Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)

2006-09-01 / 173. szám

2 HÍDLAP • 2006. szeptember 1., péntek www.esztergom.hu RÖVIDEN Igen a konvergenciaprogramra (H) Csütörtökön véglegesítette és elfo­gadta a kormány a konvergencia­programot a balatonőszödi ülésén - közölte a- kormányszóvivő. Danks Emese elmondta: a kabinet ülésén először Járai Zsigmond jegybankelnök fejtette ki vélemé­nyét a programmal kapcsolatban. A szóvivő úgy fogalmazott, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke szerint a konvergenciaprogram valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazdaság helyzetéről. Ugyancsak hitelesnek nevezte a programot a Konvergencia Tanács nevében Simor András. Eltűnt a H5N1 az Alföldről (H) Mától feloldják a madárinfluenza miatt bevezetett korlátozásokat. Több mint egy hónapja nem ész­leltek megbetegedést az alföldi ré­gióban. így ismét megnyílhatnak az uniós piacok a Bács-Kiskun és Csongrád megyei baromfitartók előtt. Heteken belül az unión kívü­li országokban is feloldhatják a magyar szárnyastermékek import­tilalmát. Összesen csaknem 800 ezer baromfit kellett leölni a ko­rábban H5Nl-vírussal fertőzött magyarországi régióban. Dávidékkal ment szembe az MDF lemondott alelnöke (H) Szőke László az MDF országos ve­zetésével való nézetkülönbségekkel magyarázta lemondását az alelnöki posztról. A politikus elmondta: a le­mondás az országgyűlési választá­sok első fordulója óta érlelődik benne. Indokairól csupán annyit mondott, hogy a demokrata fórum országos vezetésének tevékenysé­gét nem tudja összeegyeztetni saját erkölcsi normáival. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyetlen más pártba sem kíván átlépni. Hullik a hó Szlovákiában (SK) Új hó hullott a Magas - Tátrában. A hegyi mentőszolgálat a lehűlés miatt óvatosságra int: arra figyel­mezteti a kirándulókat, hogy a Tátra északi részén jegesek a tu­ristautak. A 2 200 méter tenger- szinti magasság felett 30 centimé­ter friss hó van, emellett további havazás várható. Bokros még keményebb csomagot ajánl Javaslatok: minimálbér-eltörlés, fizetős egészségügy, még több új adó Folytatás az 1. oldalról A volt pénzügyminiszter üdvözölte többek között a tandíj bevezetését, amit ő még tovább emelne, ezen kívül számos felsőoktatási intézményt zá­ratna be, megszüntetné az oktatók közalkalmazotti státuszát és a hallga­tói létszám-arányos finanszírozást, versenyhelyzetet alakítana ki a főisko­lák, egyetemek között, és a béreket a tandíjból fedezné. Az intézkedéseknek a hazai felsőoktatás egyre aggasztóbb színvonalára való hatásáról, a tehetsé­gek elvándorlásának megakadályozá­sáról és egyéb - közgazdasági szem­pontból lényegtelen, ám a társadalom szempontjából annál jelentősebb té­nyezőkről - nem beszélt a professzor. A katasztrofális helyzetben lévő egészségügyet sem kímélné Bokros, bár érezvén a téma érzékenységét elis­merte: reformjainak bevezetéséhez bátorság szükséges. A csomag többek között az ingyenes kórházi- és közgyógyellátást megszüntetését, né­hány „felesleges” kórház bezárását, a dolgozók közalkalmazotti körből való kivonásá és teljesítményarányos (?) bérezést bevezetését tartalmazza. Mindezek mellett a közgazdász pro­A pénzügyi csúcstalálkozón Bokros La­jos után Stumpf István politológus, egykori kancelláriaminiszter előadásá­ban rámutatott: a piac-család-állam fi­nanszírozási és forrásstruktúrája telje­sen szétesett. A közszolgáltatásokat nem lehet teljes mértékben piaci alapon működtetni, ezért véget kell vetni a köz­szférában a piaci értékek túlzott domi­nanciájának, amely a családoktól és az államtól vonja el a forrásokat. fesszor a minimálbér eltörlését, vagy legalábbis befagyasztását és megadóz­tatását, valamint a nyugdíjkorhatár hatvanöt évre való emelését, a korked­vezményes nyugdíj eltörlését és a rok­kant-nyugellátás szigorú felülvizsgá­latát is szükségesnek érzi a stabilitás megteremtéséhez. Vissza a középkorba: akár a füstadó is jöhet A tervek szerint 2008-től fizetendő ingatlanadó bevezetését eddig az uni­ós szabályokkal nem összeegyeztet­hető és valóban gyakran igazságtalan iparűzési adó kiváltásával