta­pasztalat az EU-ban, hogy amíg a polgárokat sikerül felkészíteni a munkaerőpiac kihívásaira, addig pél­dául a közéletben egyre kisebb szere­pet kívánnak vállalni. A magyarokról azt mondta, rendkívül aktívak a kul­túra és az oktatás területén, amelyet az is bizonyít, hogy sok, e két terület­tel kapcsolatos pályázatot nyújtanak be az unióhoz. Eldöntött a román és bolgár csatlakozás? Német sajtóhírek szerint eldöntött tény Románia és Bulgária 2007 ja­nuár elsejei uniós csatlakozása. Az értesülések szerint az Európai Bi­zottság határozottan erre tesz javas­latot abban a szeptember 26-án nyil­vánosságra kerülő jelentésében, amelyben a két belépésre váró or­szág teljesítményét értékeli. A Frankfurter Allgemeine Sonntags­zeitung ezzel összefüggésben idézte a német Günter Verheugent, az Eu­rópai Bizottság ipari biztosát, aki szerint a testületben erre vonatkozó­an lezárult a véleményalkotás folya­mata, mégpedig a felvétel javára. Nőhet az alkohol adója Az alkoholra kivetett adó alsó hatá­rának emelését tervezi az Európai Bizottság. Az emelés arányos lenne az 1993-2005 közötti infláció mér­tékével. Várható azonban, hogy a bortermelő országok tiltakozni fog­nak, hiszen a bor esetében nulla százalék jelenleg az adó mértéke. Összevonások a rendvédelemben Év végéig integrálják a rendőrséget és a határőrséget Három részterületen készül változ­tatásra a kormány a rendvédelem te­rületén; a rendőrség és határőrség összevonása, a regionalizáció, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egye­tem és a Rendőrtiszti Főiskola össze­vonása várható - mondta Vadai Ág­nes, az MSZP szakpolitikusa hétfőn. Hozzátette: a három részterület már „megérett a változtatásra”. Elsőként a rendőrség és határőrség összevonását említette, amelynek 2006. december 31-ig meg kell történnie. Mint mondta, az ország csatlakozása a schengeni övezethez „kikényszeríti” a két szervezet integrációját, még akkor is, ha lesznek olyan határszakaszok, ahol nem szűnik meg a határforgalom ellenőrzése. Második területként emlí­tette a rendőrségi regionalizációt. El­mondta: elkészült az első munkaanyag, amely egyelőre elvi síkon foglalkozik a regionalizációval, de még nincs konkrét döntés a régióközpontokról, annak ve­zetőiről, illetve arról, hogy hol lesz vál­tozás a kapitányságok, rendőrőrsök te­rületén. A harmadik, a változtatás által érintett területként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőr- tiszti Főiskola összevonását említette. Mint mondta, október 31-ig el kell ké­szülnie az első vizsgálatnak, és 2007. jú­lius 31-ig végre kell hajtani az integráci­ót. Megjegyezte: ez az a terület, ahol „elég bonyolult feladattal állnak szem­ben a szakértők, politikusok, mert van­nak érdekei az egyetemnek és főiskolá­nak”, emellett a két felsőoktatási intéz­ménynek „meglehetősen eltérő” az ok­tatási filozófiája. Hozzátette: azt is meg kell vizsgálni, milyen igény van a biz­tonság terén a rendőri képzésre, illetve a biztonság-politikai szakértőkre, katonai felsővezetők és katonák képzésére. • (palotás) Fokozódik a Smerre nehezedő nyomás Felfüggesztik a kormánypárt európai tagságát? Mivel a Robert Fico vezette Smer le- paktált a Szlovák Nemzeti Párttal, az európai szocialisták októberben nagy valószínűséggel felfüggesztik a vezető szlovák kormánypárt tagságát. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták elnöke egyértelműen kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, amikor a ma­gyar miniszterelnök felszólította Robert Ficot, hogy határolódjon el a szélsősé­gektől, és ítélje el a magyarellenes atro­citásokat, valamint Ján Slota magyarel­lenes kijelentéseit. Rasmussen is úgy véli, hogy a kialakult szlovák-magyar feszültség az SNS kormányra kerülésé- bén gyökerezik. A Smer holdudvarához tartozó uniós parlamenti képviselők is megerősítették, a vezető szlovák kormánypárt európai tagságának felfüggesztése október 12-én szinte biztosra vehető. Hasonló nézetet vall az MSZP-s Kósáné Kovács Magda is. A 27 pártot tömörítő európai szocialista táboron belül Robert Ficot eddig csupán a Jiri Paroubek nevével fémjelzett cseh szociáldemokraták biz­tosították támogatásukról, a többi párt a Smer felfüggesztését szorgalmazza. Sőt, akadnak olyan politikusok is, akik Fico pártjának kizárását követelik. A szlovák vezető kormánypárt holtvágányra helye­zésével október után nyilván a három, Smer által mandátumhoz jutott uniós parlamenti képviselő sem vehet majd Poul Nyrup Rasmussen részt a frakció munkájában. Az európai szocialistáknak nem is annyira a ma­gyarellenes atrocitások jelentik a fő gondot, hanem az SNS kormányzati szerepe. A 2001-ben volt berlini kong­resszus határozata kimondja: a szocia­lista pártok semmilyen szinten nem mű­ködhetnek együtt szélsőséges, rasszista nézeteket valló szubjektumokkal. Rasmussenék már a szlovák kormány- koalíció összetételéről folyó tárgyalások folyamán figyelmeztették Robert Ficot arra, hogy ha pártja frigyre lép az SNS-szel és a HZDS-szel probléma lesz a Smer tagságával. Az SNS kormányra kerülését legvehemensebben a magyar, a francia és a német szocialisták bírálják. A kialakult helyzet pikantériája, hogy az MSZP-nek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy Rasmussen tömörülése a Smert tagként próbaidőre felvette. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents