Hídlap, 2006. szeptember (4. évfolyam, 173–194. szám)
2006-09-01 / 173. szám
2 HÍDLAP • 2006. szeptember 1., péntek www.esztergom.hu RÖVIDEN Igen a konvergenciaprogramra (H) Csütörtökön véglegesítette és elfogadta a kormány a konvergenciaprogramot a balatonőszödi ülésén - közölte a- kormányszóvivő. Danks Emese elmondta: a kabinet ülésén először Járai Zsigmond jegybankelnök fejtette ki véleményét a programmal kapcsolatban. A szóvivő úgy fogalmazott, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a konvergenciaprogram valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazdaság helyzetéről. Ugyancsak hitelesnek nevezte a programot a Konvergencia Tanács nevében Simor András. Eltűnt a H5N1 az Alföldről (H) Mától feloldják a madárinfluenza miatt bevezetett korlátozásokat. Több mint egy hónapja nem észleltek megbetegedést az alföldi régióban. így ismét megnyílhatnak az uniós piacok a Bács-Kiskun és Csongrád megyei baromfitartók előtt. Heteken belül az unión kívüli országokban is feloldhatják a magyar szárnyastermékek importtilalmát. Összesen csaknem 800 ezer baromfit kellett leölni a korábban H5Nl-vírussal fertőzött magyarországi régióban. Dávidékkal ment szembe az MDF lemondott alelnöke (H) Szőke László az MDF országos vezetésével való nézetkülönbségekkel magyarázta lemondását az alelnöki posztról. A politikus elmondta: a lemondás az országgyűlési választások első fordulója óta érlelődik benne. Indokairól csupán annyit mondott, hogy a demokrata fórum országos vezetésének tevékenységét nem tudja összeegyeztetni saját erkölcsi normáival. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyetlen más pártba sem kíván átlépni. Hullik a hó Szlovákiában (SK) Új hó hullott a Magas - Tátrában. A hegyi mentőszolgálat a lehűlés miatt óvatosságra int: arra figyelmezteti a kirándulókat, hogy a Tátra északi részén jegesek a turistautak. A 2 200 méter tenger- szinti magasság felett 30 centiméter friss hó van, emellett további havazás várható. Bokros még keményebb csomagot ajánl Javaslatok: minimálbér-eltörlés, fizetős egészségügy, még több új adó Folytatás az 1. oldalról A volt pénzügyminiszter üdvözölte többek között a tandíj bevezetését, amit ő még tovább emelne, ezen kívül számos felsőoktatási intézményt záratna be, megszüntetné az oktatók közalkalmazotti státuszát és a hallgatói létszám-arányos finanszírozást, versenyhelyzetet alakítana ki a főiskolák, egyetemek között, és a béreket a tandíjból fedezné. Az intézkedéseknek a hazai felsőoktatás egyre aggasztóbb színvonalára való hatásáról, a tehetségek elvándorlásának megakadályozásáról és egyéb - közgazdasági szempontból lényegtelen, ám a társadalom szempontjából annál jelentősebb tényezőkről - nem beszélt a professzor. A katasztrofális helyzetben lévő egészségügyet sem kímélné Bokros, bár érezvén a téma érzékenységét elismerte: reformjainak bevezetéséhez bátorság szükséges. A csomag többek között az ingyenes kórházi- és közgyógyellátást megszüntetését, néhány „felesleges” kórház bezárását, a dolgozók közalkalmazotti körből való kivonásá és teljesítményarányos (?) bérezést bevezetését tartalmazza. Mindezek mellett a közgazdász proA pénzügyi csúcstalálkozón Bokros Lajos után Stumpf István politológus, egykori kancelláriaminiszter előadásában rámutatott: a piac-család-állam finanszírozási és forrásstruktúrája teljesen szétesett. A közszolgáltatásokat nem lehet teljes mértékben piaci alapon működtetni, ezért véget kell vetni a közszférában a piaci értékek túlzott dominanciájának, amely a családoktól és az államtól vonja el a forrásokat. fesszor a minimálbér eltörlését, vagy legalábbis befagyasztását és megadóztatását, valamint a nyugdíjkorhatár hatvanöt évre való emelését, a korkedvezményes nyugdíj eltörlését és a rokkant-nyugellátás szigorú felülvizsgálatát is szükségesnek érzi a stabilitás megteremtéséhez. Vissza a középkorba: akár a füstadó is jöhet A tervek szerint 2008-től fizetendő ingatlanadó bevezetését eddig az uniós szabályokkal nem összeegyeztethető és valóban gyakran igazságtalan iparűzési adó kiváltásával magyarázták. A konvergenciaprogram nyilvánosságra került részletei alapján azonban mára bizonyossá vált: két év múlva a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak egyaránt kell majd ingatlanadót fizetniük, és megmarad az iparűzési adó is, azaz a gazdasági társaságokat eggyel több teher sújtja majd. A Pénzügyminisztérium nem tett le az iparűzési adó megszüntetéséről, ám ha évek múlva el is törlik, helyette mindenképpen új, másik adót vezetnek be. A fővárosban néhány héttel ezelőtt felmerült szintén az önkormányzatok bevételeit gyarapító értéknövekedési adó ötlete is, amelyet azokra vetnének ki, akiknek ingatlana az önkormányzati fejlesztések, beruházások hatására felértékelődött, és azt pasz- szívan tűrte. A számos alkotmányos- sági aggályt felvető új adónemek bevezetése alapos előkészítést igényel. Bár hihetetlen, mégis komoly hírként jelent meg a sajtóban a „dugóadó” terve is, amellyel a környezetet szennyező gépkocsi-tulajdonosokat sújtanák. Ezek alapján valóban jöhet még a „tized” is... Érdekek, egyeztetések Gyurcsány Ferenc hétfőn az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén úgy egyeztetett a munkáltatói- és a munkavállalói oldal jelenlévő képviselőivel, hogy a legkésőbb szeptember elsejéig beadandó konvergenciaprogram nem végleges változata már egy brüsszeli íróasztalon hevert. A kormányfő a szokásos szólamokkal indokolta az ellenzék által második megszorítócsomagként titulált intézkedéseket, majd reformbizottság létrehozását szorgalmazta, melynek röpke három nap állt rendelkezésre, hogy egyeztessék érdekeiket. A menetrend is a már megszokott: a munkáltatók Kóka János gazdasági miniszter elismerte: az augusztusi átlagosan 30 százalékos gázáremelést az áfakulcs változása miatt szeptemberben újabb 5, jövő év januárjában pedig további több mint 20 százalékos áremelés követi. „szükséges rosszként” támogatják a megszorítások bevezetését, viszont a munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezetek elutasítják azt. Mint mondták: a kormány nem vonta be az érdekképviseleteket az előkészítésbe, késve kapták kézhez a program tervezetét, így nem kívánnak osztozni a felelősségben sem. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt nehezményezte: Németországban a társadalom minden rétegét érintő reformokat a szak- szervezetekkel közösen dolgozták ki, Magyarországon pedig egy „titkos társaság” hozza a döntéseket. • Gábor Éva Emelik a minimálbér összegét A jelek szerint októbertől a jelenlegi 6900-ról 7500 koronára módosul a minimálbér. Eszerint a legkevesebb órabér Szlovákiában 43,10 korona lesz. A munkaügyi tárca által kidolgozott javaslatban a fent említett számok szerepelnek. „A béremelés alapjában véve nem jelenti a bérköltségek jelentős növekedését, növeli viszont a biztosítási alapba befizetett járulékokat” - állítja a munkaügyi tárca. Júliusban az érdekegyeztető tanács ülésén nem született konszenzus a minimálbér mértékének növeléséről. Míg a munkaadók egy részét tömörítő Köztársasági Unió megszüntetné ezt az intézményt, a Munkaadók Szövetsége a tavalyi átlagkereset 43 százalékának megfelelő értékre, 7430 koronára módosítaná, a Szakszervezetek Konföderációja pedig 7600 koronát javasolt. Mivel az érdekegyeztető tanácsban tárgyaló feleknek nem sikerült közös nevezőre jutni, a törvény értelmében a minimálbér mértékéről a kormány dönt. • 0. F. Őszinte vizsgálat a felkészületlenségről Független eljárást akar a Fidesz a fővárosi katasztrófa kapcsán Mától megszűnik a vizitdíj Szlovákiában Egyelőre nem tudni, miből finanszírozzák a kiesést Folytatás az 1. oldalról Az egészségügyi tárca ezért arra szólítja fel a betegeket, hogy utasítsák vissza ezen követelést, és jelezzék azt az egészségügyi intézmények felügyeletével foglalkozó szervezet felé, hogy eljárhassanak az ügyben. A Szlovák Specialisták Uniójának a vezetője Andrej Janco kijelentette, tö- mörölésük tagjai szeptember elseje után is szedik majd a hozzájárulást, mindezt azzal indokolta, hogy szervezetük nem ért egyet azzal a módszerrel, amely a vizitdíjak miatti hiány kompenzálását szolgálja (az egészségügyi biztosítók több pénzt fizetnek majd a megvizsgált betegek után). A hozzájárulás további követelése szerintük törvényes, a jogszabály ugyanis lehetővé teszi a pénz szedését, annak összege azonban törvényben nincs meghatározva, mert azt rendeletben írják elő. A legújabb rendszabály értemében azonban a pácienstől csak nullakoronás térítés kérhető. A szakszervezet szerint a kormánynak kellene fizetni a díjakat, amelyek „eltörlését” alkotmányellenesnek tartják. Az illetékes tárca szóvivője Balázsik Szilvia nyilatkozata szerint a jogi normák felülbírálása nem az orvos feladata, hanem az Alkotmánybíróságé. A Hídlap által megkérdezett orvosok, kórházigazgatók nem ellenzik a díjak eltörlését, azonban leszögezik, hogy csak akkor tartják elfogadható ötletnek a változtatást, ha az így kialakult hiányt az állam téríti számukra. Ezen követelés némileg érthető, mert a rendelők a pénz beszedésével 40-100 ezer korona közötti nagyságrendű összeghez jutottak évente. A kórházak esetében természetesen nagyobb kaliberű summáról van szó. A betegeknek továbbra is fizetniük kell a 20 koronás recept-, a hatvankoronás sürgősségi- és fürdődíjat. Ezek átalakításához, illetve megszűntetéséhez törvénymódosítás kell, amit a parlament hamarosan jóváhagy. így októbertől a receptdíj is csökkenhet, annak teljes megszűntetését Fico nem támogatja, várhatóan 5 koronát kell majd fizetnünk gyógyszereink kiváltásakor. • Szép Éva Csak a Fidesz által már korábban javasolt, független szakértők bevonásával végzett parlamenti vizsgálat tudja megnyugtatóan tisztázni az augusztus 20-i, öt halálos áldozatot követelő tragédia körülményeit - hangsúlyozta közleményében Kontrát Károly, a párt parlamenti képviselője. A politikus úgy fogalmaz: „az eddigi talán legőszintébb kormányzati vizsgálati eredmény látott napvilágot”, amely „több ponton rávilágít a magyar kormány és az irányítása alá tartozó hatóságok teljes felkészületlenségére a tömeg- rendezvények megszervezése kapcsán” - vélekedik a politikus. „Ebben a jelentésben sem esik szó a rendezvényért - jogilag - egyszemélyes felelősséget viselő, és a hatóságok összehangolt működését biztosítani hivatott Szilvásy György kancelláriaminiszter szerepéről” - tette hozzá Kontrát Károly. Az ön- kormányzati tárca szerdán jelentette be, hogy felmentette az augusztus 20-i tűzijáték alatt szolgálatot teljesítő katasztrófavédelmi ügyeletvezetőt. • (koncz) Nem fellebbez a tárca A TwoOne konzorciumé lehet a kassai reptér A közlekedési tárca nem fellebbezi meg a Monopolellenes Hivatal döntését, amelynek értelmében a vételár kifizetése után a kassai repülőtér részvényeinek 66 százaléka a TwoOne konzorciumé lehet - állította a kormányülés után Lubomír Vázny, a tárca vezetője. „Mi a szerződésben rögzített feltételeknek eleget tettünk” - mondta Martin Danko, a Penta szóvivője. Állítása szerint a Penta, a schwechati légikikötő és a Raiffesen Zentral Bankból álló konzorcium a reptérért már augusztusban kifizetett 1,01 milliárd koronát, ebből 630 millió korona a vételár 380 millió korona a tervezett beruházás. A reptér további fejlesztésébe Danko szerint 2015-ig a konzorcium 910,7 millió koronát szándékozik befektetni. .Mindig is azt állítottuk, hogy csak abban az esetben állítjuk le a privatizációt, ha tetten érhető a törvényszegés, vagy nem teljesültek a feltételek. A kassai reptér esetében ez nem történt meg, minden rendben volt, így sajnos nem változtathatjuk meg ezt a szerződést” - nyilatkozta Robert Fico miniszterelnök a kormányülés után, aki nem rejtette véka alá, hogy ő soha nem adta volna el a kassai ingatlant. A pozsonyi repülőtérrel kapcsolatban a szlovák kormány álláspontja változatlan, még ha a Monopolellenes Hivatal időközben meg is változtatná eredeti elutasító döntését. „Bármi legyen a hivatal verdiktje, a vásárló nem teljesítette a szerződés feltételeit” - zárta nyilatkozatát Robert Fico. Ez valójában annyit jelent, hogy a pozsonyi repülőtér állami tulajdonban marad. • -z -c
