Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-26 / 190. szám

2 HÍDLAP • 2006. szeptember 26., kedd www.esztergom.hu RÖVIDEN Csökkentik a zajt Ferihegy közelében (H) Több módosítást is bevezetnek Fe­rihegyen a zajhatások csökkentésé­re a téli menetrendtől kezdődően - jelentették be a HungaroControl és a Budapesti Airport képviselői. Mudra István, a HungaroControl igazgatója elmondta: október 29-től a repülőknek meredekebb szögben kell felszállniuk, szigorúan ragasz­kodni kell az előírt indulási útvo­nalhoz, illetve erről csak 2.100 mé­ter magasan térhetnek el. Bejelen­tette azt is, hogy felfüggesztik azt a légi útvonalat, amely a budai he­gyek fölött vezetett el, mivel itt egyes települések 500 méterrel is magasabban helyezkedhetnek el, mint más lakott területek. Ismét olcsóbban tankolhatunk (H) Bruttó 4 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a MÓL. A társaság az üzemanyagok árát egy hete csökkentette: a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedel­mi árát bruttó 7 forinttal, a gázola­jét pedig bruttó 10 forinttal mérsé­kelte. Az e heti, szerdai árcsökken­tést követően a kutaknál 265 forint körül lesz az átlagos benzinár, de az egyes üzemanyagtöltő-állomások között 10-15 forintnál nagyobb kü­lönbséget is tapasztalhatnak az au­tósok. A gázolaj átlagára a mostani csökkenéssel szintén 265 forint kö­zelébe kerül. A piacon a korábban csúcsokat elérő nemzetközi jegy­zésárak mérséklődésével magya­rázzák az árváltozásokat. Túl sok a képviselő (SK) Ezer lakosra Szlovákiában átlago­san 5,2 képviselő jut. A V4-ek közül csak Csehországban van több „hon­atya”. Dusán Sloboda, a Konzerva­tív M.R. Stefánik Főiskola elemző­je szerint ez azzal magyarázható, hogy eddig mind Szlovákiában, mind Csehországban, e területet el­kerülte a reform. A párkányi testület 17 képviselővel dolgozik, közülük 15 az MKP holdudvarához tartozik. Új beruházó Zsolnán? (SK) A Zsolna térségi Bytca ipari park el­ső befektetője egy amerikai alkat­részgyártó lehet, a TRW tervei sze­rint 2008-ig felépíti gyárát Szlová­kiában, ahol körülbelül hétszáz főt foglalkoztatnának. Az amerikai cég műanyag alkatrészekkel látná el a szlovákiai autógyártókat. Az Ab helyt adott Sólyom kifogásának Visszadobták a felsőoktatási törvénytervezetet A Fidesz szerint kapkod a kormány, a szaktárca fejet hajt Az Alkotmánybíróság hétfői határozata világosan, egyértelműen visszaigazolja az ellenzéki aggodalmakat és figyelmeztetéseket, melyek a felsőoktatási tör­vény módosításának vitájában hangzottak el - közölte a Fidesz alelnöke a dön­tésre reagálva. A kormány egy korábban már alkotmányellenesnek bizonyult szabályt próbált meg újra becsempészni a törvénybe, kapkodva, szakmailag teljesen megalapozatlanul - áll Pokorni Zoltán közleményében. A Fidesz felszó­lítja a kormányt, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiájának biztosítása mellett fontolja meg újra a tandíj bevezetésének kérdését is, melyet a tavaszi választási kampányban még sértődötten tagadtak, majd hazug módon utólagos tandíjról beszéltek, végül mégiscsak közvetlenül fizetendő, magas összegű tan­díjjal sarcolják meg a hallgatókat - közölte az egykori oktatási miniszter. Az ok­tatási tárca a parlament őszi menetrendjéhez igazodva a lehető legrövidebb időn belül beterjeszti erre vonatkozó új javaslatát a kormánynak - közölte a mi­nisztérium sajtóirodája, hozzátéve: a tárca tiszteletben tartja az Alkotmánybíró­ság döntését. Az Alkotmánybíróság helyt adott a köztársasági elnök felsőoktatási tör­vénnyel kapcsolatos indítványának, mely szerint alkotmánysértő a jogsza­bály módosításának egyik pontja. Só­lyom László köztársasági elnök au­gusztus 2-án fordult indítványával a taláros testülethez. Az államfő akkor kifejtette: állás­pontja szerint sérti a felsőoktatási in­tézmények autonómiáját a módosított felsőoktatási törvény azon rendelke­zése, amely szerint a felsőoktatási in­tézmény rektora csak az intézmény­ben működő gazdasági tanács egyet­értésével nyújthatna be a szenátusnak az intézmény autonómiáját alapvető­en érintő döntések meghozatalára vo­natkozó előterjesztéseket. Az Ország- gyűlés 2006. július 24-i ülésén módo­sította a felsőoktatási törvényt. A köztársasági elnök nem hirdette ki az új törvényt, hanem augusztus 2-án az Alkotmánybírósághoz fordult. Az ál­lamfő indítványát a testület soron kí­vüli eljárásban bírálta el. Az Alkot­mánybíróság határozatában rámuta­tott: a gazdasági tanács számára a szenátusi döntéshozatal rektori kez­deményezéséhez biztosított előzetes egyetértési jog alkalmas arra, hogy a felsőoktatási önkormányzati intézmé­nyek működését, az autonóm döntés- hozatalt megakadályozza. Mindezek alapján a testület kimondta, hogy a módosított felsőoktatási törvény 25. paragrafusának egyik része alkot­mányellenes. A Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciája elnöke úgy re­agált: ez a döntés is ráébreszti az ok­tatási és kulturális tárca vezetőjét és munkatársait, hogy átgondoltan és az érintetteket megkérdezve lehet csak jogszabályt módosítani. Ekler Ger­gely szerint ez lehet a garancia arra, hogy nem csak támogatottságát te­kintve, de szakmai színvonalában is elfogadható jogszabály szülessen. Felhívta az oktatási tárca figyelmét, hogy a HÖOK-ban megvan a hajlan­dóság a tandíj kérdésével kapcsolat­ban a párbeszédre és a szakmai vitá­ra. Ennek feltétele azonban, hogy október 5-ig a tárca készítse el azt a módosító javaslatot, amely „tandíj- mentessé teszi” a felsőoktatási tör­vényt - közölte az elnök. • Koncz Endre Fél százalékkal nőtt az alapkamat Fél százalékkal, 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Mo­netáris Tanács. Az elemzők többsége negyedszázalékos emelést várt. A testület legutóbb augusztus 29-i ha­tállyal emelte 50 bázisponttal 7,25 szá­zalékra a jegybanki alapkamatot. A dön­tés lényegében megfelelt az akkori elem­zői várakozásoknak. A testület ezt meg­előzően júniusban 25 bázisponttal 6,25 százalékra, júliusban 50 bázisponttal 6,75 százalékra módosította az alapka­matot, ami korábban, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között 6 százalék volt. A Monetáris Tanács az inflációs nyo­más erősödésével és a magyarországi be­fektetésektől elvárt kockázati prémium emelkedésével indokolta az alapkamat emelési döntését. Az emelkedő inflációs környezetben a testület ismét rögzíti, hogy legfontosabb célja a monetáris po­litika számára releváns időtávon az ársta­bilitásként megfogalmazott 3 százalékos középtávú inflációs cél elérése. Ennek elengedhetetlen feltétele az államháztar­tási és a külső egyensúly javítása. Az el­múlt hetek makrogazdasági adatai alátá­masztják a testület augusztusi helyzetér­tékelését, miszerint a monetáris kondíci­ók további szigorítása nélkül jelentős a célnál magasabb infláció kialakulásának valószínűsége. • K. E. Bűnbánat ötven év után Magyarországra látogat az olasz államfő Új elnök a HÖOK élén A régi gárda szervezheti az októberi tüntetést Egynapos hivatalos látogatást tesz ma Magyarországon az Olasz Köztár­saság elnöke. Giorgio Napolitano az 1956-os mártírok rákoskeresztúri sír­helyének megkoszorúzásával kíván pontot tenni annak a vitának a végére, amelyet a magyar forradalmat leverő szovjet inváziót fél évszázaddal ezelőtt helyeslő álláspontja váltott ki. A veterán olasz politikus idén má­jusban lett az Olasz Köztársaság ál­lamfője, és Sólyom László köztársasá­gi elnök a megválasztásához gratuláló levelében azonnal meghívta olasz kol­légáját az 1956-os forradalom ötvene­dik évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepségekre. A meghívás Magyarországon és Olaszországban egyaránt vitát okozott. Az 1925-ben született Napolitano egészen fiatalon állt a II. világháború idején az olasz antifasiszták közé, s onnét az Olasz Kommunista Pártba vezetett az útja. 1953-ban már a párt parlamenti képvi­selője lett. Az 1956-os magyar forra­dalom és a forradalmat leverő szovjet invázió megítélése kettészakította az akkori olasz baloldalt, az Olasz Szoci­alista Párt, amely elítélte a magyar forradalom leverését, felmondta nép­frontbeli szövetségét a magyarországi felkelést hivatalosan elítélő Olasz Kommunista Párttal. Az olasz köztársasági elnök Buda­pesten fejet hajt a mártírok sírja előtt, és megemlékezik az olasz baloldal, valamint saját személyes tragédiájáról is - írta a hétfői olasz sajtó. • (vári) Lejár Ekler Gergely, a HÖOK elnök kétéves mandátuma, és nem kívánja a továbbiakban ezt a posztot betölteni. Ezért januártól Miskolczi Norbert ve­zeti a hallgatói szervezetet. A döntés­nek nincs köze a lemondott tandíjtün­tetéshez és ettől függetlenül az októ­beri demonstrációt valószínűleg meg­tartják a diákok. Nincs összefüggésben a lemondott tandíjellenes demonstrációval az, hogy távozik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának éléről Ekler Gergely - erősítette meg az elnök la­punknak. A HÖOK elnökségi tagja, Schöberl Márton a részletekről azt mondta, hogy a szervezet alapszabálya szerint kétéves az elnök és az elnökség mandátuma is, amelynek végén tisztújí­tást tartanak. Az elnök és a tagok dönt­hetnek, hogy a továbbiakban is szeretné- nek-e a posztjukon maradni. Ekler Ger­gely pedig, már korábban úgy döntött, hogy nem jelölteti magát ismét. Több el­nökségi tag, mint például az alelnök Nagy Zoltán viszont marad. A HÖOK Székesfehérváron tartott tisztújításán Miskolczi Norbertét választották meg el­nöknek, aki januárban ,Jép hivatalába”. Schöberl Márton elmondta, hogy az októberi demonstrációt ugyanaz a csa­pat szervezi, amelyik a szeptember 21-re meghirdetett Szabadság téri meg­mozdulást is. Hogy mikor lesz ponto­san, még nem tudják. Egyelőre meg­várják az október 5-ét, eddig adtak ha­ladékot a kormánynak, hogy álljon el a tandíj bevezetésétől. Miután a Kossuth téri tüntetők azt mondták, hogy az ön- kormányzati választások után is tüntet­nek, ha nem mond le a kormány, meg­kérdeztük Schöberl Mártontól, hogy ez esetben megtartják-e a tüntetést, ugyanis az eredetit időpontot éppen a tüntetés és a provokációtól való félelem miatt mondták le. Az elnökségi tag azt válaszolta, ez a helyzettől függ és attól, hogy mi lesz a rendőrség álláspontja. • G. K. Drágul a gáz Szlovákiában HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Jogerősen is a Tokaji nyert Az Európai Legfelsőbb Bíróság