magyaráz­ták. A konvergenciaprogram nyilvá­nosságra került részletei alapján azonban mára bizonyossá vált: két év múlva a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak egyaránt kell majd ingatlanadót fizetniük, és megmarad az iparűzési adó is, azaz a gazdasági társaságokat eggyel több teher sújtja majd. A Pénzügyminisztérium nem tett le az iparűzési adó megszünteté­séről, ám ha évek múlva el is törlik, helyette mindenképpen új, másik adót vezetnek be. A fővárosban néhány héttel ezelőtt felmerült szintén az önkormányzatok bevételeit gyarapító értéknövekedési adó ötlete is, amelyet azokra vetné­nek ki, akiknek ingatlana az önkor­mányzati fejlesztések, beruházások hatására felértékelődött, és azt pasz- szívan tűrte. A számos alkotmányos- sági aggályt felvető új adónemek be­vezetése alapos előkészítést igényel. Bár hihetetlen, mégis komoly hírként jelent meg a sajtóban a „dugóadó” terve is, amellyel a környezetet szennyező gépkocsi-tulajdonosokat sújtanák. Ezek alapján valóban jöhet még a „tized” is... Érdekek, egyeztetések Gyurcsány Ferenc hétfőn az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács ülésén úgy egyeztetett a munkáltatói- és a munkavállalói oldal jelenlévő képvi­selőivel, hogy a legkésőbb szeptem­ber elsejéig beadandó konvergencia­program nem végleges változata már egy brüsszeli íróasztalon hevert. A kormányfő a szokásos szólamokkal indokolta az ellenzék által második megszorítócsomagként titulált intéz­kedéseket, majd reformbizottság lét­rehozását szorgalmazta, melynek röp­ke három nap állt rendelkezésre, hogy egyeztessék érdekeiket. A menetrend is a már megszokott: a munkáltatók Kóka János gazdasági miniszter elis­merte: az augusztusi átlagosan 30 szá­zalékos gázáremelést az áfakulcs válto­zása miatt szeptemberben újabb 5, jö­vő év januárjában pedig további több mint 20 százalékos áremelés követi. „szükséges rosszként” támogatják a megszorítások bevezetését, viszont a munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezetek elutasítják azt. Mint mondták: a kormány nem vonta be az érdekképviseleteket az előkészítésbe, késve kapták kézhez a program terve­zetét, így nem kívánnak osztozni a fe­lelősségben sem. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fó­rumának elnöke azt nehezményezte: Németországban a társadalom min­den rétegét érintő reformokat a szak- szervezetekkel közösen dolgozták ki, Magyarországon pedig egy „titkos társaság” hozza a döntéseket. • Gábor Éva Emelik a minimálbér összegét A jelek szerint októbertől a jelenlegi 6900-ról 7500 koronára módosul a mi­nimálbér. Eszerint a legkevesebb óra­bér Szlovákiában 43,10 korona lesz. A munkaügyi tárca által kidolgo­zott javaslatban a fent említett szá­mok szerepelnek. „A béremelés alap­jában véve nem jelenti a bérköltségek jelentős növekedését, növeli viszont a biztosítási alapba befizetett járuléko­kat” - állítja a munkaügyi tárca. Júliusban az érdekegyeztető tanács ülésén nem született konszenzus a mi­nimálbér mértékének növeléséről. Míg a munkaadók egy részét tömörítő Köztársasági Unió megszüntetné ezt az intézményt, a Munkaadók Szövet­sége a tavalyi átlagkereset 43 százalé­kának megfelelő értékre, 7430 koro­nára módosítaná, a Szakszervezetek Konföderációja pedig 7600 koronát javasolt. Mivel az érdekegyeztető ta­nácsban tárgyaló feleknek nem sike­rült közös nevezőre jutni, a törvény értelmében a minimálbér mértékéről a kormány dönt. • 0. F. Őszinte vizsgálat a felkészületlenségről Független eljárást akar a Fidesz a fővárosi katasztrófa kapcsán Mától megszűnik a vizitdíj Szlovákiában Egyelőre nem tudni, miből finanszírozzák a kiesést Folytatás az 1. oldalról Az egészségügyi tárca ezért arra szólítja fel a betegeket, hogy utasítsák vissza ezen követelést, és jelezzék azt az egészségügyi intézmények fel­ügyeletével foglalkozó szervezet felé, hogy eljárhassanak az ügyben. A Szlovák Specialisták Uniójának a vezetője Andrej Janco kijelentette, tö- mörölésük tagjai szeptember elseje után is szedik majd a hozzájárulást, mindezt azzal indokolta, hogy szervezetük nem ért egyet azzal a módszerrel, amely a vizitdíjak miatti hiány kompenzálását szolgálja (az egészségügyi biztosítók több pénzt fizetnek majd a megvizsgált betegek után). A hozzájárulás további követelése szerintük törvényes, a jog­szabály ugyanis lehetővé teszi a pénz szedését, annak összege azonban tör­vényben nincs meghatározva, mert azt rendeletben írják elő. A legújabb rend­szabály értemében azonban a pácienstől csak nullakoronás térítés kérhető. A szakszervezet szerint a kormánynak kellene fizetni a díjakat, amelyek „eltör­lését” alkotmányellenesnek tartják. Az illetékes tárca szóvivője Balázsik Szil­via nyilatkozata szerint a jogi normák felülbírálása nem az orvos feladata, ha­nem az Alkotmánybíróságé. A Hídlap által megkérdezett orvo­sok, kórházigazgatók nem ellenzik a díjak eltörlését, azonban leszögezik, hogy csak akkor tartják elfogadható ötletnek a változtatást, ha az így kiala­kult hiányt az állam téríti számukra. Ezen követelés némileg érthető, mert a rendelők a pénz beszedésével 40-100 ezer korona közötti nagyságrendű ös­szeghez jutottak évente. A kórházak esetében természetesen nagyobb kali­berű summáról van szó. A betegeknek továbbra is fizetniük kell a 20 koronás recept-, a hatvankoronás sürgősségi- és fürdődíjat. Ezek átalakításához, il­letve megszűntetéséhez törvénymódo­sítás kell, amit a parlament hamarosan jóváhagy. így októbertől a receptdíj is csökkenhet, annak teljes megszűnteté­sét Fico nem támogatja, várhatóan 5 koronát kell majd fizetnünk gyógysze­reink kiváltásakor. • Szép Éva Csak a Fidesz által már korábban ja­vasolt, független szakértők bevonásá­val végzett parlamenti vizsgálat tudja megnyugtatóan tisztázni az augusztus 20-i, öt halálos áldozatot követelő tra­gédia körülményeit - hangsúlyozta közleményében Kontrát Károly, a párt parlamenti képviselője. A politikus úgy fogalmaz: „az eddigi talán legőszintébb kormányzati vizsgá­lati eredmény látott napvilágot”, amely „több ponton rávilágít a magyar kor­mány és az irányítása alá tartozó hatósá­gok teljes felkészületlenségére a tömeg- rendezvények megszervezése kapcsán” - vélekedik a politikus. „Ebben a jelen­tésben sem esik szó a rendezvényért - jogilag - egyszemélyes felelősséget vi­selő, és a hatóságok összehangolt műkö­dését biztosítani hivatott Szilvásy György kancelláriaminiszter szerepé­ről” - tette hozzá Kontrát Károly. Az ön- kormányzati tárca szerdán jelentette be, hogy felmentette az augusztus 20-i tűzi­játék alatt szolgálatot teljesítő katasztró­favédelmi ügyeletvezetőt. • (koncz) Nem fellebbez a tárca A TwoOne konzorciumé lehet a kassai reptér A közlekedési tárca nem fellebbezi meg a Monopolellenes Hivatal dönté­sét, amelynek értelmében a vételár ki­fizetése után a kassai repülőtér részvé­nyeinek 66 százaléka a TwoOne konzor­ciumé lehet - állította a kormányülés után Lubomír Vázny, a tárca vezetője. „Mi a szerződésben rögzített felté­teleknek eleget tettünk” - mondta Martin Danko, a Penta szóvivője. Ál­lítása szerint a Penta, a schwechati lé­gikikötő és a Raiffesen Zentral Bank­ból álló konzorcium a reptérért már augusztusban kifizetett 1,01 milliárd koronát, ebből 630 millió korona a vételár 380 millió korona a tervezett beruházás. A reptér további fejleszté­sébe Danko szerint 2015-ig a konzor­cium 910,7 millió koronát szándéko­zik befektetni. .Mindig is azt állítottuk, hogy csak abban az esetben állítjuk le a privatizáci­ót, ha tetten érhető a törvényszegés, vagy nem teljesültek a feltételek. A kas­sai reptér esetében ez nem történt meg, minden rendben volt, így sajnos nem változtathatjuk meg ezt a szerződést” - nyilatkozta Robert Fico miniszterelnök a kormányülés után, aki nem rejtette vé­ka alá, hogy ő soha nem adta volna el a kassai ingatlant. A pozsonyi repülőtérrel kapcsolatban a szlovák kormány állás­pontja változatlan, még ha a Monopolel­lenes Hivatal időközben meg is változ­tatná eredeti elutasító döntését. „Bármi legyen a hivatal verdiktje, a vásárló nem teljesítette a szerződés feltételeit” - zár­ta nyilatkozatát Robert Fico. Ez valójá­ban annyit jelent, hogy a pozsonyi repü­lőtér állami tulajdonban marad. • -z -c

Next

/
Thumbnails
Contents