Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)
2006-08-08 / 155. szám
4 I HÍDLAP • 2006. augusztus 8., kedd www.istergranum.hu A vizitdíj megszűnik, a receptdíj marad A kórházak nem tudják, ki fedezi a kieső összeget Hallépcső épül Ipolytölgyesen Kétszázmillió forintot fordítanak az Ipoly rendbetételére • Dallos Jenő rajza Folytatás az 1. oldalról A Hídlap által megkérdezet orvosok és kórházigazgatók nem ellenzik a díjak eltörlését, azt azonban leszögezik, hogy csak akkor tartják elfogadható ötletnek a változtatást, ha az így kialakult hiányt az állam megtéríti számukra. A követelés jogosnak tűnik, pláne annak fényében, hogy eddig a rendelők a díj beszedésével 40100 ezer korona (280-700 ezer forint) közötti nagyságrendű összeghez jutottak évente. A kórházak esetében természetesen nagyobb kaliberű summáról van szó, az aránylag kicsinek számító sági intézménynek éves szinten 1 millió korona bevétele származott a díj kiszámlázásából. Az intézmények hiányát az egészségügyi tárca nyilatkozata szerint a biztosítóknak kellene megtérítenie, amivel kapcsolatban már egyességre is jutottak az érintett intézményekkel - állítják a tárcánál. A biztosítók azonban azt mondják, hogy velük hivatalosan senki sem tárgyalt, ezen kívül erre az évre már aláírták a szerződéseket a szolgáltatókkal, és a megegyezettnél több pénzt nem tudnak mozgósítani. A betegeknek továbbra is fizetniük kell a 20 koronás recept-, a hatvan koronás sürgősségi- és fürdődíjat. A kormányfő a kabinet ülése után azt közölte, hogy ezek átalakításához, illetve megszüntetéséhez törvénymódosítás szükséges., amit reményei szerint a parlament hamarosan jóváhagy, így októbertől a receptdíj összege is csökkenhet, annak teljes megszüntetését Fico azonban nem támogatja, így a szlovákiai betegeknek várhatóan 5 koronát továbbrá is kell majd fizetni gyógyszereik kiváltásakor. A jogszabályok módosítására azért van szükség, mert a Szlovákiában érvényes törvények szerint a patikákban fizetett összeg háromnegyede a biztosítókhoz vándorol, és csak annak 25 százaléka marad a gyógyszertárakban. Az öt koronából így mindössze egy korona 20 fillér lenne a patikusoké, miközben azt ugyanúgy el kellene könyvelni, mint eddig, ami időbe és pénzbe kerül. Az egészségügyi tárca figyelembe vette a gyógyszerészek kifogásait, és már dolgozik a fentieket megkönnyítő törvénymódosításon. • Sz. É. Folytatás az 1. oldalról „Az akkori beruházásnak köszönhetően kétméteres vízszintkülönbség alakult ki az Ipoly egyes pontjain, így a kopoltyúsok számára átjárhatatlanná vált, emellett a folyó ökológiai egyensúlya is felborult” - magyarázta lapunknak a projektfelelős. A szintkülönbség áthidalására a szakemberek 30-40 centiméteres lépcsőket hoznak létre, ezek segítségével a halak a Dunából akár Balassagyarmatig is el tudnak majd úszni. „A projekt várhatóan a jövő év végére valósul meg, a munkálatokat azonban már ebben az évben elkezdi a kivitelező, akit az elkövetkező hetekben nevezünk meg” - mondta Papanek, majd hozzátette, hogy az építkezéshez szükséges engedélyek és tervek már megvannak. A nyertes Tésánál és Ipolytölgyesnél építi majd meg azt a csatornát, amely segítségével a halak könnyedén elúszhatnak a duzzasztó művek mellett. A terv szeAz első vízszabályozást az 1800-as évek végén kezdték meg az Ipolyon, elsősorban az árvíz kivédése és a települések védelme volt a cél. A két ország között a 1970-es években szerződés- kötésre került sor, ennek alapján kezdődtek meg a már említett folyószabályozási munkálatok. A hallépcső uniós viszonylatban is rendhagyó vállalkozás, rossz hír viszont, hogy ezeken a részeken tilos lesz a horgászat. rint az ipolytölgyesi hallépcsőnél földbe süllyesztett megfigyelőhelyet is kialakítanak, onnan üvegfalon át lehet majd figyelni a vízi élőlények mozgását. „Mindez azért is fontos, mert bár a térség természeti értékekben gazdag, mégis többszörösen hátrányos helyzetű, és az egyik fő kitörési pont éppen az ökoturizmus megélénkítése lehet” - szögezte le a Hídlapnak a szakember. • -p -a L A P ( S Z ) É L Óvár I. Tamás Mentsük, ami menthető Az úgynevezett rendszerváltozás után több mint másfél évtizeddel már úgy-ahogy hozzászokott az ember, hogy a pártok időnkint a leghúsbavágóbb kérdéseket is egy-egy poénnal ütik el. Vannak azonban- témák - ilyen például a magyar egészségügy helyzete - amelyeknél a viccelődéssel csínján kell bánni, elvégre itt a változás akár a bőrünkre mehet. Molnár Lajos egészségügyi miniszter mégis annyira szellemesnek ítélte a betegellátás átszervezésének előnyeire vonatkozó kijelentését, hogy többször is megismételte. Eszerint - utalva a kevesebb, de jól felszerelt kórházra - jobb, ha a páciens otthonától távol meggyógyul, mintha meghal valahol közelebb. Ez természetesen igaz, a kínos az a dologban, hogy néhány nappal később jelentette be minisztertársa bizonyos vasúti szárnyvonalak megszüntetését, illetve ő maga az állami mentőautók számának csökkentését. Mindannyian tudjuk, hogy a legtöbb komoly betegségnek hosszabb-rövidebb lappangási ideje van, fontos tehát a megelőzés, a lehetőleg rendszeres szűrővizsgálat. Nos, borítékolható, hogy a tőlük távolabbra telepített „szuperkórházakba” rosszabb utazási feltételek mellett az egyre nehezebb anyagi körülmények közt élő emberek csak végszükségben mennek majd el, hogy ott aztán esetleg várólistára kerüljenek. Ami pedig a nem sürgősségi betegszállítás magánkézbe adását illeti: e sorok írásakor számoltak be arról az egyik kereskedelmi televízióban, hogy Ozorán nem tudott mentőautót szerezni az orvos egy súlyos rákbetegnek, valamint egy kilencvennégy éves combnyaktöréses asszonynak - ami arra utal, hogy a sürgősségi betegszállításnak is sürgősen orvoslandó baja van. Ehhez képest enyhén szólva is különös terápia ilyen helyzetben tovább ritkítani a mentőautókat. Pitiáner, ócska, középszerű rablók ragadták meg a hatalmat az országban - nyilatkozta Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke, megtudván, hogy a megyei közgyűlés gyakorlatilag ingyen magánkézbe adná a Fejér Megyei Szent György Kórházat. (Nemrég természetesen állami pénzen újították fel, és évi 12 milliárddal támogatja az OEP.) Pontos diagnózis - mi magunk aligha tehetünk hozzá bármit is ehhez. Esetleg azt, hogy azok, akik a „több biztosítós modell” és a „betegekért versengő kórházak” szlogeneket monomániásan ismételgetik, minden bajunkra egyedüli gyógyírként ajánlgatják, tulajdonképpen maguk is betegek. Legyünk hát legalább mi szociálisan érzékenyek: az őszi önkormányzati választásokon mindannyiunk érdekében szavazzuk le őket. Ha nem kerülnek hatalomközeibe, még hasznára is lehetnek a társadalomnak. Például elmehetnek - bánja fene, akár alternatív - mentősnek. Felvidéki kastélyok külföldi kézben Egyre több kúriát vásárolnak meg a külföldi befektetők i, > mm íj» Folytatás az 1. oldalról A lap írása szerint a szlovákiai települések önkormányzatainak, illetve az államnak nincs pénze arra, hogy felújítsa a rossz állapotban lévő kastélyokat, így ezt a munkát külföldi, leginkább angol, ír, francia és osztrák befektetőre bízzák. „Az önkormányzatok a saját tulajdonukban lévő ingatlant tetszőleges áron, akár egy koronáért is árulhatják, az állami tulajdonúak azonban ennél jóval többe kerülnek. Ennek oka, hogy ezeket az épületeket az értékbecslő által megállapított áron kell kiárusítani, de még így sem a vételár a komolyabb kihívás. A vásárlásnak ugyanis két feltétele van: fel kell újítani az ingatlant, és óvni is kell azt. A restaurálás esetenként azonban több százmillió koronába is kerülhet” - olvasható a Világgazdaságban, melynek értesülése szerint a legtöbb épületből panzió, szálloda, vagy egy egyszerű családi nyaraló lesz. Szlovákiában 1990 és 2005 között 500 műemléket kínáltak megvételre, vagy bérbeadásra, ezek nagy része kastély, vagy kúria volt. A Világgazdaság egykoronás történetének is van azonban némi igazságalapja: a galántai neogótikus Esterházy-kastélyt ugyanis anno jelképes hét forintért szerette volna megvenni egy akkor még belügyminisztériumi osztályvezető. Végül 9,4 millió koronás, azaz bagatell 66 millió forintos vételárban egyezett meg a város képviselőivel, később azonban elállt a vásárlás szándékától. A régiónkban két szlovákiai településen is folyik kastélyfelújítás: Bélán az év végén. Bélen jövő nyáron készülnek el a renoválással. Mindkét nevezetesség a — jövőben szálláshelyként és - agroturisztikai célpontként funkcionál majd. Az Ipoly partján fekvő Bél neogótikus műemléke nemrégiben került olasz kézbe, eredetileg egy zsidó család tulajdonában volt. Az építmény tulajdonosait a háború alatt koncentrációs táborba hurcolták, így a kastély állami tulajdonba került: először mezőgazdasági szakközépiskola, majd kultúrház, könyvtár, ifjúsági klub rendezkedett be az épületekben. A rendszerváltás után az örökösök bírósági per útján szerezA Galántai Eszterházy kastélyt a város egyetlen hatalmas parkja övezi, amely-' ben rendkívül értékes egyedi flóra található. A ligetben állították fel Kodály Zoltán mellszobrát, aki legszebb gyermekéveit töltötte a városban. Érdeklődők ugyan akadnak a kúria megvételére, de általában visszakoznak, amikor megtudják, hogy a kastély felújítása körülbelül (2003-as adatok szerint) 150-200 millió koronába kerülne. ték vissza tulajdonukat, azóta fokozatosan szétlopták az ingatlant: elvitték az ajtókat, ablakokat, beszakadt a mennyezet és a tető is. A kastély felújítási munkálatai már a nyár elején elkezdődtek: a munkások leverték a vakolatot, kiszedték a megmaradt ablakokat, ajtókat, ezeket az eredeti, stílushoz hűen építik majd újjá. Az úri laknak jövő nyárra, vagy őszre kellene elkészülnie, információink szerint turisztikai célokra használják majd az épületet és a körülötte lévő parkot. A kastélyban éttermet és szállót szeretnének létrehozni, emellett az agroturizmus is jelentős teret kap majd: a közeljövőben lovagolni, és vadászni is lehet majd Bélen. A már emletett bélai kastély is felújítás alatt áll: a műemlék ez év végén, vagy jövő tavasszal lesz átadva a nagyérdeműnek. Egyelőre csak a komplexum egyik szárnya nyitott az érdeklődők számára: délután öt és este tíz óra között borokkal és ételekkel várják a vendégeket. A kastély szálláshelyként üzemel majd, emellett konferenciák megrendezésére is lesz itt lehetőség. További bővítések során a felújítást finanszírozó Ulman György golfpályát és lovardát is szeretne kialakítani, és nagy szerepet kaphat az agroturizmus is. • Szép