dön­tése értelmében a magyar borászok használhatják egyedül a Tokaji már­kanevet 2007 áprilisától. Olaszor­szágban le kell mondani a Tocai név használatáról. A döntést felháborod­va fogadták az olasz borászok, de el­lene már nem lehet fellebbezni. Rábólintott az EU a fejlesztési keretre Az Európai Unió tagállamai hétfőn Brüsszelben véglegesen elfogadták a szervezet 2007-2013 közötti kuta­tás-fejlesztési költségvetését, amely 54,5 milliárd eurót tesz majd ki: ez 60 százalékkal nagyobb, mint a je­lenleg érvényes keretterv összege. A megállapodást még az Európai Parlamentnek is szentesítenie kell. Az EU egyszersmind jóváhagyta azt az egyezséget, amelynek értel­mében Franciaországban nemzet­közi együttműködéssel felépítik a kísérleti fúziós reaktort, az ITER-t. Magyar cégek monstre beruházása a Vajdaságban Magyar cégek 380 millió eurós zöld­mezős nagyberuházásáról, egy bio- etanolt gyártó üzem létesítéséről ír­tak alá megállapodást hétfőn a vajda­sági Nagybecskereken. A hét magyar vállalat, egy chicagói központú cég és egy német bank alkotta konzorci­um 2009-re komplex mezőgazdasági fejlesztési programot hajt végre a nagybecskereki ipari park 60 hektá­ros területén, ennek során felépít egy iker bioetanol-üzemet, egy új folya­mi kikötőt és logisztikai központot a Béga folyón, valamint korszerű kuta­tó-fejlesztő bázist alakít ki. Két új uniós tagállam? Várhatóan az Európai Bizottság azt fogja javasolni, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jétől csatla­kozzon az unióhoz. Bár hivatalosan még nem látott napvilágot a bizott­ság dokumentuma, valószínűleg ez lesz a tartalma. A két ország ezek után akkor válhat az unió tagjává, ha csatlakozásukat az összes jelen­legi uniós ország ratifikálja, és egyik állam sem kéri az úgynevezett védzáradék életbe léptetését. A Gázművek, a gazdasági tárca és az árakat szabályozó hivatal közös megegyezése alapján novembertől kö­rülbelül öt százalékkal kell többek fi­zetni a gázért. A Gázművek (SPP) első javaslata még 15 százalékos módosítással szá­molt. Júliustól számítva azonban hoz­závetőleg 20 százalékkal olcsóbb lett a kőolaj és ennek megfelelően az SPP vezetése kénytelen volt feladni erede­ti álláspontját. „Két javaslatunk van. Az egyik 1,4 százalékos árleszállítást, a másik 4,6 százalékos áremelést helyez kilátás­ba” - mondja Lubomír Jahnátek, a gazdasági tárca vezetője.. Bár a kormány tisztában van az idei kőolajár első fél évben tetten érhető szárnyalásával és az ezzel összefüggő gázárral, szerinte az SPP a háztartások vonatkozásában helytelen képletet használ a gáz árának kiszámításához. Bár a gazdasági tárca 1,4 százalék­kal olcsóbb gázt javasolt a közel ötszázalékos drágulás három fél, az SPP, a gazdasági tárca és az árakat szabályozó hivatal közös megegyezé­se eredményeként született. A kiszi­várogtatott öt százalék, míg a panella­kásokban havonta csupán néhány ko­ronával, a családi házakban mintegy kétszáz koronával emelné meg a gáz­számla összegét. Az SPP értelemszerűen a lehető legnagyobb profitra szeretne szert tenni. Dana Krsáková, a vállalat szó­vivője viszont azzal érvel, hogy „az SPP nem hajlandó az önköltség alá menni, ami az uniós előírásokkal is ellenkezne”. A gáz mellett valószínűleg a vil­lanyáram ára is módosulni fog Szlo­vákiában. A kelet-szlovákiai energe­tikai vállalat múlt héten 12,4 százalé­kos áremelésre tett javaslatot. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents